Kárpáti Igaz Szó, 1991. április-június (72. évfolyam, 63-123. szám)
1991-04-02 / 63. szám
ÉLÉNK VITA (Folytatás.) a tanácsi testület megtudhatta, miért is foglalja el Kárpátalja a 25. helyet a köztársaságban a hírközlés fejlettsége tekintetében. Hogy miért, arra rövid a válasz: mert a legfejletlenebb. Íme, néhány adat, mely lemaradásunkat illusztrálja: a terület 30 településén még nincs telefon; 48 806-an vánnak a készülék felszerelésére; a telefonközpontok berendezései rég elavultak; nincs elegendő szállítóeszköz és üzemanyag; alacsony a postások fizetése, maholnap nem lesz kinek kikézbesíteni az újságokat, nyugdíjakat, mert alig van vállalkozó erre a nehéz fizikai munkára. Szóval nagyon sok a probléma. A beszámolóban említett kérdések körét a felszólalók még tovább bővítették, de javaslatokat is tettek megoldásukra. Vaszil Kocán, az olcsvai járási Szőlész Kolhoz elnöke például szükségesnek tartja, hogy évente kiadják a telefonkönyveket, hiszen a 10—15 évvel ezelőtt kibocsátottak már rég elavultak, tehát hasznavehetetlenek. Ha van mód arra, hogy Ungváron detektívtörténeteket jelentessenek meg, akkor ez sem jelenthet olyan nagy gondot. Andrij Policsko, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke indokolatlannak tartja, hogy a városban épülő 10 ezer hívószámú telefonközpontot csak 1995-ben akarják üzembe helyezni. Úgy véli, kis akarattal már jövőre meg lehet kezdeni a berendezés felszerelését. Gyenge a hírközlés anyagiműszaki bázisa, a telefonvonalak túlterheltek, az összeköttetés egyes települések között és azokon belül sokszor hónapokon át szünetel. Hogy miért, azt Volodimir Delikatnij, az Ukrán SZSZK hírközlési minisztere és Vlagyiszlav Satrov, a területi hírközlési főosztály vezetője megmagyarázta. Objektív okokkal. Ugyanakkor mindketten válasz nélkül hagytak olyan kérdéseket, melyek a képviselőkön kívül a lakosságot is érdeklik. Azt például, hogy miért kell fizetni a hónapokon át nem működő telefonokért? Tényleg: miért? Hiszen a telefondíj tulajdonképpen használati díj. De ha egyszer egy telefont nem lehet használni, akkor nincs is miért fizetni — nem igaz? Gondoljuk mi, a tulajdonosok. A hírközlés vezetőit azonban MEGFONTOLT DÖNTÉSEK mindez hidegen hagyja. Csoda, ha nem sietnek szerelőt küldeni, aki megjavítaná a meghibásodott készüléket vagy vonalat? Ugyan miért törjék magukat, amikor a pénzt úgyis megkapják, ha nem csinálnak semmit... És így van ez az újságok kézbesítésével is. Vaszil Lintur megjegyezte: nem lehet megbékélni azzal, hogy a lapok 2—3 napos késéssel jutnak el az olvasókhoz. Tegyük hozzá: már amikor eljutnak. Volodimir Delikatnij ezt is az ágazat nehéz helyzetével magyarázta. A többi között azzal, hogy a postások munkáját ma sem tudják megkönnyíteni. Kilométereken át cipelik a nehéz táskát, s e részlegen a »gépesítés« annyiból áll, hogy egy biciklit bocsátanak a rendelkezésükre. Da amilyen jelenleg a gazdasági helyzet, lehet, hogy jövőre már kerékpárt sem tudnak adni nekik. Tény, hogy a kézbesítés özönvíz előtti módszerrel történik. De nehéz elhinni, hogy e komoly fizikai megterhelésnek kitett emberek érdekében semmit sem lehet csinálni. Hiszen épp ezért emelték az idén a lapterjesztés díját, hogy javítsanak az ágazat dolgozóinak helyzetén. Első lépésként a postások fizetését kellett volna emelni, hiszen ők a legalacsonyabban díjazottak. Miként