Kárpátalja, 2015. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
2015-02-20 / 8. szám
JO TANÁCSOK Az ügyvéd válaszol Olvasóink kérdéseire Iljasovics Viktor ügyvéd, az Alibi Országos Ügyvédi Egyesület elnöke válaszol. Jogosult-e az örökségre az elhunyt gondozója? „Minap meghalt a nagybátyám, s az unokája azon nyomban bejelentette igényét az örökségre. Ám az elmúlt években nem ő, hanem én és az édesanyám - az elhunyt testvére - gondoztuk az idős embert, aki a felesége 15 évvel ezelőtti halálát követően és egyetlen fia - az unoka apja - elhunyta után teljesen magára maradt. A unoka hét évvel ezelőtt, az apja halálakor találkozott utoljára a nagyapjával. Arra lennék kíváncsi, hogy a fentiek ismeretében jogosultak vagyunk-e a nagybátyám örökségére mi, a gondozói?” A nagybácsi (az örökséghagyó) halálát követően - feltéve, hogy nem hagyott hátra végrendeletet - hagyatékára elsősorban a felesége (aki a levél szerint évekkel korábban elhunyt), a szülei (a történet logikájából fakadóan ők már szintén távoztak az élők sorából), illetve a gyermekei (a fia ugyancsak meghalt) lennének jogosultak, mégpedig egyenlő részben. Az unokákat ilyen esetben az örökséghagyó hagyatékának az a része illeti meg, amelyre a törvény szerint a szüleik és nagyszüleik tarthattak volna igényt, amennyiben életben lettek volna az örökség megnyílásának pillanatában (lásd Ukrajna Polgári Törvénykönyve 1266. paragrafusának 1. részét!). Ezt nevezik a képviseleti jog szerinti öröklésnek. Vagyis esetünkben a nagyapja halála után felbukkant unoka az első körbe tartozó személynek számít a törvény szerinti öröklés szempontjából. A törvény szemében az ön édesanyja (az örökséghagyó testvére) az örökösök második köréhez tartozik, vagyis esetünkben nem jogosult az örökségre, hacsak az unoka nem mond le az örökséghez való jogáról. A jogszabályok értelmében ugyanakkor a bíróság döntése alapján az öröklésre jogosult személyekkel együtt jogot szerezhetnek a hagyatékból való részesedésre azok a további örökösödési körökhöz tartozó személyek is, akik hosszabb ideig gondoskodtak az örökséghagyóról, anyagilag és egyéb módon támogatták őt, aki előrehaladott kora, egészségi állapota vagy rokkantsága miatt magatehetetlenné vált, ellátásra szorult. Amennyiben tehát édesanyja keresetet nyújt be a bíróságon, amelyben bizonyítékokkal alátámasztva jelzi igényét az örökségből való részesedésre, s a bíróság ezt az igényt elismerve az örökösök közé sorolja őt, akkor az unokával egyenlő rész fogja megilletni a testvére hagyatékából. Mielőtt a bírósághoz fordulnának, vegyék figyelembe, hogy a törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy az érdekelt örökösök egymás között, saját belátásuk szerint döntsenek a hagyaték elosztásáról - függetlenül attól, hogy mely örökösödési körhöz tartoznak. Döntésüket a felek ilyenkor írásba foglalják, és közjegyző által hitelesítik. Hogyan kezdeményezhető az egyoldalú válás? mm „Hogyan váljak el a feleségemtől, ha ő nem akar válni? Kihez forduljak ? Milyen dokumentumokra van szükség ehhez? Várhatóan mennyibe fog kerülni mindez?” Ilyen helyzetekben a bíróságnak kell kimondania a házasság felbontását. A házastársak bármelyike kezdeményezheti a válást. Ez alól csupán a várandósság időszaka és a közös gyermek megszületését követő egy esztendő jelent kivételt, amikor rendkívüli eseteket kivéve tilos kérni a házasság felbontását Ha válni akar, ennek a lakóhelye szerint illetékes városi vagy járási bírósághoz kell fordulnia A bíróságon be kell nyújtania a válókeresetet, csatolni szükséges a házasságkötésről kiállított igazolást a gyerek vagy gyerekek (amennyiben vannak) keresztleveleit, valamint a bírósági illeték megfizetését igazoló csekket. Az illeték körülbelül 300 hrivnya kiadást jelent Amennyiben a kereset összeállítására, érdekei képviseletére ügyvédet fogad, az további kiadásokat jelent: körülbelül 300 hrivnyába kerül a dokumentumok előkészítése, s legalább 1500 hrivnyába a bírósági képviselet. A válás kimondásához vezető eljárás bonyolultsága és hossza (s így az ügyvéd díja is) attól függ, hogy a házastársak meg tudnak-e egyezni a gyerekek elhelyezésről, illetve a vagyonelosztásról. Bizonyos