Kárpátalja, 2011. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

2011-03-04 / 9. szám

^ Kárpátalja 1 _______________ • am. március.’­________________________TÁRSADALOM, KÖZÉLET Vasárnapi üzenet „Bizzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszé­re támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyen­getni fogja ösvényeidet.” (Példabeszédek könyve 3,5-6) Ezen a mai vasárnapon a Biblia Példa­beszédek könyvéből fontoljunk meg egy hasznos gondolatkört! Salamon király fiának szóló bölcs mondásaiból valók ezek a mon­datok. Tehát: a Biblia senkitől nem vitatja el az eszét, bölcsességét. Úgy nyilatkozik róla, hogy az mindenkinek van. De arra kér, hogy ne „támaszkodj” rá. Nem azt jelenti, hogy ne használd, hanem azt, hogy életed fontos kérdéseiben a végső döntéseket ne pusztán az eszedre hallgatva hozd meg. Akkor hogyan? - tehetjük fel a kérdést. Az Úrban való bizalom­mal, Őrá hallgatva. Mit jelent az Úrban bízni? Őrá gondolni minden utunkon. Az életet gyakran hasonlítja a Biblia úthoz. Bizony az életút lehet kanyargós, sok akadállyal teli. Talán tapasztaljuk is mindezt. Ezekben a versekben ígéret is rejtő­zök: az Istenre gondoló, vele hitben élő ember életútját az Úr Isten egyengeti. Itt nem arról van szó, hogy az embert vezeti az Isten (bár ennek is meg kell lenni), hanem arról, hogy az előttünk lévő akadályokat elhárítja, kiutat ad nehéz helyzetek­ből, megold megoldhatatlannak tűnő gondokat stb. Isten gondviselése valami hihetetlenül jó dolog! Református hitvallásunk úgy fogalmazza meg: . .az én mennyei Atyám akarata nélkül még csak egy hajszál sem eshetik le a fejemről...” Na ennyire precíz az isteni gondviselés! Ezt élvezi az, aki az Úrban bízik teljes szívből, és nem a saját esze után megy, hanem minden útján Istenre gondol! Mire vársz még? Dancs Róbert református lelkész, Beregszász Régiók Kelemen Hunort választották meg az RMDSZ új elnökének •......, Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) új elnöke - jelentették be a szövetség nagy­váradi kongresszusán múlt szombaton este. Az összesen leadott 538 szava­zat közül (az érvényes voksok szá­ma 536, az érvényteleneké pedig 2 volt) 371-et kapott Kelemen Hunor. Eckstein-Kovács Péterre 118 kül­dött adta szavazatát, Olosz Gergely 47 voksot nyert. Az abszolút több­séghez legalább 279 szavazatra volt szükség. A szövetség új elnöke a meg­választásáról szóló bejelentés után néhány köszönő szót intézett a küldöttekhez. Jelezte: hétfőtől meg­kezdődik az érdemi munka az új feladatok jegyében. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek meg kell kezdenie a felkészülést a 2012-es önkor­mányzati választásokra. Egyetlen napot sem lehet kihagyni, alapo­san elemezni kell majd, hogy az eddigi munkában mi volt jó, és mi az, amit javítani kell. Az RMDSZ nyitott szervezet lesz, számít mindenki munkájára, odafigyel minden erdélyi magyar problémá­jára. „Együtt kell haladnunk” - hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzáfűzte: korrekt kapcsolatra törekszik a magyar kor­mánnyal, a magyarországi politikai erőkkel, a Fidesszel, a KDNP- vel, akárcsak az ellenzéki pártokkal és minden olyan erővel, amely a romániai magyar közösséget akarja segíteni. Az új elnök a sajtó­­központban tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: hiteles, erős RMDSZ-t kíván irányítani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a szövetség a jövőben kinyújtja kezét a többi erdélyi magyar szerve­zet felé. (MTI/Kárpátalja) Kárpát-medencei testvértalálkozó @hmmun Augusztus utolsó hétvégéjén Kárpát-medencei test­vértalálkozót és honosítási ünnepséget szervez a Lakitelek Népfőiskola - olvasható Lezsák Sándor, az Or­szággyűlés alelnöke és Felföldi Zoltán lakiteleki polgár­­mester közös üzenetében. A lakiteleki önkormányzat, valamint a Lakiteleki Népfőiskola ren­dezvénye augusztus 26-tól 28-ig tart, amelynek keretében augusztus 27- én, szombaton kerül sor állampolgársági eskütételre. Az Országgyűlés alelnöke és a polgármester közös felhívásukban arra is kitérnek, hogy 2011. január 1 -jétől az elszakított országrészek­ben élő magyarok nagy számban igénylik ,jogos jussukat”, a magyar állampolgárságot. A magyar Országgyűlés alelnökeként és Lakitelek polgármestereként ennek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, ezt kí­vánják kifejezni azzal, hogy a magyar állampolgárságot igénylő, a je­lenlegi határokon kívül élő magyaroknak felajánlják, hogy az állampol­gársági esküt Lakiteleken tegyék le. (MTI/magyarszo.com) Legyen a hazaszeretet napja a nándorfehérvári diadal évfordulója J ohmmmk «m» Az Országgyűlés nyilvánítsa a hazaszeretet napjává július 22-ét, a nándorfehérvári diadal napját- kezdeményezi határozati javaslatában a kereszténydemokrata Simicskó István. A politikus javaslata indoklásában felidézi, hogy idén július 22-én van a nándorfehérvári diadal kivívásának 555. évfordulója. Ezért aján­latos, hogy az Országgyűlés ennek az európai jelentőségű eseménynek a tiszteletére július 22-ét a hazaszeretet napjává nyilvánítsa, mely alka­lom nemcsak a magyar, hanem az európai nemzetek szabadságának megünneplése is. Simicskó szerint 555 évvel ezelőtt a hazaszeretet és a keresztény hit győzedelmeskedett a hódítók túlerején, védte meg Ma­gyarország függetlenségét, és állította meg csaknem 70 évre az Oszmán Birodalom nyugati terjeszkedését Európában. A kezdetben buzdításként meghúzott harangok 1456. július 22. óta a hálaadás harangjaiként zúgnak minden délben a keresztény világban - írta. (MTI/magyarszo.com) A KMKSZ tisztújító közgyűlésein Az elmúlt hét közepétől tovább folytatódtak a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alap­szervezeteinek tisztújító közgyűlései. Szsnyétén az alapszervezet elnöke, Orosz Szilvia beszámolt az éves munkáról és a taglétszám alakulásáról. A főbb események kapcsán megemlítette, hogy ta­valy kétnyelvű falunévtáblát avattak, és közel kétszáz vízum­támogató nyilatkozat megszerzé­sében működtek közre. A köz­gyűlésen jelen volt Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Kö­zépszintű Szervezetének elnöke, aki szólt a kettős állampolgárság­gal és az oktatási-nevelési támo­gatással kapcsolatos kérdésekről. Tiszaújfalu és Tiszaás­­vány KMKSZ-alapszervezetei közösen tartották meg közgyűlé­süket. Tiszaújfalu részéről Ferkó Béla, míg Tiszaásvány részéről Orbán István alapszervezeti el­nök számolt be. Tiszaújfalu kap­csán Ferkó Béla örömmel szólt arról, hogy hamarosan teleházá­­tadásra kerül sor. Orbán István a KMKSZ-nek a fennállásáról ed­dig elvégzett munkáját ismertet­te, szólva arról, milyen értékeket képvisel a szervezet. A közgyű­lésen jelen volt Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke is, aki tá­jékoztatta a tagságot a kárpátal­jai magyarság aktuális helyzeté­ről. Mátyfalván Varjú Irén el­nök számolt be a munkáról. A tagság bővült az utóbbi időben, eredményesen zajlik a vízumtá­mogatási nyilatkozatokkal kap­csolatos ügyintézés. Aktuál­­politikai kérdésként a múlt évi választás és annak mai napig ki­ható eredményei kerültek meg­vitatásra. Végezetül a tagság új­raválasztotta Varjú Irén elnököt. Feketeardóban Gacs Ti­bor elnök beszámolt az alapszer­vezet tevékenységéről, majd a tavaly októberi választásokat ér­tékelték. Mint elhangzott, a kár­pátaljai átlaghoz képest az