Új Szó, 1970-1971 (42. évfolyam, 1-50. szám)

1971-01-16 / 19. szám

2 oldal ÚJJÁSZÜLETÉS: BAJOKBÓL REMÉNY? Lehet, hogy a kihalás útján menetel az emberiség, mint ha­ladtak a dinoszauruszok. Ám az ember törvényeket alkotott, kor­mányoknak engedelmeskedett, épített és pusztított civilizáció­kat, túlélt háborúkat, éhínsége­ket, járványokat, fertőzéseket. A dinoszaurusznak nem volt vá­lasztása, az embernek van. Amikor Amerika formát öl­tött, álmokat szövögettünk. Al­kalom megnyílását láttuk a sza­badság számára: láttunk egy or­szágot, melyben életpályát sza­badon lehet választani, melyben sokféle nép él, melynek vagyona mérhetetlen. Nyomultunk a ten­ger felé. Benépesítettük a völ­gyeket. Kitartottunk, gyerme­keinket iskoláztattuk, és szebb jövőt reméltünk számukra. Va­lami jobb jött — olykor. Az or­szág benépesült. Az úttörők idő­szaka lejárt. Amerika, népének találékonyságán gyorsan rohan­va előre, egyszerre megtorpant­ önmagában. Olyanná vált, mint az a bika, amelynek elhanyagolt szarva a koponyájába nőtt és megőrjítette. Amerika önmaga ellen fordult. Torkosok lettünk és híztunk. Lázadtunk és me­rényleteket követtünk el. Lövöl­döztünk és káromkodtunk és é­­gettünk és fertőztünk és dübö­rögtünk. És elvesztettük tisztán látásunkat. Amerika ma kétség­­beeséstől, reménytelenségtől bűz­lik. Most pedig van válaszutunk. Bajban vagyunk. Gazdaságunk hanyatlik. A munkanélküliség terjed. Rettegünk és gyűlöljük egymást. Szétmarcangol bennün­ket a kapzsiság, a tehetetlenség, a fajgyűlölet, a nyomor, a há­ború. Sötétség mélységébe vesz­hetünk, vagy újjászülethetünk. A LOOK magazin jelen száma változatokra emlékeztet: terem­tésre, születésre, felfedezésre, küldetésre. Számon kéri rugal­masságunkat és feljegyzi életké­pességünket: reményt villant fel előttünk a sötétségben. Ismerjük problémáinkat. Tudunk helyes utat választani. Megoldottuk problémáinkat a múltban. Sokan úsznak az árral. Mások azonban ismét megoldásról álmodnak. LOOK, 1971, január 12. DERECSKE! HELYZET . December 13. keltezéssel kapta az itt közölt levelet L. F. Kovács, wallaceburgi előfizetőnk mátra­­derecskei unokaöccsétől. Kedves Lőrinc! Azt írod, hogy írjak már a fa­lunkról valami jót. Különlegeset írni nem tudok, de azért csak jót mondhatok, mert ha most volna 1927, amikor ti kimentetek Ka­nadába, és a mai rendszer lett volna, soha nem láttátok volna Kanadát. Nem kell itt többé vo­natokon lopva csavarogni munka után, amit Kanadában folytatno­tok kellett, mert ott sem volt különb a helyzet abban az idő­ben. Ma már nálunk ilyesmiről szó sem lehet, írod, hogy nálatok sok munka­­nélküli van. A mi rendszerünk­ben nem kell háború ahhoz, hogy legyen munkánk. Itt akkor van munka ha békében hagynak ben­nünket. A magyar nép elvará­zsolt országot épít a romokból, amit az előbbi rendszertől örök­ségül kapott. Szeretném hazánk­ba hozni a szegény kanadai mun­kanélkülieket. Itt biztos megél­hetést tudnánk nekik adni. Ha kanadai dollár helyett csak fo­rintunk van is, azért vásárolha­tunk mindent, amire szükségünk van. Még az sem számítana, ha tölgyfalevéllel fizetnének ben­nünket, mert azzal