Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-01-16 / 12. szám

2. oldal lítani, mégis figyelmezteti azokat, akik hajlandók volnának alkalmas tárgyakról gondoskodni, ilyeneket elkészíttetni, hogy van erre nézve határozott Programm, amelynek első része megegyezik annak tartalmával, amely tartalommal el volt látva az 1911. évi drezdai nemzetközi kiállításon az „Ember“ című pavilion. Eszerint beszerzendők volnának a következő nembe tartozók: sejtek élete az alacsonyabbrendű növényeknél és állatoknál, származás, élet, szövetfunk­ciók, az ember szervei, csontrendszer, izomrendszer, bőr, vér, véredények, idegek, belső orgánumok. Tekintetbe jöhetnek a világítás, levegő, víz, klíma, élelmezés, ruha, lakás, foglalkozás, in­fektiós betegségek, nép- és nemibeteg­ségek. Akik ilyen tárgyakat adományozni, berendezni stb­ óhajtanak, jelentsék be azt a városi főorvosi hivatalnál. Tárgyalásra kerül a városi alkalmazottak fizetésrende­zése, a költségvetés és zárszámadás. A vybor ülése. Karácsony előtt pár nappal érkezett le a teljhatalmú miniszter rendelete, amellyel a városi alkalmazottak fizetés­ren­dezésére vonatkozó közgyűlési hatá­rozatot nem hagyja jóvá s a tábort új szabályrendelet alkotására szólítja föl. Indokolta pedig rendelkezését a minisz­ter azzal, hogy az egyes fizetési osztá­lyokba nem történt a beosztás úgy, amint azt az állami fizetési skála köve­telné. Január elsején ugyan még a régi szerint történtek a kifizetések, de a tanács azonnal munkához látott, hogy a hibákat kikorrigálhassa s a január második felében tartandó közgyűlés elé újabb javaslatot terjeszthessen. A miniszter döntése érthető izgalmat keltett a városi alkalmazotok körében, mert első tekintetre azt hitték, hogy a fizetésrendezés teljesen kutba esett, vagy, ha esetleg lesz is belőle valami, az aligha segíthet a bajokon. Amikor azután a rendeletet és a fizetési foko­zatokat alaposan áttanulmányozták, annak a megállapítására jutottak, hogy a miniszter tulajdonképen nem is akar rosszat. Igazságos fokozati beosztást követel s a javadalmakat épen úgy kivánja szabályozni, mint az államnál, vagyis nemcsak a törzsfizetéseket, ha­nem a különféle pótlékokat is az állami minta szerint akarja beállittatni. Ebből pedig rövidsége senkinek sem lesz- Ahol úgy tűnik föl a dolog, mintha hátrányok volnának az előbbi rende­zéssel szemben, végre is kiviláglik, hogy azokról szó sincs. Egyébként azért tárgyalják az egészet újra, hogy legyen szava a vybornak is, változások tehát eszközölhetők, csak elvi jelentőségű kérdéseknél nem. A vybor a hónap utolsó napjaiban ülésezik. Ez ülésen tárgyalják a folyó évi költségvetést, az alkalmazottak új fizetésrendezésével kapcsolatosan, to­vábbá a zárszámadásokat. S minthogy ez rendes közgyűlés lesz, fölvesznek napirendjére több olyan ügyet is, mely közgyűlési elintézést vár. A rendkívül fontos kérdések letárgyalására nem lesz elég egy nap, hanem legalább­is há­rom szükségeltetik. Az első napon tár­gyalásra kerülne a költségvetés, a má­sodikon a fizetésrendezés és zár­számadások, a harmadikon pedig azok a bizonyos „egyéb ügyek.