Kárpáti Igaz Szó, 2002. április-június (83. évfolyam, 50-92. szám)

2002-04-16 / 57. szám

,az Szó Hazai élet ÍTr I t I I fi І І І І І*ИПІ»Н»ПМІ f Ш І ї І І І*» І 'іінчпіиі іі і и і і і її и ш : ' niі і > і і - ; і г f t i t і ? t і » t і і f « і H­ennagyij Moszkal az ország és régiónk gazdasági helyzetéről A megyei állami közigaz­gatás elnöke az elmúlt héten Kijevben járt, ahol több olyan tanácskozáson is részt vett, amelyen Leonyid Kucsma ál­lamfő elnökölt. A tanácsko­zásokon alapvető kérdésként vetődött fel az ország egészé­nek és kü­lön-külön a régiók­nak a gazdasági helyzete. Hennagyij Moszkal a me­gyei állami közigazgatás saj­tószolgálatának nyilatkozva elmondta, hogy az ipari ter­melés első negyedévi növeke­dési üteme megyénkben 103 százalékos volt, amely 1,9 szá­zalékkal elmarad a tervezet­től. Hasonló a helyzet Ukraj­na egészében (103,1%), mi­vel az utóbbi három hónap­ban jelentősen csökkent az ipari termelés üteme az olyan ipari központokban, mint Dny­ipropetrovszk (-4,1 %), Doneck (-6,7%), Zaporizzsja (-10,3%) és a Krím Autonóm Köztársaság (-12,2%). Ha ösz­­szehasonlítjuk a régiónkban elért mutatókat a többi megyé­vel, akkor nincs okunk a szé­gyenkezésre, annak ellenére, hogy a tervet nem teljesítet­tük. A lagymatag növekedés­nek, illetve a visszaesésnek pedig az az oka, hogy az idei ipari termelés terjedelmét, akárcsak a korábbiakban, az érvényesülő árakban állapítot­ták meg az infláció figyelem­­bevételével. Csakhogy az el­múlt években Ukrajnában ténylegesen volt infláció, az idén azonban 1,1 százalékos deflációval számolunk. S ez az, ami hatással volt az orszá­gos makrogazdasági mutatók­ra. Hasonló a kép a költség­­vetési bevételekkel is, ame­lyeknek az összege az első negyedévben a tervezettnek mindössze 91 százalékát tette ki országos viszonylatban. Megyénkben nem rossz a helyzet a költségvetési befize­tésekkel. Az összevont bü­dzsé bevételei a feladat 115 százalékát tették ki az első há­rom hónapban, míg tavaly ez a mutató 109,5 százalék volt. Az állami költségvetési bevé­telek tervét 101,7 százalékra (tavaly 97,1 %-ra), a helyi költ­ségvetésekét pedig 128 száza­lékra teljesítettük (tavaly 121,4 százalékra). Ez azonban nem ok az önelégültségre. De hogyan teljesítettek já­rásaink? Hennagyij Moszkal rámutatott, hogy jó eredmé­nyeket ért el a volóci járás, ahol az ipari termelés növeke­dési üteme 149,2 százalék volt, a szolyvai (125,5%) és a perecsenyi járás (122,2%). Az irányszámok teljesítésétől azonban elmarad Munkács, ahol a 108 százalékos terve­zett növekedési ütem helyett ez az arányszám 94,9 száza­lék, Ungváron pedig 101,3 százalék a tervezett 107,5 szá­zalék helyett, Huszton 93,2 százalék a feladat szerinti 100,0 százalék helyett. Nem jeleskedett a munkácsi, az ungvári, a técsői, a nagyberez­­nai és a mizshirjai járás sem. A megyei állami közigazga­tás már tett intézkedéseket az ipar helyzetének javítása ér­dekében — mondotta Henna­gyij Moszkal. Az elmúlt hó­napokban munkatársai felke­resték a veszteglő vállalatok mindegyikét, és lépéseket tet­tek a termelés újraindítása ér­dekében, így a négyhavi ered­mények az ipari termelés je­lentős növekedési üteméről fognak szólni — vélekedett a kormányzó. Ez mindenképpen bekövetkezik már csak azon intenzíven működő vállala­toknak köszönhetően is, ame­lyek eddig nem