Kárpáti Igaz Szó, 2003. július-szeptember (84. évfolyam, 96-147. szám)

2003-07-29 / 111. szám

Ю03. július 29., kedd > і і t í­t­t­eti Az iskolások 30 százaléka üdül Az idei nyáron már 42 800 gyerek rossz anyagi körülmények között élő, is­— az iskolások csaknem egynegyede — üdült táborokban, 8700-an pedig jelenleg nyaralnak. A gyerekek zöme letve sokgyermekes családban nevelkedik Ivan Rizak, a megyei állami köz­­igazgatás elnöke rendelkezésének megfelelően így az iskolásoknak mintegy 30 százaléka tölti táborok­ban a vakáció egy részét. Rosszabb a helyzet a volóci járásban és Husz­­ton, ahol a gyerekeknek csak a 16 százaléka kapott ilyen lehetőséget. A megyei közigazgatáson tartott múlt heti tanácskozáson Ivan Rizak felhívta a tisztségviselők figyelmét a nyaraltatással kapcsolatos problé­mákra. A többi között arra, hogy miközben az étkeztetésre 12—14 hrivnyát költenek, nem mindig tudni, milyen árakon és kiknél vásárolják az élelmiszert, s milyen annak a mi­nősége. Ezenkívül szó volt arról is, hogy változatosabbá kell tenni a gye­rekek számára a szabadidő eltöltését, s javítani a hazafias neveléssel kap­csolatos módszertani munkát. Az el­nök rendelkezése értelmében a prob­lémákat pénteken megvitatják az oktatási és tudományos, valamint a család- és ifjúságügyi főosztály kö­zös kollégiumán, melyre az egész­ségügyi főosztály munkatársait is meghívják, tájékoztatta lapunkat a megyei közigazgatás sajtószolgálata. Baksa Lujza A gyerekek pihenésének szervezésében a társadalmi szervezetek és az egyházak is jelentős szerepet vállalnak. Tóth László felvétele a derceni református gyermektáborban készült. lku Marion József ungvári tárlata elé Május végén rendezték meg a II. Lvivi Nemzetiségi Kultúrfesztivált, amelyen színes programmal voltak jelen a nyugat-ukrajnai város magyar közösségének képviselői is. A fesztivál keretében nyílt meg például Ilku Marion József nagyszabású emlékkiállítása. A közelmúltban elhunyt neves fes­tőművész, tanár és közéleti szemé­lyiség tárlatának anyagát most az ungvári közönség is megtekintheti. A Magyar Köztársaság Ungvári Fő­konzulátusa, a MÉKK és az UMDSZ szervezésében ugyanis augusztus el­sején, közép-európai idő szerint 16 órai kezdettel megnyílik a kiállítása a megyei néprajzi múzeum kiállító­­termében. Akik ellátogatnak a vár­hegyen fekvő múzeumba, áttekintő képet kaphatnak Ilku Marton József sokrétű munkásságáról. Mint ismeretes, ez az alkotó Ung­­váron született, később Lvivben te­lepedett le, ahol a képzőművészeti főiskola (ma képzőművészeti akadé­mia) docense lett. Pedagógiai mun­kássága mellett aktív alkotó tevé­kenységet folytatott, számos rangos hazai és külföldi kiállításon szere­peltek munkái , festményei, gra­fikái. Maradandót hozott létre ka­rikaturistaként is. (radvánci) Megalakítandó a megyei nyugdíjasszövetség Együttműködési szerződést írt alá Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Horváth László, a magyarországi Vasutas Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége elnöke. Az aláírást megelőző megbeszélésen Hor­váth László arról tájékoztatta a KMKSZ elnökét, hogy EU-s támogatással megalakulóban van a Közép-Kelet-Európai Nyugdíjas Szövetség, melynek soraiban szívesen látnák a kárpátaljai nyugdíjasokat is. A nemzetközi nyugdíjas szövetség már fel is vett egyes kárpátaljai klubokat a tagok sorába. A hatékonyabb együttműködés érdekében azonban hasznos volna, ha megyénkben is