Kárpáti Igaz Szó, 2013. február (9. évfolyam, 18-33. szám)
2013-02-09 / 22. szám
2. KÁRPÁT IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2013. február 9., szombat Elsikkasztott utak ■ SzMagtjai CTtWa-Ahogyközeledik a tél vége, egyre többet szitkozódnak a járművezetők. Dühük érthető. Míg egy kiadósabb havazás után az égi áldás kis időre betömi az utakon éktelenkedő kátyúkat, ahogy melegszik az idő, kikerülhetetlenekké válnak a keréktörő csapdák. Nem csoda, hogy türelmetlenül várják a tavaszt, amikor végre „beindulnak" a karbantartó brigádok, hogy legalább kikozmetikázzák a harctérre emlékeztető úttesteket. De úgy tűnik, idén (is) hiába várjuk a természet és a karbantartó urak ébredését. A minap kiderült, hogy az elmúlt két évben az ukrán hivatalnokok negyedmilliárd hrivnyát sikkasztottak el az erre szánt keretből. A főügyészség vizsgálata során kitudódott, hogy minden harmadik alvállalkozóval kötött szerződés törvénytelen, naponta több százezer kátyúzásra szánt hrivnyát tulajdonítanak el a csinovnyikok. Amit ugye az autótulajdonosok zsebéből vesz ki az állam, útadó címen. Az egyik megyében úgy tüntettek el harmincmilliót, hogy a látszatra sem adtak, ki sem vonultak az utakra az aszfaltozó gépek. A számláról kápéra váltották a pénzt és meglovasították. Másutt úgy csentek, hogy az előírt öt helyett csupán két centiméteres aszfaltréteget terítettek szét. A véony burkolatba beszivárog a víz, ami hideg idején megfagy, aztán az olvadással újra előbukkannak az „aknák". Hogy közben több ezer autó törik össze, emberélet kerül veszélybe büntetlenül, az valahogy elkerüli az illetékesek figyelmét. Az infrastrukturális tárca vezetője például, ahelyett, hogy elismerte volna minisztériuma hibáját és rendes európai politikushoz méltóan lemondott volna, a főügyész vádjain látványosan meglepődött és csak annyit válaszolt, nem a közutak terén vannak a legnagyobb visszásságok. „Meggyőződésem szerint a vasúton és a légi közlekedésben is hasonló problémák vannak" - mondta szemrebbenés nélkül. Hogy a különféle tanú csinovnyikjaink ilyen lazán viszonyulnak feladatukhoz, meggyőződésem, a mi hibánk is. Mert elnézzük a hibáikat. Ha valamennyi összetört autó kárát a biztosító helyett az igazi ludasokkal - lásd: útkarbantartó stb. - fizettetnék ki, ha az útviszonyok miatt bekövetkezett balesetek számával arányosan csökkenne a vétkesek havi jövedelme, bizonyára ma-fiához térne beidült feleességiadatuk. Ki lehet-e védeni az árvizeket? - egyebek között erre a kérdésre keresték a választ azon a sajtótájékoztatón, meyel Szeb Balmzkij, a megyei katasztrófa-elhárítási főosztály polgári védelmi osztályának vezetője, Viktor Lukecsa, a megyei ipari és fejlesztési főosztály vezetője, valamint Jevhenyija Hodakovszka, az Orania biztosítótársaság osztályvezetője tartott Gleb Burkovszkij elmondása szerint a kárpátaljaiak jelentős része rettegve várja a tavaszt, a nyári esőzéseket, mert portájukat, termőföldjeiket, otthonukat évente akár többször is víz önti el. Hóolvadáskor megáradnak a folyók, ami természetes jelenség. Az ilyen árvizek ellen ma már tudunk védekezni. A legutóbbi februári áradások azonban rendkívülinek mondhatók. Igaz, a következményeit szinte teljes egészében sikerült felszámolni, de az okokról érdemes beszélni. Az osztályvezető véleménye szerint a mostanihoz hasonló heves esőzéseket követő belvizek egyre nagyobb problémát okoznak. Ezek általában lokális jellegűek, csak az egyes régiókat érintik, de ez is azt jelzi, hogy a bajok forrását az önkormányzatok és a lakosság berkeiben kell keresni. Felhőszakadások ugyanis évtizedekkel korábban is voltak, de akkor még odafigyeltek az elvezető árkok tisztán tartására. A hirtelen keletkezett nagy mennyiségű víz hamar eltűnt. Ezzel szemben ma lépten-nyomon találkozunk az emberi felelőtlenséggel. A patakok, kanálisok, vízelvezető árkok gazosak, tele vannak szeméttel. Ez a fajta elhanyagoltság pedig rendre megbosszulja magát. Amennyiben az önkormányzatok nem tesznek semmit, a helyzet tovább fog romlani, mondta a szakember. Mint Viktor Lukecsa megjegyezte, a február második és harmadik napján lehullott csapadékmennyiség meghaladta