szerepeltek a statisztikai kimutatásokban. Ilyen például az Eurocar. Sajnálatos tény, hogy bár a különböző szintű költségveté­sek bevételeinek tervét általá­ban túlteljesítettük, viszont a helyi költségvetések esetében több helyen elmaradás tapasz­talható. Ennek fő oka a bérek fizetése terén kialakult adós­ság, az adóhátralékok növeke­dése. Nem teljesítette a helyi költségvetésbe irányuló befi­zetések előirányzatait sem Ungvár, sem Munkács. Ezen­kívül ezek a városok az adó­hátralékok törlesztésének el­mulasztása miatt is jelentős összegekkel lettek szegényeb­bek. Ungváron a január 1-i helyzet szerint 1 millió 217,1 ezer, Munkácson 1 millió 248,6 ezer hrivnya volt az adóhátralék. A helyi költség­­vetés az április 1 -i helyzet sze­rint a bérek vonatkozásában Ungváron 283,2 ezer, Munká­cson pedig 1 millió 115,2 ezer hrivnyával maradt adós. Ennek ellenére mégis a fi­zetések emelkedéséről beszél­hetünk. Február folyamán a megye dolgozóinak nominál­bére 261,63 hrivnyát tett ki, ami 29,1 százalékos emelke­dést mutat a múlt év azonos időszakához képest (Az or­szágos átlagnövekedés 24,7 százalék). 5,3 százalékkal lett több az átlagbér az idei januá­ri 247,38 hrivnyával szemben is.Változatlanul aktuális az energiahordozókért járó díjak befizetésének a témája. A la­kosság a villanyáramért mind­össze 59,4 százalékban, a gá­zért pedig kevesebb mint 50 százalékban számolt el, s ezért a megyének sok milliós tarto­zása halmozódott fel az ener­giahordozókért. A tél elmúlt, s ezentúl a megye csak annyi áramot és gázt fogyaszthat, amennyit kifizet. Nagyon té­ved az, aki azt hiszi, hogy a közüzemi díjak befizetése nél­kül is lehet élni, hangoztatta Hennagyij Moszkal. A megyei állami közigaz­gatás elnöke kitért a benziná­rakra is. Elmondta, hogy az olajszám­azékok forgalmazói­val a minap tartott egy tanács­kozást, amelyen az üzem­­anyagárak csökkentéséről döntöttek. Ezentúl az A—95- ös benzin megyénkben 1,45 hrivnyába kerül, az A—92- esért 1,30, az A—76-osért 1,00, a dízelolaj­ért pedig 1,10 hrivnyát kell fizetni (táblázat mutatja az üzemanyagárak alakulását az ország nyugati régióiban.) і 2002. április 16., kedd Megyék Üzemai Dízelolaj iyag-ár А-76 ak А-92 A-95 04. 08-án04. 09-én04 .10-én04. 11-én Rivne 1,06 0,87 1,16 1,35 Voliny 1,09 0,89 1,18 1,38 Ivano-Frankivszk 1,04 0,90 1,24 1,45 Lviv 1,04 0,91 1,16 1,37 Temopil 1,02 0,92 1,18 1,35 Csemyivci 1,01 0,92 1,21 1,37 Kárpátalja 1,15 1,05 1,35 1,50 Régi-új elnök az Ungvári Járási Tanács élén Az idei választásokon az ungvári járásban is sokan »ringbe szálltak«. A megyei ta­nácsban az 5 képviselői helyre 24-en pályáztak, a járási tanácsot 159-en célozták meg, a 31 polgármesteri székért pedig 131- en versengtek—tájékoztatta a járási tanács képviselőit a testület első — alakuló — ülésszakán Ljubov Borovicka, a járási választási bizottság elnöke. Az ungvári járást a Legfelső Tanácsban Szerhij Ra­­tusnyak, Viktor Baloga és a helyzet jelenlegi állása szerint Gajdos István képviseli (területén ugyanis három választókerület volt), a megyei tanácsban — Mikola Andrusz, Volodimir Hiszem, Vaszil Kovács, Fegyir Lukita és Palkó László. A negyedik összehívású Ungvári Járási Tanács 62 tagú. A képviselők között 11 nő van, 23-an önjelöltként indultak a választásokon, 14 képviselő politikai pártok és egyesülések