Kárpátalja, 2015. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

2015-02-20 / 8. szám

JO TANÁCSOK Az ügyvéd válaszol Olvasóink kérdéseire Iljasovics Viktor ügyvéd, az Alibi Országos Ügyvédi Egye­sület elnöke válaszol. Jogosult-e az örökségre az elhunyt gondozója?­­ „Minap meghalt a nagybá­tyám, s az unokája azon nyomban bejelentette igényét az örökségre. Ám az elmúlt években nem ő, hanem én és az édesanyám - az elhunyt testvére - gondoztuk az idős em­bert, aki a felesége 15 évvel ezelőtti halálát követően és egyet­len fia - az unoka apja - elhunyta után teljesen magára maradt. A unoka hét évvel ezelőtt, az apja halálakor találkozott utoljára a nagyapjával. Arra lennék kíváncsi, hogy a fentiek ismeretében jogosultak vagyunk-e a nagybátyám örökségére mi, a gondozói?”­­ A nagybácsi (az örökség­hagyó) halálát követően - feltéve, hogy nem hagyott hátra végren­deletet - hagyatékára elsősorban a felesége (aki a levél szerint évekkel korábban elhunyt), a szülei (a tör­ténet logikájából fakadóan ők már szintén távoztak az élők sorából), illetve a gyermekei (a fia ugyancsak meghalt) lennének jogosultak, még­pedig egyenlő részben. Az unoká­kat ilyen esetben az örökséghagyó hagyatékának az a része illeti meg, amelyre a törvény szerint a szüle­ik és nagyszüleik tarthattak volna igényt, amennyiben életben lettek volna az örökség megnyílásának pillanatában (lásd Ukrajna Polgári Törvénykönyve 1266. paragrafusá­nak 1. részét!). Ezt nevezik a képvi­seleti jog szerinti öröklésnek. Vagyis esetünkben a nagyapja halála után felbukkant unoka az első körbe tartozó személynek számít a törvény szerinti öröklés szempontjából. A törvény szemében az ön édesanyja (az örökséghagyó test­vére) az örökösök második köréhez tartozik, vagyis esetünkben nem jo­gosult az örökségre, hacsak az uno­ka nem mond le az örökséghez való jogáról. A jogszabályok értelmében ugyanakkor a bíróság döntése alap­ján az öröklésre jogosult szemé­lyekkel együtt jogot szerezhetnek a hagyatékból való részesedésre azok a további örökösödési körökhöz tartozó személyek is, akik hosszabb ideig gondoskodtak az örökségha­­gyóról, anyagilag és egyéb módon támogatták őt, aki előrehaladott kora, egészségi állapota vagy rok­kantsága miatt magatehetetlenné vált, ellátásra szorult. Amennyiben tehát édesanyja keresetet nyújt be a bíróságon, amelyben bizonyíté­kokkal alátámasztva jelzi igényét az örökségből való részesedésre, s a bíróság ezt az igényt elismerve az örökösök közé sorolja őt, akkor az unokával egyenlő rész fogja megilletni a testvére hagyatékából. Mielőtt a bírósághoz fordul­nának, vegyék figyelembe, hogy a törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy az érdekelt örökösök egymás között, saját belátásuk szerint dönt­senek a hagyaték elosztásáról - füg­getlenül attól, hogy mely örökösö­dési körhöz tartoznak. Döntésüket a felek ilyenkor írásba foglalják, és közjegyző által hitelesítik. Hogyan kezdeményezhető az egyoldalú válás? m­m „Hogyan váljak el a felesé­gemtől, ha ő nem akar válni? Kihez forduljak ? Milyen dokumentum­okra van szükség ehhez? Várhatóan mennyibe fog kerülni mindez?”