is vásárolhat­­­nán mindent, amit szemünk­­szánk kíván. Ezt te is láttad, amikor nálunk voltál látogató­ban. Elhiszem, hogy az amerikai nép is ellátja magát minden élet­szükséglettel, de milliószámra vannak nálunk dolgozók, akik — ha felkérnék őket —­ nem cserél­nének amerikai dolgozókkal, sem kanadaiakkal. Ne haragudj meg ezért az erős kijelentésemért, de ez így van, ahogy neked elmon­dom. Ha most itt teremhetnél, láthatnád a bolt elé kitett táb­lán, hogy 40-60 százalékos áren­gedménnyel lehet vásárolni az ünnepekre. Volt-e ez a régi idők­ben, amikor ti kivándoroltatok? Hogy a munkaalkalmakról is írjak, megemlítem, hogy nálunk szükség volna azokra a dolgo­zókra, akiket Amerika Vietnam­ba küld. A borsodnádasdi szén­bányától, ahova derecskeiek 250- en járnak, a recski ércbányához kölcsön kérik a bányászokat, mert két aknát nyitottak. Ebből is láthatod, hogy milyen nagy nálunk a munkalehetőség. De nemcsak nálunk, hanem az or­szág minden részén. Szeretnénk veled újból kezet szorítani, ha csak még egyszer is. Ha csak időd van, írjál újra, én mindig válaszolok. Mindnyá­jatokat szívből üdvözöllek. —Öcséd, Imre Napnál is világosabb A Naphoz legközelebbi csilla­gok egyike az Arcturus. Nyolc­vanszor fényesebb mint a Nap és az átmérője harmincszor na­gyobb. Az égboltozat negyedik legfénylőbb csillaga, amely sza­bad szemmel is látható. j 296 Queen St. W. fr» 424 Bloor St. W. j : Toronto fej tW Toronto | ! 362-3226 y 921-3721 j | KENNEDY TRAVEL BUREAU LTD.­­ * • : TORONTO — BÉCS — TORONTO • : CA $214.00 : • • (egyesületi csoport ár) BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST | £ kedvezményes utazás. | I K K A KARÁCSONYRA! elérett cikkekbe» U { • J £ ROMÁNIÁBA — pénzátutalás: 16.2011 USA $ ­ Érvényben marad az elnyomó törvény Trudeau szövetségi és Bouras­­sa québeci miniszterelnök kije­lentései szerint érvényben ma­rad a Public Order Temporary Measures Act mindaddig, amíg új elnyomó törvénnyel nem lesz helyettesítve. Eddig azt az illúziót keltette a kormány és a tőkés sajtó, hogy úgy a War Measures Act mint a Public Order Temporary Meas­ures Act ideiglenes jellegűek, hamarosan vissza fogják állítani a kanadaiak demokratikus sza­badságjogait. Trudeau és Bourassa egy er­jedő québeci lázadásra hivatkoz­va a háborús törvényt, majd an­nak helyettesítőjét akarja. Láza­dás nem fenyegetett és nem fe­nyeget. Új érvelést sütöttek ki. Azt, hogy meg kell semmisíteni a demokráciát, hogy életben ma­radhasson, le kell szúrni a sza­badságot, hogy szabadok marad­hassunk. Az ellentmondásos, ket­tős jellegű érvelés leple alatt akarnak parancsuralmi rendszert bevezetni a szabadság nevében, mert romlik a gazdasági helyzet, a változást követelő radikáliso­kat el kell nyomni. Ezt az undo­rító igazságot persze nem akar­ják kimondani. Könnyebb parlament nélkül uralkodni. Könnyebb, ha a ren­dőrség és a hadsereg urai intéz­nek e­l dolgokat parancsok ki­osztásával, mint parlamenti tár­gyalások útján. ú­j­szó Tüntetést szerveznek a kanadai szegények Több mint 500 delegátus vett részt az ország különböző részé­ből a szegények torontói konfe­renciáján, ahol