Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)
1921-12-08 / 250. szám
XVIII. évfolyam, 250. szám Csütörtök Breerkentőség és kiadóhivatal: Kosice, Hlavní (Fő)utca 60. •cím, I. emelet mm Telefon 184. ssím, Košice, 1921. december 8 Megjelenik minden* nap d. u. 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: LAUSCHMANN OTTÓ ELŐFIZETÉSI ARAKt Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 34 korona, egy hét napra 18 korona as Egy számára helyben és vidéken 1 K Hasaryk és Hainisch találkozása, Prága, dec. 7 A csehszlovák és osztrák kormányok már megállapodtak Hainisch osztrák köztársasági elnöknek a csehszlovák köztársaság elnökénél teendő látogatása részleteire nézve. Hainisch elnök Lányban látogatja meg Masaryk elnököt és a látogatást két napra (dec 15. és 16.) tervezik. Ugyanekkor találkozik Schober dr. szövetségi kancellár Benes dr. miniszterelnökkel. Wieni lapok értesülése szerint ezen a konferencián főleg olyan gazdaságpolitikai kérdésekről fognak tárgyalni, melyek a két állam közti kereskedelmi érintkezésnek megkönnyítését célozzák. liiiciiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimmiimiiisnálTfelľiTísT A városok pénzügyi helyzete. Városaink legtöbbje súlyos anyagi helyzetben van. A pénzügyi válság fokmérője a horribilis magasságú községi pótadó. Az ennek súmya alatt görnyedő polgárság nagy része már azt hiszi, hogy elérkezett a végítélet, a csőd napjai elkeseredését a városi vezetőségek elleni támadásokban, meggondolatlan kritikákban önti ki, ami az amúgy is kényes helyzetet csak még súlyosbítja. Az abnormis magasságú pótadó pedig egyrészt még nem jelenti a végveszélyt, a csődöt, másrészt nem képez a vezetőség részéről bűnösen előidézett meglepetést, melyért a vezetőséget meg kellene kövezni. Minden polgár tudja, hogy négy háborús és három háború utáni zavaros évet éltünk át legutóbb, amely évek előreláthatatlan szükségletek és elodázhatatlan beruházások egész sorát vetették fel. A felmerült rendkívüli szükségletek kielégítéséről nem lehetett fokozatosan, évek hosszú sorára elosztott kivetéssel gondoskodni, mert amily elodázhatatlanok, ép oly váratlanok voltak háborús természetüknél fogva. A beruházásokra hosszúlejáratú kölcsönt szerezni rendszerint nem lehetett: nem maradt más hátra, mint fizetni onnan, ahonnan lehetett. Ennélfogva rendkívüli szükségleteket rendes bevételekből, az így fedezetlenül maradt rendes szükségleteket meg hirtelen felvett függő kölcsönökből kellett fedezni, nemkülönben a beruházásokat is s a dolog vége az lett, hogy a gazdálkodás minden rendje felbomlott, a háztartás rendes menete összezavarodott s napról-napra való tengődéssé fajult, egyensúlya felbomlott a rendkívüli helyzet nyomása alatt. Hogy most, nyugalmasabb idők beálltával, helyre lehessen hozni a háztartás egyensúlyát, elkerülhetetlen volt magas pótadót vetni ki, melynek nagyobb jövedelme módot nyújt a szanálás munkájához, elkerülhetővé teszi a pillanatnyi pénzzavarokat, lélegzethez juttatja a vezetőséget s megteremti e kép a nyugodt, rendszeres gyógyító munka lehetőségét. S ha ezen gyógyító folyamat alatt sikerül majd a rendes kiadásokat legmesszebb menő takarékossággal jelentékenyen leapasztani, a teljesített rendkívüli kiadásokat és beruházásokat törlesztéses kölcsönök alakjában sok évre felosztani, helyreáll az egyensúly, bekövetkezik a rendes gazdálkodás s lecsökken az abnormisan magas pótadó is. Ezen cél elérése végett azonban az is szükséges, hogy úgy az állam, mint a polgárság a városi vezetőségek segítségére legyenek. A polgárság olyképen, hogy az átmeneti válság megrövidítése s a jobb jövő biztosítása érdekében a leglelkiismeretesebben teljesíti adózási kötelességét városával szemben, másrészt tartózkodik mindattól, ami ártalmára lehet a város hitelének, elsősorban tehát a rosszindulatú, tájékozatlan és szenzációt hajhászó kritizálástól. Az állam pedig teremtsen és tartson fenn a polgárság megnyugtatása végett szigorú rendet a községek és városok gazdálkodásában, másrészt járuljon hozzá azon terhek viseléséhez, melyeket az általános igazgatás rak a városok vállára. A polgárság városmentő, önfeláldozó és súlyos munkájában nem fog magára maradni, aminek biztosítéka s egyúttal a siker záloga az, hogy az állam máris megtette a kezdő lépéseket s ideiglenes rendszabályokat léptetett életbe a városok és községek pénzügyi válságának megszüntetésére. Mindenekelőtt arra vállalkozott, hogy rendet teremt és tart fenn a városok gazdálkodásában, olyan rendet, amely teljesen kizár minden könnyelműséget és visszaélést a város pénzügyeinek intézésében s igy a polgárságot a gazdálkodás rendes vitele tekintetében teljesen megnyugtatja. Az 1921. évi szept. 