Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-04-20 / 79. szám

2. oldal magnezitgyár, a brahiszlavai Ápoló kő­­olajfinomító s azután a zólyomi Unió is, de ez a nosztrifikáció már az osztrák­csehszlovák kereskedelmi megegyezés alapján történik­. Megjegyzendő, hogy azok a cégek, melyek nosztrifikációjukra súlyt fektet­nek, megkapják az állami felszólítást, mihelyt a megfelelő kérvényt benyúj­tották. — A nosztrifikációk végleges elin­tézése valószínűleg még tetemes időt v­esz igénybe, tekintve azt, hogy a brucki tárgyalások folytatása el van halasztva s a nosztrifikáció kérdését ezeken a tárgyalásokon behatóan és részletesen fogják megbeszélni­ — A városi szabályrendelet teljes gyűjteménye 40 koronás árban kapható a városi számvevőségnél. Csőd fenyegeti a tűzoltóságot. Nincs víz, drága a benzin. Előtérben a tűzoltási edó. Tűzoltói célokra a város olyan nevet­ségesen kicsiny összeget áldoz, hogy ebből sem elegendő számú személy­zetet tartani, sem felszerelési tárgyakat vásárolni nem lehet. Ha a tűzoltóság abból tartaná fönn magát, amit a várostól kap, nem volna képes még egy kis bolti tüzet sem eloltani, annál kevésbé egy nagy város személy- és vagyonbiztonsága fölött eredményesen őrködni. Csakis önkéntesekkel kiegé­szülve s az önkéntes tűzoltó- és mentő­­egyesület erejével és segítségével fejt­het ki a városi tűzoltóság eredményes munkát. A legutóbbi tűzesetek alkalmával megállapíthattuk, hogy a tűzoltóság munkáját nagyban hátráltatja az a körülmény, hogy a városi vízüzem nem képes elegendő vizet szolgáltatni, minek következtében működésbe kell hozni a tűzoltóság benzinmotorát. Ezt eddig mindenki rendjén találná, ha a benzint olyan könyvszerrel beszerez­hetné a tűzoltóság. Ámde ezért óriási összeget kell kifizetnie szegényes pénz­­t érából, amit csak a tagok buzgalma tölt meg annyira-am­ennyire. Ha azon­ban máshonnan segítség nem érkezik, akkor a tűzoltóság ölhetett kezekkel nézheti, mint hamvadnak el a kigyul­ladt épületek s mint terjed a tűz sza­badon. A tűzoltó- és mentőegyesület ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy a benzin költségeit sajátjából fedezhesse. ,A Kohn-testvérek sikörgyárának oltá­sához 60, a barakki tűznél pedig 80 kg. benzint használt fát a tűzoltóság s a benzin kilogrammját 20 koroná­jával tized Mivel pedig ilyen óriási kiadások födözésére a tűzoltó- és mentőegyesület nem képest az intéz­mény hamarosan csődöt mond. Elegendő fogattal sem rendelkezik a tűzoltóság, fölszerelései is romlanak, az egyesület pedig nem áll anyagi tekin­­­­tetben olyan jól, hogy mindent sajátjá­ból fedezhetne. De hogyan is várható azoktól, akiknek vagyonuk nincs s akik mégis vállalkoznak erre az életveszé­lyes munkára, hogy tovább is fillérenként koldulják össze azt az összeget, amely a vagyonosok javainak megmentésére szükségeltetik ? Éppen azért fölmerült az az eszme, hogy — tekintettel nagy vízhiányra, amely állandóan ural­a­kodik nálunk s a benzin magas árára — tűzoltói díjakat vessenek ki épp úgy, mint kéményseprői, vagy szemétfuvaro­­zási díjakat. Mint adó, ez elég népsze­rűtlen volna, de ha figyelembe vesszük a szükségletet, erre bizony szükség volna. Ha a városnak minden házára — 4000 ház van — csak 10 koronát vetnének ki, a tűzoltóság ezzel olyan anyagi segítséget nyerne, hogy felada­ténak minden nehézség nélkül meg­felelhetne. Sokan talá­n nem találnák helyesnek az egyenlő megadóztatást, de az esz­mét mindenki csak helyesnek talál­hatja, mert egyszer mér ideje annak, hogy­ erre a célra is áldozzon a közön­ség kivétel nélkül, hogy a pusztító elem­mel