elhatározták, hogy január 25-ét nemzeti tün­tetés napjává nyilvánítják a szövetségi kormány, tartományi kormányok és a városok tanácsai ellen, amelyek közömbösek a ter­jedő munkanélküliség, szegény­ség iránt. Január 25-én kezdődik a szö­vetségi népjóléti miniszter kon­ferenciája a tartományi népjó­léti miniszterekkel. A tömegtün­tetés főleg a szövetségi kormány ellen fog irányulni, amely a köz­tudomásúvá tett White Paper­­jében hivatalosan is tudtára adta a népnek, hogy senkinek sem szándékozik évi jövedelmet ga­rantálni. A tüntetők el fogják égetni jelképesen a kormány White Paper-jét. Tüntetők fognak megjelenni a szövetségi és tartományi parla­menti épületek és a városházák előtt. Dél-Afrika terroruralma Az ENSZ rendelkezésére bo­­csájtott hivatalos dél-afrikai sta­tisztika szerint 1968 közepétől 1969 közepéig a börtönökben na­ponta átlag 88.000 egyén volt ami a britanniai börtönlakók számának kétszerese, noha Bri­tannia lakossága 56 millió, Dél- Afrikáé pedig csak 19 millió. Az 500,000 börtönre ítélt dél­afrikainak 95 százaléka fekete; 187 bebörtönzött fekete asszony szült gyermeket börtönben. Az újszülöttek anyjukkal együtt él­nek börtönben; a fekete börtön­lakók 25,900 ostorozást szenved­­vedtek; 340 rab börtönben halt meg; 84 rabot felakasztottak, ami a világ összes akasztásainak fele; 166 személyt ítéltek halál­ra, 12 ezek közül kegyelmet ka­pott, a többi kivégzésre vár. Moszkvai földalatti Új földalatti vasútvonalat ad­tak át a forgalomnak Moszkvá­ban­­január­­1-én,­­és­­ezzel­­a moszkvai vasúthálózat 87 mér­­földes lett. Az új földalatti va­sútvonal külvárosokat köt össze a belvárossal. 1971 január 16 SZEMELVÉNYEK _________ Iria: FRANK KRISTÓFF (Barrie, Ont) _________ A Torontói Béke Egyesület (Toronto Association for Peace) röpirat formájában terjesztette Keith Franklin tizedes levelét szüleihez, melyben halála előtt egyebek között ezt írta: “Mond­játok a népnek, hogy hallgatag­­ságukkal hozzájárulnak ezekhez a rémcselekményekhez. A háború egy erkölcstelen, törvénytelen gaztett. Keith Franklin tizedes 1970 február 24-i keltezéssel írta le­velét édesanyjának és édesapjá­nak, kik a New York állambeli Salamanca városban élnek. Más­nap Vietnámba szállították repü­lőgépen. A levelet személyesen adta át szüleinek zárt borítékban azzal a kérelemmel, hogy halála esetén bontsák fel. Édesanyja élcelődött vele, mikor ezt mondta fiának: “Két év múlva ismét közöttünk leszel, és akkor majd jót fogunk nevetni leveleden.” Erre a fiú így válaszolt: “Sohasem jöhetek vissza.” Franklinna a családi bib­liában őrizte fiának zárt levelét. Egy szombati nap délutánján kapták a szülők az értesítést, hogy fiukat Kambodzsában me­gölték. Íme a halott fiú levele: Drága Anyám és Apám: Amint itt ülök és írom e leve­let, gyorsan múlnak az órák, és hamarosan indulok Vietnamba. Amikor majd olvassátok levele­met, tudni fogjátok, hogy látni engem többé nem fogtok, mert azzal hagytam nektek e levele­met, hogy halálom után olvassá­tok. Most, amikor olvassátok, tudjátok, hogy halott vagyok. A kérdés most az, hogy hiába­való volt-e halálom. Szerintem az volt. A