megalakulna egy egységes nyugdíjas szervezet. Balogh Csaba ­ Halló, itt a Kárpát­ Igaz Szó! Az újszülött után is fizetni kell a közüzemi díjakat — válaszolta Kövér Klára ungvári olvasónk kér­désére Andrij Kuruc, a megyei lakás- és kommunális gazdasági főosztály helyettes­ vezetője. Még­pedig attól a hónaptól, hogy bere­gisztrálták a gyereket. Ezt a születést követő egy hónap leforgása alatt meg kell tenni a szülőnek, s ettől kezdve az újszülött is fogyasztónak tekin­tendő: ott él a lakásban (elfoglalja a lakterület egy részét), főznek, mos­nak rá (ily módon gázt, vizet fo­gyaszt), tehát utána is fizetni kell. A hatályos rendelkezések értel­mében egyébként a lakás tulajdonosa köteles értesíteni a szolgáltatót arról, ha valaki vagy valakik egy hónapnál hosszabb időt töltenek a lakásában. Ha ezt nem teszi meg, felelősségre vonható. Ily módon tehát úgy a házkezelő­­ségen, mint a vízműveknél, a gáz­­szolgáltatónál és a távfűtő vállalatnál be kell jelenteni, hogy a család egy fővel gyarapodott, s ennek megfe­lelően ott változtatásokat eszközöl­nek a számlakönyvben. B.L. Évenként tíz százalék .­s ungvári olvasónk azt kérdezi, igaz-e, hogy ha a nyugdíjkor elérésekor nem megy nyugdíjba, hanem még négy éven át dolgozik, 10 százalékkal magasabb lesz a járandósága. Amint arról lapunk július 12-i számában részletesen tájékoztattuk olva­sóinkat, ha a nyugdíjkort elért állampolgár ideiglenesen lemond a nyugdíjról és tovább dolgozik, akkor emelik a járandóságát. De nem négy év után tíz százalékkal, hanem évenként 10 százalékkal, viszont maximum csak 40 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy dolgozzon bár 5, vagy 8 évet, akkor is csak 40 százalékkal lesz magasabb a nyugdíja. „ (K.L) Hazai élet Veszélyben a Tb-Alap Az utóbbi időben az állami szervek többször megkísérelték beolvasztani a Tb-Alapok pénz­eszközeit a költségvetésbe. Emiatt Olekszandr Sztojan népképviselő, a szakszervezetek országos szövetsé­gének elnöke Leonyid Kucsmához fordult.­­A szociális biztosítás pén­zének megszerzésére tett kísérletek — írja a többi között beadványában — veszélybe sodorják a szociális kifizetéseket.­ Az Ukrajnai Szak­­szervezetek Szövetsége arra kérte az elnököt, hogy támogassa egy civi­lizált szociális biztosítási rendszer létrehozását, akadályozza meg a Tb- Alapok államosítását, ne engedje, hogy változtatásokat eszközöljenek a szociális biztosításról szóló hatá­lyos törvényekben. Olekszandr Sztojan hasonló bead­vánnyal fordult Viktor Janukovics miniszterelnökhöz, s álláspontját ki­fejtette a Legfelső Tanács költség­­vetési bizottságának ülésén is. Az utóbbi figyelembe vette azt, a hon­atyák pedig támogatták javaslatait a költségvetési kódex módosításáról szóló törvényjavaslat második olva­satban való és egyes jogszabályok tervezeteinek megvitatása során, tá­jékoztatta lapunkat a megyei szak­­szervezeti tanács sajtószolgálata. (baksa) Változik-e a személyi azonosító szám? Ungvári olvasónk, Hromják Ka­talin tette fel a következő kérdést: »Mi a teendő, ha valaki elveszíti a személyi azonosító számát (iden­­tifikacijnij kod) tartalmazó iratot. Hol lehet azt újonnan beszerezni, s megváltozik-e a szám vezeték­névcsere esetén?