Kapu, 2015. szeptember (27. évfolyam, 9. szám)
INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTUM - Prugberger Tamás: Milyen kalandor nagyhatalmi és titkos politikai erők gerjesztik a jelenlegi migráns áradatot? Mi húzódik meg a színfalak mögött?
L eimentum tanzi üléséről szóló tudósítások jelezték, olyan nagynevű, Nobel-díjjal kitüntetett közgazdászok voltak a megbeszéléseken aktívan jelen, akik zseniális szakmai és politika-szociológiai tudásuk és felkészültségük mellett pszicho-, vagy elmepatológiai elferdülésben szenvedtek. Az itt leírt feltételezések után rátérve a szikár tényekre, az USA, részben a német szövetségi kormányzat segítő közreműködésével meg tudta buktatni Afrikában és Kis-, valamint Elő- Ázsiában azokat a diktatórikus rezsimeket, amelyek nem voltak tovább hajlandók az USA-nak, Európában pedig Németországnak a tényleges értékénél jóval alacsonyabb áron eladni az olajat. Az USA által az olaj érték alatti áron történő elszállítását megtagadó diktátorok eltávolítása Egyiptomban csak félsikerrel járt, Szíriában viszont eddig eredménytelen maradt. Amikor Aszad, apja halála után átvette a hatalmat Szíriában, uralkodását az USA irányába történő közeledéssel kezdte. Demokratikusan kezdett el kormányozni és reformokat is végrehajtott. Ennek ellenére Aszad közeledését az USA valószínűleg Izrael kívánságára elhárította. Ugyanis Izrael és Szíria hosszú idő óta ellenséges viszonyban áll egymással. Itt azonban mind az USA, mind Izrael politikája rövidlátásról tesz tanúságot. Az USA annak érdekében, hogy Aszadot megbuktassa, hatalomra kerülését követően néhány hónapon belül a kormány ellen tüntetést provokált ki, az akkor ott szolgálatot teljesítő - és e küldetését követően Magyarországra is hasonló célból kiküldött - André Goodfriend hathatós segítségével. Végül is sikerült az USA- nak a jelenlegi Iszlám államhoz tartozó al-Kaida vezetésű szunnita ellenzékkel polgárháborút kirobbantani, aminek eredményeképpen Szíriának és az USA által szintén anarchikussá tett Irak határmezsgyéjét felezővonalként felfogva, két és fél magyarországnyi területen kalifátusként megalakult az Iszlám Állam, amely Izraelt, Boszniát, Szerbiát és Horvátországot is okkupálni akarja és újra kívánja felosztani a Közel-Keletet. Minderről az írott és az elektronikus sajtón kívül Loretta Napóleoni „Az iszlamista főnix” c. könyve is tudósít (hvg könyvek, 2014), amelyben a szerző leírja, hogy az iszlám állam az általa meghódított és az amerikai beavatkozások által teljes anarchiába döntött területeken helyrehozta az infrastruktúrát és azon muszlimok részére, akik alávetették magukat az iszlám törvényeinek szociális biztonságot kíván nyújtani. Ugyanakkor viszont elvárja, hogy azok, akik elismerik az új kalifátus fennhatóságát, az iszlám törvényei szerint éljenek. Akik viszont erre nem hajlandók és nem muszlimok, azokat a legkegyetlenebbül kiüldözi vagy kivégzi. Azok, akik emiatt menekülnek e területekről, valóban politikai és/vagy vallási okokból üldözöttek. Igen sokan azonban olyan gazdasági menekülők, akiknek egzisztenciáját az Iszlám Állam által még meg nem hódított területeken dúló amerikai beavatkozásoknak köszönhető anarchia és szétesett államszervezet okozta munkanélküliség és létbizonytalanság, illetve a nyomor indít útnak. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az Iszlám Állam által Európába küldött agent provocateur-ök is a menekültek közé vegyülnek, kiknek feladatuk az Európában élő muszlim lakosság radikalizálása az európai kultúra és állami rend szétverése. Érdemes e szempontból komolyan venni Mayer Zsoltnak a Magyar Hírlap augusztus 22- iki számában „Folyamatban” címen megjelent írását, amelyben a londoni iszlám közösség által szervezett „béketüntetésről” szólt, amelynek jelmondatai az iszlám megsértőinek megölésére, lemészárlására, lefejezésére, Európa lebontására és meghódítására és bosszúra buzdítottak. Mindez kísértetiesen hasonlít az Iszlám Állam célkitűzéseihez. Könnyen lehet, hogy a menekülő áradattal az Iszlám Állam által olyanok is jönnek, akiknek feladatuk olyan európai fiatalok beszervezése, akik merényletekkel mindezt Európa különböző államaiban végrehajtják. Miként az eddigiek is mutatják, az USA-ból elindult szélsőségesen neoliberális globalizált gazdaságpolitika, amely szétroncsolta az európai államok szociális piacgazdasági rendszerét, kilátástalan munkanélküliségbe sodorta a fiatalok tömegeit, amelyek ilyen célra könnyen mobilizálhatók. Ugyanakkor az USA és nyilván a hatására a NATO sem hajlandó szárazföldi harcot indítani a vallási fanatizmusból felbecsülhetetlen ókori kulturális és muzeális örökségeket is megsemmisítő Iszlám Állammal szemben, hanem csak bombázza állásait, miközben azok rugalmasan áthelyeződnek. A bombázás tehát sok eredményt nem hoz, ugyanakkor a Szíriai kormánycsapatok a szárazföldi harchoz sem az USA, sem a NATO hadseregétől nem kapnak támogatást. Az USA ugyanis nyilván azért, hogy Izrael melletti demonstrációját kinyilvánítsa, elhatárolódik Asszadtól. Ezt Izrael az izraeli-szír ellentét okán megelégedéssel vette tudomásul. Ugyanakkor mind az amerikai, mind az izraeli politika szűklátókörűségéről tanúskodik annak nem észrevétele, hogy az iszlám állam Izrael területére is aspirál, azokon a területeken pedig, amelyeket meghódít,azonnal megszüntet minden korábbi állami szervezetet és bevezeti az iszlám törvényhozást és állami szervezetrendszert. Az általa meghódított területeken pedig - miként erről Loretta Napóleoni tudósít - nincs helye sem síitának, sem zsidónak, sem kereszténynek, sem ateistának, csak szunnitának. Ebből kiindulva gyilkolja az iszlám állam az általa meghódított szíriai és iraki területeken a nem szunnitákat, míg a szunnitákat a maga céljaira mobilizálni tudja. Az Iszlám állam sikerét még az is elősegít, hogy Törökország az attól való félelmében, hogy a területén élő és az Iszlám Állam ellen harcoló kurdok területi autonómiára törekednek velük szemben is fellép, Izrael pedig el van foglalva az ismét kiújuló gázai konfliktussal. Kérdés, hogy ilyen körülmények között az egyre növekvő migrációval szemben hogyan tud védekezni az Európai Unió és azon belül Magyarország. Először összpontosítsunk az Európai Unióra. Úgy tűnik, hogy mindazok, akik az Iszlám Állam területéről érkeznek politikai menekültek, kivéve azokat, akik szunniták. Ugyanis esetükben tartani lehet attól, hogy ők az Iszlám Állam Európába küldött ügynökei. A szunniták ugyanis az Iszlám Állam által vallási okokból nem üldözött személyek. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság kezdi komolynak érezni a problémát. De a német kormány szempontjait még mindig eltérnek a többi, különösen az új tagállamok érdekeitől. Azokat a migránsokat, akiket elöregedő társadalmában gondozásra és a németek által elutasított alacsonyabb rendű munkákra már elhelyezni nem tud, arányosan kívánja még mindig elosztani a tagállamok között. Ebben az a veszély, hogy olyan al-Kaida és iszlám állambeli ügynökök maradnának nagy számban Európában, akik magát Európát komolyan veszélyeztetnék. Ezért a közép-európai tagállamok-1 0 KAPU XVII. évfolyam * 2015.09