“ Reméljük, hogy a fizetésrendezést most már sikerül úgy megcsinálni, hogy az megnyerje a kormány jóváhagyását és ezzel olyan kényes kérdés nyer megoldást, amely már halasztást iga­zán nem tűrt. Kérdés azonban, mi lesz azzal a nyolc hónapi különbözettel. Várjon a mostani elutasítás nem figyel­meztetés-e arra, hogy a fizetésrendezés érvényességének valamivel rövidebb időt szabjanak ki s ne számítson az 1920. jan. 1-től? Ebből sok kellemet­lenség származhatna- KASSAI HÍRLAP Alkotmányozó gyűlés Oroszországban. Nyugat temeti Lenint. — Az angol-orosz kereskedelmi tárgyalások. Páris, jan­ 14. (Csi.) Az orosz alkot­mányozó gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, mely szerint Oroszország sohasem ismeri el­­ a zsarnok bolsevizmust törvényesnek. A bolsevistákkal kötött szerződéseket revideálni kell. Az 1918- év előtti kül­földi adósságokat a nemzetközi konfe­rencia vizsgálja felül. A gyűlés tiltako­zott a bolsevikoknak nyújtott külföldi engedmények és az orosz aranykészlet elvesztése ellen, amelyhez a külföld segítséget nyújtott. Prága, jan­ 14. (Csi.) Berlinbe Moszk­vából jelentés érkezett Lenin haláláról­ Néhány nap előtt két ismert berlini se­bészt hívtak Moszkvába, hogy a moszk­vai szovjet kormány egyik neves tagját megoperálják. A sebészek azonban a határról visszatértek. Párisban is elter­jedt Karkov híres bolseviki vezér ha­­lászme. Karkov név alatt nem rejtőzhetik ■ más, mint Lenin. Moszkva, jan. 15. (A K& H. tudó­­­­sítójának távirata.) Lenin elterjedt halálhírét meg­cáfolják. Moszkva, jan. 14. (Csi) Csicserin jegyzéket intézett az angol külügyi hivatalhoz. Ebben nem fogadja el a javaslatot arra az előkészületre nézve, amelyen a pártok halogatásáról kereskedelmi érintkezést illetően akar­a­nak tárgyalni. Csicserin reméli, hogy Anglia nem vállalhatja magára a felelősséget a kereskedelmi tárgya­lások megszakításáért. Moszkva, jan. 15. (Csi) 723 vasúti alkalmazott félév alatt 15 millió rubel értékű árut rabolt el. A bűnper során 15 embert goly­ó általi halálra ítéltek, 12 bűnrészest pedig 20—20 évi kényszer­­munkára. Hogy lehet a pénzügyi krízisből kilábolni? A prágai féltékenykedés mint kerékkötő Makoviczky Vladimir bankigazgató a Magyar Újság számára a pénzügyi kérdésről az alábbi érdekes nyilatko­zatot tette: Az ország pénzügyi helyzete ma a legsúlyosabb pillanatokat éli. Elsősor­ban az európai általános pénzpiaci forgalom szünetelése miatt, másodsor­ban a belső jelenségek következtében, amelyek a háborúra vezethetők vissza.­­ Komoly bonyodalmat idézett elő, elte­­­­kintve a sok apró bajból összetevődött­­ krízistől, az a körülmény, hogy a cseh-­­ szlovák köztársaság területén mind­­­­össze tíz milliárd papírpénz van forga­lomban, ami emeli ugyan pénzünk értékét, de nem áll arányban a pénz könnyű kezelési szempontjából a többi államokkal, például Ausztriával, hol ma körülbelül harmincmilliárdnyi bank­jegy forog a pénzpiacon. A békeidők állapotához hasonlítva, a mai helyzet egy kis jelenségét említem csak, ami­ből következtetni lehet a pénzforgalom hiányára: ha valaki azelőtt Budapestre utazott, kétszáz koronát vitt magával s ebből vissza is hozott. Ma minden utas zsebében egész csomag ezres van. A krízist, mely ma súlyos teherként nyomja az államot, csak túlfeszített munkával és termeléssel lehet elkerülni s véleményem szerint köztársaságunk akaraterejében megvan minden garancia, hogy fokozatosan növelve a produkti­vitást, áthidalják