itte­ni magyarok elég jó eredményt értek el, vagyis elmondható, hogy tudták a dolgukat. Végeze­tül a közgyűlés ismét­ Gacs Ti­bornak szavazott bizalmat. Tiszapéterfalván február 26-án tartotta­ tisztújító közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Virág László elnök beszámolója elején Fodó Sándorra emlékezett, ak­­inek épp ezen a­ napon volt a születésnap­ja, ami egybeesik a KMKSZ megalakulásának napjával is. A tagság létszámának alakulása kapcsán elmondta, hogy szük­ség van egy természetes, egész­séges megtisztulásra, azaz a tag­felvétel feltételeinek megszigo­rítására. Tudni kell különbséget tenni az elvhű tagság és­­azok kö­zött, akik csak a KMKSZ által nyújtott kedvezményes, élvezői akarnak lenni. A közgyűlés ismét Virág Lászlót választotta meg e­lnöknek. Bakosban Szanyi János el­nök ismertette az alapszervezet munkáját. Az elmúlt ciklusban rendszeresen megemlékeztek 1848 hőseiről, részt vettek a Tu­rul-ünnepségen és a falunapi rendezvények megszervezésé­ben, s kivették részüket a tavaly október 31-i önkormányzati vá­lasztásból is. Az elnök beszá­molt a választási kampány hiá­nyosságairól, és felkérte a jelen lévő tagságot, hozzana­k olyan határozatot, melynek értelmé­ben a más pártokra agitáló tago­kat kizárnák. A feltett kérdések között szó volt a vízumkiadásról és a magyarigazolványokról. A bezárással fenyegetett helyi pos­tafiók kérdése is szóba került. Mint elhangzott, az alapszervezet a probléma megoldására aláírás­­gyűjtést szeretne kezdeményezni, s beadvánnyal fordulni a felsőbb szervekhez. A rossz állapotban lévő rendelő és az óvoda épületé­nek rendbetételéhez pályázati úton szeretnének segítséget kérni. Végezetül a tagság megerősítette tisztségében Szanyi Jánost. Nagygejőcön Györke Ró­bert elnök számolt be az alapszer­vezet elmúlt ciklusbeli tevékeny­ségéről. Az iskolában megemlé­keztek március 15-e ünnepéről. Az elnök úgy vélte, hogy az alap­szervezet viszonylag jól szerepelt a tavaly októberi választáson, an­nak ellenére, hogy jelentős ellen­propagandát fejtettek ki vele szemben. A tagságot leginkább érdeklő kérdésekre Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke válaszolt. Végül a tagság ismét megerősítet­te tisztségében Györke Róbert el­nököt. Kisgejőcön Zseliczky István alapszervezeti elnök nyitotta meg a közgyűlést. Az elnök hangsú­lyozta az összefogás és a kulturá­lis szervezet támogatásának szük­ségességét, hiszen mint mondta: csak akkor mondható el valakiről vagy valamiről, hogy erős, ha mi­nél többen állnak mögötte. A tag­ságot élénken foglalkoztatta az egyik helyi magyar szülő kezde­ményezése, aki ukrán osztály nyi­tását szeretné szorgalmazni. En­nek kapcsán elmondta vélemé­nyét a jelen lévő Soós Kálmán, aki kiemelte: fontos, hogy a ma­gyar gyerek megtanulja az állam­nyelvet, de arra nem az ukrán osz­tály a megoldás, hanem hogy ma­gyar osztályban sajátítsa el azt. A tagság a tisztújítás során újra Zse­liczky Istvánnak szavazott bizal­mat. Császlócon Róják Mária alapszervezeti elnök - aki egyben a település polgármestere - nyi­totta meg a közgyűlést, üdvözöl­ve a szép számban megjelent tag­ságot. Az alapszervezet eredmé­nyes éveket tudhat maga mögött, amit bizonyítanak a nagy sikerrel megszervezett rendezvények (fa­lunap, batyubál, szüreti bál, már­cius 15-ei megemlékezés), a ha­táron is átívelő kulturális tevé­kenység. Ez utóbbi mozgatórugó­ja a Császlóci Csicsergő Csajok nevű formáció. A közgyűlésen je­len lévő Soós Kálmán szólt a kár­pátaljai magyarság sorsát befo­lyásoló tényezőkről. A tisztújítás során a tagság egyhangúlag ismét Róják Máriá­nak szavazott bizalmat, aki ered­ményesen képviseli mind a