Kárpátalja, 2019. július-december (19. évfolyam, 26-51. szám)

2019-10-10 / 40. szám

ff)) Kárpátalja ________________________2019. október 10._____________________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt öten haltak meg a Lemberg melletti repü­lőgép-balesetben­­ Kényszerleszállást hajtott végre október 4-én reggel Lemberg (Lviv) közelében egy AN-12 típusú teherszállító repülőgép - jelentette az UNIAN hírügynökség. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) tájé­koztatása értelmében kijevi idő szerint 7 óra 10 perckor kapták a hírt, hogy leszálláshoz készülődve, 13,7 kilométerre a Lviv Nemzetközi Repülőtértől eltűnt a radarképernyőkről egy AN-12-es repülőgép. 7 óra 29 perckor a legénység egyik tagja jelentette, hogy a repülőgép kényszerleszállást hajtott végre. A mentőalakulatok 7.46-kor bukkantak rá a gépre 1,5 kilométerre a kifutópályától és megkezdték a mentést. A gép fedélzetén hétfős személyzet tartózkodott. A lembergi repülő­tér tájékoztatása szerint az AN-12-es a spanyolországi Vigóból a török­­országi Isztambulba tartott, s utántöltésre készült leszállni Lembergben. Valamivel később Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter a Facebook közösségi oldalon azt írta, hogy ötre nőtt a baleset halálos áldozatának száma. Közölte azt is, a kényszerleszállásra azért került sor, mert elfogyott a repülőgép üzemanyaga. A rendőrség időközben elvetette annak lehetőségét, hogy a tragédiát üzemanyaghiány okozta volna. A rendőrfőnök a prostitúciót sem ellenzi kategorikusan A nemzeti rendőrség új vezetője bizonyos feltételek teljesülése esetén nem ellenzi a prostitúció legalizálását - Ihor Klimenko erről az Ib.ua-nak adott interjújában beszélt. „Amennyiben állami szinten civilizált törvényi szabályozást fogadnak el a prostitúcióról, vaószínűleg igen (azaz támogatná - a szerk). Hiszen úgysem szabadulunk ettől a problémától” - jelentette ki. Kevésbé volt megértő az országos rendőrfőnök, ami az úgynevezett könnyű drogok engedélyezését illeti. „Láttam, mihez vezet a könnyű drogok fogyasztása a gyerekeknél. Úgy vélem, a társadaom egyelőre nem áll készen erre” - közölte. Dior Klimenko a szabad fegyverviselést sem támogatta egyértel­műen.­ „Úgy hiszem, előbb ki kel vonni a forgalmból az illegális fegy­vereket, azután - esetleg - elemezni lehet minden pró és kontra érvet, meg kell halgatni a szakértőket. De mindezt csak a harcok lezárulása után, amikor nem lesz álandó ilegáis fegyverforrás, viszont lehetőség nyílik a törvényes fegyverek megfelelő ellenőrzésére” - fogamazott az új rendőrfőnök, akit 2019 szeptemberében neveztek ki a testület élére. Kevesebb új haszrigépjárművet vásárolnak az ukránok Az új haszongépjárművek eladása Ukrajnában január-szeptem­berben 7%-kal, 8,7 ezer autóra csökkent 2018 azonos időszakához képest - jelentette az UNIAN hírügynökség az Ukravtoprom egyesülés sajtószolgálata nyomán. Ugyanakkor szeptemberben 1054 új haszongépjárművet értéke­sítettek az ukrán piacon. Az elmúlt év azonos időszakához képest a szeptemberi kereslet a tehergépkocsik és speciális járművek iránt közel 8%-os növekedést mutat. Az Ukravtoprom statisztikái szerint az elmúlt hónapban, akárcsak egy évvel ezelőtt, Renault típusú gépkocsikat állítottak forgalomba leggyakrabban, amelyek eladása 23%-kal 231 darabra nőtt. A második helyen az értékesítés 8%-os csökkenése ellenére továbbra is a Fiat áll, amely 122 eladott járművel zárta szeptembert. A hatodik helyről a harmadikra lépett elő 91 értékesített járművel a MÁZ. Ez 40%-os el­adásbővülést jelent múlt év szeptemberéhez képest. A negyedik helyen a Mercedes-Benz zárt, amely 79 új haszongépjárművel gyarapította az