Kassai Munkás, 1919 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1919-01-04 / 1. szám
1. szám. A földreform ügye. A földmunkások és kisgazdákországos gyűlése döntött a földreform ügyében. A kongresszus meglehetősen viharos volt, Bokányi elvtárs kifejtette, hogy egyelőre nem lehet a teljes kommunizmus alapjára helyezkedni, de a magántulajdon formája sem tartható fönn Áthidalásra van szükség. A kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden hitbizományi és egyházi vagyont el kell törülni. Az állam minden nagybirtokot 200 holdig kisajátíthat Az állami, községi,, közbirtokossági birtokok továbbra is köztulajdonban maradnak. A vagyonadó révén, valamint a kisajátítás útján állami tulajdonba kerülő, úgyszintén a már köztulajdonban levő községi és közbirtokossági földeket, régi korona- és királyi uradalmakat az állam vagy község általában örökbérlet alakjában adhatja ki művelésre. A jogos igénylő a földet megfelelő alacsony bérleti összeg fejében kapja meg. Az örökbérlők teljes joggal rendelkeznek földjük fölött, telekkönyviig nevükre íratják, gyermekeikre örökül hagyhatják Azt a bérlőt, aki törvényes kötelezettségének eleget tesz, földjéről elűzni nem lehet, ő azonban az államnak vagy a községnek a bérletet szabályszerű időben fölmondhatja. Az eltávozó bérlőtől befektetéseit és fölszereléseit az állam átveheti Az örökbérlet idegennek el nem adható, a gazdálkodás abbahagyása után az mindenkor visszaszáll az államra vagy községre. Földben részesitendők a fölsorolt alapelvek mellett: a) Földmunkások termelőszövetkezetei, melyeknek szervezésére és gazdálkodásuk irányítására és támogatására a földmivelési minisztériumban külön szervezet létesítendő b) Fogyasztási Szövetkezetek. c) Teljesen földnélküli vagy a megélhetéshez szükséges elég földdel nem bíró földmivesek. Előnyben részesitendők a rokkantak, felnőtt fiúval biró hadiözvegyek, hadifogságot szenvedők, stb. d) Városi munkások és tisztviselők a városok szomszédságában elterülő földekből A szövetkezeti gazdálkodás céljaira bármily nagyságú birtok igénybe vehető, az egyes mivelők azonban csak a család megélhetésére elegendő (10—12 hold) földet, a városi munkások és tisztviselők pedig 7-10 holdig terjedő földbirtokot kaphatnak KASSAI MUNKÁS és életbiztonságát a legszörnyűbb veszedelemnek tennék ki. Most valamennyiünk érdeke azt kívánja, hogy e város minden embere fegyelmezze magát és nyugodtan várja a történendőket. Megemlítjük még, hogy a megállapodás értelmében az összes intézmények és a kormánybiztosságok is tovább folytathatják működésüket E röpirattal idejében elárasztották a várost. Mégis akadtak emberek, akik önkényüleg jártak el. A katonák egy részének is az volt a véleménye, hogy a kincstári raktárak tartalmát szét kell osztani. E véleményhez természetesen csatlakoztak a város minden szervezeten kívül álló szegényei is és közös erővel megindult az osztozkodás munkája. E közben persze olyan dolgok is történtek, amelynek nyomán az életbiztonság is veszélyeztetve volt. A katonai hatóság erre azt a fölfogását fejezte ki Molnár kormánybiztos elvtárs előtt, hogy helyén való volna a csehek egy karhatalmi zászlóalját nyomban beengedni a városba. Molnár elvtárs ehhezhozzájárult és ennek következtében vasárnap délután négy órakor a cseh katonaság bevonult Kassára. 3. oldal A magángazdálkodások állami vagy községi felügyelet és ellenőrzés alá helyezendők, hogy ily módon azokon a jó és célszerű gazdálkodás előmozdíttassék A kellő készpénzzel rendelkező kisbirtokosoknak állampénzügyi szempontból megengedhető, hogy a vételár lefizetésével az örökbérletet megválthassák. A szükséges fölszerelésekre, házépítésre, állatállomány beszerzésére az állam erre a célra fölállítandó pénzintézet útján nyújtson segítséget, vagy pedig maga gondoskodjék arról, hogy a szükséges támogatást az erre rászorulók természetben megkapják. Az egész földreform, a földkataszter elintézése, a kisajátítás és földkiosztás a földmunkások és kisbirtokosok helyi bizalmi embereinek bevonásával teljesen demokratikus alapon történjék. A legilletékesebb fórum, az érdekeltek szövetsége, tehát már döntött e nagyfontosságú kérdésben. Most az alkotmányozó gyűlésnek kell még határoznia, amely után a korszakalkotó reform a megvalósulás stádiumába lép. Egy segédszolgálatos üvöltése. A klerikális svindlerségnek nincs határa. Egy Forgács Géza nevű úr, aki mint segédszolgálatos koptatta a háború hosszú ideje alatt a kassai korzót és úgy tudjuk, hogy csak a hadtápig szagolt ki néhány hétre, a keresztény püspök lapjában még most is valósággal uszít a háborúra és gúnyolni próbálja azokat a szocialistákat, akik igazi államférfim éleslátással figyelmeztették a világot a háború szörnyű veszedelmére és akik ennek ellenére nem aljasodtak le bujkálókká. Ez a nyomorult lelkű segédszolgálatos az említett lap december 31-ére megjelent számában „Földet akartak osztani . “ címen a következőket írta: Földet akartak osztani . Mindennél sürgősebb volt nekik a földosztás. Nagy létkérdések, nagy feladatok álltak előttünk, de nekik semmi se volt fontos, csak a földosztás. Békéért, nyugalomért, szabad Magyarországért áhítoztunk és lett volna elég férfikar, aki megteremti ezt a békét s megvédelnezi ezt a szabad Magyarországot, de nekik nem kellett katona és megtiltották, hogy férfiak, hogy magyarok lehessünk. A forradalom szent hevülete a nemzeti színeket egekig emelte, de ők kicsavarták kezünkből az évezredes nemzeti trikolórt és vörös lobogót nyomtak a helyébe Idegen zászló alatt dajkamesékkel altatták el a nemzeti öntudatot és elfedték aggódó szemeink elől az égboltozatot, amelyen a végítélet sötét felhői tornyosultak. És földet készültek osztani ... Ők az antantbarátok, akikkel szóba sem állt ez az antant. Ők, akik rutul becsaptak egy nemzetet, akik még a megjósolt ,,nagyszerű halál“ lehetőségétől is megfosztottak egy hatalmas, egy dicső, diadalmas múltú nemzetet. . Siralmas, tehetetlen, szégyenteljes pusztulásra vagyunk ítélve ... És ők földet akartak osztani . . . Ők, a forradalmi Magyarország első vezérei. A nagy földosztások idején, az Úr 1918. esztendejének végén kétségbeesett, síró magyar lélekkel üdvözletét küldi a nagy fejedelem városa a földosztó forradalmi magyaroknak “ Íine, ennek a komisz segédszolgálatosnak még nem volt elég a négy és egy negyed esztendei öldöklés. Ő azt szerette volna, ha újabb proletár tízezrek gyilkolódtak volna le, csak azért, hogy egy „nagyszerű halál“ lehetőségével pusztulhattunk volna el. Neki még mindig sok az élvemaradottak tömege. Ez a hitvány firkonc azt kívánná, hogy mindenki pusztuljon el, aki nincs az aula árnyékában Ez alja a gondolatból szóle