­­ Ilyen helyzetekben a bíró­ságnak kell kimondania a házasság felbontását. A házastársak bárme­lyike kezdeményezheti a válást. Ez alól csupán a várandósság időszaka és a közös gyermek megszületését követő egy esztendő jelent kivételt, amikor rendkívüli eseteket kivéve tilos kérni a házasság felbontását Ha válni akar, ennek a lakó­helye szerint illetékes városi vagy járási bírósághoz kell fordulnia A bíróságon be kell nyújtania a váló­keresetet, csatolni szükséges a há­zasságkötésről kiállított igazolást a gyerek vagy gyerekek (amennyiben vannak) keresztleveleit, valamint a bírósági illeték megfizetését igazoló csekket. Az illeték körülbelül 300 hrivnya kiadást jelent Amennyiben a kereset összeál­lítására, érdekei képviseletére ügy­védet fogad, az további kiadásokat jelent: körülbelül 300 hrivnyába kerül a dokumentumok előkészí­tése, s legalább 1500 hrivnyába a bírósági képviselet. A válás kimondásához vezető eljárás bonyolultsága és hossza (s így az ügyvéd díja is) attól függ, hogy a házastársak meg tudnak-e egyezni a gyerekek elhelyezésről, illetve a vagyonelosztásról. Bi­zonyos értelemben az is a válás költségeként fogható fel, hogy a volt házastársaknak meg kell osztozniuk a házasság ideje alatt keletkezett közös vagyonon. Mennyi terhességi és szü­lési segély illeti meg a munkanélküli anyát? mm „Április végére várom első gyermekem megszületését. Mun­kanélküliként mennyi támogatásra számíthatok a szülés előtti időszak­ra, s mikor juthatok hozzá a pénzhez­­ a szülés előtt vagy után ? " - Ukrajna törvénye A gyerme­kes családok állami támogatásáról 3. paragrafusa 1. részének 1. pontja értelmében a terhességi és szülési segély a gyermekes családok támo­gatásának egyik formája. A munkanélküli várandós nők­nek a segély igényléséhez a jelzett törvény 8. paragrafusa értelmében a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk: 1. egészségügyi in­tézménynek a megállapított forma szerint kiállított igazolása a terhes­ségről; 2. az állami foglalkoztatási szolgálatnak a munkanélküliként nyivántartott nő számára kiállított igazolása. A szóban forgó jogszabály 9. paragrafusa, illetve A gyermekes családok állami tám­ogatása meg­ítélésének és kifizetésének rendje - melyet Ukrajna Miniszteri Kabinet­je 2001. december 27-én fogadott el 1751. számú határozatával - a 7. pont 3. alpontjában kimondja, hogy munkanélküliek esetében a terhességi és szülési segély összege a százszorosa a munkanélkülisé­gi segély minimális összegének, amely viszont nem lehet kevesebb a munkaképes személy számára megállapított havi létminimum 25 százalékánál (ilyen mértékű támo­gatás illeti meg azokat, akik nem dolgoznak, s a foglalkoztatási köz­pontban sincsenek nyilvántartva). A 2015. évi állami költségve­tés által a munkaképes személyek számára január 1-jétől megállapított létminimum 25 százaléka 304,50 hrivnya. Ugyanakkor az Általáno­san Kötelező Társadalombiztosítási Alap igazgatóságának határozata értelmében a munkanélküli segély minimális mértéke 2015. december 31-ig 544 hrivnya. Az önt megillető segély össze­gének kiszámításához a fenti ösz­­szegeket el kell osztani a hónapok napjainak átlagával (30,44), így a támogatás összege a nem dolgozók esetében 10 hrivnya, a foglalkoz­tatási központokban munkanélkü­liként nyilvántartott személyeknél 17,87 hrivnya naponta. Ezután az átlagos napi segély összegét meg­szorozzuk azoknak a szabadna­poknak a számával, amelyekre az adott személy akkor lenne jogosult, ha dolgozna, ami 70 naptári nap a szülés előtt, s 56 naptári nap a szü­lés után, tehát összesen 126 naptári nap. Ily módon a terhességi és szülési segély összege a nem dol­gozók