szemben a fölünk telhető erővel védekezzünk. Ha jul másra száz meg ezer korona, megérdemel a tűzoltóság is néhány fillért. KASSAI HÍRLAP Kiroty Mziprtyin­ BSmEtcüBDBS blok­kot shirt csinálni. Wien, április 18. Az Ausztria terüle­tén és Wienben lefolyt nagy tüntetések után a Németországhoz való csatlako­zás mellett, a Politische Korrespondenz értesülése szerint Mayr­er szövetségi kancellár a francia nagykövet előtt sajnálkozását fejezte ki a francia követ­ség épülete előtt lefolyt tegnapi tünteté­sek miatt. Genf, április 17. Andrássy gróf az »Echo de Paris“ képviselőjének a kö­vetkezőket jelentette ki: — Ausztria csatlakozását Német­­­országhoz csak az osztrák—magyar monarchia és a Habsburg-uralom visszaállításával lehet megakadályozni. Egy ilyen monarchia lenne Francia­­ország egyetlen természetes szövetsé­gestársa Németország ellen- Miután Franciaország elmulasztotta, hogy Németországot két részre ossza. Ká­roly excsászár Magyarországba való utazása által Középeurópában német­ellenes blokkot akart létesíteni, amely­hez Lengyelorszá­g és Románia is csatlakoztak volnál* — Németország tiltakozik a rajnai vámöv ellen. A jóvátételi bizottság a birodalmi bank aranykészletét kiváoja. ooo Franciaország hajlandó a békés megoldásra, o­o­o Páriss. ’ április 17. A frontharcosok szövetsége hatezer aláírással tiltakozott az ellen, hogy Briand miniszterelnök elfogadja azt az ajánlatot, m­ely szerint ez elpusztított területeken német mun­kások munkát vasaljanak-Paris, április 17. A reparációs bizott­ság a károk megállapítását befejezte­ Az aranyba való átszámítást a jövő héten intézik el Berlin, április 18- A jóvátételi bizott­ság felszólította a ném­­ket, hogy a birodalmi bank aranykészletét és a né­met állami bankok bankjegy készletét május hó 1-ig Kolinba és Koblenzbe szállítsák, fedezetül a német adózásra. A német kormány kötelezi magát, hogy a jóvátételi bizottság beleegyezése nél­kül nem diszponál az aranykészlet felett­ Ezt a követelményt német részről semmi körülmények között sem telje­síthetnék. Berlin, április békedelegáció * 18. A párisi német Rajna menti külön vámőr felállítása alkalmával tiltakozó jegyzéket adott át a nagyköveti konfe­renciának és elküldte a jegyzéket a londoni, párisi, brüsszeli és római kor­mányoknak is. Berlin, ápr. 17. Berlinből megcáfolják azt a hírt, mintha a német kormány a csehszlovák kormányhoz fordult volna közvetítés céljából. Prags», ápr. 18. A francia sajtó híré­hez, hogy Benes dr. külügyminisztert megbíztak a közvetítéssel Németország és a nagyántánt között, a Večerník Ceskeho Sjovo ezeket jegyzi meg: — Igen jól tudjuk, hogy ez nem így van. A nagyántánt azt kívánja, hogy a németek teljesítsék kötele­zettségeiket. Ehhez pedig az szük­séges, hogy maga tárgyaljon közvet­lenül a németekkel­ Ez a hír csak úgy keletkezhetett, hogy reálpoliti­­kánk jelentősége és ereje nagyon érezhető. Paris, ápr. 17. A „Timps“ szerint a francia kormány hajlandó a németek­kel vitás kérdéseket békésen elintézni. Károly húsvéti kalandja az amerikai sajtóban, Ma érkezett ŕŕ meg hozzánk tíz’a­me­­­­rikai lapoknak az a száma, amelyben­­ Károly húsvéti látogatását kommen­tálják. Károlyiyal szemben az európai sajtó zömének magatartása ismeretes. A ka­land a múlté, ám az a kérdés, amely­nek jegyében a vállalkozás, ha kudarc­cal is, lefolyt, nem veszített még mindig annyit aktualitásából, hogy rá lehetne mondani: fűit. A kérdés kísért, amit bizonyít az európai sajtó, amely még felszínen tartja mindig a kaland emlé­két és nem múlik el nap, hogy ne fog­lalkoznának ilyen vagy amolyan formá­ban