« Kérdését Viktor Paskevicsnek, az Ungvári Városi Adófelügyelőség adófizetői osztályának vezetőjéhez továbbítottuk, aki elmondta: a vezetéknév megváltoztatása nem vonja maga után a személyi azo­nosító szám megváltozását. Ha valakinek elkallódik a számot tar­talmazó igazolása, a lakhelye szerinti adófelügyelőségen kérvényezheti an­nak újbóli kiadását. Adott esetben olvasónknak az Ungvári Városi Adó­felügyelőségen kell megjelennie sze­mélyi igazolványával, s kérnie az iratot. Magyar Tímea Meddig még? Kovács Miklós megszólalt, és ékes megnyilatkozása szokásához híven ezúttal is »eredményes« volt. A Magyar Nemzetnek adott interjújában ugyanis sikeresen kiszalajtott a száján tucatnyi csúszta­tást, hazugságot, hősiesen odamondogatott mind az ukrán, mind a magyar vezetésnek. És csak úgy mellékesen sikerült megsértenie közel húszezer kárpátaljai magyart. Ne mélyedjünk el azonban abban, mit nyilatkozik Ukrajna »tragikomédiájáról«, hiszen négyéves törvényhozói semmittevése — ami ugyancsak hozzájárult a mostani helyzet kialakulásához — maga egy tragikomédia. Ne mélyedjünk el abban sem, hogy miért van olyan »alacsony szinten a jelenlegi magyar kormány és a KMKSZ együttműködése«, mivel a most járt utat a Fidesz-mézesmadzag és a vele járó Fidesz-hurok elfogadásával a KMKSZ vezetése maga választotta. Ne merengjünk el azon sem, hogy becsmérlő, durva nyilatkozatai után vajon milyen alapon vár elismerő vállveregetést Kovács Miklós akár Medgyessy Pétertől, akár névrokonától, Kovács Lászlótól. Arról se beszéljünk, hogyan folytak a Kovács Miklós által adott interjúban emlegetett háttértárgyalások vízumügyben, határ­átkelő-ügyben ,nos, nagyjából úgy, s mindezt jegyzőkönyv igazolja, hogy a KMKSZ képviselői, köztük az elnök maga, bölcsen hallgattak ezeken a megbeszéléseken, majd a nagy nyilvánosság előtt kisa­játították az UMDSZ által beterjesztett javaslatokat). Az azonban, amikor politikusunk közel húszezer ukrajnai, kár­pátaljai magyarról tesz hazug kijelentést egy országos napilapban, nem hagyható szó nélkül. »Az UMDSZ-t nem tekintjük magyar szervezetnek. Szerintünk ők csupán az Egyesített Ukrajnai Szociál­demokrata Párt “holdingja”« — nyilatkozza egyebek mellett az UMDSZ—KMKSZ viszonyról fejedelmi többesben. Kovács Miklós persze annak tekinti az UMDSZ-t, aminek akarja, és olyan — alanyt és állítmányt sem egyeztető — stílusban, amilyen­ben közismert jólneveltsége megengedi. Egy azonban biztos: nehéz hitelt adni szavának, mivel maga sem hiszi, amit mond. Jól tudja ugyanis, hogy állítása szemenszedett hazugság. Az UMDSZ már ak­kor megvolt, amikor az Ukrajnai Egyesített Szociál­demokrata Párt még az elképzelésekben sem létezett. Jól tudja, hogy a közel húszezer, és nem virtuálisan, bemondásos formában létező UMDSZ-tagok legalább kilencven-kilencvenöt százaléka (csak be­csülni tudom, mert a párt- és szervezet-hovatartozásra nem kérdez rá az UMDSZ nyilvántartó lapja) pártonkívüli. S jól tudja azt is — és ezt az országos szervezet vezetése sohasem titkolta, sőt büszke rá —, hogy az UMDSZ-ben (is) politizálnak olyan tekintélyes kárpátaljai magyar politikusok, mint például Bihari András, az Ukrajnai Agrárpárt megyei szervezetének elnöke (az UMDSZ-ben az országos agrárszakbizottság elnöke), Szanyi Béla, a Régiók Pártja megyei szervezetének alelnöke (az UMDSZ-ben az ungvári járási szervezet ügyvezető alelnöke). Vagy éppen (nota bene!) Gajdos István UMDSZ-elnök, az egyesített szociáldemokrata párt kárpátaljai má­sodik embere. Hogy a rengeteg, UMDSZ-ben és KMKSZ-ben egy­aránt tagságot vállaló igen értékes emberről már ne is ejtsünk szót. Jól tudja, a »nem magyar« UMDSZ-nek köszönhető, hogy enyhültek a