Kanadai Magyar Munkás, 1948. július-december (20. évfolyam, 1-25. szám)
1948-07-15 / 1. szám
2. OLDAL TÖMEGTÜNTETÉS A HAJÓMUNKÁSOK TÁMOGATÁSÁRA Kiküldött tudósítónk jelentése TORONTO — A múlt szombaton délután a helyi AFL uniók, a CCF ifjúsági mozgalmának néhány tagja s más munkásszervezetek tagjai tömegdemonstrációt rendeztek a hajómunkásunió (TLC-AFL) pikerelőinek támogatására a Canada Steamship Lines torontói kikötőjében, mikor a társulat egyik személyhajójának utasai érkeztek a kikötőbe. A demonstráció célja volt az utazó közönség figyelmét felhívni a sztrájkra és a társulat törvényszegő, terrorista módszereire, amit a sztrájkoló munkásokkal szemben alkalmaz. A sztrájkolók és szimpátia tüntetők felhívására több utas visszafordult a hajóudvar kapujától, ahol erős rendőrfedezet nyitott utat az utasoknak a piketvonalon keresztül. A szimpátia tüntetők és piketelő hajómunkások felvonulását a CSU elnöke Harry Davis és alelnöke Dewar Ferguson vezették, majd a megérkező Joe Salsberg, ontariói LPP képviselő szavai bátorították és lelkesítették a sztrájkolókat és szimpatizálókat, s másfél órán át folyt a lelkes tüntetés a társulat tulajdonát képező kikötő kapui előtt. A demokrácia eltiprása A tüntetés fegyelmezetten, békésen folyt le, azonban mikor Joe Salsberg a helyszínen lévő rendőrkapitánytól engedélyt kért, hogy a tüntetőkhöz beszélhessen, olyan kétértelmű választ kapott, amire Salsberg az úttest másik oldalára átvonulva beszélni kezdett. Erre nyomban maga a rendőrkapitány és a detektívfőnök, rövid, éles szóváltás után, fenyegetőleg felszólították Salsberget, hogy még a kikötőhöz közel fekvő területen sem engedik meg, hogy beszélhessen. S ezt a felszólításukat a »zen és béke« fenntartására kirentelt legalább egy századra menő lovas, kerékpáros és gyalogosan készenlétben álló rendőrségi erővel támasztották alá. A felvonulók pedig zajos tüntetéssel adtak kifejezést annak, hogy ez a demokrácia nyílt, brutális eltiprása. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1948 JÚLIUS 15. CSÜTÖRTÖK A LIBERÁLIS KM PIKETELÉSÉRE KÉSZÜLNEK A SZTRÁJKOLÓ MUNKÁSOK 3— A HAJÓMUNKÁSOK uniója az egész szakszervezeti munkásság támogatását kérni fogja, mondotta Harry Davis, a CSU elnöke a múlt héten, mikor bejelentette, hogy a sztrájkban álló unió piket vonalat fog felállítani a liberális párt országos konvenciójára, amely augusztus 9-én nyílik meg Ottawában, amely tiltakozó demostráció lesz a liberális King-kormány ellen. Davis bejelentette továbbá, hogy engedélyt fog kérni arra, hogy beszélhessen a liberális konvencióhoz. »Meg fogom próbálni, hogy a jelenlegi sztrájk körülményeit megmagyarázzam a liberális párt tagjainak,« mondotta, »s lehetséges, hogy azt a vasfüggönyt, amit a liberális kormány húzott a Nagy tavakon álló sztrájk köré, szét lehet húzni annyira, hogy a közönség is megláthassa, mi történik tulajdonképen. Davis rámutatott arra, hogy kanadai munkásoknak a liberális konvenció körül felállított pikervonala, kell, hogy a közvélemény figyelmét ráterelje a nemzetet fenyegető veszélyre. Ez a sztrájk, mondotta, nagyon komoly és mélyre gyökeredző kérdés és többé nem egyedül a hajómunkások ügye.Nyilatkozatában Davis a teljes felelősséget a Kingkormányra hárította a sztrájkért, mikor a saját parlamentjének döntését szabotálja azzal, hogy megengedi a hajóstársulatoknak a törvény kigúnyolását és törvényellenes, erőszakos sztrájktörő cselekedeteit. A