ukrajnai járműálományt (6%-os csökkenés 2018 szeptemberéhez képest). A TOP 5-be került még a MAN, amely 76 járművet értéke­sített az ukrán piacon (ez mindjárt 2,4-szeres növekedés az elmúlt esztendőhöz képest). Az ukránok óvatosak a szerencsejátékokkal . Csupán a megkérdezett ukrán polgárok 11%-a véli úgy, hogy a szerencsejáték-üzletet korlátozások nélkül kellene legalizálni az or­szágban - jelentette az UNIAN hírügynökség a Retting Szociológiai Csoport felmérése nyomán. A válaszadók további 27%-a támogatja ugyan a legalizálást, ám azzal a feltétellel, hogy speciális övezeteket alakítanak ki a szerencse­­játékok számára. Ugyanakkor 58% semmilyen körülmények között nem támogatja a szerencsejáték-üzlet engedélyezését, 4% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Emellett a megkérdezettek közel fele (48%) úgy véli, hogy Uk­rajnában továbbra is engedélyezni kel a sorsjátékokat, egynegyedük (24%) engedélyezné a fogadásokat a fogadóirodákban és a kaszinókban (az utóbbi időben javult a lakosság viszonyulása a kaszinók legalizálá­sához). A legrosszabb az internetes kaszinók (12%), a játékautomaták (12%) és a kártyajátékok (11%) megítélése. Egyébként a válaszadók 25%-a tartja magát szerencsejátékosnak, míg 73% nem tekinti magát ilyennek. Jobban szeretnek kockáztatni a férfiak, a fiatalok, a jómódúak. A szociológusok rámutatnak, hogy az elmúlt két évben nem változott a magukat szerencsejátékosoknak tartó válaszadók száma, ugyanakkor romlott a szerencsejátékok megítélése Ukrajnában, így a megkérdezettek 28%-a viszonyul pozitívan az olyan szerencsejáté­kokhoz, amelyek nem járnak tétekkel vagy nyereményekkel (2017-ben arányuk még 46% volt), míg kétharmaduk negatívan viszonyul hozzájuk (2017-ben még 49%-nyian voltak). Csupán 10% viszonyul pozitívan a pénzben játszott szerencsejátékokhoz, míg 85% viszonyulása negatív. A megkérdezettek többsége (84%) személyesen nem játszott sem­miféle szerencsejátékot pénzben az utóbbi öt esztendőben. Ugyanakkor 3%-uk gyakorta játszott, 9%-uk néhányszor, 3%-uk egyszer. A szociológusok megjegyzik, hogy az utóbbi két évben szinte nem változott a pénzben játszók aránya. Leggyakrabban sorsjátékokat (31%) játszottak és fogadóirodákban fogadtak (29%) az ebbe a csoportba tartozó emberek. Negyedük játékautomatán játszott, ugyanennyien voltak, akik pénzben kártyáztak, minden hatodik internetes kaszinóban, minden tizedik kaszinóban tette próbára a szerencséjét. Mint ismeretes, az új kormányzat augusztusban bejelentette, hogy legalizálni szándékoznak a szerencsejátékokat Ukrajnában, többek között engedélyeznék kaszinók működését az ötcsilagos szállodákban.. Összeállította: zzz Kormányprogram: Munchausen teljesítménye veszélyben Múlt héten a Legfelső Tanács jóváhagyta Olekszij Hon­­csaruk miniszterelnök kormányának programját. Ukrajnában ez a gyakorlatban azt jelenti egyebek mellett, hogy a parla­mentben egy éven át nem tűzhetnek napirendre a kabinettel szembeni bizalmatlansági szavazást. Sokakat az is elkeserí­tett, hogy a kormány hihetetlen és mulatságos vállalásokat egyaránt tartalmazó terve nem egy, hanem öt évre szól. ígérgetni az új kormány is tud Többen felfigyeltek rá, hogy a mostanság szokásosan nagy szava­zatszámmal meghozott döntések­kel elentétben a Honcsaruk-kor­­mány programja mindössze 236 voksot kapott a minimálisan szükséges 225 helyett. Lássuk be azonban, az ellenzéktől aligha várható el, hogy támogassa a kor­mány hagymázos terveit. Inkább az a csoda, hogy a kormánypárti frakció képviselőinek többségét rá tudták venni a támogatására. Az idei kormányprogram a gátlástalanul irreális vállalások mellett legfeljebb abban külön­bözik a korábbiaktól, hogy