esetében 1260 hrivnya, az állami foglalkoztatási központban munkanélküliként nyilvántartottak esetében pedig 2251,62 hrivnya. A segélyt azután kötelesek folyó­sítani, hogy a kérelmező minden szükséges dokumentumot benyúj­tott az államigazgatás helyileg illetékes munkaügyi és szociális főosztályán. hk Jogi tanácsadó ggs 11 A korai burgonya termesztéséről Kárpátalján II. Gazdasarok A korai burgonya ter­mesztésével kapcsolatos aktuális kérdésekről, minde­nekelőtt a fajtaválasztásról, a vetőgumók csíráztatásá­­ról-ültetéséről és a növény hajtatásban, illetve fóliata­karás alatti termesztéséről beszélgettünk Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodóval, a „Pro agriculture Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékony­­sági Alapítvány szaktanács­­adójával. Folytatjuk az előző számunkban megkezdett témát.­ ­ Miért fontos előcsíráztatni a vetésre szánt burgonyát? A csúsztatásnak az a lényege, hogy felkészítsük a burgonyát a vetés utáni gyors meggyöke­­resedésre, s ezáltal a gyorsabb növekedésre. Mint említettem, az előcsíráztatott burgonya gyökere­­sedése akár már +2 fokon megin­dul, ha a földbe kerül, míg a nem csíráztatott vetőanyagnak ehhez előbb fel kell melegednie 10-12 fokra. A csíráztatott burgonyával ily módon a termesztő több hetes előnyre tehet szert. - Mi a módja a burgonya előhajtatásának, előcsíráztatá­­sának? - Hajtatásban akár már feb­ruár közepétől, mihelyst kellően felmelegszik az idő, kiültethető az előcsíráztatott burgonyagumó. Fóliás takarás alá ugyanezt március első napjaitól tehetjük meg. Em­lékszem március 8-i ültetésekre is. A lényeg, hogy az ültetés idejére a talaj hőmérséklete legalább 10 cen­timéteres mélységben elérje a +2-4 fokot Ilyenkor az is elképzelhető, hogy a hajnali derek után a tavaszi napsütésben gyorsan felmelegedő föld már szánthatóvá válik, vagy­is elvégezhetjük a földmunkákat, elültethetjük a gumókat, s a fá­tyolfóliával letakart előcsíráztatott burgonya +2 fokon már gyökerezni kezd. Azért fontos rögzíteni ezeket az időpontokat, mert ezektől kell visszaszámolni az előcsíráztatás megkezdésének időpontját Az előcsíráztatás módja közis­merten az, hogy a burgonyagumó­­kat, amelyekről előzőleg letördeljük a pincecsírákat, úgynevezett krump­lisládákba rakjuk, legfeljebb két sor­ba. Az így előkészített vetőanyagot szórt fényen - tehát nem nyitt nap­fényen! -, 16 fokon előcsíráztatjuk, ami akár 5-6 hetet is igénybe vehet Vagyis a tervezett vetés időpontjától 5-6 hetet visszaszámolva határoz­zuk meg a csíráztatás kezdetét. Ily módon a február közepén földbe kerülő burgonya csíráztatását már január elején el kell kezdeni. - Milyen elbánást igényelnek az előcsíráztatott gumók? - A csúáztatásra szánt burgo­nyát mindenekelőtt átválogatjuk, eltávolítjuk a beteg, rothadásnak indult példányokat, letördelve róluk a tárolás során kihajtott úgyneve­zett pincecsírákat. Ezután min­denképpen ajánlott a csávázás a Bundazol 0,1 százalékos oldatával, amivel megelőzhetjük a csíráztatás során esetlegesen fellépő, vagy a kiültetés után, a hideg talajban károsító betegségeket. Emellett tanácsolni szoktak még egy Prestige nevezetű szerrel történő kezelést is, amely megóvja a burgonyát a burgonyabogár első generációjától. Én azonban ezt korai termesztésnél semmiképpen nem ajánlom, ugyan­is egy felszívódó hatású szerről van szó, amelynek maradványai utóbb benne maradhatnak a burgonya termésében. Ráadásul nem jellem­ző, hogy a burgonyabogár - éppen annak koraisága miatt - károsíta­ná a hajtatott burgonyát, vagyis a szermaradványok veszélye mellett fölösleges költség, pénzkidobás egy ilyen kezelés. - Milyen a jó előcsíráztatott burgonya?