hajóstársulatok által a sztrájkoló munkásokra zúdított terror szinte hihetetlen méreteket ölt, jelentette ki Davis és a kormánynak a semlegességet színlelő magatartását megcáfolja a cselekedetei. A helyzet úgy néz ki,mintha a King kormány lemondott volna a kormányszékekről és hatalom gyeplőjét odaadta a hajóstársulatoknak,« mondotta Davis. A munkásmozgalomhoz szóló felhívásában, hogy támogassák a hajómunkások tiltakozó demonstrációját, az elnök hangsúlyozta, hogy »most már nem idő kérdése, hanem határozott akció kell, hogy a hajóstársulatokat kényszeríteni tudják a sztrájk igazságos elintézésére.« 1 MILLIÓ MUNKÁS ÁLL A SZTRÁJKOLÓK MELLETT JACKSON C. S. Jackson, a United Electrical Workers (CCLCIO) elnöke a múlt héten felszólította a King-kormányt, hogy azonnal intézkedjen a nagytavi hajóssztrájk ügyébena szövetségi munkaügyi törvény szigorú alkalmazásával, amely előírja a munkaadók részére a jószándékú egyezkedést a törvényesen elismert unióval, mint az alkalmazottak egyeztető ügynökségével.« »A munkásmozgalom növekvő nyugtalansággal figyeli a sztrájkot,« mondotta Jackson. »Mi úgy érezzük hogy ha a hajóstársulatoknak sikerül a tervüket keresztül vinni, az példát fog mutatni a többi munkaadóknak, hogyan bánjanak el a szervezett munkássággal egész országszerte. Jackson rámutatott arra, hogy Kanada szervezett munkássága kétségtelenül támogatja a sztrájkoló hajómunkásokat. A Canadian Congress of Labor (CCLCIO) főtitkárának, Pat Conroynak a nyilatkozata és a Trades and Labor Congress (TLC-AFL) elnökének állásfoglalása a hajómunkások mellett 11 millió szervezett kanadai munkás véleményét képviseli és azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor úgy érezzük az egész kanadai közvélemény a hajómunkások mellett van, szögezte le a kormánynak küldött üzenetében Jackson. COLDWELL A HÁBORÚS uszítók nyílt ÜGYNÖKEI MELLÉ ÁLLT M. J. COLDWELLNEK július 7-én Ottawában a Gyro International nevű burzsoá szervezet gyűlésén mondott beszédéről szóló sajtójelentések azt mutatják, hogy a CCF országos vezére ezúttal a mongól-kapitalizmus nyílt ügynökei mellé állt a Szovjetunió elleni háborús uszításban. A sajtójelentések szerint Mr. Coldwell Sztálin és a szovjet nép kormánya más vezetőinek az eltávolítására tett felhívást. A sajtó így idézi kijelentését: »Bele telhet tíz tizenöt év, mielőtt eljutunk a végsőfokig. De meg kell értenünk, hogy sem nemzet, sem más erő nem fordulhat sikerrel szembe a mi életformánkkal.« Mr. Coldwell értésére adta a nagytőkés gyülekezetnek, hogy »Moszkva rideg magatartását valahogyan le kell törni.« De egy szóval sem utalt arra, hogy ellenezni kellene az amerikai imperializmus agresszív háborús provokációját. A kanadai népnek a béke fenntartásáért és tartósságáért folyó harca a finánctőke imperialista ügynökeinek leleplezéséért és politikai megbuktatásáért folyó harc is — harc azok ellen, akik gyűlöletet és háborús hisztériát igyekeznek felkelteni. A CCF tagjai és szavazó támogatói, akik felismerik ezt a tényt vissza fogják vetni vezetőiknek azon törekvését, amellyel a CCF-et az imperialista háborút szervezők táborába akarják felsorakoztatni. NAGY BAJOK VANNAK CSANG ÉS TRUMAN KÍNÁJÁBAN PEIPING Pénteken 15.