háború, mely megfosz­tott életemtől, és amely előttem ezrek életét rabolta el, erkölcs­telen, törvénytelen és olyan ször­nyű gaztett, amelyet csak bolon­dok követhetnek el. Elleneztem a háborút attól a perctől kezdve, hogy meg tudtam fontolni a jelentőségét. A hata­lom gyakorlói figyelmen kívül hagyták háborúellenes érzelmei­met és barátaim háborúellenes érzelmeit és elrendelték, hogy mennünk és harcolnunk kell. Me­gyünk a háborúba és harcolni fogunk, és én meghaltam. Ugyan miért? Nixon elnök és elődje, Johnson elnök nem győzték ismételni az amerikai népnek, hogy a vietna­mi nép iránti kötelességük, hogy megmentsük a terjeszkedő kom­munizmussal szemben, amely összeesküdött a vietnami nép ellen. Hazudott Johnson, hazudik Nixon. Oly nagy hazugság ez, hogy nagyságát csak azok lát­ják, akik Dél-Vietnamban har­colnak. Az egyszerű életet élő, Istentől elhagyatott, földi pokol­ban szenvedő vietnami nép hal­lani sem akar az amerikai hábo­rús gépezetről, de nem tehetnek ellene semmit. A nép kívánságát elgázolják a politikai szörnyete­gek, akik az úgynevezett szabad világot vezetik a kommunista tömb ellen. Én sem dönthettem el semmit a magam részére, ők határoztak helyettem. Washingtonban szé­kelő háborúcsináló bitangok dön­töttek helyettem. Halva fekszem és síromból egy utolsó kívánságom van: Hirdes­sétek az amerikai népnek, a hall­gatag többségnek, amely még nem szólalt fel a háború ellen, hogy tiltakozzon. Segítsetek megmondani a hallgatagoknak, hogy hallgatásukkal bűnrésze­seivé válnak ennek a borzalmas aljasságnak. Nem haltam meg hiába, ha ti és azok, a sok mások, akik eddig hallgattak, követelni fogják ennek a háborúnak a be­fejezését, amely engem halálba küldött. Szerető fiatok, Keith Franklin I MEGHÍVÓ­­­J • HAMILTON — Ezúton óhajtom értesíteni a Kossuth Betegsegélyző Egylet I.M.B.F. hamiltoni fiók tagságát, hogy a szokásos tisztújító gyűlésünk január 31-én, vasárnap délután 2 órakor lesz megtartva a szokásos helyen, 46 Cannon St. E. Kérem a tagság minél nagyobb számbani megjelenését. —/. Sipos, fiók­titkár TORONTO — A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) 12. számú fiókja rendes évi tisztújító közgyűlését január 24-én, vasárnap délután 2 órakor tartja, 280 Queen St. West, Kárpát-Orosz Hall helyiségében. Szervezetünk minden egyes tagját ezúton is tisztelet­tel meghívja a Vezetőség. A BÉKÉBEN GAZDAG s? g ujESZTENDŐT KIVoN a g MINDEN TAGJÁNaK a g 1 WORKERS BENEVOLENT ASSOCIATION | ß (WN­A) § Uj szó FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Published weekly, on Saturday, by The Canadian Hungarian Publishing Association 924 King Street West. Toronto 3, Ont. Telefon: EM. 4-6097 Szerkeszti: A Szerkesztő Bizottság. Névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azonosak a Szerkesztő Bizottság véleményével Kéziratokat nem küldünk vissza és nem őrzünk meg Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk. Előfizetési ár Kanadában 1 évre $10.00, félévre $5.00, minden külföldi országba évi $12.00 — 1 year subscription $10.00, foreign countries $12.00 Second class mail registration number 1821

Next