­­ A előcsíráztatás hatására úgy­nevezett fénycsírák jelennek meg a burgonyán. Ezek 1-2 cm hosszú­ságú, zöld színű, tömzsi csírák. Az ilyen, megfelelő előcsíráztatás ered­ményeként kapott csíra életképes, a vetés során viszonylag nehezen törik le. Ellenben ha sötét helyen csíráztatjuk a burgonyát, viszonylag hosszú csírákat kapunk, amelyek a mozgatás hatására nagyon könnyen letörnek. Ezáltal jelentős kár éri a gazdát, hiszen csökken a gumó életképessége, illetve lassabb a gyökeresedés folyamata, amikor a burgonya a földbe kerül. - Mit kell tudnunk az egyéb technikákról, amelyekkel még előrébb hozhatjuk a kelést? - Csírázás után akár meg is gyökereztethetjük a kiültetésre szánt burgonyát Ez úgy történik, hogy a gumókat soronként 1-2 cm vastag tápanyaggal feltöltött tőzegréteggel takarjuk le és belocsoljuk. Ennek hatására gyakorlatilag egy hét alatt megindul a burgonya gyökerese­­dése, s mire eljön a kiültetés ideje, a gumóknak szép bojtos gyökere nő. Felhívnám a figyelmet, hogy ennél az eljárásnál semmiképpen se tartsuk egy hétnél tovább ládában a gyökereztetett állományt, külön­ben a gumók gyökérzete annyira összenő, hogy nagyon nehéz lesz szétválasztani őket Egy másik lehetséges módszer, hogy a gumókat egyenként 12-es méretű cserepekbe helyezzük, és tápkockafölddel takarjuk, így ké­sőbb nem gumókat, hanem burgo­nyapalántákat ültetünk ki, amelyek mérete addigra akár a 10 cm-t is elérheti. Természetesen ezzel az eljárással is jelentősen növelhetjük a koraiságot Ha palántákat ültetünk ki, akár két héttel is előrébb hozható a betakarítás, ami jelentősen növel­heti az árbevételt (Folytatjuk.) Az orvos válaszol Ha támad az influenza Európa nyugati felén és több, Ukrajnával szomszé­­dos országban is kiterjedt influenzajárvány van - derül ki a különböző járványügyi jelentésekből. Vidékünkön ugyan még nem beszélhetünk kiterjedt járványról, de az utóbbi két hét során lényegesen megnőtt az influ­enzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Emiatt nincs tanítás Ungvár, Csap, Munkács, Beregszász, Nagyberezna iskoláiban, illetve a Munkácsi és Ungvári járás legtöbb tanintézményében is szünetel az oktatás. Milyó Erika tápszonyi családorvostól a betegség legfőbb tüneteiről, a megelőzésről, illetve az influenza kezeléséről érdeklődtünk.­­ Az elmúlt napokban influenzaszerű tünetekkel hozzám forduló betegeknél a magas láz, fejfájás, levertség, izom- és végtagfájdalom, torokfájás szinte mindenkinél jelen van, de már a betegség kezdetén igen sokan panaszkodnak száraz, hurutos kö­högésre, amely normál esetben csak két-három nap után szokott jelentkezni - kezdi a doktornő. - A betegek többsége egyébként a 4-15 év közötti gyerekek közül kerül ki, de igen sok a fiatal felnőtt is, aki hasonló tünetekre panaszkodik. Mindenképpen azt javasolnám, hogy ilyen panaszokkal célszerű otthon maradni, nem látogatni a közösségeket, fontos a pihenés, megfelelő láz­csillapítás, bőséges folyadékbevitel, zöldség-, gyümölcs-, illetve vitaminok fogyasztása. Ha a tünetek két-három nap után sem csillapodnak, az esetleges szövődmények kialakulásának elkerülése