Károly személyével. A húsvéti kaland politikailag még mindig aktualitás, ezért nem lesz érdek­telen, ha közöljük az amerikai sajtó vezető orgánumainak a kalandról le­szögezett véleményét. Annál inkább szükséges ezt megtenni, mert Amerika az az egyedüli ré­ge a világnak, amelyre nem hat az európai zavaros atmoszféra és igy meglátása a dolgoknak. Ítélete azokról a legelfogulatlanabb, a leghelye­sebb és igy a legigazabb. A vezető newyorki lapok e kérdéssel vezércikkekben foglalkoztak. Cs. és k. tavaszi Ux. ,N. Y. Tribune“ ezeket címen a E írta : Károly volt császár és király, aki széntüzelésben élt Svájcban, visszatért előbbi birodalmának földjére. Károly csendes modorú, aki uralkodása alatt kellemes úri­ember, többször kijelen­tette, hogy inkább töltené életét csen­des,­­nyugodt falusi környezetben, mint a kormányzás ezer bajával birkózva, fényes udvartar­tás közepette élje le életét. De úgy látszik, hogy a Habsburg-­ ház örökös támogatóinak sikerült rá­beszélni, hogy elhagyja csendes, nyu­godt svájci házát és dicsőséget ke­ressen. Ferenc József király, a monarchia minden népének szeretve tisztelt királya volt, kinek személye s nem habsburgi volta tartotta egybe birodalmának kü­lönböző elemeit. De Károly királynak személye nincs oly varázshatással né­pére, mint elődjének személye volt. Károly váratlanul csöppent a kormány­zás élére, rövid ideig uralkodott, nép­szerűségre még nem tehetett szert és rövid uralkodása alatt birodalmát a balsors darabokra szaggatta. Népszerűtlenségét bizonyítja, hogy az osztrák forradalom utáni hat hónapot zavartalanul tölthette Ausztria területén, annyira ártalmatlannak találták. Csupán az arisztokrácia és a klérus reakciós tagjai vették körül a volt császárt. Magyarországon a király párt sokkal erősebb. A bolsevizmus, Kun Béla zsarnokoskodása megerősítette a ma­gyar nép körében azt a hitet, hogy csupán egy király személye, a király­ság iránti hagyományos lovagias tisz­te) tud végleg rendet teremteni az agyonzaklatott, megcsonkított országban. De a király személye körül nagy és állandó vita folyik. Egy párt Károly mellett kardoskodik, mások József fő­herceget pártolják ; ismét egy más párt egy angol herceget ültetne a trónra, míg sokan a magyar főúri családok egyikéből óhajtanak nemzeti királyt választani. József főherceg kivételével, a Habs­burgok körében, nem népszerűek a magyarok József főherceg azonban ál­landóan Magyarországon lakott, ma­gyarnak vallotta magát, a forradalom idején mint egyszerű polgárember Bu­dapesten maradt. A bolsevizmus leve­rése után magához ragadta a diktátor­­ságot, de az ántéri Budapesten állo­másozó megbízottainak tanácsára, ha­marosan visszavonult és átadta a kor­mányzóságot. Károlynak mostani magyarországi szereplését még nagy homály fedi. Valószínűleg pártjának áldozata. Bár a jelen kormány kebelében is van sok lelkes híve, de mostani hirtelen meg­jelenése alkalmatlan időben történt. Még nem érett meg eléggé a dolog,­­ még nincs oly lelkes pártja, hogy nagyobb zavarokat ne okozzon fel­lépése. Maga Teleki miniszterelnök szép szó­val igyekezett lebeszélni tervéről és meg­próbálkozott rábírni, hogy nyugodtan, csendben hagyja el az országot, de úgy látszik, hogy Lehár ezredes és csa­patainak védelme alatt, népszerüílen­; ""enére is, megpróbálkozik visszá­saj­ozni elvesztett hatalmát. Egy Habsburg-ünnep. A. _*N.