Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-szeptember (89. évfolyam, 27-76. szám)
2008-04-05 / 27-28. szám
з 2008. április 5., szombat Hazai élet kárpáti lz . ІІДІІЯІІІ Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskola nagytermében megtartották a KMKSZ nagyszőlősi járási középszintű szervezete XIX. tisztújító közgyűlését, melyen Milován Jolán, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Beszámolójában pedig részletesen foglalkozott a tavalyi előrehozott parlamenti választással, különös tekintettel, hogy ez adja a legpontosabb képet az alap- és a középszintű szervezet munkájáról. Nos, a választások eredménye azt mutatja, hogy a szervezetek aktív munkájának köszönhetően a magyarlakta települések zömében a KMKSZ által támogatott Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem pártszövetség szerezte meg a szavazatok többségét, nem pedig az UMDSZ által támogatott Ukrán Szocialista Párt. Megjegyezte viszont, hogy a Mi Ukrajnánk járási szervezete nem vonta be a választási felkészülésbe a KMKSZ középszintű szervezetét. A választást követően pedig a KMKSZ-t hibáztatták a vártnál gyengébb eredmények miatt, noha épp a magyarlakta községekben szerepeltek a legjobban a pártszövetség jelöltjei. Majd szólt a járási tanácsban tevékenykedő KMKSZ frakció munkájáról, végezetül pedig kifejtette: a magyarságra nézve sérelmes eljárást követtek el az illetékesek, amikor a falunévtáblák újakra való cserélésekor ukrán nyelvű településjelzőkkel váltották fel a korábbi, ukrán és magyar nyelvű falunévtáblákat... Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke felszólalásában egy hajóhoz hasonlította a kárpátaljai magyarságot, melyen a KMKSZ tölti be a legénység szerepét, s vigyáznia kell, hogy ne fusson zátonyra a hajó. A tisztújítások során pedig ügyeljünk arra, hogy olyan „gépészt” válasszunk, aki ért a „gépekhez”, s olyan „kormányost”, aki jól tud kormányozni. Bartha József, a járási tanács elnökhelyettese a helyi magyarság számára kedvező fejlemények mellett felhívta a figyelmet az elukránosítás veszélyére, s leszögezte, egyrészt szükség van a magyar tannyelvű iskolákra, hogy megőrizzük nemzeti önazonosságunkat, másrészt viszont el kell érni, hogy a magyar iskolák tanulói is megfelelő szinten sajátítsák el az államnyelvet. Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke pedig - visszautalva Kovács Miklós hasonlatára - kifejtette: a viharmentes, nyugodt időszakokban is dolgozni kell a „hajón”, s az alapszervezetek vezetőinek ápolniuk kell a helybeli lakosokhoz fűződő emberi kapcsolatokat... A közgyűlés újabb három esztendőre a középszintű szervezet jelenlegi elnökének, valamint a két helyettesének szavazott bizalmat. Lajos Mihály Tisztújító közgyűlés Ugocsában (/ Nemzetközi kórustalálkozó Áhítatos zsoltárok, dicséretek, himnuszok csendültek fel a Felsőoktatási Intézmények IV. Nemzetközi Kórustalálkozóján, amelyet a beregszászi református nagytemplomban rendeztek meg. A szervezők nevében köszöntve a résztvevőket, Ádám Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárnője többek között elmondta, hogy a tanintézetük a megalakulásától fogva nemcsak a vidékünk magyarságának oktatásában kíván jeleskedni, hanem egyben Beregszász kiemelkedő szellemi, kulturális központja akar lenni. Magvas gondolatokat fejtett ki Kacsó Géza, a főiskola református lelkésze is. A Beregszászi Református Egyház kamarakórusa, az említett főiskola kórusa, továbbá a Nyíregyházi Főiskola Gaudeamus Kórusa, a Debreceni Református Kollégium