végett min­denképpen ajánlatos orvoshoz fordulni. Ami a megelőzést illeti, így, február második felében már,, meggondolandó az egyébként leghatékonyabbnak számító vé­dőoltás beadatása, hiszen a védettség kialakulásához 10-14 nap szükséges, és nagyjából akkorára már remélhetőleg túl leszünk a járványos esetek zömén. Fontos a napi rendszerességgel történő testmozgás, séta, szellőztetés, a beteg emberek kerülése, és persze a személyes higénia betartása. (tamási) Az állatorvos válaszol Új perspektívák a kárpáti barna szarvas­­marha génállományának megmentésére A Kárpátalján honos kárpáti barna szarvasmarha teljesítmény szerint hús és tej irányzatú. Kitenyész­tése hosszan tartó szelekciós munka és reproduktív keresztezés eredménye. Elődei az őshonos „Riska”, „Mokány” és az alpesi montafoni, svicc és kiseb mér­tékben az alhausi szarvasmarha. Hivatalosan a fajtát 1973-ban ismerték el. Kitenyésztésében jelentős szerepet játszott Kárpátalja jellegzetes klímája, amely hasonló az alpesi területhez. Kárpátaljára jellemző a hegyi és a sík vidéki zóna. A legtöbb hegyvidéki terület mezőgazdasági terület - rétek és legelők. A jelentős terjedelmű alföldi öve­zetben a szántóföldeken takarmánynövényeket termesztenek, így a mi régiónkban is igen kedvezőek a feltételek a tej-hús irányzatú szarvasmarha-tenyésztésre. A kárpáti barna szarvas­­marha megfelel erre a célra. Ez a fajta nagy lehetőségeket rejt magában. A fajta képviselői kiválóan kihasználják a legelők természetadta lehetőségeit.A tehenek magas tejhozamúak, minimális ráfordítással elérik a 3-4000 liter mennyiséget egy laktáció ideje alatt. Az állatok alkalmazkodtak a környezeti tényezőkhöz mind az alföldi, mind a hegyvidéki területen. Ezért két típust külön­böztetünk meg: alföldi és hegyi típust. Mivel a kárpáti barna szarvasmarha Kárpátalja felbecsülhe­tetlen kincse, felmerült a kérdés, hogyan őrizzék meg a génál­lományát további tenyésztés céljára. A mezőgazdaság reformálásával csökkent a szarvasmarhák száma a térségben, s mivel ez a fajta az állomány 80%-át tette ki, számuk, állományuk minimálisra csökkent, megsemmisült a tenyésztői munkával foglalkozó infrastruktúra. Ha valaha a térségben több mint tíz tenyésztési központban és állattenyésztő telepen végezték a fajták génállományának megőrzési és javítási munkáit, napjainkban ez a munka lefagyott. Fennállt a veszélye annak, hogy a fajta eltűnik, ezért nagy szükség van a génállomány védelmére és megőrzésére. A cél elérésének érdekében nagy munkát fektettek bele mind a felsőoktatási intézmények, mind a közigazgatási hatóságok. Ezek azonban többnyire deklaratív jellegű segítségek voltak. Nagy erőfeszítést fektet a munkába a „Terra DEI” Alapítvány kárpátaljai vezetősége is, akik által kidolgozott európai program keretében alapítványi anyagi forrásokból, tudományos munka­társak résztvételével megtaláltak 50 kárpáti barna szarvasmarhát, amelyeket a program keretében sokgyermekes családoknak osztottak szét. A gazdaságokban az alapítvány munkatársai ingyen végzik az állategészségügyi munkákat, szaktanácsadást, étrendkorrigálást, a tehenek mesterséges megtermékenyítését. Reméljük, hogy a közös munka meghozza eredményét, és előrelendíti a holtpontról a félbemaradt munkát. Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyász tanára Burja Vaszilij, a „TERRA DEI" Alapítvány tudományos szaktanácsadója

Next