tele­pülés, mind az alapszervezet ér­dekeit. Bátyúban népes tagság előtt zajlott le a tisztújító közgyűlés, melynek elején az Együtt Nyug­díjasklub műsora teremtett jó hangulatot. A szervezet három­éves tevékenységét Szántó Edit, az alapszervezet elnöke foglalta össze. Nagy örömmel említette meg, hogy három évvel ezelőtt si­került létrehozniuk a falumúzeu­mot, ami azóta folyamatosan bő­vül, egyben ez a nyugdíjasklub székháza is. Végezetül a tagság ismét Szántó Editnek szavazott bizalmat. Határozat született, melynek értelmében szeretnének kétnyelvű falutáblát állítani a te­lepülés határában, s az alapszer­vezeten belül ifjúsági szervezetet alapítani. A közgyűlésen jelen volt Sin József járási elnök is. Szalókán Orosz Kálmán alap­­szervezeti elnök nyitotta meg a köz­gyűlést, üdvözölve Soós Kálmánt, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét. Beszámol­va a három év munkájáról megem­lítette, hogy számos pályázatot si­került nyerni, aminek eredménye­ként többek között kétnyelvű falunévtáblát állíthatott a település, és bővíthették a teleházat. Az elnök hangsúlyozta, hogy az elkezdett munkát nehezebb körülmények kö­zött is tovább folytatják, amelynek célja a magyarság hosszú távú fenn­maradása. Orosz Kálmán elnököt a tagság újraválasztotta. Haláboron Kádár Szilvia el­nök beszámolójában a tavalyi év kapcsán megemlítette a jól sike­rült gyermeknapot és a farsangi bált. Az alapszervezet nevében köszönetet mondott Szanyi György református lelkipásztor­nak, aki a parókián egy szobát adott át az alapszervezetnek. Mint Kádár Szilvia elmondta, itt zajla­na majd a szervezet munkája, s itt kapna helyet a teleház is, melynek hamarosan történő átadására a je­len lévő Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szerve­zetének elnöke is ígéretet tett. Vé­gezetül a tagság ismét Kádár Szil­viának szavazott bizalmat. Badalóban Balogh Zoltán elnök számolt be az elmúlt idő­szak munkájáról. Beszámolójá­ban elhangzott, hogy a KMKSZ megyei rendezvényeinek sorában minden évben elsőként szerepel a Petőfi Sándor születésének em­léknapjáról történő megemléke­zés, amelyet a helyi Petőfi-emlék­­táblánál tartanak. Ugyancsak itt kerül sor a március 15-ei megem­lékezésre, de a helyi alapszerve­zet nem feledkezik meg a sztálini lágerekbe ártatlanul elhurcolt ál­dozatok emléknapjáról sem. Sin József járási elnök beszélt arról, hogy az idei évtől a nevelé­si-oktatási támogatás ügyintézését is a „KMKSZ” Jótékonysági Ala­pítvány bonyolítja le. A támogatás kapcsán elhangzott, hogy az nem automatikusan jár mindenkinek, a folyósítás feltételeit szigorítani fogják. A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnö­ke kitért arra is, hogy a tervek sze­rint a Tisza-parti község hamaro­san kétnyelvű falutáblát is kap. A tagság döntése alapján Ba­logh Zoltánt újraválasztották. Nagypaládon a gyűlést Sőtér Géza alapszervezeti alel­­nök, helyi iskolaigazgató nyitot­ta meg, köszöntve a gyűlésen je­len lévő Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, és Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnö­két. Milován Jolán a választások­kal kapcsolatban megemlítette, hogy sajnos elég gyengén szere­pelt a település. A továbbiakban szó volt az okokról és a következ­ményekről is. Mint megállapítot­ták: eredményes munkát csak összefogással lehet elérni. Vége­zetül a tagság Csere Rozália he­lyett Illés Katalint választotta el­nökké. Akishegyen február 27-én került sor a helyi alapszervezet közgyűlésére. A tagság a követ­kező ciklusra ismét Pacuha Aran­ka alapszervezeti elnöknek szava­zott bizalmat. Batáron Sztepanyuk Angéla beszámolójában elmondta, hogy a lehetőségekhez