Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)
1966-12-08 / 17. szám
4. oldal Egy rokonlátogató tapasztalata Magyarországon Tisztelt Szerkesztőség! Én is, mint sok tízezer külföldi magyar turista, a feleségemmel rokonlátogatáson voltunk szülőhazánkban ez év augusztusában. Kérem a szerkesztőséget szíveskedjenek helyet adni, hogy röviden kifejezzem tapasztalataimat az új Magyarországgal és magyar testvéreinkkel kapcsolatban. Nem irigylésre méltó annak a helyzete, akinek manapság az a feladata, hogy Magyarországról rosszat írjon, mondjon. Szerencsére és érthetően is egyre kevesebb az ilyen. Aki az elmúlt nyáron Magyarországon járt és roszszat keresett, az nagyon tévedett, helyette talált egy országot, amely nyugodtan, egyenletesen, nehézségek között is építi a maga gazdaságát, és közben nem feledkeznek meg arról sem, hogy akik ma dolgoznak a holnapért, minél kevesebb hiányt lássanak, minél többet lássanak az élet örömeiből, szépségeiből, mert bizonyára mindenki tudja, hogy Szülőhazánk úgy mondván kis mese ország. Rokon látogatóban voltunk Győrben, tapasztalataink tanúskodnak arról, hogyan él a magyar munkás a szocialista rendszerben, vagyis milyen életmódban részesül egy munkáscsalád. A tény az, hogy a magyar munkás életmódját azonosítani lehet a kanadai munkáséval, beleértve a munkaviszonyt, egészségi ellátást, iskoláztatást, üdülést stb. Ezt ma már sem titkolni, sem letagadni, sem cáfolni nem lehet. Gombamódra jönnek fel az új építmények, a falvakban szép, korszerű lakások épülnek, televíziós antenna mindenhol látható, sőt autójuk is van már sokaknak. Arról tárgyalnak egymás közt az emberek, hol és merre töltik szabadságukat a jövő nyáron, Magyarországon, vagy külföldön? Tegyük hozzá azt az egyáltalán nem mellékes dolgot, hogy mindez nyitott kapuk, mondhatni a világ szeme előtt történik. A nyár folyamán anynyian jártak Magyarországon, szinte hemzsegtek a külföldi látogatók, rokonlátogatók, vagy akár a Balatonon nyaralók. Mi sem bizonyítja jobban a látogatók szabad mozgását, mint hogy a feleségemmel együtt autóval oda, vagy arra mentünk, tetszés szerint, ahova kedvünk tellett, és Magyarországon, Kelet-Németországban, Csehszlovákiában mindenütt a nagy fejlődést láttuk. Az otthon járt látogató ízlése, szemlélete, politikai nézete szerint, ilyen vagy olyan emberi szempontból a maga elfogultságával számolhat be arról, amit látott, de egyben minden beszámoló egyöntetű lehet abban,hogy ami ma Magyarországon történik, az a nép túlnyomó részére hasznos minden tekintetben, a magyar nép még soha nem volt ilyen életmódban, mint most van — ezt a kifejezést hallottam többször odahaza. Sok sikert kívánok a sajtóalap-kampányhoz. Maradok a Munkáspártolója, tisztelettel: Minács Géza, Oshawa, Ont. RÖVID MAGYAR HÍREK VÁNDORSZIGETEK a Velencei-tóban. Nemrég fedezték fel a Velencei-tó ritkaságszámba menő vándorló szigeteit. Eddig öt ilyen, 15—50 négyzetméter alapterületű szigetre bukkantak. A náddal, sással sűrűn benőtt földdarabok állandóan változtatják helyüket. Harcsák, csukák, süllők százai tanyáznak alattuk. AZ ESZTERGOMI vár X—XI. századi palotáját és körkápolnáját tárták fel a Nemzeti Múzeum régészei,a III. Béla korából származó (1180 körül épített) várpalota XII. századi szintjei alatt. Mintegy hat méterrel a késő román kori palota egyik fogadótermének márványpadlója alatt találták meg az István-kori palota kör alakú házikápolnáját. A kora románkori alapfalak alatt nagy kiterjedésű római kori falmaradványok is felszínre kerültek annak jeléül, hogy az esztergomi Várhegy a rómaiak pannonjai Duna menti erődláncolatának, a Limes-nek is egyik kulcspontja volt. A MAGYARSZOMBATFAI Kerámiagyár fokozza exportját. Legutóbb holland, jugoszláv, lengyel és bolgár vállalatok rendeltek nagyobb mennyiségű kerámiavázát. SZÁZEZER futball-labda exportra. A simontornyai Bőrgyárban új labdaüzem kezdte meg működését, amely már ebben az évben százezer darab futballlabdát exportál. A gyár labdáival több mint ötven országban játszanak. Az új megrendelők sorában a többi között Kanada, Ausztrália, Algéria és Marokkó található. A jövő évi megrendelések már 200.000 darab labdára szólnak. SZERETJÜK a cukrot. Magyarországon az egy főre jutó cukorfogyasztás 34,5 kilogramm, s ezzel ötödik helyen állunk a világon. Harminc évvel ezelőtt ez a mennyiség nyolc kiló volt. DR. JÓBORU Magdát, a Magyar UNESCO Bizottság elnökét az UNESCO Végrehajtó Tanácsának alelnökévé választották. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll VAN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL Sűrűn idézett közmondásunk, hogy “Nincsen rózsa tövis nélkül”, bizony nem helytálló. Egyrészt azért, mert a közmondásos rózsatövis tudományos megjelölése tulajdonképpen tüske, azaz felületi képződmény, könnyen leválasztható,ellentétben a tövissel, amely szúrószervvé átalakult ág vagy levél, s nehezen törhető le. A rózsának tehát tüskéje van, tövise viszont a kökénynek, galagonyának stb. Másik ok, amiért a közmondás nem helyes, az, hogy hegyvidékeinken, így a Dunántúlon, Kőszeg környékén, továbbá Börzsönyben és a Zempléni hegyekben díszült egy havasi rózsafajta, a béres rózsa (rosa pendulina), amelynek ágai teljesen csupaszok. Nincsen rajta se tüske, se tövis. De színe égőpiros és illata kábító. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1966 december 8 EGYHÁZI KRÓNIKA OKTÓBERBEN Magyarország valamennyi katolikus templomában a békéért tartották a Rózsafüzér ájtatosságát. BAJOR János kocsordi unitárius lelkész hazatért svájci tanulmányútjáról. Részt vett az Albert Schweitzer College hagyományos továbbképző kurzusán. A SZEGEDI Izraelita Hitközség ünnepségén leleplezték Káldor József volt hitközségi elnök emléktábláját és megemlékeztek dr. Pap Róbertnéről, a női tagozat nemrég elhunyt elnökasszonyáról. BEMUTATTÁK KODÁLY ZOLTÁN MAGYAR MISÉJÉT A BUDAPESTI Egyetemi templomban tartott, az új munkaévet megnyitó szentmisén mutatták be Kodály Zoltán, a nagy zeneköltő új művét, a "Magyar misét”, amelyet az illusztris szerző a magyar püspöki kar felkérésére komponált. A bemutatón jelen volt az amerikai és a kanadai útjáról nemrégen hazatért Kodály Zoltán is. Megalakult a Magyar Püspöki Kar Külügyi Bizottsága A MAGYAR Katolikus Püspöki Kar már régebben foglalkozott azzal a tervvel, hogy külön bizottságot hív életre, amelynek feladata, hogy a külföldi kapcsolatok kérdésével foglalkozzon.A legutóbbi értekezleten megoldódott ez a kérdés és megalakult a Magyar Püspöki Kar Külügyi Bizottsága. Elnöke dr. Brezanóczy Pál püspök, egri apostoli kormányzó, helyettese dr. Ijjas József püspök, Csanádi apostoli kormányzó, ügyvezető főtitkára dr. Várkonyi Imre prépost, az Actio Catholica országos igazgatója. Egy koros tengeri tehén .. . Nemrégiben különleges csontokra bukkantak a tatabányai bányászok a X-es akna mély rétegeiben. A kihívott paleontológusok a csontok és a környezet gondos megvizsgálása alapján megállapították, hogy a szerencse értékes lelethez segítette a bányászokat. Ezekhez a csontokhoz ugyanis valamikor egy szirén — más néven tengeri tehén — izmai tapadtak. Ezek a körülbelül 1,5—2 méteres, külsőleg a delfinekhez hasonló ősi tengeri emlősök nagyon-nagyon régen jelentek meg a földön. A tudomány mai állása szerint az ormányosokkal, a mai elefántok elődeivel közös ősük volt, s a most megtalált szirén nem sokkal a két fejlődési ág szétválása után élhetett. A leletnek éppen ez adja meg a különleges jelentőségét. Ebből a korból, a körülbelül 55 millió évvel ezelőtti lutéciumból ugyanis eddig mindössze három közeli rokona került elő, egy Jamaikában, egy Egyiptomban és egy ugyancsak Tatabányán. Hazánkban ezek a sziréncsontok mindenesetre a legrégibb ősemlősmaradványok. ESEMÉNY-KRÓNIKA — Hazai Tudósítások — GEORGE Thomson brit külügyi államminiszter október 31-e és nov. 2-a között hivatalos látogatást tett Magyarországon.Thomsont fogadta Kállai Gyula, a kormány elnöke és Péter János külügyminiszter is. Az angol államférfi a külügyminisztériumban megbeszéléseket folytatott a magyar—angol kapcsolatok fejlesztéséről ,sajtóértekezleten számolt be magyarországi látogatásának tapasztalatairól. A brit államminiszter nagyon hasznosnak nevezte és közvetlen légkörűnek ítélte meg Kállai Gyulával, Péter Jánossal, valamint Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseit. Hangsúlyozta a két ország közti együttműködés fejlesztésének szükségességét, különösen a gazdasági kapcsolatok kibővítésének, a kereskedelmi forgalom növelésének jelentőségét. Külpolitikai kérdésekről szólva kifejtette, hogy brit vélemény szerint a vietnami