lehetséges, hogy még most is ebbe a kategóriába tartoznak? S hogy miért kritikán aluli a lapok terjesztése? A miniszter szerint azért, mert Lvovból gépkocsin kell Kárpátaljára szállítani a köztársasági lapokat, s gyakran nincs autó, üzemanyag... Jó lenne hát, haitt nyomnák azokat. Talán el is fogadnánk érvelését, ha nem tapasztalnánk nap mint nap, hogy az Ungváron megjelenő területi lapok még a kioszkokba sem jutnak el idejében reggelenként, a mi előfizetőink mennyit bosszankodnak amiatt, hogy késve vagy egyáltalán nem kapják meg az újságot. Vagyis nemcsak az objektív körülmények teszik, hogy az ágazat munkájával az emberek elégedetlenek. Az igazság az, hogy nagy a rendetlenség a postákon, a sajtóterjesztő kirendeltségein. A képviselők intézkedés-tervezetet fogadtak el a hírközlés fejlesztésére. Az abban felvázoltak teljesítését a minisztérium és a területi tanács közösen vállalta. Az előbbi a berendezések beszerzését és felszerelését, az utóbbi a megfelelő helyiségek biztosítását, tehát az anyagi bázis megteremtését fogja tekinteni elsődleges feladatának a jelenlegi ötéves tervidőszakban. A számok lenyűgözőek. Ha ez, amit elterveztek, mind megvalósulna, akkor minden bizonnyal közelebb kerülünk ... no, nem Európához, legfeljebbb egymáshoz. Amire igazán nagy szükség lenne. Hiszen miközben a szomszédos országokból már a világ számos nagyvárosát közvetlenül lehet tárcsázni, mi — jegyezte meg Orosz Ildikó, a Nagydobronyi Középiskola igazgatója — a tőlünk 5—6 kilométerre lévő települést sem tudjuk felhívni, mert hogy az egy másik járáshoz tartozik... Az ülésszakon jóváhagyták, a terület közoktatási, egészségügyi és művelődési dolgozói munka- és jóléti körülményeinek javítására irányuló intézkedéseket. E dokumentum értelmében a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak ez év július 1-jéig ki kell dolgozniuk a közoktatási, egészségügyi és művelődési intézmények anyagi bázisa megszilárdításának öt évre szóló komplex tervét. Eszerint mindenekelőtt a balesetveszélyes állapotban lévő létesítmények átköltöztetését kell megoldani, ezenkívül elő kell irányozni az Ungvári Állami Egyetem könyvtárának, a területi tudományos könyvtárnak, a területi klinikai és gyermekkórháznak, az Ungvári Zeneművészeti Szakiskolának, a Beregszászi Egészségügyi Szakiskolának, a tanítók területi továbbképző intézetének, Ungváron és Munkácson egy-egy 70 lakásos háznak, az Ungvári Gyógyszergyárnak, a területi onkológiai rendelőintézetnek, a Csöven gyermekszanatórium újabb épületkomplexumának, valamint a Huszti Egészségügyi Szakiskola 240 férőhelyes diákszállójának az építését. A határozat intézkedik a szóban forgó szféra dolgozói lakáskörülményeinek, jóléti feltételeinek, élelmiszerrel történő ellátásának javításáról is. Baksa Lujza Szabó Béla Az ülésszak további eseményeiről lapunk következő számában tudósítunk. EMELIK AZ ORVOSOK FIZETÉSÉT Az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa határozatot fogadott el az egészségügyi dolgozók fizetésének emeléséről. A dokumentum előirányozza, hogy az egészségügyi dolgozók bérét és fizetését a népgazdasági átlagfizetés szintjére kell emelni. A kormány az Ukrán SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumát, az Egészségügyi Minisztériumot és a Pénzügyminisztériumot bízta meg a konkrét összegek meghatározásával. Az új munkafeltételek