Kalligram, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019-07-01 / 7-8. szám

­ Alapadatok az eredeti kötetről: cím: A szegény kisgyermek panaszai; szerző: Kosztolányi Dezső; kiadó: Athenaeum; kiadási hely: Budapest; ki­adási év: 1911; terjedelem: 80 old. A megjelent arab verzió címe fordítója: Abdallah Abdel-Atí Al- Naggar; borító-dizájn: Aiman Nabawy; könyv­rendezés: Safaa Mohamed Osman; oldalszám: 110; méret: 14x21; megjelenés éve: 2019 ja­nuárja, „első kiadás"; ISBN: 978-977-5255-53- 2; belföldi kiadási szám: 2019/3485; kiadó: EIA & Sanabel; kiadási hely: Kairó; terjedelem: 112 old. Az arab fordítás a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyv-, és Fordítástámogatási Irodájának támo­gatásával látott napvilágot. Az iroda célja a kor­társ és klasszikus magyar művek külföldön való megismertetésének elősegítése, szakmai együtt­működés a külföldi fordítókkal és kiadókkal, ese­tenként hozzájárulás az idegen nyelvre való fordí­tás költségeihez. Jelenleg az irodát Dr. Jeney Zol­tán vezeti. 2 Németh László, A prózafordításról. In: Németh Lász­ló, A kísérletező ember. Magvető, Budapest, 1963, 314. 3 A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tan­­székének professzora, legfontosabb kutatási terü­lete a 20. századi és kortárs magyar irodalom.­­ A versválogatás arab fordítása Kairóban jelent meg 2019 januárjában, az előszót írta Dr. Vörös István, József Attila-díjas költő, prózaíró, kritikus, iroda­lomtörténész és esszéista. Az arab verzió 52 ver­set tartalmaz: Curriculum vitae, Tiszta szívvel, A Du­nánál, Téli éjszaka, Kiáltozás, Illyés Gyulának, Re­ménytelenül, Könnyű, fehér ruhában, Azt mondják, Anya, Mama, (Anyám meghalt...), Akkor, Altató, Nem tud úgy szeretni, (Aludj...), Megfáradt em­ber, Szegényember balladája, Munkások, A halál­ról, Egyedül Elégia, A bátrak, Csend, Pohár, A szív s a szem, Amit szívedbe rejtesz, A szemed, Mért hagytál el, hogyha kívánsz, Az árnyékok..., Tedd a kezed, Amióta..., Jelen, múlt, jövő, Keresek va­lakit, Miért mondottál rosszat nékem, Összetört szí­vem..., (Könnyű emlékek...), Óda (mellékdal), Levegőt!, Egy kisgyerek sír, Születésnapomra, Bá­nat, (Beteg vagyok...), Flóra, A hit boldogít, Egy­szerű vers, A női szív, Március, Ősz, Nem tudunk élni. 5 Magyar-amerikai költő, műfordító, a Szépírók Tár­­sasága és a Magyar Műfordítók Egyesülete tagja. A magyarországi Open Reading és a Jazz-költésze­­ti estek meghonosítója. 1999 óta száznál több est szervezője és levezetője.­­ E kötet arab változata is Kairóban, 2019 januárjában látott napvilágot, ahol részt vett a Kairói Könyv­­fesztiválon. Itt az előszót maga a szerző, Gyukics Gábor írta. 7 A szegény kisgyermek panaszain gondolok. 8 Lásd az Ó, hányszor látlak mégis bennetek című ver­set, 15. 9 Lásd a Mostan színes tintákról álmodom című ver­set, 16. 10 Lásd a Szegény anyám csak egy dalt zongorázik cí­mű verset, 31. 11 Lásd a Rokonok című verset, 33. 12 06. 13 06. 14 Í Ásás Miért zokogsz fel oly fájón, búsan című verset, 37. 15 Lásd a Künn a sárgára pörkölt nyári kertben című verset, 45. 16 Lásd a 4z első ősz című verset, 54. 17 Lásd a Mi van még itt? című verset, 59. 18 Nem tudjuk, mennyi lehet ez az idő. 19 Lásd az Én félek című verset, 22. 20 Lásd a Szegény anyám csak egy dalt zongorázik cí­mű verset, 31. 21 Lásd A rokonok című verset, 33. 22 Lásd az Öreganyó című verset, 35. 23 Lásd a Miért zokogsz fel oly fájón, búsan című ver­set, 37. 24 06. 25 Lásd A kis kutya című verset, 39. 26 Lásd A rút varangyot véresen megöltük című verset, 41. 27 Lásd Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska című verset, 45. 28 U6. 29 Lásd a Ha néha-néha meghal valaki című verset, 55. 30 Uő. 31 Lásd az Egyszer pedig magamba mentem cím­ű ver­set, 56. 