kántusa, az Apácai Vegyeskar mindmind maradandó élménnyel ajándékozta meg a jelenlevőket. Vetélkedtek az ifjú matematikusok A Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában az idén is megrendezték a Terebesi Viktor matematikai versenyt, amelyet évente lebonyolítanak a tanintézet néhai kiváló tanára emlékére. A mostani megmérettetésre csaknem hetven 4-6. osztályos tanuló jelentkezett. A verseny szervezője a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség volt. A szervezők nevében Berki Károly, a KMPSZ irodavezetője szólt az egybegyűltekhez, a hasonló tantárgyi vetélkedők jelentőségét hangsúlyozva. Köszöntötte az ifjú matematikus tehetségeket Terebesi Katalin, Terebesi Viktor özvegye és a matematikus fia, Viktor is. A zsűri döntése alapján a 4. osztályosok között Molnár Hajnalka, (Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola) tanulója, az 5. osztályosok között Fodor Norbert (Beregszászi Magyar Gimnázium), a 6. osztályosok között pedig Berki Norbert (Bátyúi Középiskola) végzett az első helyen. Kicskovszkij Genuában Az ukrán kormánydelegáció állandó tagjaként Mihajlo Kicskovszkij is részt vett az Európai Tanács önkormányzatokkal és a regionális hatalmi szervekkel foglalkozó bizottság soros ülésén. A bizottság az olaszországi Genuában tartott soros ülésén egyéb kérdések mellett az állampolgárok biztonságával, az utcagyermekek helyzetével kapcsolatos problémákat, továbbá a helyi és a regionális szervek együttműködésének a kérdéseit tekintették át. Új határőrparancsnok A Nyugat-Ukrajnai Regionális Határőrség élére Artur Horbenkot, nevezték ki, akit beiktatása után szerdán fogadott Oleg Havasi, a megyei állami közigazgatás elnöke. A találkozáson, melyen részt vettek a megyei határőrizeti szervek vezetői, hangsúlyosan szóba került a határátkelők és a határőrsök infrastrukturális fejlesztése. Oleg Havasi elmondta azt is, hogy a megyei vezetés mindent megtesz ennek érdekében és szorgalmazza a központi anyagi segítségnyújtást is. Rangos díj megyénk magyar színházának Az idén első ízben került átadásra a Szabadtéri Színpadok Szövetsége által alapított Amphiteátrum-díj. A díjat a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak ítélték oda és Budapesten adták át a színházi világnap alkalmából. Megjelent az Együtt új száma Az irodalmi-művészeti-kulturális folyóirat idei első számát veheti kezébe az olvasó. Sajátossága, hogy a Magyar Költészet Napja (április 11.) alkalmából a szokásosnál nagyobb terjedelemben foglalkozik a költészet témájával. „József Attila ünneppé nyilvánított születésnapja ürügyén általában felerősödik a költészet sorsáért aggódók hangja, némelyek megnyilvánulásaiból viszont kellően meg nem alapozott optimizmus érzékelhető. Végletekről lévén szó, nyilván egyiknek sincs igaza, pontosabban: mindkettő részigazságokat hirdet csupán” - írja Remény a rettenetben c. jegyzetében Nagy Zoltán Mihály költő, író, a folyóirat főszerkesztője. Szűkebb pátriánk szempontjából elemezve a témát, végezetül arra a megállapításra jut, hogy „a vészjeleket zsolozsmázók és a vakhitűen bizakodók hangzavarában a kulturális igénytelenség okozta rettenetben okunk, szükségünk van a csendes, szívósan tevékeny reményre.” Tárczy Andor, Zselicki József, Becske József Lajos versei is e remény élesztését szolgálják. Olvashatók a folyóiratban úgyszintén érdekfeszítő tanulmányok, könyvrecenziók is. (radvánci) Az erősebb jogán? Őszintén szólva, amikor a Magyar Televízió egyik esti adásában először láttam a jelenetet, nem akartam hinni a