Kárpáti Igaz Szó, 2018. január (14. évfolyam, 1-14. szám)
2018-01-27 / 13. szám
4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2018. január 27., szombat Ösztöndíj az ukrajnai ROMÁN DIÁKOKNAK Románia ösztöndíjakat ad az Ukrajnában anyanyelvükön tanuló román diákoknak, tanáraiknak pedig ingyenes romániai továbbképzést biztosít - határozott a bukaresti kormány. A külhoni románok minisztériuma (MRP) az első szakaszban ezer tanulmányi ösztöndíjat nyújt havi kétszáz lej (13 ezer forint) értékben a kiváló eredményeket felmutató, ukrajnai állandó lakhellyel rendelkező, az ukrajnai közoktatásban - részben vagy minden tantárgyat - román nyelven tanuló diákok számára. A MRP továbbá háromszáz ukrajnai román iskolában oktató tanárnak fizeti a romániai továbbképzés költségeit. A továbbképzésre magukat román identitásúnak valló, ukrajnai munkahellyel rendelkező tanárok pályázhatnak. Kiválasztásukban az ukrajnai román szervezetek fogják támogatni a romániai egyetemeket. Az elfogadott határozattal a bukaresti kormány biztosítani akarja az Ukrajnában élő románok jogát nyelvi identitásuk megőrzéséhez, ezt pedig az anyanyelvű oktatás támogatásával szándékszik elérni - zárult a román kormányközlemény. TILLERSON LaVROVVAL EGYEZTETETT Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon egyeztetett Szíriáról, Észak-Koreáról és Ukrajnáról - áll az MTI hírében. Ukrajnát illetően az amerikai diplomácia irányítója emlékeztetett Kurt Volker amerikai különmegbízott és Vlagyiszlav Szurkov, orosz elnöki tanácsadó közelgő megbeszéléseire. Tillerson kiemelte annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsítsa fel a minszki egyezményben vállalt kötelezettségei végrehajtását és vessen gátat a kelet-ukrajnai erőszak elharapódzásának. Parubij tanúvallomása Oroszország 2014 tavaszán a Krími Autonóm Köztársaság mellett még legalább hét megye megszállására készült Ukrajna déli és keleti részében - jelentette ki Andrij Parubij Kijevben a Janukovics ellen hazaárulás vádjával indított perben tett tanúvallomásában. A parlament jelenlegi elnöke 2013 novemberétől 2014 februárjáig a Majdan-tüntetők önvédelmi erőinek parancsnoka volt, majd 2014 augusztusáig a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot (RNBO) vezette. Az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetések nyomán Oroszországba menekült és most is ott tartózkodó Janukovics ellen távollétében indult eljárás Ukrajnában hazaárulás vádjával. A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozza, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ezt tavaly januárban az ENSZ-ben is megerősítették. Parubij tanúvallomásában azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Janukovics Putyinhoz intézett levele alapul szolgált a déli és keleti országrészben arra, hogy a fegyveres testületek tagjai szabotálják az új kijevi vezetés utasításait. A házelnök közölte, Janukovics Oroszországba menekülése után minden irányból orosz fegyveres támadásra számítottak. Szavai szerint a védelmi tanács 2014. február 28-i ülésén felvetődött az is, hogy az orosz fegyveres erők észak felől Kijevre támadhatnak. A politikus elmondása szerint 2014 februárjának vége és márciusának eleje között felhívta őt telefonon Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus, a jobboldali, nacionalista liberális demokrata párt elnöke, aki azzal fenyegette meg őt, hogy Oroszországban eljárást indítanak ellene, ha Ukrajna védekezni fog a megszállással szemben. A házelnök vallomásában kitért arra, hogy tudomása alapján az orosz titkosszolgálatok Ukrajna déli és keleti régióiban már 2012-ben elkezdtek ügynökhálózatokat kiépíteni. Ezek -mint mondta-olyan szervezetek voltak, amelyek fedőtevékenysége a második világháborús események rekonstruálása volt, a valóságban viszont ügynököket toboroztak, valamint részletes terveket készítettek a helyi önkormányzati szervek intézményeinek elfoglalására, továbbá az orosz csapatok bejövetelének előkészítésére. Parubij szavai szerint ilyen hálózatok működtek Doneck, Luhanszk, Harkiv, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza és Herszon megyékben. Hozzátette, a szervezetek egymással nem álltak kapcsolatban, hanem közvetlenül az orosz titkosszolgálatok irányították azokat. Közös JÖVŐ ÉPÍTÉSE EGY SZÉTTÖREDEZETT VILÁGBAN Január 23. és 26. között rendezték meg a 48. davosi Világgazdasági Fórumot, amely idén a közös jövő építése egy széttöredezett világban mottó alatt zajlott. A tanácskozáson részt vett Perto Porosenko is. Az ukrán államfő tárgyalást folytatott több vezető politikussal, a fórumon mondott beszédében az országban zajló reformfolyamatot elemezte. Bőséges reformtermés Az államfő „Ukrán reggelire” hívta meg az érdeklődőket. Az összejövetelen a múlt évet értékelve kiemelte 2017 ősze a reformok legsikeresebb időszaka volt. „Senki nem várta, hogy ilyen eredményesek és hatékonyak leszünk. Sikerült végrehajtani a nyugdíjrendszer átalakítását, melyről már húsz éve beszélnek. Az betegeskedő egészségügy az oktatási rendszer reformját.” - idézi az elnököt a korrespondent.net. Porosenko kiemelte az igazságszolgáltatás terén véghezvitt változtatásokat is. Az államfő a fórumon megbeszélést