Kárpáti Igaz Szó, 2001. október-december (82. évfolyam, 143-190. szám)

2001-10-02 / 143. szám

2001. október 2., kedd Hazai élet T­­­anácskozás az­dóhivatalban Hennagyij Szuhorucsen­­kov, a megyei adóadminiszt­ráció elnöke találkozott Igor Barthóval, Szlovákia, és Sza­kács Zoltánnal, Magyarország ungvári főkonzuljával. Az eszmecsere témáját a kárpát­aljai adóhivatal és a szomszé­dos országok határ menti me­gyéinek megfelelő hatóságai közötti együttműködés lehető­ségei szolgáltatta. A szomszédos országok kö­zötti kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, ez a találkozó pe­dig felfogható akár a határ menti régiók fiskális és ellen­őrző szolgálatai együttműkö­désére tett kezdeményezés­ként is. Elvégre tevékenysé­gük a határ bármelyik oldalán ugyanazt a célt szolgálja: gá­tat vetni a feketegazdaság »vi­rágzásának«, az így szerzett pénzek tisztára mosásának. Megyénk vonatkozásában ez az együttműködés nagyon is időszerű lenne, amit elsősor­ban geopolitikai helyzete, a nagyfokú migráció, a szabad gazdasági övezet és a külön­leges befektetési rendszer mű­ködése indokolás egyben az adózás átlátható és precíz mechanizmusát követeli meg. A megyei adóhivatal elnö­ke tájékoztatott az ukrán adó­politikában végbemenő válto­zásokról, s véleménye szerint az illetékes hivatalok együtt­működése nem merülhet ki az operatív információcserében, hanem egymás adótörvényei­nek ismertetésére, propagálá­sára is ki kell terjednie, ami a vállalkozói tevékenység alap­ját képezi - tájékoztatta szer­kesztőségünket-az adóadmi­nisztráció sajtószolgálata. K­­­észül az első azai sífelvonó A tél közeledtével egyre in­kább időszerű témává lép elő sítelepeink felkészülése az idényre. Elvégre a sportfelsze­relések, illetve a felvonók megléte vagy nem léte, az inf­rastruktúra fejlettsége megha­tározó szerepet játszik abban, hogy mennyire látogatott egy­­egy turistatelep. És bár a kár­pátaljaiak természeti adottsá­gai és lehetőségei nem marad­nak el a hasonló külföldi léte­sítményektől, ám mégis hiány­cikk az európai színvonalú szolgáltatások választéka. Erről és sok egyéb kérdés­ről volt szó azon a tanácsko­záson, amelyet Fegyir Haruta, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese tartott a koszt­­rinai Kraszija sítelepen. A fó­rumra meghívták a járási álla­mi közigazgatások elnökeit, a szakfőosztályok vezetőit, a tu­risztikai irodák és a szakma képviselőit, áll a megyei álla­mi közigazgatás sajtószolgá­latának közleményében. Fegyir Haruta tájékoztatása szerint megyénkben 49 sífel­vonó található, ám ebből mind­össze 35 működőképes. És megemlítette, hogy az Ungvá­ri Gázközlőműgyár készíti az első hazai sífelvonót, amelyet a munkácsi járási Szinyák sza­natórium közelében állítanak a téli sport kedvelőinek szol­gálatába. A tanácskozáson felszóla­lók sürgették a sportfelszere­lések beszerzését a kölcsön­zők számára, emellett, mon­dották, biztosítani kell a turis­ták vasúti és közúti szállítását a helyszínekre, kitértek az or­vosi és mentőszolgálatok munkájára. Külön hangsúlyt helyeztek a külföldi működő tőke bevonásának szükséges­ségére az infrastruktúra fej­lesztése érdekében. Kevés a napraforgóolaj (Befejezés) A nyersanyaghiány már tavasszal jelentkezett, s nyárra szinte el is apadt a készlet. A deficit »kezére« játszott az is, hogy az idén a szokásosnál csaknem egyhavi késéssel láttak hozzá a termés betaka­rításához (így az új olaj gyár­tásához is), s a minőség is sok kívánnivalót hagy maga után. Az üzemekbe mostanság 1000 hrivnyájával érkezik a napra­forgó tonnája, míg tavaly 550—560 volt az ára. De a begyűjtött mennyiség sem túlságosan kecsegtető, mivel egymillió tonnával kevesebb került raktárra. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, ha az étolaj ára felkúszott a hrivnya fölé, sőt, mint Zincsenko mondja, egyes megyékben 6,70-be is kerül, s hozzáteszi: Ukrajnában a világpiacinál 30 százalékkal drágább ez a ter­mék. Aggodalmát fejezte ki a tisztségviselő hölgy az illeték­mentes napraforgómag-kivitel miatt. Amennyiben nem vet­nek gátat az ilyen exportnak, drasztikus étolaj-hiány elé nézünk. Információk állnak ugyanis rendelkezésére, me­lyek arról tanúskodnak, hogy bizonyos kereskedőkön ismét exportláz tört ki, s nagy té­telekben készülnek kivinni az országból a napraforgómagot. Állítólag ha gátat szabnak a vámilleték nélküli kivitelnek, akkor elegendő olajunk lesz. Még a szűk termés is fedezni fogja a hazai szükségletet, sőt legális exportra is jut belőle. Ukrajna éves étolaj-fogyasz­tása ugyanis 550 ezer tonna és általában 1,5 millió tonnát állít elő. Az elmondottak után mit is mondhatnánk egyebet, mint azt, hogy reméljük, mérsékelt, megfizethető áron fog stabili­zálódni az étolaj ára. Persze még jobb lenne, ha vissza­csúszna a korábbi szintre. K.Zs. H­olland segítség Beregszásznak A holland város küldött­ségének beregszászi láto­gatását követően a Vérke-parti település népes küldöttsége utazott Maassluisba. A fő cél a testvérvárosi szerződés szen­tesítése volt, de — mint Zu­­bánics László, a megyei tanács képviselője elmondta — emellett több fontos megál­lapodás véglegesítésére is mód nyílt. A beregszászi kül­döttség tagjai: Kromák And­rás és Mikola Povod alpol­gármester, Veres Péter, a Mi­kes Kelemen Középiskola igazgatója, Nagy Béla, a Kár­pátaljai Református Püspök­ség Diakóniai Osztályának ve­zetője, Füzesi Otília, a polgár­­mesteri hivatal főkönyvelője szociális és egészségügyi szer­vezetek, intézmények vezető­ivel is tárgyaltak. E megbeszé­lések fő célja az ide irányuló segítség konkretizálása volt. A beregszásziak ellátogattak Reinsburgba is, ahol igazán örömteli hírrel fogadták őket. A vendéglátók mintegy hatszáz­ezer hrivnyának megfelelő tá­mogatást nyújtanak a város víz­­műrendszerének felújítására. (Iz. s.) Czap István a sajtóklubban Pártba tömörülnek a vállalkozók Czap István, a közelmúltban létrejött Ukraj­nai Vállalkozók és Iparosok Pártja megyei szer­vezetének elnöke találkozott a napokban a me­gyei lapok képviselőivel Az Ukrán Ú­jságíró­­szövetség kárpátaljai szervezetének sajtóklub­ja által szervezett rendezvényen a megyei pártelnök beszámolt az új politikai szervező­dés elképzeléseiről, céljairól. Mint elmondta, a párt és annak megyei szer­vezete is alakulófélben van. A járási és az alapszervezetek hálózatát most kezdték el kié­píteni. A tagok sorába azokat a vállalkozókat veszik fel, akik egyetértenek a párt céljaival, munkamódszereivel és képesek is tenni annak működéséért. Természetesen minden olyan mű­velődési, mezőgazdasági és egyéb vonalon dol­gozót is szívesen látnak soraikban, akiknek vi­dékünk és az egész ország talpraállítása a leg­főbb céljuk. Az alakulóban lévő párt a saját népszerűsíté­sét gyakorlatias dolgokkal próbálja növelni a ha­gyományos propagandaeszközök felhasználása mellett. Október 10-ig tart például a »Higgy ma­gadban — vállalkozz!