­Y. Times“ lenti „címen «Ec­ket irta: Habsburgi Károly hét­végi látogatása régi otthonába az ellentmondó és két­séges hírek nagyobb halmazát hozta, mint a kronstadti forradalom, de az bizonyosnak látszik, hogy nem felelős személyek — Bécsben és Budapesten — bátorították a kirándulásra­ Az egész ügynek az a színezete, hogy azt Károly maga eszelte ki. Lehet, hogy Károly — amint azt párisi hírek jelentik — felült Boni de Castellane ama biztatá­sának, hogy ha újra uralkodni fog Budapesten, az antant államok befeje­zett ténynek fogják azt tekinteni. Magyarország királyság, de még nem egész" a király elfogadására, semmi­­esetre se régi királya visszatérésére. Egypár mágnás ugy látszik felbátorította Károlyt, de Ausztrián való keresztül­­utazása megrémítette azokat a lojális legitimistákat, akik vállalkozásáról tudo­­mást szerezhettek. . . . Kétséget nem szenved hogy a Magyarországot uraló politikai csoport monarchista érzelmű, de eddig még nem tudtak megegyezni a király sze­mélyében. Abban ugy látszik csaknem valamennyien egyetértene­k, hogy a jelen helyzet nem alkalmas Károly visszahelyezésére. . . . Hogy sok magyar mágnás a trónra való esetleges visszatérését nyu­­godtabb időkben szívesen látná, az már aztán más kérdés. Károly korai kalandjának fő eredménye valószínűleg az lesz, hogy teljesen lehetetlenné tette későbbi időkben való visszatérésének kilátásait. A Habsburg-kockázat. A „N.­Y. Envening Post“ a Károly­­vállalkozást ekként kommentálja: Elvesztett trónokat fiatal trónkövete­lők nem mindig fényes páncélban, egy kisded hű csapat élén szereznek vissza- A visszahelyezések rendszerint gondo­san előkészített ügyek, amelyeket barát­ságos, vagy legalább is türelmes hall­gatóság előtt szoktak előadni így vitte vissza Monk tábornok íi Károlyt Lon­donba. Így bontotta ki zászlóját Boulog­­neban a törekvő fiatal Nepoleon (nem a nagy) s kapott hat esztendőt a hami várban, hői a cukorrépa-term­elést, a pauperizmust s a Nicaraguán keresztül vezető óceánközi csatorna terveit tanul­mányozta, míg jobb alkalom kínálko­zik. így csomagolta össze a málháit Konstantin nagy komótosan, mialatt a görög népszavazás megtette a magáét­­így sétál be a szeretetreméltó Habs­burg Károly a budai palotába, mond­ván : „Visszajöttem királynak" s így küldték vissza hivei, azzal a figyel­meztetéssel, hogy nem bűnt, hanem taktikai hibát követett el s jobban teszi, ha vér. Nem muszáj éppen elhinni, hogy a kudarcot valló­­ Károly örökre búcsút vett Horthy admirálistól, vagy hogy komolyan gondolta, ha vett is­ A fiata­labb Napóleonnak sem ártott meg valami nagyon a boulognei fiaskója. Habsburg Károly eljárásának szinte gyermekes együgyűsége oly önbiza­lomra és bátorságra vall, mely való­színűleg visszhangot fog kelteni Magyar­­ország közvéleményében­ , ha az az ország türelmetlenkedik a megkísérlett államcsíny miatt, ez inkább azért van, mert a csínyt elhamarkodottnak tartja. Károly mellett az a körülmény szól, hogy senki n nincs határozottan ellene, sem a magyar nép, sem a szövetsé­gesek. Franciaország például megbarát­kozott Magyarországgal, megerősítvén gazdasági helyzetét abban az ország­ban s valószínűleg bele fog egyezni abba, hogy az ország megkapja, amit akar. A halál alféíča (M­erényi Gyula verskötete.) Merényi Gyula első verskötete, a­ Rosa Myslica legnagyobb részében a szerelmi líra öröm- és pásztortüzeit gyújtotta föl. A kötet nem kis hírre tett szert Szlovens­kón, mert az első meg­nyilatkozás nem jelentett pontot Merényi költészete alkotásának sodrában- Ellen­kezőleg várásokat lobogtatott fel, hogy majd jön újra s olyan témákat fog át ihlete, melyek súlyosságukban épp úgy­­ az emberek szivéhez nőttek, manapság különösen, mint a szerelem.­­ S Merényi tényleg eljött Szinte túlon­túl hamar betöltötte várakozásunkat.

Next