a 60 millimétert. A Latorcán keletkezett árhullám pedig alig egy méterrel maradt el a 2001-ben mért rekord vízmagasságtól. Nem csoda, hogy víz alá került 237 porta és 100 hektár szántóföld. Az ilyen rendkívüli időjárási jelenségek előreláthatóan egyre gyakoribbá válnak. A baj megelőzése érdekében hozzá kell látni az elvezető árkok, csatornák megtisztításához. Az elemi csapás okozta károk felmérése jelenleg is tart, mondta el a főosztályvezető. A biztosítási szakember arról beszélt, hogy az általuk végzett felmérés szerint minden harmadik ingatlan komoly felújításra szorul. Állagukból fakadóan állandó veszélynek vannak kitéve a kiadós esőzések, belvizek idején. A polgárok korábban alig fordítottak figyelmet otthonaik biztosítására, mondta Jevhenyija Hodakovszka. A 2001. évi nagy árvizet követően azonban gyökeresen megváltozott ez a hozzáállás. A múlt évben már több mint 45 000-en kötöttek biztosítást elemi károk esetére. Ez a szám egy év alatt 18 százalékkal emelkedett. A szakember szerint egyre többen fordulnak hozzájuk otthonuk, egészségük és földjük termésének védelmében is. Úgy véli, ez az egyik biztos anyagi háttere az elemek elleni védekezésnek. Balogh Csaba ÁRVÍZ, BELVÍZ, BIZTOSÍTÁS Az önkormányzatok is felelősek a belvizekért Zánkó Barnabás felvétele JÓ TANÁCS SZANYI TIBORNAK Szanyi Tibornak többnyire nem kell a szomszédba látogatnia egy-egy csípős megjegyzésért. A szocialista párt egyik megmondó embere azonban ez alkalommal túllőtt a célon, és nem csupán a határon túli magyarok, hanem feltehetően a párttársak és a jóérzésű baloldali szimpatizánsok körében is kiverte a biztosítékot. Maga a történet magyar belpolitikai eseményként indult. A Fidesz-KDNP frakció Gyulán tartotta meg soros frakcióülését. A korábbi Békemenetek szervezői úgy döntöttek, szimpátiatüntetéssel fejezik ki elkötelezettségüket a kormányzó pártok iránt. A baloldal pedig egy ellentüntetés mellett döntött. Eddig a pontig semmi kivetnivaló nincs az eseményekben, mi több, közünk sem sok van hozzájuk. Csakhogy - arra az értesülésre reagálva, miszerint a békemenetesek között sokan vannak partiumiak is - ezen az ellendemonstráción jelentette ki Szanyi Tibor, hogy majd anyanyelvükön, azaz románul köszönti őket. Az ATV-nek adott interjújában aztán tovább fűszerezte mondandóját. Kifejtette: szerinte mindenki, aki Románia állampolgára, az román is egyben. Kijelentései egyszerre bugyuták, hibásak és sértőek. Bugyuta, mert direkt vagy tudatlanságból elfeledkezik arról, hogy kétféle nemzet létezik. Egyfelől van a politikai nemzet, ahová nemzetiségtől függetlenül egy ország valamennyi választó és választható állampolgára beletartozik. És van a kulturális nemzet, mely államhatároktól függetlenül, mi több: azokkal dacolva él. Politikai szempontból szarvashiba. Pártja, az MSZP és elnöke, Mesterházy Attila - akinek mellesleg már kora miatt sem lenne oka meakulpázásra - épp a napokban és éppen hogy Erdély fővárosában, Kolozsvárt kért elnézést a 2004-es népszavazást megelőző szocialista magatartásért, hirdette meg az új nemzetstratégiát. (Ennek tükrében a pártelnök-választási harcban alulmaradt Szanyi bejelentése akár egy bújtatott bosszú is lehet). Leginkább azonban sértőek Szanyi mondatai. Mi, külhonba rekedt magyarok már immunissá váltunk arra, ha saját környezeteinkben némi nem éppen szimpatikus jelzővel megspékelve „ lemagyaráznak ” minket. Azt azonban képtelenek vagyunk mind a mai napig feldolgozni, lenyelni, ha Magyarországon lerománoznak, leszerbeznek, leszlovákoznak, netán leukránoznak bennünket. Ez számunkra egyenértékű azzal, mintha az anyánkat szidnák. Végezetül egy jó tanács Szanyi Tibornak. Amennyiben Kárpátaljára utazna, előtte nem feltétlenül kell beletemetkeznie az ukrán nyelvkönyvekbe. Ám, ha a magyar mellett mégis meg akar szólalni „külföldiül”, akkor tegye azt II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb népének a nyelvén. Ruszinul: Köszeghy Elemér HÍR-TÁR ban élők számára a Hegyi bérlet mellett természetesen a sátorozás is ingyenes a Tisza Kempingben és a fesztivál területén található Hegyalja Kempingben. KILENCMILLIÓS TARTOZÁS ■: Február njei adatok szerint