értelemben az is a válás költségeként fogható fel, hogy a volt házastársaknak meg kell osztozniuk a házasság ideje alatt keletkezett közös vagyonon. Mennyi terhességi és szülési segély illeti meg a munkanélküli anyát? mm „Április végére várom első gyermekem megszületését. Munkanélküliként mennyi támogatásra számíthatok a szülés előtti időszakra, s mikor juthatok hozzá a pénzhez a szülés előtt vagy után ? " - Ukrajna törvénye A gyermekes családok állami támogatásáról 3. paragrafusa 1. részének 1. pontja értelmében a terhességi és szülési segély a gyermekes családok támogatásának egyik formája. A munkanélküli várandós nőknek a segély igényléséhez a jelzett törvény 8. paragrafusa értelmében a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk: 1. egészségügyi intézménynek a megállapított forma szerint kiállított igazolása a terhességről; 2. az állami foglalkoztatási szolgálatnak a munkanélküliként nyivántartott nő számára kiállított igazolása. A szóban forgó jogszabály 9. paragrafusa, illetve A gyermekes családok állami támogatása megítélésének és kifizetésének rendje - melyet Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2001. december 27-én fogadott el 1751. számú határozatával - a 7. pont 3. alpontjában kimondja, hogy munkanélküliek esetében a terhességi és szülési segély összege a százszorosa a munkanélküliségi segély minimális összegének, amely viszont nem lehet kevesebb a munkaképes személy számára megállapított havi létminimum 25 százalékánál (ilyen mértékű támogatás illeti meg azokat, akik nem dolgoznak, s a foglalkoztatási központban sincsenek nyilvántartva). A 2015. évi állami költségvetés által a munkaképes személyek számára január 1-jétől megállapított létminimum 25 százaléka 304,50 hrivnya. Ugyanakkor az Általánosan Kötelező Társadalombiztosítási Alap igazgatóságának határozata értelmében a munkanélküli segély minimális mértéke 2015. december 31-ig 544 hrivnya. Az önt megillető segély összegének kiszámításához a fenti öszszegeket el kell osztani a hónapok napjainak átlagával (30,44), így a támogatás összege a nem dolgozók esetében 10 hrivnya, a foglalkoztatási központokban munkanélküliként nyilvántartott személyeknél 17,87 hrivnya naponta. Ezután az átlagos napi segély összegét megszorozzuk azoknak a szabadnapoknak a számával, amelyekre az adott személy akkor lenne jogosult, ha dolgozna, ami 70 naptári nap a szülés előtt, s 56 naptári nap a szülés után, tehát összesen 126 naptári nap. Ily módon a terhességi és szülési segély összege a nem dolgozók esetében 1260 hrivnya, az állami foglalkoztatási központban munkanélküliként nyilvántartottak esetében pedig 2251,62 hrivnya. A segélyt azután kötelesek folyósítani, hogy a kérelmező minden szükséges dokumentumot benyújtott az államigazgatás helyileg illetékes munkaügyi és szociális főosztályán. hk Jogi tanácsadó ggs 11 A korai burgonya termesztéséről Kárpátalján II. Gazdasarok A korai burgonya termesztésével kapcsolatos aktuális kérdésekről, mindenekelőtt a fajtaválasztásról, a vetőgumók csíráztatásáról-ültetéséről és a növény hajtatásban, illetve fóliatakarás alatti termesztéséről beszélgettünk Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodóval, a „Pro agriculture Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadójával. Folytatjuk az előző számunkban megkezdett témát. Miért fontos előcsíráztatni a vetésre szánt burgonyát? A csúsztatásnak az a lényege, hogy felkészítsük a burgonyát a vetés utáni gyors meggyökeresedésre, s ezáltal a gyorsabb növekedésre. Mint említettem, az előcsíráztatott burgonya gyökeresedése akár már +2 fokon megindul, ha a földbe kerül, míg a nem csíráztatott vetőanyagnak ehhez előbb fel kell melegednie 10-12 fokra. A csíráztatott burgonyával ily módon a termesztő több hetes előnyre tehet szert. - Mi a módja a burgonya előhajtatásának, előcsíráztatásának? - Hajtatásban akár már február közepétől, mihelyst kellően felmelegszik az idő, kiültethető az előcsíráztatott burgonyagumó. Fóliás takarás alá ugyanezt március első napjaitól tehetjük meg. Emlékszem március 8-i ültetésekre is. A lényeg, hogy az ültetés idejére a talaj hőmérséklete legalább 10 centiméteres mélységben elérje a +2-4 