- 000 kínai egyetemi diák amerikaellenes jelszavakat kiáltozva rendezett nagy tüntetést a város utcáin a hadiállapot ellen. A diákok a nyilvános gyülekezés elleni tilalom dacára zárt sorokban meneteltek, hogy petíciót nyújtsanak át Li Csungjen tábornoknak, Kina alelnökének, követelve a hadiállapot megszüntetését, az előző hétfői zendülés alkalmával agyonlőtt 8 és megsebesített 15 diákért kártérítés fizetését és a letartóztatott diákok szabadonbocsátását. A tüntetők követelték Fu Cso-ji tábornoknak, az északkínai kommunistaellenes hadjárat parancsno kának kivégzését, azon az alapon, hogy ő adta a parancsot a katonaságnak július 5-én, hogy a diákok közé lőjjön. A múlt héten itt tartóztattak le a kormánynak egy tábornokát, aki a kommunistákkal kapcsolatban volt és vagyont csinált feketén. Nanking — A kormány győzelmet jelentett a Sárga folyónál a kommunistákkal egy hétig tartó csatáról, de nem cáfolta azt a korábbi beismerését, hogy a kommunisták csaknem teljesen bekerítették Luchow vasúti gócpontot, mely Nankingtól északra a főváros védelmének kulcsát képezi. A kommunisták nyugaton visszafoglalták a régebben elveszített Laohokon várost, szénrakodási folyami kikötőt, északon pedig a Tangszan közelében lévő nagy Kailan-szénbányák ellen vonulnak újra. Közben a kormány hirtelen betiltotta a nyugatkínai iparbárók lapját, mivel Kína érdekeivel ellenkező híreket közölt, például arról, hogy hogyan erősödnek a kommunisták. A hétvégén kivégeztek egy tábornokot, mertkerülte a csata(Folytatása a 15. oldalon) fogás. Titó kijelentette, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt és a Népfront programja azonos. Ezen kijelentés bizonyítja, hogy Titó nemcsak a pártot és osztályt keverte össze, hanem a pártot és az egész népet is. Mihelyt rájöttünk erre a hibára, igyekeztünk a Jugoszláv Kommunista Pártra hatni. Sztálin levelet intézett a Jugoszláv Kommunista Párthoz, melyben kifejtette, hogy Titó és Kardelj úgy látszik azt hiszik, hogy olcsó ravaszsággal megszüntethetik a történelmi haladás törvényeit és megcsalhatják osztályukat; ez ábránd és öncsalás. Zsurovics és Hebrang helyeselték ezt a levelet, ezért kizárták őket a központi vezetőségből és letartóztatták. A Jugoszláv Kommunita Párt ezzel a politikájával a polgári nacionalizmus lejtőjére lépett, nem ismerte fel, hogy saját népének jogos érdekeit és szabadságát úgy biztosíthatja legjobban, ha ezeket összeköti az egész világ szabad haladásával. Így lehetnek egyszerre nemzetiek és nemzetköziek a marxista-leninista pártok. A Jugoszláv Kommunista Pártba a nacionalizmussal együtt beszivárgott a szovjetellenesség is. A Kominform nehéz szívvel lépett a nyilvánosság elé, de a további várakozás elősegítette volna a jugoszláv vezetők kétszínűségét. A nyilvánosságra hozatala nem gyengeségnek, hanem erőnek jele. A Magyar Dolgozók Pártját is fenye- geti hasonló veszélyek. Ezért három hónappal ezelőtt utasítottuk a politikai bizottságot: legyen résen, hogy csírájában elfojthasson minden kísérletet a Szovjetunió szerepének lebecsülésére, a Magyar Dolgozók Pártja és az ország Szovjetunióhoz való viszonyának megzavarására. Minden egyéb tekintetben is levonjuk a jugoszláv eset tanulságait. Egyesek azt kérdik, hogy a Kominform határozata nyomán pártunk nem tűzi-e napirendre a kolhoz-problémát; a reakció azzal agitál, hogy a kommunisták végre felfedik kártyáikat. A kommunisták nem titkolják céljaikat, amelyeket a Kommunista Kiáltványban már 100 évvel ezelőtt leszögeztek. Amikor a Magyar Dolgozók Pártja programját megírtuk és hosszú időre előre megjelöltük a követendő utat, már ismertük a jugoszláv kérdést, mégis sem a