problémát nem lehet katonailag megoldani, csak politikai rendezés képzelhető el. Thomson az eddiginél kedvezőbbnek ítélte meg az atomfegyverek elterjedésének meggátlásáról kötendő egyezmény sorsát. MAGYAR—BRAZIL gazdasági megbeszélések folytak október 17—29 között Budapesten. A José Osvaldo de Mera Penna miniszter vezette brazil küldöttség a magyar szakemberekkel megvizsgálta a két ország közötti árucsere-forgalom fejlesztésének lehetőségeit, s ennek alapján a jelenleg érvényben lévő kereskedelmi, fizetési és gazdasági együttműködési megállapodás árulistáit új termékekkel egészítették ki. Megegyeztek az ipari kooperáció létrehozásában is. MAGYAR—OLASZ kulturális, valamint műszaki-tudományos munkatervet írtak alá október 22-én Budapesten. Az új munkaterv tudósok, kutatók, egyetemi oktatók látogatásait, szakemberek ösztöndíjas tanulmányait irányozza elő. Tervbe vették filmnapok rendezését mindkét országban, valamint magyar, illetve olasz képzőművészeti és könyvkiállítások kölcsönös bemutatását is. A BÉCSI Albertina 113 világhírű grafikáját állították ki októberben Budapesten, köztük Michelangelo, Raffaello, Dürer, Rubens, Van Dyck, Rembrandt és Goya rajzait. Dr. Franz Karasek követ és meghatalmazott miniszter a tárlatot megnyitó beszédében elismerően nyilatkozott Magyarország és Ausztria állandóan javuló kapcsolatairól, kulturális együttműködésének bővüléséről s hangsúlyozta a két nép történelmi múltjának közös vonásait. BENJAMIN Britten, a világhírű angol zeneszerző és zongoraművész, valamint Peter Pears, a népszerű angol tenorista október végén Budapestre látogatott. A vendégművészek két nagysikerű hangversenyt adtak a magyar fővárosban a Budapesti Zenei Hetek keretében. iiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiimiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiim Magyarok önmagukról KÉT SZOCIOLÓGUS ÉRDEKES KÍSÉRLETE HÁROM magyar faluban végzett hosszabb, érdekes kutatómunkát két szociológus. Arra voltak kiváncsiak, hogyan vélekednek az emberek saját nemzetükről, a magyarságról? Hatszáz parasztcsaládot kérdeztek meg, majd később kontroll vizsgálatokat is végeztek budapesti munkások és diákok között. Ennek során kiderült, hogy a falusi és a városi nemzeti önjellemzés között lényegében nincs különbség. Illllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllll Mindhárom falu lakossága, a munkások és túlnyomórészt a diákok is azt tartották a magyarságra elsősorban jellemzőnek, hogy munkaszerető. 185 parasztember kezdte így válaszát: “A magyarok dolgosak és szorgalmasak.” Csupán ketten akadtak, akik az ellenkezőjét állították. Falun és városon a következő erények kapták a legtöbb szavazatot : becsületes, barátságos, békés, szókimondó, szabadságszerető, hazaszerető, jószívű, segítőkész, jellemes. Ha kisebb számmal is, de negatív erkölcsi tulajdonságok is szerepeltek a jellemzésekben, így: irigy, befolyásolható és — amit kizárólag a diákok jegyeztek meg — vannak képmutatók, bőbeszédűek, karrieristák, önteltek is. A diákok néhány olyan jó tulajdonságot is felsoroltak egyébként, ami másutt nem szerepelt: megértő, emberszerető, igazságos. A magyar ember természetére vonatkozó válaszokban minden rétegnél általánosan előfordult a "jókedvű” megjelölés, valamint hogy a magyarok erősek, ivósak, szeretnek jól élni, öltözködni, szórakozni, vendégeskedni és vendéget fogadni. A két kutató — Heller Ágnes és Márkus Mária — az alábbiakat tartja a tipikus nemzet önjellemzésnek: “dolgos, szorgalmas, iparkodó, becsületes, igazságos, végkedélyű, értelmes, vendégszerető, illetve — most már a negatív tulajdonságokat tekintve — irigy, kapzsi, torzsalkodó”. KÉSZÜL AZ ELSŐ MAGYAR-JAPÁN TANKÖNYV A MAGYARORSZÁGI Tankönyvkiadó Vállalat publikálásában magyar—japán tankönyv jelenik meg a közeljövőben. Ez lesz az első nyomtatásban megjelenő japán írású könyv Magyarországon. Szerzője Major Gyula, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem távolkeleti tanszéken a japán lektorátus profeszszora. Budapesten egyébként évente a Tudományegyetemen tizenöten-huszan, a Szabad Egyetemen nyolcvanan-kilencvenen tanulnak japánul. A most kiadandó tankönyvet még kettő követi. A szerző megítélése szerint a teljes tankönyvből napi 1—1,5 órai tanulás esetén öt év alatt sajátítható el a japán nyelv.