Új Szó, 1974 (45. évfolyam, 3-47. szám)

1974-01-26 / 3. szám

4. oldal ANTALFY ISTVÁN/. NÉVNAPODON, ANYÁM Madárdalos, szép május reggelen harang szavával versenyez dalom ma hozzád szólok pár szóval, anyám, ne bántson ma gond, bánat, fájdalom! Nincsenek szárnyaim, nem szállhatok hozzád, pedig szeretnék, jó anyám, de szállnak, gondolataim feléd, túl városon, falun és kis tanyán. S csokorba szedve minden orgonát, minden virágot, madáréneket, minden mosolyt és kis harang szavát, szívemmel együtt — átnyújtom neked! NYÁRI ALKONY ! Tüzes nap izzik fönn az égen, egy csöppnyi felleg sincs sehol. A nap reám tűz és sugára a szikkadt földön szertefoly. Tikkadt levélkék, elcsigázva, esőt kívánva csüggenek, a fák pókhálós ágain, mint apró, szürke kísértetek. A fák tövén, hol­nap nem éri, a lombok sátora alatt, mint hősök itt e nagy melegben, sok tarka kis virág fakad. És míg a Nap tüzes korongja az ég aljára vánszorog, a fákra és a kertre lassan hűs nyári alkonyat csorog.­­ LENN A KERTBEN Itt ülünk csöndben, szótlanul, lenn a kertben. Kishúgom, meg én. Ő olvas, mint szokott. Kezében egy ifjúságii kis regény. Fejét felkapja olykor-olykor, majd rám nevet, szót sem beszél, folytatja ott az olvasást, hol elhagyta. Fönn a kósza szél, bárányfelhőket hajt az égen, s húgomra lágyan, altató dalt fúj. S a kedves nyári estén ülve elalszik kis Manyó .. . (Ez egy régi, gyermekkori versem.) ANYÁMHÍMEZTE KENDŐ Fehér abrosz. Hímezve rajta sok tarka, szép, ezernyi fajta virág. Anyám hímezte kendő. Minden sarkában szív piroslik. Ha itt, vagy ott, hímzése foszlik, Anyám megvarrja. Régi holmi. Most már csak úgy, ünnepnapokra teríti fel, mert tarka csokra hullatja szirmait. Színében még él a múlt csalóka fénye, a múltnak csöndes költeménye, s Anyám hallgatja halk meséjét. Ü­J­SZÓ ­ GRAFIKA Vonalak, fényes, asszonyok, ■ első reggel, utolsó este, kenyér, friss hagyma, erdei út, kalács az áldott ünnepekre, és átnyúló csipkebokor. . . 1974. január 26. | A MAGYAR NYELVÉRT ÉS KULTÚRÁÉRT­­ „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs ^ ^ fogható . . . Ebben az egyedü­lvaló életben csak így nyilatkozhato­m meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, ^ ^ mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.” (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről) ^ CSAK ENNYI . . . HOL VAN AZ A VÉN HÁRS Egy robbanás. Egy roppanás. Egy csobbanás. Egy robbanás és egy életnek vége. Egy jeltelen sötét verem a földbe’ lenn, rajta gyom terem. Csak ennyi volt az élet. Nincs gondolás, nincs rombolás, nincs rombolás, nincs pont, vonás, csak béke, béke, béke . . . ÖNTELTSÉG Egy ifjú nyárfa, ki a többi társától messzibb született, amikor hajlongott a szélben, így kiáltott: „Most nézzetek! Most nézzetek” És szentül hitte, hogy ő csinálja a szelet. HŰSÉG Ha kettőnknek jut egy falat, ha utolsó korty vized kérem, ha elfolyni indul a vérem, ha tán a világ megtagad, s ha önmagamat sem találom, akkor légy hű hozzám, barátom! Hol van az vén hárs, mely ott állt a kertben? — melynek árnya alatt oly sokat hevertem . .. Vasárnapi esték furcsa álmodása hol van? Egy-egy versben kél csak néha mása. Csillagnéző éjek vágyó szívverése eltűnt. Jött a hajnal, jött, új ébredésre. Hárs illata elszállt, a szél messze hordta. Levele lepergett gyermekkori porba. Hársillatú május, nem is hívlak vissza, csak a gyermekszívnek bennem él még titka. SZARVASKŐI EMLÉK Te alszol, én meg hallgatom egészséges, mély szuszogásod. Nem is tudod, hogy közben itt mivel lepnek meg jóbarátok. Barátaink, a nagy fenyők, egész, egész föléd hajolnak, hiába is keres a Nap, el nem árulják neki, hol vagy! A szarvaskői vén fenyők örülnek, hogy most újra látnak, s egy tobozt ejtenek eléd, emlékeként e délutánnak! ( H# KENNEDY | | TRAVEL BUREAU LTD. | 296 Queen Street West | Toronto 133, Tel: 362 3226 || ^ H Toronto legrégibb, magyar utazási irodája. | Egyéni és Csoportos Utazások­­ a világ bármely részére, | fizetésre * | IKEA — Pénzátutalás Magyarországra | TUZEX — Csehszlovákiába | I É Közjegyzőség — hivatalos | LEI — Romániába |

Next