szememnek. Az egyik fővárosi tanintézet növendéke odalépett a katedrán álló, idős korú tanárhoz, előbb megfenyegette, majd megütötte. Pár napra rá egy vidéki iskolában egy diáklány leköpte a tanárát... Az esetek - érthetően - élénk visszhangot váltottak ki, szüntelenül foglalkozik velük a szomszédos ország médiája. Mindannyian voltunk iskolások. Mi tagadás, nemcsak a szünetekben viháncoltunk, csintalankodtunk, hanem olykor bizony az órákon is. Felröppent a levegőbe a füzetlapból hajtogatott kis “repülőgép”, megcéloztuk egymást az üvegcsőből kifújt, piciny gyurmagolyócskával. De megütni a tanító bácsit, a tanító nénit?! Kezet emelni arra az emberre, aki az iskola falai között már-már szülői szeretettel gondoskodik rólunk, figyelő szemmel kíséri minden lépésünket? Vérig alázni azt a személyt, aki bevezetett bennünket a tudás birodalmába? Ilyesmire gondolni se mertünk. Sajnos, a nagyvilágból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy egyre jobban terjednek, elharapóznak a pedagógusokkal szembeni erőszakos cselekmények. Egy új kifejezés jelent meg: a tanárverés, ami korábban teljesen ismeretlen volt. Begyűrűzőben vannak az ilyen szélsőséges megnyilvánulások Ukrajnában is. Zsitomirban néhány diáklány vert meg egy fiatal tanárnőt, mivel az, úgymond „ferde szemmel nézett rájuk”... Az iskolapszichológusok szerint a deviáns viselkedésű gyerekek már az elemi osztályokban kiszűrhetők: fütyülnek a tanító utasításaira, nyüzsögnek, beszélgetnek. A felsőbb osztályokban az angyali arcú tinédzser lánykák ördögi fifikákat eszenek ki az óra menetének megzavarására, a pedagógus bosszantására, olykor trágár szavakkal illetik őket. Miből ered mindez? A diákok tudják, hogy az oktatási törvények és szabályzatok értelmében nem lehet sem megbuktatni, sem kicsapni őket az iskolából. A tanár fegyelmezési lehetőségei minimálisak. Jelenleg ott tartunk, hogy egy mai Horger Antal tanár úr sem tudná csak úgy eltanácsolni a növendéket a tanintézetből. A diákok visszaélnek ezzel. Kegyetlenül és durván, néha akár tettlegességre ragadtatva magukat. A magyarázatot keresve lehet hivatkozni a közhelyszerű okokra: a tévében, mozifilmeken látott erőszak, vér, a könyveket, az olvasást háttérbe szorító számítógép, a mobiltelefonok egyeduralma, a szülők elfoglaltsága és úgy általában, a szellemi értékek devalválódása. Mindennek dacára nincs és nem is lehet magyarázat a tanárverésre, mint olyanra. Az iskola közintézmény. Aki ott akar elégtételt venni tanárán vélt (vagy akár valós) sérelme miatt - annak tágasabb odakünn, az alma mater falain kívül. Ideje lenne ráébredni erre az alapigazságra. Barát Mihály 5,4% támogatná Kárpátalja elszakadását Két év felmérési átlaga szerint Ukrajna lakosságának 5,4 százaléka támogatná Kárpátalja elszakadását A minap hozták nyilvánosságra Kijevben „A választások mentális alapjai” című átfogó szociológiai felmérés eredményeit, amit 2006-2007 folyamán végzett el a Koszty Bondarenko politológus által irányított kutatóintézet. A közvélemény-kutatás egyik pontja azt firtatta, miképpen viszonyul az ukrán lakosság az ország egyes régióinak - nevesül a Krím, a Donbassz, Galícia, Kárpátalja, és Bukovina - elszakadási törekvéseire. A legkevesebben - a válaszadók 5,2 %-a - Galícia kiválását támogatnák, míg a Donbassz elszakadását a lakosság 7,5 % tartaná elfogadhatónak, s ugyanez az arány a Krím esetében 6,3 %. Bukovinával kapcsolatban a válaszadók 5,6 %-a felelt jóváhagyólag, Kárpátalja elszakadását pedig az ukrán állampolgárok 5,4 %-a támogatná. (pépé)