Kapu, 1998. szeptember (11. évfolyam, 9. szám)
TÍZ ÉVES A KAPU - Krausz Tivadar: A Kapu 10 éve 1993-1998
100 éves a KAPU emelést, melynek fejében az egész brigád munkáját hiánytalanul elvégzi. A párttitkár erre kijelentette, hogy szó sem lehet erről, mert a többieknek is élni kell. Az üzemekben ezenkívül még a munkásőrséget is el kellett tartani.” Ez tehát az arány. Tetszés szerinti szakmában a populáció egyharmada alkalmatlannak bizonyul. A kétharmad arányban pályát tévesztettek általában másban se mutatnak életképességet. Kemény szelekció. Pete ellenében megvédeni Csurkát Dr. Nagy Piroska tiszte lett volna. Nem az érdembeli dolgok elleni tényleges támadással foglalkozott, hogy Csurkában a drámaíró már elveszett, a másodlagos csipkelődéseken akadt ki, pl. hogy Csurkapistát Pete letotozta. Hát ebből spéciét nehéz lesz kimosdatnia, mert a csurka a csurákkal hasonértelmű, az pedig a „tót”-nál is rosszabbat, hagyást jelent. Ádámfi György az emigráció nevében arculütésnek nevezte a parlament által tőlük megtagadott választójogot. Közben új parlamentet választottunk, s a cikkeink ettől kezdve nem egy jobbos, hanem balos kormányzást kritizáltak. A kapu mintha jobbra tolódott volna, vagy csak az oppozíció kelti ezt a látszatot? Abban az időben hangosan nyögtük az országos eladósodást. Kamatrabszolgaság az idők végezetéig? - kérdezte Gazdag László. Most már halkabban nyögdécselünk. Várdy Béla a pionír magyar újságírás amerikai első számú jellegzetességének, követelményének „a jó magyarságot” mondja. Hogy miből állt ez? Sok hasábot tesz ki. Szlankó László, Váczy Jépánt Tamás vizuális munkái határozottan előnyére voltak a lap küllemének. A képszerkesztő - aki abban az időben a posztmodernnel szemben a modernet kultiválta - Bíró József volt. Király Károly az 1989-es romániai fordulat napjairól írt naplójegyzetében még fogfájására is kitér - együttérzésem - tehát minden más apró részletet is elhihetünk neki. A Business Central Europe folyóirat rendszeres ismertetése, illetve cikkeinek közlése emelte, szakszerűbbé tette a Kapu gazdasági rovatát. Kuczka Péter, a magyar sci-fi atyja, a zsdanovi dzsida új verseskötetét, Út a folyóhoz, Rőczei György üdvözölte. A Míg... kezdetűt érdemes idéznünk: „Míg meg nem tagadtad eskü alatt, / véreddel eggyé vált igazadat /... Míg pirulni tud bármiért orcád, nem tudod addig, mi ez a század, / s micsoda Magyarország."(1957) Más utat tett meg, s tán másik folyóhoz Tollas Tibor müncheni költő, az ő lelkét nem pártöntudat, börtönök edzették, vele Ortutay Mária beszélget. Az Expo elmaradása, mint nagyszabású magyar esemény, több szerzőnket is foglalkoztatta. Elek is máskéntkommunistázó esszéje fölteszi a kérdést, hogyan fogjuk nevezni 2000-ben a „múlt” rendszert. Megközelítései költőiek: „Kérdezni ezüst, válaszolni nyár.”, ”A kommunisták a munkásosztály hámnjai.”, „Mindenki előveheti kedvenc újságait, és megfigyelheti, hogy hogyan nevezi a múlt rendszert.” „36.(1 +36/2)1 666”- Megvallom, így utólag csodálkozom Brádyn, mi mindenre vevő volt. Ez a számtani művelet a rulett számai számtani sorozatának összege. Krausz Tivadar 5 Vegas címmel írt az antikrisztusról, ami nem aki és az ezredvégen aktuális magazintéma. Mennyibe kerül egy bombariadó? Egy millió forint, illetve két év. Nem is tudom, a betyárkodásonként 1 000 000 Ft-ot pazarolni kénytelen államot, vagy a ne adj Isten elcsípett, az épp csak telefonviccelődő betyárt szánjam-e. Komoly riadó sikeres elhárításáról még nem értesültem. (Nádor István) Schelczné