nem a megszokott, ábrákkal és illusztrá­ciókkal színesített számítógépes prezentációval találjuk szembe magunkat, hanem egy interaktív táblázattal, amelyben tételesen fel vannak sorolva az egyes minisz­tériumok és vezetőik célkitűzései. Ha az olvasó rákattint ezekre a „feladatokra” feltárulnak a részle­tek. A részletek ugyanakkor meg­lehetősen szegényesek, általában említés sem történik arról, hogy miként szándékozik a kormány megvalósítani a terveit. Meglehet, egy efféle do­kumentumnak nem célja, hogy egyben megvalósíthatósági ta­nulmány is legyen, ám az utóbbi időben ugyancsak megcsappant a lakossági bizalom a kormányzati ígéretekkel szemben. Márpedig a bizalom kérdése ezúttal a szoká­sosnál is fontosabb, mert a prog­rampontok némelyike annyira földtől elrugaszkodottnak tűnik, hogy összeállítói ilyen erővel az ember Marsra juttatását is meg­ígérhették volna. Következzék néhány a soros ígéretek közül! Kozmikus gazdasági nö­vekedés A miniszterelnök kitart a hetek óta sulykolt elképzelés mellett, hogy az ukrán gazdaságnak a kö­vetkező öt év során 40%-kal kell nőnie. Ez annyit tesz, hogy a gaz­dasági növekedésnek a parlamenti választásokig kb. évi 8%-ot kell kitennie. „Ez gyors, ambiciózus, de megvalósítható feladat” - állítja Olekszij Honcsatuk.­­Akik viszont a számokban hisznek, most csodálkoznak. Uk­rajna gazdasága tavaly 3,3%-kal gyarapodott, s bár az idei második negyedévben a növekedés 4,6%-ra gyorsult, a jövő évi költségve­tésben is csak 3,3%-nyi bővülés szerepel. Azt mondják, az idei költségvetés jelenlegi formájában még főként az előző kormányzat elképzeléseit tükrözi, hiszen az augusztus végén felállt kabinetnek nem lehetett ideje az alapoktól elrugaszkodva saját büdzsét ter­vezni. A közgazdászok azonban csak a fejüket csóválják, mert elképzelni sem tudják, mit lehet beleírni a költségvetésbe, amitől egyik napról a másikra megduplá­zódhat a gazdasági növekedés. Összehasonlításképpen: India va­lamivel több mint 7%-os, Kína a 6% meghaladó fejlődéssel számol­hat jövőre. Dőlni fog a külföldi tőke Az ukrán kormány azzal szá­mol, hogy megbízatásának öt éve alatt sikerül bevonnia az ukrán gazdaságba mintegy 50 milliárd dollár külföldi működő tőkét. Ez azt jelentené, hogy a kül­földi befektetőknek az elkövet­kező években rendre legalább 10 milliárdot kelene invesztálniuk az országba. Összehasonlításképpen: az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az idei esztendő első felében Ukrajnának 0,84 milliárd dolárnyi tőkét sikerült bevonnia. Ráadásul a legtöbb külföldi tőke sorrendben Ciprusról, Hollandiá­ból, Oroszországból és Svájcból érkezett. A ciprusi, oroszországi, svájci befektetések kapcsán felme­rülhet a gyanú, hogy a pénzek egy jelentős hányada mögött valójában korábban ukrán polgárok által kül­földre menekített tőke bújik meg. Tavaly összesen 2,355 milli­árd dollár érkezett külföldről. Első pillantásra ez az összeg jelentős­nek tűnhet, ám jusson eszünkbe, hogy az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint 2018-ban a külföl­dön dolgozó ukránok mintegy 11 milliárd dollárt utaltak haza a családjaiknak. Elemzők arra is rámutattak, hogy az említett valamivel több mint 2,3 milliárd dollár bejövő valutából a külföldi befektetők főként ukrán értékpapírokat vá­sároltak. Vagyis ezek tulajdon­képpen nem befektetések, hanem kölcsönök, amelyeket egyszer vissza kell majd fizetni. Adósságrendezés: egyik zsebünkből a másikba Apropó kölcsön. A kormány azt tervezi, hogy fokozatosan csökkenni fognak az adófizetők adósságszolgálattal kapcsolatok kiadásai. Ezt úgy képzelik vég­hezvinni, hogy a jövőben lemon­danak az államkötvények külföldi értékesítéséről, kizárólag