Állami főreáliskola, Kassa, 1872
A tanoda tizenöt évi története. Tanintézetünk harmadik lustrumát tölti be most s habár életének egyes fontosabb mozzanatai az évenként megjelent értesitvényekben szórványosan följegyezve találtatnak, mégsem lesz érdektelen, azokat egy összefüggő egészben, mintegy történeti képben összeállítanunk, annál inkább, mert a történelem fáklyája lévén a múltnak, minden tanoda története egyszersmind a nagy nemzeti mivelődés történetének egy lánczszemét képezi, és így érdekes világot veteni azon intézet 15 évi múltjára is, mely tíz éven át hazánk tiszavidéki s királyhágóntúli részeinek ezen minőségben egyetlen volt s nemcsak a magasabb műegyetemi tanulmányokra előkészítőül szolgált, hanem egyszersmind a közélet szükségeit is tekintetbe véve, a hiányzó ipar- és polgári tanodákat némileg pótolni hivatva volt. Midőn felejthetetlen nagy hazánkba, Széchenyi István, a nemzet figyelmét a gazdászat, ipar és kereskedelem terére igyekezett fordítani, ugyanakkor a reáltanodák életrevalósága, nélkülözhetlensége is mindenfelé hangsúlyoztatott. Minél fogva előbb Pozsony, majd Pest és Buda városok karolták fel az ügyet s tetemes összegek hozzájárulásával a legnagyobb áldozatkészséggel nyitották meg kapuikat ezen uj tanintézeteknek. Szab. kir. Kassa városa, mint Felső-Magyarországban a miveltség, ipar- és kereskedelem főhelye és az elhaladásnak zászlóvivője, hasonlóképen hivatva érzi magát ez irányban megtenni kötelességét, és a már rég óhajtott czél kivitelére csak kedvező alkalomra várt, mely Gizella Főherczegnő, a cs. k. Fensége születése alkalmával 1856. évben be is következett. Ezen alkalommal ugyanis a minden szép és nemesért lelkesülő városi közönség elhatározó, hogy kebelében egy főreáltanodát alapít, és e czélr a nemcsak az 1854. évi államkölcsön 100,000 frtnyi tőkéje után járó kamatokat, hanem azon fölül évenként 1000 pengő Zrt. járulékra is kötelezte magát, és a tanoda helyiségéül külön tágas telket és építési költségekre 40,000 pengő frtnyi összeget szavazott meg. A város ezen nemes ajánlata folytán az ügy körüli tárgyalások az akkori kassai cs. k. helytartósági osztály utján a cs. k. vallás- és közoktatási minisztériumnál folyamatba vétetvén, végleges megállapodás után az ügy a Felsége legfelsőbb szentesítését is megnyerte s a tervezett intézet 1858. évi október 1-je napján fényes és nagyszámú közönség jelenlétében nagy ünnepélyességgel három alsó osztálylyal nyittatott meg, olyképen, hogy a következő három évben fokonként a három felső osztály életbe léptetésével német tannyelvű és katholikus jellegű főreáltanodára egészittessék ki. Az október 20-iki legfelsőbb diploma ezen 18601 tanintézetre is nemzeties irányban jótékonyan hatott. a magy. kir. udv. cancellária az egyházi s világi hatóságokhoz, valamint a tanári testülethez november 24-én kelt rendeletében azon kérdést intéző, váljon és minő módosítások mutatkoznak kívánatosaknak vagy szükségeseknek a nyilvános középtanodáknál eddig használt tannyelvre nézve. A kevés kivitellel német ajkú tanári testület január 27-én tartott tanácskozmánya alkalmával 1861 nyilván beismeri azon nehézségeket, melyek az idegen tannyelvből a tanulók előmenetére szükségképen háramolnak, és egyhangúlag a magyar tannyelv behozatala mellett nyilatkozott. Minek következtében a cs. és apost. kir. Felsége junius 21-én kelt legmagasabb elhatározásával ezen tanodát magyar tannyelvű tanintézetnek nyilvánitá, s mindazon tanárok, kik a magyar nyelvben kellő járatossággal nem bírtak s az előadások folytatására tettleg képtelenekké váltak, rendelkezési állapotba helyeztetvén, az ekként megürült tanári állomások betöltésére pályázat hirdettetett, és a tanszékek bennszülött magyar ajkú tanárokkal töltettek be, kik működésüket ugyanazon évi november első napjaiban megnyitott tanévben, az akkor már hatodik osztályig kiegészített tanintézetben megkezdők. Ezen átalakulás folytán az intézetnek magyar 1862 köriratú pecsétre lévén szüksége a kir. helytartótanács május 22-én kelt intézményével elrendelte, miszerint az intézet igazgatósága ezentúl a „ Magyar kir. főreáltanoda pecsétje“ körirattal, és magyarország koronás czimerével ellátott pecséttel éljen. Hogy az ifjúságnak is alkalom nyujtassék a vegyelemzésben magát gyakorlatilag kiképezni, a vegyészi műterem czélszerűen berendeztetett, és a tanári műtermen kívül 20 dolgozó asztala, tanulók számára minden szükségesekkel szereltetett fel. A tanoda mindeddig saját épülettel nem bírván, kezdettől fogva a helybeli alapítványi tápintézetben van ideiglenesen elhelyezve. A tanügy érdeke kívánná, hogy a czélnak nem egészen megfelelő ideiglenes intézeti épület helyett a tanintézet egy különösen e végett felállítandó új épületbe tétetnék át. Ez évben az 1850. év óta felfüggesztett tankerületi kir. főigazgatóságok ismét életbe léptek, és a kassai tankerület vezetésével Morovics Márton kir. jogakadémiai igazgatótanár bízatott meg, és egyúttal ezen tanintézet is felügyeleti hatósága alá helyeztetett. Azon tapasztalásból kiindulva, miszerint a legjobb tehetségű és szorgalmú ifjak szegénységük-