Nagy Zsuzsanna beszélgetése Krassó Györggyel a Nagy Imre perről és a magyar forradalomról, a halottakra való emlékezés: „Aztán az udvarról hallatszott a leírhatatlan, de jellegzetes zaj, dobogás, lökdösődés, csörgés, valami hivatalos szöveg és az elítélt hangos vagy elcsukló utolsó szava. Csaknem kivétel nélkül a forradalomról. A magyar szabadságról vagy függetlenségről." Közben Kádár '56 november 4-én még Testvéreknek, Hazafiaknak szólította áldozatait, a magyar népet. Az év legszebb versét, egy látomást, Cselényi Béla írta: „Miette áttünése egy téli villamoson: Divatos pulóvert húz reá a hideg. / Melyik divatét is? Majd eldönti maga. / Hajpántján, zörejjel, diszkréten / átzizeg / a jövő évezred bioszféra dala. // Ahogy letelepszik, vadócan, de / szentén, / nincs módozat többé, hogy magam / beártsam / életvitelébe? S tarka szerelésén / áttűnik egy meghalt, szőke / osztálytársam.” 1995-ben Korányi Tibor a teljes kiábrándultság és reménytelenség hangján fogalmaz: „ EZEK olyan világot csinálnak itt - és mindenhol a földkerekségen -, hogy csak az lehessen ember, akinek pénze van ... EZEKNEK most jó. Úgy érzik, nagy tetteket követtek el, tehát megilleti őket a prímszerep...” Götz László Keleten kél a nap (összegző tanulmány) a Magyar múlt rovat kiemelkedő momentuma. Hazai termék + Hazai Munkahely rovat az új év újdonsága. Kérdés, hogy egy rovatnak a célja, mely egyedül gazdaságszervezéssel befolyásolható közvetlenül, előmozdítható-e szerény sajtóbeli publicitáson keresztül. Persze tovább kérdezhetnénk, van-e még jelentősége a szavaknak. Az élő szónak mintha semmi értelme nem volna, legalábbis ezt tapasztalom. Ha a közvetlen impulzus hatástalan, a közvetett hatásmódú írott szövegnek lehet még végképp foganatja? Ezzel saját hazai termékem előállítására, a jelenleg folytatott tevékenységem értelmére is kérdezek, amelyre, érdekes módon saját írásommal - az Irány, erény, arány - rendszermintázat c. sorozatommal - szembesülve ötlött föl a megnyugtató feleletet. A tudati valósággal felruházott szavak meggyőző ereje alakítja az anyagi létet. Visszatekintve állíthatom, írott szavaim következményeinek vonzatában élek. Újra tágítva a gondolatkört: a Kapu 10 éve, egy rendszerváltásunkkal tíz éve kölcsönható, az írás indirekt hatásmechanizmusával élő, eszmei tényező. Mely eszme az, amely minden Kapuban megjelent írást, függetlenül műfajától, színvonalától, áthat és közös nevezőre van? Az időnek egyfajta konzervatív kezelése mégpedig az érzelmileg befolyásolt emlékezéssel való: értékkijelölés, mint hagyományteremtés illetve hagyományápolás. A múltak fájdalmai a jelenben is sajgatják lelkünket Ez az ősiség folytonosságát örökítő magatartás, haszontalan moralizmus, s rendre vesztesen kerül ki az időt kizárólag a mindenkori jelenpont másulása értelmében mindent fogyasztási cikként kezelő, tehát mindent feledésnek szánó, multinacionális termékek a globális fogyasztás elvén működő haszonelvűségével szemben. Tabajdi Csaba, hivatalból kisebbségvédő, kincstári optimizmusú írása után, (amely európa-politizálásból levezethetőnek tekinti a kisebbségi politizálást), jólesett Duray Miklóst olvasni, született kisebbségit, az áldozatvállalás heroikus pesszimizmussal hirdeti a tragikus folyamatok megváltoztathatóságába vetett hitét, vallva, akkor jó nekünk az európapolitika, ha Európa magáévá teszi az autonóm régiók Európájának eszméjét. A Kapu legerősebb oldala a hiteles dokumentarizmus, ehhez képest Magyarirtás 1945 címmel harangoztuk be az TÍZ ÉVES A KAPU