fokot Ilyenkor az is elképzelhető, hogy a hajnali derek után a tavaszi napsütésben gyorsan felmelegedő föld már szánthatóvá válik, vagyis elvégezhetjük a földmunkákat, elültethetjük a gumókat, s a fátyolfóliával letakart előcsíráztatott burgonya +2 fokon már gyökerezni kezd. Azért fontos rögzíteni ezeket az időpontokat, mert ezektől kell visszaszámolni az előcsíráztatás megkezdésének időpontját Az előcsíráztatás módja közismerten az, hogy a burgonyagumókat, amelyekről előzőleg letördeljük a pincecsírákat, úgynevezett krumplisládákba rakjuk, legfeljebb két sorba. Az így előkészített vetőanyagot szórt fényen - tehát nem nyitt napfényen! -, 16 fokon előcsíráztatjuk, ami akár 5-6 hetet is igénybe vehet Vagyis a tervezett vetés időpontjától 5-6 hetet visszaszámolva határozzuk meg a csíráztatás kezdetét. Ily módon a február közepén földbe kerülő burgonya csíráztatását már január elején el kell kezdeni. - Milyen elbánást igényelnek az előcsíráztatott gumók? - A csúáztatásra szánt burgonyát mindenekelőtt átválogatjuk, eltávolítjuk a beteg, rothadásnak indult példányokat, letördelve róluk a tárolás során kihajtott úgynevezett pincecsírákat. Ezután mindenképpen ajánlott a csávázás a Bundazol 0,1 százalékos oldatával, amivel megelőzhetjük a csíráztatás során esetlegesen fellépő, vagy a kiültetés után, a hideg talajban károsító betegségeket. Emellett tanácsolni szoktak még egy Prestige nevezetű szerrel történő kezelést is, amely megóvja a burgonyát a burgonyabogár első generációjától. Én azonban ezt korai termesztésnél semmiképpen nem ajánlom, ugyanis egy felszívódó hatású szerről van szó, amelynek maradványai utóbb benne maradhatnak a burgonya termésében. Ráadásul nem jellemző, hogy a burgonyabogár - éppen annak koraisága miatt - károsítaná a hajtatott burgonyát, vagyis a szermaradványok veszélye mellett fölösleges költség, pénzkidobás egy ilyen kezelés. - Milyen a jó előcsíráztatott burgonya? A előcsíráztatás hatására úgynevezett fénycsírák jelennek meg a burgonyán. Ezek 1-2 cm hosszúságú, zöld színű, tömzsi csírák. Az ilyen, megfelelő előcsíráztatás eredményeként kapott csíra életképes, a vetés során viszonylag nehezen törik le. Ellenben ha sötét helyen csíráztatjuk a burgonyát, viszonylag hosszú csírákat kapunk, amelyek a mozgatás hatására nagyon könnyen letörnek. Ezáltal jelentős kár éri a gazdát, hiszen csökken a gumó életképessége, illetve lassabb a gyökeresedés folyamata, amikor a burgonya a földbe kerül. - Mit kell tudnunk az egyéb technikákról, amelyekkel még előrébb hozhatjuk a kelést? - Csírázás után akár meg is gyökereztethetjük a kiültetésre szánt burgonyát Ez úgy történik, hogy a gumókat soronként 1-2 cm vastag tápanyaggal feltöltött tőzegréteggel takarjuk le és belocsoljuk. Ennek hatására gyakorlatilag egy hét alatt megindul a burgonya gyökeresedése, s mire eljön a kiültetés ideje, a gumóknak szép bojtos gyökere nő. Felhívnám a figyelmet, hogy ennél az eljárásnál semmiképpen se tartsuk egy hétnél tovább ládában a gyökereztetett állományt, különben a gumók gyökérzete annyira összenő, hogy nagyon nehéz lesz szétválasztani őket Egy másik lehetséges módszer, hogy a gumókat egyenként 12-es méretű cserepekbe helyezzük, és tápkockafölddel takarjuk, így később nem gumókat, hanem burgonyapalántákat ültetünk ki, amelyek mérete addigra akár a 10 cm-t is elérheti. Természetesen ezzel az eljárással is jelentősen növelhetjük a koraiságot Ha palántákat ültetünk ki, akár két héttel is előrébb hozható a betakarítás, ami jelentősen növelheti az árbevételt (Folytatjuk.) Az orvos válaszol Ha támad az influenza Európa nyugati felén és több, Ukrajnával szomszédos országban is kiterjedt influenzajárvány van - derül ki a különböző járványügyi jelentésekből. Vidékünkön ugyan még nem beszélhetünk kiterjedt járványról, de az utóbbi két hét során lényegesen megnőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Emiatt nincs tanítás Ungvár, Csap, Munkács, Beregszász, Nagyberezna iskoláiban, illetve a Munkácsi és Ungvári járás legtöbb tanintézményében is szünetel az oktatás. Milyó Erika tápszonyi családorvostól a betegség legfőbb tüneteiről, a megelőzésről, illetve az influenza kezeléséről érdeklődtünk. Az