jelöltje, a többieket a választók gyűlésein jelölték. A tanács tagjai közül 12-en az agráripari komplexumban dolgoznak, 8-an az oktatásban, 6-an az egészségügyben, 23-an képviselik a vál­lalkozói szférát, s 6-an a helyi önkormány­zatok és a járási adminisztráció munka­társai. Az első ülésszak napirend­jén szervezési kérdés szere­pelt: a tanács elnökének és he­lyettesének megválasztása. Hogy személyüket illetően a vélemények megoszlanak, az nem volt titok, hiszen az utób­bi napokban gőzerővel folyt a képviselők­­megdolgozása«. Ezért szinte furcsa volt, hogy a jelölés simán zajlott: Ana­­tolij Csernicsenko eddigi el­nököt és Emeri­c Krickijt, a Vörös Csillag Szovhoz igaz­gatóját javasolták a tanács élé­re. Mindketten felszólaltak, programjaik megvitatására azonban nem került sor — őszintén szólva nem is lett volna mit megvitatni, így hát pro és kontra nem hangzottak el érvek. Szót kért azonban Szerhij Ratusnyak. Mint mondta, nincs jogában bele­szólni abba, hogy a képviselők kinek szavaznak bizalmat, de fontosnak tartja, hogy kifejtse véleményét. Szerinte a tapasz­talt hivatalnokot kell előnyben részesíteniük a képviselőknek, aki ismeri a tanácsi munkát. Nem másodrendű az sem — jegyezte meg —, hogy Ungvár polgármestere együtt tudjon működni az illetővel, mint ő annak idején, amikor először került ebbe a tisztségbe, a já­rás élén pedig Mikola And­rusz állt. A Landovszkij — Dancsa szembenállás semmi jót nem eredményezett. S bár nevet nem említett, egyértel­mű volt, hogy Anatolij Cser­­nicsenko mellett foglal állást. Következett a szavazás és ... a meglepetés: a 61 jelen lévő képviselőből 29 adta voksát Anatolij Csernicsenkó­ra és 29 Emerik Krickijre, 2 szavazat érvénytelen volt. (Egy képviselő mindkét jelölt nevét kihúzta.) Így hát az első forduló eredménytelennek bi­zonyult. És nemcsak a döntet­len miatt, hanem azért, mert a győzelemhez 32 szavazat kel­lett. Jött a második forduló. Ez­úttal öt képviselőt javasoltak: Jurij Vaszilinát, a járási köz­­igazgatás elnökének első he­lyettesét, Székovszky Natáliát, a tanács helyettes elnökét, Andrij Juhászt, a járási okta­tási osztály vezetőjét, Ivan Ar­­tyomovot, a Trojanda Zakar­­pattya Kereskedői Ház vezér­­igazgatóját és Molnár Gábort, a járási munkaügyi és szociá­lis védelmi osztály vezetőjét. Az utóbbi három azonban visszalépett, így ismét két je­lölt maradt. Ám ekkor valaki felvetette, hogy az első fordu­lóban szerepeiteket is fel kell venni a listára. Csakhogy a törvény értelmében ezen az ülésszakon rájuk még egyszer már nem lehetett szavazni. Akkor tanácselnököt majd a második ülésen választanak — erősködtek néhányan. Igen ám, de hogyan lehet második ülésszakot tartani, ha az elsőt nem tartják meg? Milyen határozattal rekesszék be ezt, ha határozat nem született? Egy szó, mint száz: patt­helyzet alakult ki. Már-már úgy látszott, hogy egy hét múlva elölről kell kezdeni az egészet (a kérdés csak az volt, hogy ez mennyire törvényes?), ám aztán győzött a józan ész és megtartották a szavazást. Az eredmény: Szekovszky Natáliára 41-en, Jurij Vaszi­­linára 16-an voksoltak (az ellenszavazatok száma 18, illetve 43). Az Ungvári Já­rási Tanács elnöke tehát Székovszky Natália lett. A helyettest a törvény értelmé­ben az elnök javasolja, így a szavazólapokra csak egy jelölt neve került fel, s az Emerik