a mai állapotokat.Egy évet vesztettünk el a pénzügyi gazdálkodás konszolidációjának kierő­szakolásában, Rasin politikájának meg­szünése óta. Nem kisebbítem ezzel Szontagh, Prohaska és Englis érdemeit, kik nagy pénzszakértők, de Rasinnak olyan programmja volt, amellyel az állam mai helyzete — ez a hitem — elkerülhetővé vált volna­ Nagy előnyt jelent az adózás komoly alapra helyezése, de Szlovenszkó köz­­gazdasági és pénzügyi életére még dön­tőbb befolyással lesz a bratislavai börze felállítása. A tőzsdét már az állam ér­dekében is a legsürgősebben fel kell állítani, mert a prágai értéktőzsde üzlet­­telensége majdnem kizárja a szlovák értékpapírok forgalmát és idehelyezését. Eddig a budapesti és bécsi tőzsdéken bonyolították le a szlovák értékpapírok értékesítését, de ma már teljesen ellany­hult ezeken a helyeken a papírjaink iránti érdeklődés. A csehek nem ismerik a szlovenszkói helyzetet s még kevésbé ismerik az iparvállalatok helyi jelentőségét. A tőzsde papírjaink forgalomba helyezésének ha­talmas előnyt biztosít s mert Bratisz­­lava fekvése a koncentrált üzleti élet minden előfeltételét ígéri, az a reményem, hogy Szlovenszkó fővárosa felbecsülhe­tetlen értékekkel fogja növelni a közép­európai pénzpiac üzletkötéseinek sze­rencsés fejlődését. Ezzel fogja a köztársaság pénzügyi helyzetét kiheverni s bizonyos, hogy rövid idő alatt megszűnnek a mai kel­lemetlen jelenségek okai. Munka, produktivitás, egészséges adó­rendszer s a bratislavai börze lesznek gyógyítói mai nagy betegségünknek. Veszélyben a köztársaság állatállománya. A keleti marhavész. — Az állatállomány pestise. — Hol vannak a szakértő állatorvosok ? — Hová vezetett Posztalka referens nemze­tiségi politikája? Felütötte fejét a köztársaság területén a legveszedelmesebb állatbetegség: a keleti marhavész. A betegséget való­színűleg Romániából vagy Lengyelor­szágból hurcolták be­ Felkerestünk egy állategészségügyi szakembert, aki a keleti marhavészről és az ellene való védekezés módjairól a következő nyi­latkozatot tette, amelyet különösen aján­lunk a hatóságok és főleg a gazdakö­zönség figyelmébe. — Pozitív értesüléseim vannak arról, hogy a legveszedelmesebb állatbetegség, a keleti marhavész felütötte fejét a cseh­szlovák köztársaság területén. A beteg­ség behurcolásának veszélyét már régen láttam, amely a Kelettel meginduló még legális kereskedelem útján is feltétlenül bekövetkezett volna. Hogy ez mennyire előrelátható volt, mutatja az a körülmény, hogy a magyar kormány minden óvó­intézkedést megtett állatállományának megvédése céljából. A határokat min­denütt elzárták, így például Hidasné­­metin is állatvizsgáló állomást létesí­tettek. A magyar kormány összes feles­leges állatorvosait a keleti határok mellé rendelte, hogy a betegség azonnal fel­ismerhető legyen és a behurcolás lehe­tőségét kizárják. — Ezzel szemben a csehszlovák kormány, amely a keleti államokkal, Lengyelországgal és Romániával köz­vetlen szomszédságban van, ahonnan pedig a betegség behurcolásának lehe­tősége kézenfekvő volt, mert ezekben az államokban a betegség állandóan uralkodik, ahelyett, hogy az állatorvosok szá­mát a veszélyeztetett helyeken sza­porította volna, egyre-másra bo­csátotta el azokat. Szlovenszkó és Ruszinszkó állategész­ségügyi referense, Postalka nemzetiségi szempontoktól vezérelve, a régi kipró­bált munkaerőket állásukból elmozdí­totta, ezeket újakkal pótolni szakerők hiányában képtelen lévén, bekövetke­zett az az állapot, hogy a még normális viszonyok között szükséges állások sincsenek be­töltve- így az a helyzet éppen a veszélyeztetett keleti vármegyékben, hogy egy vármegyére alig jut egy hatósági állatorvos az eddigi 8—10 helyett.