a kárpátaljai vállalatok, cégek 9 millió 646 ezer hrivnyával adósak alkalmazottaiknak. Egy hónap alatt 933 ezerrel csökkent az elmaradás összege. A működő vállalatok jelenleg 2,5, a csődbe ment üzemek 7 millióval tartoznak. Pillanatnyilag Csapon, az Ilosvai, az Ökörmezői, a Perecsenyi és a Szolyvai járásban számoltak el teljes egészében a dolgozókkal -1‘f ї ! . -------TE-----------------Ingyen belépő V’ ' і a Hegyalja Fesztiválra A fesztiválozók döntése alapján Kecskemét mellett a határon túli régiókból Dunaszerdahely, Beregszász, Szabadka és Székelyudvarhely lakosait térítésmentesen látja vendégül június 25-30. között a Hegyalja Fesztivál Tokajban. A szavazásban nyertes városok polgárainak nincs más tennivalójuk, mint like-olni és követni a rendezvény facebook-oldalát, ahol minden fontos információt és tennivalót megtalálnak. .Az, idén, a vendégvárosok. Döcögős lesz az útjavítás A megyei közútkezelő szolgálatnak idén is kevés pénzből kell lebonyolítania az útfelújítási és karbantartási programját,mivel úgy tűnik, a kormány ebben az évben sem biztosít elegendő pénzt erre a célra. Kárpátalja útjaira 2013-ban 65 millió hrivnyát különítettek el az állami költségvetésből, ami a szükséges összegnek csupán 20 százaléka, fogalmazott Vaszil Markovics, a szolgálat vezetője. Kárpátalján a téli időszakban a hóeltakarítás és sószórás havonta közel 100 ezer liter - 60 ezer liter dízelolaj és 30 ezer liter benzin - üzemanyagot emészt fel. Vészesen fogy a sótartalék is, az elmúlt két hónapban 1900 tonnát szórtak ki vidékünk útjaira és már csak 100 tonna maradt. Nem ELÉG HATÉKONY AZ AGRÁRIPAR Tavaly a megye agráriumának össztermelése négy százalékkal növekedett, amely összehasonlításban Ukrajna más megyéivel a tizedik helyre volt elegendő, hangzott el a megyei mezőgazdasági főosztály helyettes vezetőjének sajtótájékoztatóján. Viktor Terelja szerint a növénytermesztés 6, az állattenyésztés 2,7 százalékkal nőtt 2011- hez képest. Szó esett a mezőgazdaságot érintő nemzetközi fejlesztési kezdeményezésekről is. Ezek célja a termelés hatékonyságának növelése és a környezetvédelem. Egy állami szintű program a kis- és közepes termelők támogatását irányozza elő. Felmerült még annak a törvénytervezetnek a kérdése is, amely engedélyezné mezőgazdasági üzemek privatizációját, olvasható a muktachevo.net hírportálon. HÍR-TÁR /11 Nincs AGYHÁRTYAGYULLADÁSJÁRVÁNY Perecsenyben nincs agyhártyagyulladás-járvány - írja közleményében a megyei egészségügyi főosztály. Jelenleg egy tízéves gyereket kezelnek a megyei infektológiai kórházban, akit február 5-én szállítottak ide Perecsenyből. Mint azt Volodimir Markovics, a megyei Köjál főorvosa elmondta, a beteg gyerek környezetében hatvan személyt vizsgáltak meg. Három embernél észleltek orrgarat-gyulladást, egyről pedig kiderült, hogy a meningococcus vírus hordozója. Az egészségügyi minisztérium idevágó rendelete értelmében járványról akkor beszélünk, amennyiben egy kollektíván belül tíz megbetegedést észlelnek. Agyhártyagyulladásos esetek minden évben előfordulnak az országban, azon belül megyénkben is. Kárpátalján húsz körüli esetet regisztrálnak a téli, tavaszi időszakban. Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyhártyáknak vagy agyburkoknak, azaz a központi idegrendszert körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése, ami súlyos, életveszélyes állapot, és sürgősségi orvosi beavatkozást igényel. Gyógyulás után is nagyon gyakran maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezethet az agyhártyák összenövése, hegesedése miatt. A kór két fő csoportba osztható: ezek az élő kórokozókkal történt fertőzés okozta és az egyéb okok által kiváltott (nem fertőzéses) gyulladások. A betegség magas lázzal, tudatzavarral, idegrendszeri görcsökkel járhat, melyekhez fényiszony, hangiszony, idegesség társulhat. Ugyancsak jellemző rá a gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló bőrvérzéses kiütés, ami rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszáron, a kötőhártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén. A betegség hordozója a fertőzött ember, a kór levegő által terjed. Magyar Tímea