12-én kelt 329. sz. törvény ugyanis részletesen szabályozza a községek és városok pénzügyi gazdálkodását. A terjedelmes törvény tartalmát nem részletezhetjük, csak jelezhetjük, hogy szabályokat tartalmaz: 1. a költségvetés szerkesztéséről és tárgyalásáról, 2. a kiadásokról és utalványozásról, 3. könyvelésről, számadásról s az egész gazdálkozás ellenőrzéséről, 4. fedezetről a községek és városok által igénybevehető bevételi források felsorolásával. Egészben véve oly elveket állapít meg, melyek a rendes városi gazdálkodásban már eddig is érvényesültek, de tartalmaz itt-ott újítást is . Kiemelhető a törvény 9. § a, mely szerint mindenütt pénzügyi bizottság alakítandó. A bizottság törvényszerű feladata a községi és városi gazdálkodásnak állandó és részletekig menő ellenőrzése, mely ellenőrzés, ha szakszerű lesz, hatásossá fogja tenni a felsőbb hatóságok felügyeletét. Nyugodt és eredményes városi gazdálkodás véleményünk szerint azonban csak akkor fog bekövetkezni, ha a városok megszabadulnak az általános igazgatás azon terheitől, melyek tulajdonképen az államot illetik s az állam által viselendők. Az állam nem rója le ebbeli kötelességét a szűkreszabott államsegély nyújtásával, hanem vagy úgy, hogy az általános igazgatási teendőket saját szerveivel és saját költségére végzi, vagy pedig — talán még helyesebben — úgy, hogy ezen teendőket helybeli városi szervekkel végezteti ugyan, de az igazgatás költségeit bizonyos jövedelmei átengedésével fedezi. A csehszlovák törvényhozás ez utóbbi módot választotta. Az 1921- évi szept. 12 én kelt és 1921. évi okt. - én életbelépett 334. sz. törvény egyes állami adók hozadékának bizonyos hányadát a községeknek és városoknak engedi át. Az 1. §. szerint az előirt állami házadó tényleg befolyt részének a fele a községeknek (városoknak) engedtetik át, sőt azon községek (városok), melyek 1921. és 1922-ben engedélyt nyertek legalább 200 százalékos községi pótadó szedésére, a pénzügyminiszter kérelemre a házadó tiszta hozadékának kétharmadát engedheti át. A 3. §. 2. bek. szerint a törvény hatálybaléptétől számított 2 éven át a földadó hozadékának egyötöde illeti a községet (várost), ha legalább 200 százalékos községi pótadót szedett-A 4. § szerint bizonyos, a törvény által megszabott közreműködés teljesítése esetén a községek (városok) igényelhetik az általános forgalmi, munkateljesitményi és fényfizési adó hozadékának 5<y- át, amely hányad a város intenzivebb közreműködése esetén s indokolt kérésére 16/o-ra emelhető a pénzügyminiszter által. Viszont a törvény megszünteti a községek (városok) tási adókból részesedését bizonyos fogyaszt úgyszintén az államsegélyre való igényt. A törvényhozás mindkét említett intézkedése kifejezetten csak ideiglenes. Az általános közigazgatási reform megvalósulása alkalmával kell véglegesen arról is gondoskodni, hogy az átalános igazgatás pénzügyi terhei az államra hárittassanak , s ne bénítsák többé a községek és városok anyagi erőit, hogy a városok felszabadult anyagi erőiket saját kulturális, gazdasági és szociális feladataikra fordíthassák s az utóbbi nehéz években megakadt fejlődésük újra nekilendüljön. Windischgraetz herceget a csehszlovák kormány szabadon bocsátja. Budapest, december. Windischgraetz Lajos herceget a Habsburg Károly második puccsában való részvétel miatt — mint ismeretes — a csehszlovák kormány letartóztatta. A magyar kormány diplomáciai után interveniált Prágában a herceg szabadon bocsátása érdekében. Mint a Pester Lloyd jelenti, a