elmúlt napokban influenzaszerű tünetekkel hozzám forduló betegeknél a magas láz, fejfájás, levertség, izom- és végtagfájdalom, torokfájás szinte mindenkinél jelen van, de már a betegség kezdetén igen sokan panaszkodnak száraz, hurutos köhögésre, amely normál esetben csak két-három nap után szokott jelentkezni - kezdi a doktornő. - A betegek többsége egyébként a 4-15 év közötti gyerekek közül kerül ki, de igen sok a fiatal felnőtt is, aki hasonló tünetekre panaszkodik. Mindenképpen azt javasolnám, hogy ilyen panaszokkal célszerű otthon maradni, nem látogatni a közösségeket, fontos a pihenés, megfelelő lázcsillapítás, bőséges folyadékbevitel, zöldség-, gyümölcs-, illetve vitaminok fogyasztása. Ha a tünetek két-három nap után sem csillapodnak, az esetleges szövődmények kialakulásának elkerülése végett mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni. Ami a megelőzést illeti, így, február második felében már,, meggondolandó az egyébként leghatékonyabbnak számító védőoltás beadatása, hiszen a védettség kialakulásához 10-14 nap szükséges, és nagyjából akkorára már remélhetőleg túl leszünk a járványos esetek zömén. Fontos a napi rendszerességgel történő testmozgás, séta, szellőztetés, a beteg emberek kerülése, és persze a személyes higénia betartása. (tamási) Az állatorvos válaszol Új perspektívák a kárpáti barna szarvasmarha génállományának megmentésére A Kárpátalján honos kárpáti barna szarvasmarha teljesítmény szerint hús és tej irányzatú. Kitenyésztése hosszan tartó szelekciós munka és reproduktív keresztezés eredménye. Elődei az őshonos „Riska”, „Mokány” és az alpesi montafoni, svicc és kiseb mértékben az alhausi szarvasmarha. Hivatalosan a fajtát 1973-ban ismerték el. Kitenyésztésében jelentős szerepet játszott Kárpátalja jellegzetes klímája, amely hasonló az alpesi területhez. Kárpátaljára jellemző a hegyi és a sík vidéki zóna. A legtöbb hegyvidéki terület mezőgazdasági terület - rétek és legelők. A jelentős terjedelmű alföldi övezetben a szántóföldeken takarmánynövényeket termesztenek, így a mi régiónkban is igen kedvezőek a feltételek a tej-hús irányzatú szarvasmarha-tenyésztésre. A kárpáti barna szarvasmarha megfelel erre a célra. Ez a fajta nagy lehetőségeket rejt magában. A fajta képviselői kiválóan kihasználják a legelők természetadta lehetőségeit.A tehenek magas tejhozamúak, minimális ráfordítással elérik a 3-4000 liter mennyiséget egy laktáció ideje alatt. Az állatok alkalmazkodtak a környezeti tényezőkhöz mind az alföldi, mind a hegyvidéki területen. Ezért két típust különböztetünk meg: alföldi és hegyi típust. Mivel a kárpáti barna szarvasmarha Kárpátalja felbecsülhetetlen kincse, felmerült a kérdés, hogyan őrizzék meg a génállományát további tenyésztés céljára. A mezőgazdaság reformálásával csökkent a szarvasmarhák száma a térségben, s mivel ez a fajta az állomány 80%-át tette ki, számuk, állományuk minimálisra csökkent, megsemmisült a tenyésztői munkával foglalkozó infrastruktúra. Ha valaha a térségben több mint tíz tenyésztési központban és állattenyésztő telepen végezték a fajták génállományának megőrzési és javítási munkáit, napjainkban ez a munka lefagyott. Fennállt a veszélye annak, hogy a fajta eltűnik, ezért nagy szükség van a génállomány védelmére és megőrzésére. A cél elérésének érdekében nagy munkát fektettek bele mind a felsőoktatási intézmények, mind a közigazgatási hatóságok. Ezek azonban többnyire deklaratív jellegű segítségek voltak. Nagy erőfeszítést fektet a munkába a „Terra DEI” Alapítvány kárpátaljai vezetősége is, akik által kidolgozott európai program keretében alapítványi anyagi forrásokból, tudományos munkatársak résztvételével megtaláltak 50 kárpáti barna szarvasmarhát, amelyeket a program keretében sokgyermekes családoknak osztottak szét. A gazdaságokban az alapítvány munkatársai ingyen végzik az állategészségügyi munkákat, szaktanácsadást, étrendkorrigálást, a tehenek mesterséges megtermékenyítését. Reméljük, hogy a közös munka meghozza eredményét, és előrelendíti a holtpontról a félbemaradt munkát. Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyász tanára Burja Vaszilij, a „TERRA DEI" Alapítvány tudományos szaktanácsadója