mérten az alap­szervezet igyekezett tevékenyen munkálkodni: megünnepelték március 15-ét, és a helyi elemi is­kolával közösen farsangi bált ren­deztek a gyerekeknek. A tisztújí­tás során a tagság ismét Szte­panyuk Angélának szavazott bi­zalmat. Újabb­ban Papp József alap­szervezeti elnök a múlt évi válasz­tási eredményekről szólt, egyben ismertette a tagsági díj beszedésé­vel és az új tagok felvételével kap­csolatos változásokat. Aktuális kérdésként szóba került az okta­tási-nevelési támogatás, melynek kapcsán a tagok részéről számos kérdés merült fel, többek között az, hogy ki jogosult rá és ki nem. Végezetül a tagok ismét Papp Józsefnek szavaztak bizal­mat. A minaji és a ketergényi KMKSZ-alapszervezetek az előbbi településen közösen tar­tották meg közgyűlésüket. A két elnök-Rigó Izabella és Kertész Viktória - mindenekelőtt a múlt évi választási eredményekről szólt. A minaji elnök kiemelte, reális esélye van annak, hogy ha­marosan teleházat kaphat a köz­ség. A közgyűlés munkájában részt vett Soós Kálmán, aki a kárpátaljai magyarság jelenlegi politikai helyzetét vázolta. Vé­gezetül a tagság mindkét elnököt újraválasztotta. Ungváron Tarics Zoltán el­nök számolt be az elvégzett munkáról. Irodalmi estet szer­veztek, megrendezték a Zádor Endre-emléktomát, a tagok szá­mára több kárpátaljai kirándu­lást is szerveztek. A Kálvária­dombon megemlékeztek az 1944-ben háromnapos munkára elhurcolt magyarokról. Az alap­szervezet legnehezebb munkájá­nak és egyben próbatételének a tavaly októberi választásokat nevezte, amelyekkel kapcsolat­ban az elnök elégedettségének adott hangot. A közgyűlés mun­kájában részt vett Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke és Soós Kálmán, a KMKSZ Ung­vári Középszintű Szervezetének elnöke is. Kiemelték: a magyar­ság politikai súlyát mindig az adja meg, mennyi képviselőt si­kerül bejuttatni a helyhatósági szervekbe, amelyet jelentős erő­feszítések árán érhetünk csak el. Az alapszervezet elnöke is­mét Tarics Zoltán lett." Fancsikán Bák Ferenc szólt az elvégzett munkáról. Ki­emelte: a KMKSZ-tagság köte­lességgel is jár. Szükséges, hogy az emberek felismerjék annak fontosságát: ne csupán a szerve­zet támogassa a tagokat, hanem a tagok is támogassák a szerve­zetet. Ennek döntő jelentősége mutatkozott meg a legutóbbi vá­lasztásokon: sajnos nem kielégí­tő eredménnyel. Az alapszervezet élére ismét Bák Ferencet választották. Aknaszlatinán Szedlák Gyula tartotta meg elnöki beszá­molóját. Ebben elhangzott, hogy az alapszervezetnek 733 tagja van. Az alapszervezet számos rendezvényt szervezett közösen a helyi Bolyai János Középisko­lával. Elhangzott, hogy az alap­szervezet közreműködésével az elmúlt három évben több mint 500 ember kapott vízumtámoga­tó nyilatkozatot. A tagság ismét bizalmat szavazott Szedlák Gyulának. A közgyűlés munkájában részt vett ifj. Sári József, a KMKSZ Fel­­ső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke is, aki vá­laszolt a feltett kérdésekre. Rahón Nyezsmák Emma elnök tartotta meg beszámolóját. Szólt a magyar kultúra ápolásá­nak mint nemzetmegtartó erő­nek a fontosságáról. Egyik köz­ponti rendezvényük március 15- e megünneplése. A helyi prob­lémák kapcsán szóba került a he­lyi magyar iskola, a probléma gyökereként a tanulók évről évre csökkenő száma hangzott el. Végezetül a tagság újraválasz­totta tisztségében Nyezsmák Emmát. Tiszabogdányban Tresza Mária alapszervezeti elnök szá­molt be a tagság előtt. Mint mondta, bizakodásra ad okot, hogy jól működik a vasárnapi is­kola, mellyel minden helyi ma­gyar meg van elégedve. Végeze­tül a tagság ismét Tresza Mári­ának szavazott bizalmat. halász, tamási

Next