csehszlovák kormány állítólag teljesítette a diplomáciai utón hozzá intézett kérelmet és így Windischgraetz herceg már a legközelebbi napokban visszatérhet Budapestre. Amerikai - japán - angol -francia szövetség, Washington, december 7. A Reuter-ügynökség megerősíti azokat a tegnap kipattant híreket, hogy Amerika, Japán, Anglia és Franciaország előkészületeket tesznek egy négyes szövetség létesítésére. Üzemi tanácsok a nyomdaiparban. Prága, december 7. A prágai nyomdászok december hó 18-án általnos taggyűlést tartanak, melynek egyik napirendi pontja az üzemi tanácsok létesítése. Az üzemi tanácsokra vonatkozó új törvény ugyanis 1921. év január elsején lép életbe s kimondja, hogy minden üzemben, ahol az átlagos munkáslétszám a harmincat meghaladja, üzemi tanácsokat kell létesíteni. Habsburg Károly bujdosó barátja. Erdődy Tamás gróf karrierje. — Saját tudósítónktól. — Wien, dec 6. úgy a magyar, mint az osztrák karlista mozgalomban fontos szerepet játszott Erdődy Tamás gróf- A fiatal magyar mágnás határozottan mozgalmas múltra tekinthet vissza- Ifjú korában a magyarországi tűzoltó szervezetekben játszott szerepet, sok pénzt áldozott a tűzoltó testületek segélyezésére és tiszteletbeli elnökségeket vásárolt magának. A véletlen komolyabb szerephez juttatta őt; gyermekkori játszótársa volt Habsburg Károlynak. Az ifjak között barátság fejlődött, amelyet mindketten mindmáig szívesen ápoltak. Mikor Habsburg Károly Ferenc József örökébe lépett, Erdődy gróf a fiatal uralkodónak legszűkebb környezetébe került és ő közvetítette Károly titkos levelezését Sixtus pármai herceggel. A monarchia összeomlása után Erdődy gróf Bécsbe költözött, itt előbb önkéntes tűzoltói szolgálatot vállalt, azután detektivje lett a bécsi rendőrségnek, közben feleségül vette a Landskrongasse 5. számú ház házmesterének leányát. Később megunta a detektiveskedést is és asztalosmesterséget kezdett tanulni. A háború végétől ez év husvétjáig, . Habsburg Károly első puccskíséretéig látszólag teljes visszavonultságban élt, a puccs után azonban megállapította a bécsi rendőrség, hogy állandóan szoros összeköttetést tartott fenn a magyar és osztrák karlistokkal és Pranginssal, ahol Károly annak idején tartózkodott Húsvétkor, mikor Károly Svájból Magyarországba szökött, egy éjszakát Erdődynek bécsi lakásán töltött. Mikor ezt a bécsi rendőrség megállapította, s büntető eljárást indított Erdődy ellen, s ez azonban feleségével együtt a vasmegyei Vörösvéronerő birtokára menekült és a bécsi rendőrség még a kiutasítási végzést sem tudta neki kikézbesíteni-Otthon is igen rövid ideig volt látszólag nyugodtan a kalandos természetű Erdődy- Szeptemberben jelentős szerepet játszott a nyugatmagyarországi fölkelő csapatok megszervezésében és újabb Karlista-puccsot igyekezett előkészíteni, a fölkelő csapatok között Karlista-agitációt fejtett ki. A bécsi lakáshivatal ekkor el akarta rekvirálni bécsi lakását, Erdődy gróf azonban arra hivatkozással, hogy ő nyugatmagyarországi illetőségű, tehát osztrák állampolgár, kérte és pedig eredménnyel is a lakáshivatal határozatának megsemmisítését A második Karlista-puccsban ismét nagy szerepe volt Erdődynek- A magyar nyomozás megállapította, hogy a puccs előkészítésében is része volt és neve azoknak listájára került, akiknek letartóztatását az ügyészség elrendelte. Ezt azonban nem lehetett foganatosítani, mert Erdődy Tamás nyomtalanul eltűnt Vörösvárról. A közelmúlt napokban, mikor a magyar csapatok és hatóságok kivonultak Burgenlandból, Erdődy ismét megjelent Vörösváron, mikor azonban Vörösvárra ismét osztrák csapatok vonultak be, — alaposan tartva attól, hogy a húsvéti kaland miatt az osztrák hatóságok fogják le — újból nyoma veszett Habsburg Károly bizalmas barátjának és feleségének, akit az osztrák hatóságok ugyancsak felelősségre akarnak vonni Habsburg Károly húsvéti vendéglátása miatt-Hol bujdokol Erdődy Tamás gróf? Erre most épp oly kiváncsiak a magyar, mint az osztrák hatóságok. A karlisták valószínűleg tudják- Nem lenne nagy meglepetés, ha Tamás gróf — Madeira szigetére szerezne valahogyan útlevelet-