magyarságot is sújtó útlevélgondok, hogy a külföldön tanuló magyar fiatalembereket nem sorozzák be katonának, hogy január elsejével nem szűnt meg a több tízezer kárpátaljai magyarnak kenyeret adó kishatár-forgalom, s egyik, vélhetően ugyancsak »nem magyar« tag­­szervezetének, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának köszön­hetően a dolhai kuruc-emlékműre visszaszállt a magyar turulmadár... Summa summárum: nem az az érdekes, mit mond a KMKSZ elnöke. Sokkal érdekesebb az, hogy vajon miért mondja mindazt állandó harci lázban égő, a béke és munka szót szókincséből most és mindörökre száműző politikusunk. Nos, a magyarázat igen egyszerű: mások eláztatásával, gátlástalan lejáratásával igyekszik elterelni a figyelmet saját, igencsak kétes — legutóbbi megnyilatkozásaiból ítélve azonban számára is egyre terhesebbé váló — szövetségeseiről. Elsősorban a Mi Ukrajnánkhoz (MU) tartozó és szélsőséges megnyilvánulásaival, cselekedeteivel hírhedtté vált, horogkereszttel felvonuló és »Ukrajna az ukránoké!« jelszót skandáló szövetsége­séről, az Ukrán Nacionalisták Kongresszusáról. Vagy a másik szövet­ségeséről, a több részre szakadt Ukrán Népi Mozgalomról (közis­mertebb nevén Ruh), melynek egyik kárpátaljai vezetője, Volodimir Pipas magyarellenes tüntetést szervezett a vereckei emlékműnél Szili Katalin látogatásakor, egy másik élharcosa, Mihajlo Dzsanda huszti polgármester pedig mindent elkövet, hogy a Tisza-parti városban bezárassa a magyar tannyelvű iskolát, elbocsássa annak igazgatóját. S ha már »holdingról« beszélünk, ugyanehhez a MU-holdinghoz — vagyis Kovács Miklós szövetségeseihez — tartoznak azok a politikai erők is, amelyek szóval és vasdoronggal mentek neki Honfoglalásunk föntebb említett vereckei emlékművének. Két oka lehet annak, hogy politikusunk tengermélyen hallgat mind­erről a kárpátaljai magyarság előtt. Vagy azért, mert elkötelezettségét maga sem tudja ésszerűen megokolni. Vagy azért, mert tudja a választ. De csak ő és a jó isten tudja. Elvégre lehet-e épkézláb magyarázatot adni arra, miért állt ki a KMKSZ egységes magyar nemzetért harcoló (?) elnöke teljes mell­szélességgel egy, a magyarok körében teljesen ismeretlen, a MU- holding által jelölt ukrán üzletember mellett a munkácsi polgármester­­választáson? És pocskondiázott egy magyar-sváb származású, köz­ismert és közkedvelt jelöltet, aki egyáltalán nem mellékesen a magyar polgármestereket tömörítő Határ Menti Önkormányzati Társulás elnöke, és ugyancsak nem mellékesen független jelöltként indult a választáson? A luxusautók, luxusutak, luxusvendégházak korában talán jobb is, ha nem tudjuk a miértre a választ. A legnagyobb kérdés ugyanis nem ez. Hanem az, hogy vajon meddig érzi még feljogosítva magát arra, hogy ő — és csakis­­ — mérje kilóra Kárpátalján a magyarságot, meddig gázolhat még bele több ezer ember becsületébe, meddig élhet vissza egy szép múltú szövetség nevével, vajon meddig használhat fel önös céljaira egy egész kisebbségben élő magyar közösséget e politikai pályafutását köztudottan lakájként kezdő, lakájként folytató és alighanem lakáj­ként (de remélhetőleg nem brüsszeli lakájként — copyright Kovács Miklós Máért-sajtótájékoztató) befejező atyánkfia? ____________________________________Kőszeghy Elemér KÁRPÁTI IGAZ SZÓ .3 A hét ügyeletes szerkesztője: Barát Mihály Telefonszámaink: (8-312) 66-06-06; 66-08-03 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat

Next