« elnevezésű országos ak­ciójuk. Ennek határozott célja, hogy bátorságot öntsön a kétkedőkbe, hitet a kishitűekbe, mert érdemes vállalkozni. Az akció során támogatást nyújtanak az új vállalkozások jogi alapjainak megteremtésében, tanácsokkal látják­ el minda­zokat, akik bele mernek vágni a saját üzletükbe. A megyeszékhelyen több tanácsadói irodát hoztak létre, melyekben az érdeklődők ingye­nesen juthatnak hozzá a felajánlott támoga­táshoz. Hasonló irodák jöttek létre a napok­ban Munkácson, a beregszászi járásban és Szolyván is. A párt célja, hogy élénküljön a vállalkozói kedv, az emberek merjenek bele­vágni oly dolgokba, melyek nemcsak a saját boldogulásukat, hanem az egész megye érde­keit szolgálják. Balogh Csaba Tóth László felvételén: Czap István, az új párt megyei szervezetének elnöke Sikeres volt a német folklórfesztivál A munkácsi járási Schön­­bornban rendezték meg a XII. megyei német folklórünnepsé­get. Egyébként az első ilyen seregszemlének is ez a tele­pülés adott otthont, csakhogy akkor még Neve Szelő volt a neve. Az ünnepség a római kato­likus templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött, azt követően pedig felavatták és megszentelték az újjáépített tanácsházát. A hivatalos részt követően húsz műkedvelő együttes és számos szólista lépett közön­ség elé. Dalok, táncok kerül­tek bemutatásra, érzékeltetve a német folklórművészet gaz­dag hagyományait. Sikere volt a legfiatalabb helyi műkedve­lők, az óvodások nyitószáma, az Uszty Csorna-i Középisko­la énekkarának fellépése, amely tiroli dalokat szólalta­tott meg. Tréfás német népda­lokat és néptáncokat vitt szín­re a Szolyvai 1. Sz. Középis­kola folklóregyüttese, a klasz­­szikus táncok világába kalau­zolta el a nézőket a Munkácsi Városi Művelődési Ház Ara­­beszk balettstúdiója. Most is igazolta jó hírnevét a járási központ kultúrházának Barát­ság amatőr cirkusztársulata, amelyet hosszú évtizedek óta Lautner Rudolf érdemes nép­művelő irányít. A több órás műsor egyik szép produkció­ja volt az Ave Maria előadása a pavsinói női énekkar tolmá­csolásában. Sok érdeklődő nézte meg a népművészeti kiállítást, vala­mint a Szent Rafael Kft. asz­talosipari, ruhaipari és mező­gazdasági termékeit. A kárpátaljai nemzetiségek közötti egyetértés, a német kultúra gazdagítása és a fesz­tivál sikeres lebonyolítása elismeréséül a megyei állami közigazgatás és a megyei ta­nács díszoklevelét kapta az Újjászületés német kulturális szövetség, Martin Hungreder, schönborni tanácselnök, Nog­­gi Burghard római katolikus pap, továbbá köszönetnyilvá­nításban részesült a szervezők egy csoportja. (radvánc­) Kárpáti Igai Szól Hogy is van ez? Nyitom a vízcsapot — hörög, sőt röhög. A meleg vízzel nem is próbálkozom, mert az csak a fűtési idény kezdetével lesz, ha lesz. A gázt nem kell takarékra állítani, mert már megtette a szolgáltató. A tető tíz éve valami varázslatos, kijavíthatatlan módon beázik. Még szerencse, hogy nincs lift, mert, fogadok, az sem működne... Itt élünk mi — konstatálom a költővel, így élünk — teszem hozzá magam, csak úgy önszorgalomból. Ha jól emlékszem, a vers ekként folytatódik: Idegünk rángó háló... Hát az. Mivel védekezik a szolgáltató, a házkezelőség? Azzal, hogy a lakosság már sok-sok millió hrivnyával tartozik a vízért, a gázért, a fűtésért, s nem fizeti a lakbért sem. Van benne igazság. De. Néhány hete Nyíregyházán jártam, s jobb dolgom éppen akadt volna, de már csak úgy sportból elmentem a polgármester-asszony sajtótájékoztatójára. Mit nem ad Isten, hát az egyik téma a lakosság közműadóssága volt. Na! Itt is?! Bizony, bizony. S nem is kevés. Mint kiderült, a nyíregyháziak több mint ötszázmillió forinttal tartoznak a gáz-, a vízműveknek, az áram­­szolgáltatónak. Ötszáz millió! Az testvérek közt is legalább huszonnyolcmillió hrivnya. Na, gondoltam, mehetek