április 1-jétől lépnek érvénybe. Ennek az intézkedésnek a megvalósítására, egy évre több mint 1,7 milliárd rubelt utalnak ki. Célja az, hogy fokozzák az egészségügyi dolgozók érdekeltségét munkájuk hatékonyabbá tételében és minőségének javításában, valamint, hogy javítsák a piacgazdálkodás körülményei közepette szociális védelmüket. Az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának tájékoztatási osztálya KEDVEZMÉNYEK FALUSI FIATALOKNAK A falvak szociális fejlesztésének és Ukrajna népgazdaságában az agráripari komplexum prioritásáról szóló törvény megvalósítása céljából a Köztársaság Minisztertanácsa döntést fogadott el arról, hogy kedvezményekben részesítik a falusi fiatalokat a főiskolákra és a szakközépiskolákba való felvétel során. Az Ukrán SZSZK tanintézetekkel rendelkező minisztériumait és főhivatalait megbízták, hogy évente állapítsák meg a falusi fiatalok felvételének keretét, akik a tanintézet elvégzése után falun fognak dolgozni. Jóváhagyták e keretről szóló szabályzatot, ki fogják dolgozni azt a típusszerződést, amely elő fogja irányozni a fiatal szakemberek és a vállalatok, szervezetek, intézmények kölcsönös kötelezettségeit, valamint e kötelezettségvállalás megsértése esetén viselt felelősséget. Javasolták, hogy a tanintézetek kössenek szerződéseket a vállalatokkal, szervezetekkel és intézményekkel a szakemberképzésről úgy, hogy ez utóbbiak megtérítik a szakemberek elmélyült vagy egyéni képzésével kapcsolatos kiadásokat. Az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának tájékoztatási osztálya PLUSZ 5 RUBEL KOMPENZÁCIÓ Az USZSZK Minisztertanácsa 1991. március 21-én hozott határozatot a közszükségleti cikkek új kiskereskedelmi árairól és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások új díjtételeiről, illetve a lakosság szociális védelméről. A szövetségi kormány által megállapított kompenzációs összeghez képest Ukrajnában 5 rubellel több kompenzációt fizetnek, így tehát a munkások és alkalmazottak 60 rubel helyett, 65 rubelt, a nyugdíjasok 65 rubel helyett 70-et, a gyerekek 40 helyett 45-öt, az egyedülálló anyák 90 helyett 95-öt, a főiskolai diákok 120 helyett 125 rubelt kapnak. Emelik úgyszintén azokat a költségeket, amelyeket a köztársasági és helyi költségvetésből finanszírozott kórházak, poliklinikák, óvodák és bölcsődék, iskolák, más intézmények és szervezetek fordítanak élelmezésre, fehérnemű vásárlására, kultúrjóléti és gazdasági rendeltetésű cikkek vásárlására. AZ UCAI JELENTI Ukrajnában új tömegtájékoztatási eszközt jegyeztek be. Neve UCAI, jelentése pedig Ukrán Alternatív Tájékoztatási Központ. Az alapítók véleménye szerint egy sorban áll majd az olyan hírügynökségekkel, mint az Interfax, a Postfaktum stb. Nem hivatalos tájékoztatási hírügynökségről van tehát szó. Az UCAI-t újságírók és riporterek egy csoportja, valamint az Ukrajna szociális-gazdasági fejlődését elősegítő szövetség, a Szlavutics alapította. Ez a »szimbiózis« határozta meg a központ programcéljait és feladatait. Az alkotó kollektíva az ukrán és külföldi partnerek közötti kölcsönösen előnyös együttműködés új formáit és irányait fogja alkalmazni, hitelesen informálja a partnereket a köztársaságban zajló eseményekről és folyamatokról. Az UCAI egyetlen politikai párt érdekeit sem szolgálja. A központ hitvallása: objektivitás, függetlenség, operativitás. TOLLHEGYEN -----------------—.................. HUMÁNUM HUMÁNUS, a szocialista internacionalizmus és testvériség szellemében nevelkedett társadalom a mienk. És kismillió példa akad arra, hogy bebizonyítsuk: országunk mindezt nem csupán szavakban deklarálta, hanem tett is ezen elvek betartása érdekében. Évekig, évtizedekig tángáltuk például a nyomor szélén tengődő, de velünk baráti rezsimeket, így például Kambodzsát, Vietnamot, Etiópiát, Kubát, Irakot és a listát még hosszasan lehetne sorolni. Tettük mindezt teljesen önzetlenül, és annak ellenére, hogy a nyomor szele állandóan csapkodta széles e hazát is. Humánusságunk, testvériségünk azonban nem merült ki az anyagi támogatásokban. Ha kellett, és a testvéri országok botcsinálta vezetői úgy kérték, a vérünket is hajlandók voltunk feláldozni. Emlékezzünk csak Csehszlovákiára, Magyarországra vagy éppen Afganisztánra. Jó szívünk nem ismert határokat sem egyenes, sem átvitt értelemben. Egyébként egyebek mellett a fenti megállapításnak tudható ki az is, hogy barátainktól akkor sem fordultunk el, amikor őtőlük már igencsak elfordult a szerencsecsillaguk. A népszerű hetilapban, az Argumenti i Faktiban olvasom, hogy Mongólia egykori koronázatlan kánja, Jumzsagij Cedenbal egy Moszkva melletti nyaralóban morzsolgatja öreg napjait. Hogy miként került oda, arról nem szól a fáma, hogy mi okból, azt — hallgatva a Mongóliából eredő tudósításokat — sejteni lehet. A hivatalos közlemények szerint ugyancsak humánus megfontolásból került sor Erich Honecker Németországból való kilopására. Mert ugye, ugyancsak sejteni lehetne, hogy milyen ítéletet hozott volna egy német bíróság a berlini falért és egyebekért. Mi szerencsére a rideg németeknél sokkal emberségesebbek vagyunk. Az utóbbi időben mind többen rebesgetik, hogy egy másik barátunk is Moszkva felé kacsingat. Nevezetesen Szaddam Husszeinről van szó, az arab nép általunk — is — megtámogatott új Messiásáról. Logikusan következik tehát, hogy nincs kizárva: hamarosan Fidel Castrót, Kuba rettegett oroszlánját is a köreinkben üdvözölhetjük. De Isten bennünket úgy ne segéljen! Fertőss Álmos Orenburgi terület. Az UNESCO határozata értelmében az idei esztendőt Szergej Akszakov évvé nyilvánították. A kiváló orosz író 200 évvel ezelőtt született. Hogyan készülnek Akszakov földijei a jubileumra. A hatóságok több mint kétmilló rubelt utaltak ki a kúria restaurálására, és a terület állampolgáraitól is érkeznek tekintélyes felajánlások. Ám a pénz, sajnos, még nem minden. A kár ugyanis túlságosan nagy. A melléképületek romosak, rossz állapotban van az urasági ház és a családi kápolna is. Elhanyagolt a tó és a park. Az Akszakov ház, bútorait és sok más tárgyat Szamara, Orenburg, Moszkva múzeumaiban őrzik. Az októberben sorra kerülő jubileumi ünnepségekre már készülnek. Az egykori iskola épületében kiállítás nyílik. Az orenburgi művészeti alap munkatársai hozzáláttak a bútor felújításához. Az uljanovszki restaurátorok segítettek az Akszakov ház tervmásolatának elkészítésében. Az emberek gondoskodásán múlik, hogy ismért kivirít-e a varázslatos virág azokon a helyeken, ahol Palageja kulcsárnő valamikor a kis Szerjozsának mesélt... Képeinken: (fent) Borisz Mizerov bútorrestaurátor munka közben; (lent) ebben az épületszárnyban élt Palageja kulcsámól ma a Sztuk szövetkezet munkásszállója van itt. V. Busuhin felvételei (TASZSZ)