­­ Ennek lett következménye az, hogy a be­tegséget behurcolták a köztársaságba és Vereckén már hivatalosan meg is álla­pították a gróf Schönborn-féle urada­lomban. — Ha a betegség természetét és az állatállományra kiható következményeit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az összes fertőző állatbetegségek között a keleti marhavész az, amely elpusztítással fenyegeti kellő óvin­tézkedések megtétele híjján a köz­társaság egész állatállományát. Ez pedig egy olyan állattenyésztő álla­mot, mint a csehszlovák köztársa­ság, teljesen a tönk szélére juttat­hat, eltekintve attól, hogy a nyugati államok abban a pillanatban, ami­kor a betegség fellépése megállapí­tást nyert, elzárják határaikat. Hogy ez az államnak milyen mérhe­tetlen károkat okozhat, nem szükséges fejtegetnem. — Hibáztatni kell a hatóságokat az óvintézkedések megtételének elmulasz­tása miatt főként azért, mert épen ez az ál­lategészség az, amelynek behur­­colása ellen legkönnyebben lehet véde­kezni. Milliárdokra menő károkat lehet megakadályozni egy kis jóakarattal és körültekintéssel­ Ugyanis a betegség továbbterjedése csakis az állatok köz­vetlen érintkezése folytán lehetséges. Elég tehát, ha a megfertőzött farkát mésszel telített árokkal vonják körül, már meg van akadályozva a tovább­terjedés. — A keleti marhavészben elpusztult állatok húsa nem élvezhető, bőre ipari célokra nem használható, így az általa okozott kár még tetemesebb. — A betegség elleni védekezés egyik igen kitűnően bevált módja a határok mentén az állatok törzskönyvezése. Ez­zel meg tudják akadályozni a csempé­szést, ami a betegségnek egyik főter­­jesztője­ . — A keleti marhavészben megbete­gedett állatok nem gyógyíthatók, 1 azok 80—90 százaléka menthetet­lenül elpusztul­ Állattenyésztő vidékekre teljesen ka­tasztrofális a betegség fellépése, amely úgy szedi az áldozatait, mint például a pestis. — Hogy mennyire csak a kellő óvó­intézkedések megtételén múlik a beteg­ség megakadályozása, elég utalnom arra, hogy a régi Magyarországon, amelynek állategészségügyi szervezete az összes európai államok között a leg­jobb volt, 1871­ óta keleti marhavész nem lépett fel­. Figyelmébe ajánlom a hatóságok­nak, hogy a kellő óvóintézkedések meg­tételével ne késlekedjenek, hanem azo­kat mihamarabb foganatosítsák, nehogy akkor kapkodjanak fűhöz-fához, mikor a baj már a nyakunkban lesz. — Minden magyar egyetem meg­marad Budapestről jelentik : A magyar kultuszminiszter egy küldöttség előtt kijelentette, hogy feltétlenül fenn akar tartani minden magyar egyetemet. AZ EST, MAGYARORSZÁG, PESTI HÍRLAP, PESTI NAPLÓ, AZ UJSÁG, VILÁG Előfizetés 1 hónapra 26­0 korona, ooooooooooooooooooooooooooooo magyar napilapokra előfizetéseket elfogad Drab hírlapirodája Fő­ utca 65. II. A cenzúra által visszatartott lapok ára a következő havi előfizetésbe lesz beszámítva.

Next