kongresszus, sem a program nem követelt változást a falusi politikában. Tehát, aki a kolhozkérdés hirtelen felvetését javasolja, csak zavart akar kelteni. A Kominform határozata nem jelenti azt, hogy a kommunista pártok napirendre tűzik a kollektivizálást, de jelenti azt, hogy nemcsak a városban, hanem a faluban is építeni kell a szocializmust. Vaskézzel kell lesújtani a reakcióra. Mint egy ember, állunk változatlanul a Szovjetunió és a népi demokráciák mellett. Rákosi Mátyás beszéde után az értekezlet határozati javaslatban egyhangúlag helyeselte a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének állásfoglalását a Kominform-határozattal kapcsolatban; elítéli a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinekletérését a marxizmusleninizmus útjáról és a Kominform határozatát iránytűnek tekinti saját munkája számára. A SZAKSZERVEZETEK ÉS AZ M.D.P. KIÁLL A KOMINFORM MELLETT BUDAPEST • A Szakszervezeti Tanács július 3-án megállapította, hogy a háború folyamán munkásosztályunk megbecsüléssel tekintett a jugoszláv partizánokra, a felszabadulás után pedig a jugoszláv munkásság és nép újjáépítő küzdelmére. Az azonban világos, hogy sem a jugoszláv, sem más nép nem tudta volna önerejéből, a szovjet hadsereg győzelme nélkül kivívni szabadságát. A népi demokráciák jelenleg is csak azért tudják békésen építeni a szocializmust, mert az imperialisták szemben találják magukat a Szovjetunióval és az általa vezetett békefronttal. A magyar szakszervezeti mozgalom teljes egészében azonosítja magát a Kominform határozatával és ébren fog őrködni, hogy a sikerek ne tehessék elbizakodottá a magyar munkásosztályt. A Szakszervezeti Tanács hiszi, hogy Jugoszlávia szervezett munkásai meg fogják akadályozni, hogy pártjuk szembekerüljön a háborúellenes erők demokratikus frontjával. Budapest — Rákosi Mátyás július 2-án a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesti funkcionárius-értekezletén kijelentette, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek zöme nem értette meg a kommunista párt és a munkásosztály vezető szerepét, a munkás- és parasztszövetség lényegét. A Magyar Kommunista Párt a felszabadulás után elérte azt, hogy a magyar dolgozók a munkásosztályban és annak pártjában látták vezetőjüket, mert hazánkban nincs más politikai erő, mely tudásban, szervezettségben, fegyelemben és áldozatkészségben elérné a proletáriátust. Parasztságunk elfogadta a munkásosztály vezető szerepét, mert meggyőződött arról, hogy a munkásosztály a leghűbb szövetséges és megvédi őt a régi uralom viszszatérésének veszélyétől. A Jugoszláv Kommunista Párt 1920 óta illegalitásban és frakcióharcok közepette élt. A partizánháború után nehezen szoktak le arról, hogy parancsoljanak vagy parancsokat fogadjanak el — a kérdések kimerítő megvitatása helyett. A Jugoszláv Kommunista Párt a felszabadulás után lényegében illegális és láthatatlan maradt. A pártvezetők ezt azért helyeselték, mert úgy vélték, hogy ígymegkönnyítik a nemzeti összefogását, elkerülik a pártok közötti versengést. Ez hamis, helytelen fel MONTREAL! A MONTREALI Dem. M. Egyletnek és a Kossuth Betegsegélyző Egyletnek (IMBF) fiókjának 48-as bizottsága július 18- án CENTENÁRIS ÜNNEPÉLYT rendez a Finland Lassalle piknikhelyen. A gazdag program ifjúsági torna, dalárda, stb. Útirány: St. Catharine villamossal az Atwaterig, onnan Lassalle autóbuszokkal a végállomásig, ahonnan jelezve lesz az út.