folytatott Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával. Mint ismeretes, az IMF élesen kritizálta Ukrajnát a korrupcióellenes bíróság felállítása körüli huzavona miatt. Az ukrán vezető tájékoztatta a vezérigazgatót arról, hogy a dokumentum már a törvényhozás előtt van, s lépéseket tesz annak érdekében, hogy a parlament második olvasatban is jóváhagyja a jogszabály tervezetét. Petro Porosenko Davosban eszmecserét folytatott Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel is. May az » online terrorizmusról” Theresa May brit miniszterelnök szerint az online közösségi felületeket működtető globális cégeknek olyan technológiai megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyek automatikusan eltávolítják az e felületekre felkerülő, terrorcselekményekre ösztönző tartalmakat. May a davosi világgazdasági fórumon elmondott beszédében kijelentette: ezeknél az internetes vállalatoknál dolgoznak „a világ legragyogóbb elméi”, és e cégeknek a legjobb szakembereiket kell ráállítaniuk arra, hogy a közösségi portálok megfelelhessenek a társadalommal szembeni legalapvetőbb felelősségüknek. A brit kormányfő szerint ez nemcsak a legnagyobb internetes vállalatokra vonatkozik, mivel a szervezett bűnözés és a terrorizmus a kisebb online platformokon is gyorsan otthonra lelhet. Trump erős dollárt akar Az amerikai elnök Davosban felvetette: megfontolná a visszatérést az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetbe. A legnagyobb figyelmet viszont azon kijelentése kapta, hogy az erős dollár híve. A dollár értékének „az ország gazdasági erején kell alapulnia, és mi olyan jól csináljuk, hogy országunk gazdaságilag ismét erős” - állította. Az elnök megállapítása azért váltott ki meglepetést, mivel korábban Steve Mnuchin, az USA pénzügyminisztere még azt mondta, a gyenge dollár híve, mert az jó Amerikának. VI. Fülöp, és az alkotmány tisztelete A katalán krízis lecke a világ összes demokráciája számára, hogy meg kell óvni a jogállamiságot, amely a demokrácia és a politikai sokszínűség tiszteletben tartásának sarokköve - hangsúlyozta VI. Fülöp spanyol király a 48. Világgazdasági Fórumon mondott beszédében. Az uralkodó elmondta: szemben azzal a szándékkal, hogy Katalóniában aláássák a demokratikus rendszer alapvető szabályait, a nemzeti szuverenitás mindenkié, a jólét és a haladás nem érhető el elszigeteléssel vagy megosztással. Katalónia Spanyolország lelkének és színes identitásának valóban alapvető része - jelentette ki. Mint mondta, a politikai ellentéteket, vitákat a demokratikus szabályokkal, az alkotmány által meghatározott értékekkel és a törvények keretein belül kell megoldani. Az alkotmány a spanyolok saját akaratának kifejezése és megérdemli a maximális tiszteletet - hangsúlyozta VI. Fülöp, hozzátéve, hogy az nem csupándíszítő elem, hanem a demokratikus együttélés pillére. A 2017. október elsejei rendhagyó körülmények között megrendezett és rendőri erőszakba torkollt referendumon a katalán kormány adatai szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak, 2,04 millióan közülük Katalónia függetlenségére. Macedónia nevet változtat A macedón-görög névvita elsimítása érdekében Macedónia átnevezi a szkopjei Nagy Sándor repülőteret, és más hasonló engedményekre is hajlandó - erről egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Davosban. Zoran Zaev kijelentette: görög kollégájával azt a célt tűzték ki, hogy igyekeznek mielőbb rendezni a több mint huszonöt éve fennálló vitás kérdéseket a két ország között. Ennek keretében a macedón-szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópályát is átnevezik. Ez utóbbi esetében az eddigi Nagy Sándor elnevezést Barátságra cserélik. A repülőtér új nevéről egyelőre nincs hír. A macedón miniszterelnök szerint amint rendeződik a névvita, megnyílik az út Szkopje euroatlanti integrációja előtt. Emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nincs megállapodás Macedónia új nevéről. Öt elképzelés létezik, és amikor megszületik egy olyan javaslat, amely a görög és a macedón félnek is megfelel, Macedónia népszavazást rendez, hogy kiderüljön, mekkora a támogatottsága a döntésnek. Az új névadáskor mindkét nép „nemzeti méltóságát” figyelembe kell venni-tette hozzá Zoran Zaev. Ez is Davosban történt Az emberi jogok területén végzett munkája elismeréseként vehetett át díjat Cate Blanchett ausztrál színésznő, Elton John brit énekesdalszerző és Sáhruh Khán hollywoodi szupersztár a 48. davosi Világgazdasági Fórum előestéjén, írja az MTI. Blanchett a menekültek ügye iránti elkötelezettsége, Elton John az általa létrehozott AIDS alapítvánnyal végzett jótékonysági tevékenysége, Sáhruh Khán pedig az indiai nők és gyermekek jogaiért való kiállásának elismeréseként kapta meg a Crystal Award nevű díjat, amelyet olyan művészeknek ítélnek oda, akik pozitív változást próbálnak hozni a társadalomba. KISZ-összeállítás A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát, székhelye a Genf melletti Cologny. Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza, 1973-tól a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése után a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba. 1987- től Világgazdasági Fórum néven működik.