hrivnya­­kötvényeket bocsátva ki. A hazai fizetőeszközben lekötött értékpa­pírok arányának növelésével az adósságállományon belül valóban csökkenteni lehetne az adósság­­szolgálattal járó kockázatokat. Első hallásra azonban merész elképzelésnek tűnik, hogy a zö­mében nyomorgó ukrán lakosság „saját zsebből” tudná finanszírozni az államadósságot. Egyébként a kabinet elkép­zelése szerint az államadósság GDP-hez viszonyított arányának a jelenlegi kb. 60%-ról 2024-ig 40%-ra kellene csökkennie. A földet márpedig eladják A kormányprogramban ter­mészetesen szerepel a mezőgazda­­sági hasznosítású földek piacának megnyitása. A lépés várható gaz­dasági hatásának megítélésében ma már lényegesen óvatosabbak az elemzők, mint korábban. A kormány ezzel együtt is mintegy egymilliárd dollár költségvetési bevételre számít földeladásból. Arra vonatkozóan egyelőre nincsenek megbízható számítások, hogy előreláthatóan mennyit kell majd fizetni egy hektár termőföl­dért a piac 2020 októberére terve­zett megnyitásakor. Azt viszont elképzelhetőnek tartják a hoz­záértők, hogy egy hektár bérleti díja országosan a 2018. évi 1700 hrivnyáról 2024-re fokozatosan 4000 hri­vnyára emelkedjék. Az ol­vasó fantáziájára bízzuk, hogy mit jelenthet ez a díjemelkedés a bérelt földön gazdálkodók, elsősorban a kistermelők versenyképessége szempontjából. Az a fránya szociális szféra Kormányunk a szociális szféráról sem feledkezett meg. A túlélésért küzdő polgárt nyilván érdekelheti, hogy a kabinet to­vábbra is gondoskodni igyekszik a közüzemi díjak térítésére szolgáló híresen­ hírhedt szubvencióról. A kormányprogram megle­hetősen sajátságosan fogalmazza meg a problémát: szeretnék csök­kenteni az „energetikai szegény­ség határán túl” élők számát. A dokumentumból nem derül ki, hogy pontosan mit tekintenek ener­getikai szegénységnek a kijevi hivatalokban, az viszont jól érzé­kelhető, hogy fogalmuk sincs róla, mit kezdjenek ezzel a problémával. Az elszomorító adatokat azért bizo­nyára ők is ismerik: szeptemberben 3,6 millió, vagyis minden negyedik háztartás részesült szubvencióban. A fogyasztók több mint 50 milliárd hrivnya adósságot halmoztak fel a kommunális szolgáltatásokért. Honcsaruk miniszterelnök a megoldást egyik nyilatkozatában így látta: „A számlákban kisebb számoknak kell szerepelniük, és most azon gondolkodunk, hogyan lehet ezt megtenni.” A jelenlegi helyzetben va­lóságos bűvészmutatvány lenne, ha a kormány találna megoldást a problémára, hiszen a költségvetés­ben egy fitying sincs, miközben a Nemzetközi Valutaalap hitelprog­ramjának egyik feltétele, hogy a kormány nem növeli az amúgy is tekintélyes költségvetési hiányt, főleg szociális kiadásokkal nem. Agyatlan ígérgetés ■■ A kormány ígéreteiben nem­csak a münchauseni véna érhető tetten, hanem szemérmetlen po­­pulizmus, a felületesség és a ciniz­mus is. íme egy kis ízelítő. A kulturális minisztérium el­ső helyen szereplő vállalásként szeretné elérni, hogy az ukránok ritkábban szembesüljenek ma­nipulatív, hamis hírekkel, közlé­sekkel, anyagokkal. Ezen belül külön feladatként van kiemelve az „agresszor államból”, vagyis Oroszországból származó tartal­mak „fogyasztásának” csökken­tése. Egy országról azért sokat elárul, ha első helyen nem a kultúra gyarapítása, hanem az ellenőrzés és a tiltás áll. Az Egészségügyi Minisztéri­um vállalásai között bukkantunk a következő gyöngyszemre: a tárca vállalja, hogy a kormány kádenci­­ája idején, vagyis az elkövetkező öt esztendőben, 5%-kal csökken a halandóság, miközben ugyancsak 5%-kal nő a születéskor várható élettartam. Hosszasan sorolhatnánk a ha­sonló „válalásokat”. Egy idő után az ember megérti, a legfélelme­tesebb