a hatodikra gyalog, előtte pedig nem árt készletezni valami folyadékot, mert lehet, hogy itt is röhögősen hörög majd a vízcsap. Megyek a lifthez. Működik. Nyitom a tusoló csapját. Ömlik a víz. Kaptam hideget, meleget. Mi ebből a tanulság? A világon semmi. Az egészet csak azért írtam le, hogy ne csak én bosszankodjam. Horváth Sándor Alacsony a kisvállalkozások részesedése Nagyszőlősön, a járási tanács soros ülése előtt több, a járás szempontjából fontos kérdést vi­tattak meg az állandó bizottsá­gok ülésein. A vállalkozás-fej­lesztéssel, a kereskedelemmel és a közszolgáltatással, a gazdasági reform, a tervezés, a költségve­tés és a pénzügyek kérdéseivel, a magánosítás lebonyolításának az ellenőrzésével, valamint a tör­vényesség és a jogrend fenntar­tásával foglalkozó bizottságok együttes ülésén a járás területén működő kisvállalkozások hely­zetét vitatták meg. Juliusz Krasz­naj, a járási állami közigazgatás elnökhelyettese kifejtette, misze­rint jelenleg 390, együttesen csaknem 2500 szentély foglal­koztató kisvállalat működik a já­­rás területén. Ezek állítják elő az ipari termékek 16—17 százalé­kát. Ez pedig bizony elég kevés. Az okokat boncolgatva az elnök­­helyettes biztosította a kisvállal­kozókat, hogy a járási állami közigazgatás minden rendelke­zésre álló eszközzel segíteni fog­­j­a a kisvál­lalkozókat, azok továb­bi fejlődését. L­M. Fesztivál harmincnyolcadszor Az idén kegyesek voltak az égiek a beregszászi járási fesz­tivál rendezőihez és résztve­vőihez, mivel az immár 38. al­kalommal sorra kerülő nagy­szabású ünnepség programjai végig kellemesen enyhe őszi időben zajlottak. A fesztivál szombat délelőtt virágkarne­vállal és termékbemutatóval egybekötött őszi vásárral vet­te kezdetét. Köszöntőjében Gajdos István, a járási köz­­igazgatás elnöke kiemelte, hogy a Beregvidék népének sikerült kiheverni a márciusi árvíz okozta pusztítást, s az idei termés is bizakodásra ad okot. A program a tájegység képzőművészeinek kiállítása megnyitójával folytatódott, majd könyvbemutatóra került sor. Igen jó hangulatban zaj­lott az Oázis parkban megren­dezésre kerülő bográcsgulyás­­főző-verseny, valamint a kü­lönböző gyermek­programok. A Vérke-parti város adott ott­hont a 6. Kárpátaljai Dalver­senynek is. Vasárnap folyta­tódott a mezőgazdasági termé­kek vására. Igen sok nézője volt a kerékpárversenynek csakúgy, mint a Beregszász szépen 2001 szépségverseny­nek, illetve a VÍZHIBU lab­darúgó-kupa döntőjének. Szombat este a helyi előadók mellett az amfiteátrumban zajló koncerten fellépett az ismert magyarországi énekes házaspár, Koós János és Dékány Sarolta. Vasárnap este az ifjúság számá­ra nagyszabású diszkót szervez­tek az Oázis parkban. Kovács Elemér Falunap Gecsén Immár második alkalommal rendeztek falunapot az alig több mint ezer lelket számláló beregvidéki településen. A megnyitón Badak Sándor pol­gármester köszöntötte az egy­begyűlteket, aki annak a remé­nyének adott hangot, hogy a bensőséges hangulatú ünnep­ség közelebb hozza egymáshoz a község és a környező falvak lakóit. Óvodások műsora, kis­pályás ifjúsági labdarúgó-tor­na, öregfiúk-futballmeccs, tá­tika, tombola, esti táncmulat­ság — sorrendben ezek alkot­ták a falunap programját. Emel­lett a figyelmes gecseiek e na­pon több száz embert láttak vendégül, öt hatalmas üstben főtt az ízletes bográcsgulyás. A falunap támogatóinak köszön­hetően a labdarúgó-torna győz­tesei értékes ajándékokat kap­tak, jól jártak a tombola nyer­tesei is, több száz fagylalt ke­rült a gyerekek között szétosz­tásra. '1'1 ‘ ■ 1' (kovács)

Next