32 Lásd a Nagy társaság című verset, 69. 33 Lásd a Másként halálos csend és néma untság című verset, 72. 34 Lásd a Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok cí­mű verset, 10. 35 Lásd a Lánc, lánc, Eszterlánc című verset, 26. 36 Lásd Aratok című verset, 34. 37 Lásd a Miért zokogsz fel oly fájón, búsan című ver­set, 37. 38 Lásd a Féltizenkettő című verset, 44. 39 Lásd A roszleányok - mondják - arra laknak című verset, 51. 40 Lásd A délutánoktól mindig búsan futottam című verset, 51. 41 Lásd az Oly jó ébredni című verset, 66. 42 Költő, műfordító, 1995 óta a Magyar Fordítóház Ala­pítvány kuratóriumának elnöke. 1998-tól a bala­tonfüredi Magyar Fordítóház vezetője. 1986-ban az Örley István Baráti Kör társalapítója. 43 A SZTE BTK Altajisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A Kairói Kulturális Tanácsosi Hi­vatal ex-igazgatója. 44 Orientalista, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. 2012-től 2014-ig a Ba­lassi Intézet kairói Magyar Kulturális Tanácsosi Hi­vatalát igazgatta. 45 Arabot tanuló magyar állampolgár, és a barátom, aki 2002-ben a Kairói Egyetem BTK Arab Tanszé­kén tanult. 46 Lásd a Akárcsak egy kormos szénégető című verset, 28. 47 Lásd a Féltizenkettő című verset, 44. 48 0o. 49 A világirodalom egyik legnagyobb elbeszélő költe­ménye, amelyen 1307-től egészen 1321-ben be­következett haláláig dolgozott a mai napig világ­híres Dante Alighieri. A középkor legnagyobb al­legorikus alkotásának tekinthető. 50 Lásd a Hasszán Oszmán által lefordított Isteni Szín­játék évi részének (A Pokol) kairói (1955 évi) ki­adásának 365-366. oldalát, és lásd az Abdallah Abdel-Ati és Esszám Esz-Szajed által fordított Is­teni Színjáték első részének (A Pokol) dubai (2018 évi) kiadásának 377-378. oldalát. 51 Az iszlám negyedik kalifája, Mohamed próféta egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a leg­első muszlimok egyikeként a társak (szahába) kö­zé tartozott. 52 A Gherush92 olasz emberi jogi szervezet és az ENSZ- tanácsadóként tevékenykedő csoport azt követel­te, hogy ne tanítsák az Isteni színjáték egyes ré­szeit, mert néhány éneke rasszista és antiszemi­ta, emellett iszlámellenes sztereotípiákat sora­koztat fel. https://mno.hu/grund/rasszista-es­­antiszemita-az-isteni-szinjatek-1059966. [Utol­só belépés: 2019. február 3.] 53 Ezt személyesen tapasztaltam a 2015-ben, a kai­rói székhelyű National Council for Translation ál­tal kiadott Hetvenhét Magyar Népmese arab fordí­tása idején. Tizenegyszer átnéztem és lektoráltam az arab fordítást, mielőtt nyomdába került, hogy megfelelő és elfogadható formában jelenjen meg. 54 A francia kortárs irodalom egyik legnagyobb alakja, aki művészettörténészként és műfordítóként is je­lentős életművet hagyott hátra. Nobel-díjra több­ször is jelölt költő volt. Több mint száz kötetet szer­zett, melyeket mintegy harminc nyelvre fordítot­tak le, 1981-ben megkapta a Francia Akadémia Költészeti Nagydíját, 1987-ben pedig a költésze­ti Goncourt-díjat. 2007-ben kapta meg a Kafka­­díjat, és később átvette a Janus Pannonius Költé­szeti Díjat. 55 http://www.litera.hu/hirek/benne-elni-a­­talalkozasban [Utolsó belépés: 2019. február 3.] 56 Jól látszik, hogy a kötet nagy részében fő téma a ha­lál, és ez elgondolkoztat minket, mint olvasót vagy fordítót: miért fél a haláltól egy kisgyermek? A kis­gyermeknek éppoly félelmetes élmény lehet a ha­lál, mint egy felnőttnek, de másképpen érezhe­tő. A gyereket valóban talán az ijeszti meg, hogy nem képes megfejteni, hogy egyszer miért is kell mindannyiunknak meghalnia. Lásd a­zon az éj­jel című verset a nagypapa haláláról. 57 https://f21.hu/irodalom/egyszer-mind­­felhovunk-kosztolanyi-dezso-a-szegeny­­kisgyermek-panaszai/ [Utolsó belépés: 2019. február 3.]

Next