ebben a dokumentumban nem a felületesség, a populizmus és a cinizmus, hanem a tény, hogy a parlament „vitát” folytatott róla, majd elfogadta. Alig fél év telt el az elnökválasztás óta, s máris az az érzésünk, mintha semmi nem vál­tozott volna Ukrajnában - ahogyan nem változott 2014-ben, 2012-ben és 2004-ben sem. Csak erőszakból lett több időközben, csak a hatalom lett türelmetlenebb a polgáraival szemben, csak az ország lett még szegényebb, csak a nemzeti ki­sebbségekkel szembeni tolerancia fogyott el végérvényesen, amikor pedig úgy hittük, hogy ennél rosz­­szabb már nem lehet. (ntk) A nyugdíjasok maradnak a létminimum alatt Mint fenti összeállításunkban utaltunk már rá, szociális célkitűzéseket is találunk a kormányprogramban. Ezek leg­alább annyira szórakoztatók, mint a gazdaság növekedésére vonatkozó elképzelések. Korábban Irina Verescsuk, aki a kormányt képviseli a Legfelső Ta­nácsban, utalt már az elképzelésre, mely szerint 4,5 ezer hri­vnyára emelnék a létminimumot. Akkor a naiv újságírók úgy értették szavait, hogy azok a 2020-as tervekre vonatkoznak. Most azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kivitelezés elhúzódhat. Elsősorban azért tevődhet át a bizonytalan jövőbe a létminimum feltornászása a minimálbér környékére, mivel az ukrán rendszerben a szociális kedvezmények és juttatások mértékét az aktuális létminimum alapján számítják ki. Egy ekkora juttatásnövekedés­hez viszont állítólag a gazdaság 30%-ot meghaladó növekedésére lenne szükség. Úgyhogy kedvére kalkulálhat a kedves olvasó, mennyire reális elképzelés mostanság egy ekkora jövedelemnövelő kormányzati intézke­dés. Az pedig, hogy a havi létminimum jelenlegi összege (1936 hrivnya) a tényleges megélhetési költség egyharmadát sem éri el, mit sem számít, ha üres az államkincstár. A „mértéktartó” ígérgetést indokolja az is, hogy a magát technokrata (tehát nem politikusokból álló) kormányként emlegető új kabinet elődjeivel ellentétben láthatóan igyekszik kerülni a soha el nem évülő nyugdíjemelés kérdését. Erről csupán annyi találunk a programban, hogy, ,az időskorú em­ber legalább a létminimummal egyező ellátásban részesül”. Ez a „vállalás” bizonyos értelemben önmagában is előrevetíti a vigasztalan jövőt, hiszen a minimális nyugdíj összege csak december 1 -jén éri el az 1638 hrivnyát, ami még az ugyancsak alulkalkulált létminimumtól is jócskán elmarad. Gondoljunk bele a következőkbe is: az átlagnyugdíj jelenleg alig valamivel haladja meg a 3000 hrivnyát, vagyis egy átlagos nyugdíjasnak is másfélezer hrivnyával kellene emelni a havi illetményét, hogy legalább a kormány által egykoron elérni tervezett 4,5 ezer hrivnyát megkapja egy életen át tartó szorgalmas munkája­­jutalmául”. Ráadásul, mint már utaltunk rá, egyes szakértők úgy becsülik, a létminimumnak ténylegesen valahol 6000 hrivnya körül kellene mozognia. Vagyis a kormány még csak nem is tervezi, hogy rászoruló, illetve jogosult polgárai belátható időn belül akkora juttatásokban részesüljenek, amelyek valóban elégségesek legalább a puszta m megélhetéshez. Ám téved, aki azt hiszi, hogy ez már az ukrajnai bürokraták ciniz­musának csúcsa. Azok számára, akik még nem vonulhatnak nyugdíjba, a kormány szeretné megteremteni a feltételeket a „biztonságos önkéntes nyugdíjcélú megtakarításhoz”. Ráadásul szerintük ez a fajta előtakarékos­­ság „elsősorban magának a polgárnak a felelőssége kell, hogy legyen”. , A jövő nyugdíjasainak tudniuk kell, mit kell tenniük saját öregkoruk biztosítása érdekében, az államnak pedig gondoskodnia kell a megfelelő tájékoztatásról” - olvasható a programban. Ez valóban így van,ha már egyszer az államra nem számíthatnak... (zzz)

Next