Krickij volt, 50-en támo­gatták. A tanácsülés előtt aligha gondolta bárki is, hogy ez lesz a végkifejlet. Az ungvári já­rásban eddig többnyire bejött a papírforma, az előzetes egyeztetések-szervezkedések általában eredményesnek bi­zonyultak, mert — ahogy egyik ismerősöm fogalmazott — itt szófogadó népek élnek. Ezért az, ami április 12-én történt, felér egy kis forrada­lommal. De végül is a képviselők megfogadták Szerhij Ratus­nyak tanácsát: tapasztalt taná­csi dolgozót választottak a tes­tület élére. Sőt, a legtapasztal­tabbat, hiszen a járás jelenlegi vezetői gárdájából senki nem töltött annyi időt a tanácsban, mint ő. Főleg helyettes elnök­ként tevékenykedett az elmúlt másfél évtizedben, közben azonban egy ideig elnök is volt. Úgyhogy nem volt ez rossz választás a képviselők részéről... Baksa Lujza Felhívás a munkáltatókhoz! A foglalkoztatásról és a munkanélküliség esetére szóló állami társadalombiztosításról szóló törvények előirányoz­zák, hogy a vállalatok, intézetek és szervezetek, azaz a mun­káltatók tulajdonformától függetlenül az állami bejegyzést bizonyító igazolvány átvételétől számított tíz napon belül kötelesek regisztrálódni a foglalkoztatási központban a biz­tosítási díjak fizetőjeként, s ezeket a hozzájárulásokat idejé­ben és teljes összegben át kell utalni. A munkáltató a telephelye szerint illetékes foglalkoztatási központot havonta tájékoztatja a szabad munkahelyek (betöl­tendő tisztségek) meglétéről а 3-ПН sz. formanyomtatványon (Jelentés a szabad munkahelyek (betöltendő tisztségek) meglé­téről és a munkaerő-igényről). Tíz napon belül pedig а ПН-1. sz. formanyomtatványon (Kimutatás a felvett dolgozókról) vala­mennyi felvett munkavállalóról kimutatást kell készíteni. Amennyiben a termelés és munkaszervezés változásai, közte felszámolás, átszervezés vagy profilváltás, illetve létszám- vagy státuscsökkentés miatt kerül sor dolgozók elbocsátására, a mun­káltató az elbocsátást megelőzően legalább két hónappal köte­les erről írásban a 4-e. sz. formanyomtatványon (Jelentés dolgozók elbocsátásáról) tájékoztatni a foglalkoztatási köz­pontot, ismertetve az elbocsátás okait és határidőit, az elbocsá­tás alá kerülő személyek szakmáját, foglalkozását, képzettsé­gét, bérük összegét és nevüket. A statisztikai adatok késedelmes benyújtása vagy valótlan adatok közlése az Adminisztratív szabálysértésekről szóló törvénykönyv 186­3. cikkelye értelmében 3-tól 5 adómen­tes minimálbér összegéig terjedő pénzbírságot von maga után, ismételt szabálysértés esetén pedig 5-től 10 adómen­tes minimálbér összegéig terjed a pénzbüntetés. A biztosítási díj fizetőjeként történő bejegyzés határidejé­nek megszegéséért kiróható pénzbírság az 50 százalékát te­szi ki annak az összegnek, amelyet attól az időponttól kellett volna befizetni biztosítási díjként, amelytől a munkáltató köteles volt jegyeztetnie magát a Tb-nél. A biztosítási díjak késedelmes vagy nem teljes befize­tése, vagy a bejegyzés elmulasztása esetén a munkáltató köteles befizetni az ellenőrző szervek által felszámolt díj­összeget (hátralék), valamint a pénzbírságot az eltitkolt hátralék teljes összegében. A Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központ, A Munkanélküliség Esetére Szóló Általánosan Kötelező Állami Társadalombiztosítási Alap végrehajtó bizottsága

Next