Kassai Ujság, 1921. október-december (83. évfolyam, 219-276. szám)
1921-12-08 / 258. szám
LXXXIII. évfolyam, 258. szám, Csütörtök, 1921 december 8 ____ ürät_AOTain!: Ke’Ssce-Rnase, FS-ofea 64. (bfcsssMífissiaíiázzal szemben.) TriesbíKhsány: 185. » » «» 5» 0ooo Megjelenik naponta, oooooooo FELELŐS SZERKESZTŐ: DK KÖVES ILLÉS Előfizetési dijak !ieyben é* eidikec: Egy égész évre: 210 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szára ára 1 korona. í MSmOBeBn»aHBaiaB £KlUflnHBHaBEBMnBK Ismét a magyar egyetemről (Itt a cenzúra 3 sort törölt.) A zempléni magyar jogászok fordultak most hozzánk életbevágó, fontos kérésükkel, hozzánk, akik a magyar felssőbb oktatásnak ügyét mindig a legélesebb figyelemmel kísértük és legodaadóbban támogattuk. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy az egyetem magyar jogi fakultásának bezárásával a jogszigorlók hónapok óta a legnagyobb bizonytalanságban és a legpusztítóbb elkeseredésben élnek. Nem tudjuk, mit hoz számunkra a jövő? Nem tudják, mitévő legyenek, hogy végre eljuthassanak a kenyeret adó diplomához? A legtöbbjük már öreg legény. Öreggé tette őket a világháború, a sok éven keresztül elszenvedett hadifogság, amely nemcsak életük, ifjúságuk legszebb éveit rabolta el, hanem most exisztenciájukban is megtámadja. Az egyetem magyar jogi fakultásának bezárásával ugyanis nem tudják egyetemi tanulmányaikat befejezni, utolsó szigorlataikat letenni. Magyar nyelvük szolgál akadályul, illetőleg az a szomorú körülmény, hogy szlovák nyelven vagy egyáltalában nem tudnak, vagy csak oly keveset értenek, hogy ezen a nyelven tanulni, jogi vizsgákat letenni teljesen képtelenek. Itt állnak tehát ezek a szegény fiatalemberek egy-két hátralékos jogszigorlataikkal tanácstalanul és tehetetlenül. Pedig most még csak pár hónapi haladékról van szó, csak pár hónapra kiterjedő átmeneti intézkedések jóakaratára volna ennek a néhány jogszigorlónak szüksége, hogy pályájukat, élethivatásukat megkezdhessék. Mert egyetemi tanulmányaik, illetőleg a jogi doktorátusuk megszerzése után úgyis kénytelenek a szlovák nyelvet elsajátítani. Mert akár mint ügyvédjelöltek, akár mint bírósági jegyzők a saját maguk jól felfogott érdekében kötelesek a szlovák nyelvet szóban és írásban úgy elsajátítani, hogy boldogulni tudjanak. De akkor erre az öt évi hosszú gyakorlat alatt elég módjuk és alkalmuk is lesz. Tehát végelemzésben az áltam tekintély, a hivatalos szlovák nyelv elsajátításának kötelezettsége abszolút semmi kárt sem szenved akkor, ha ennek a néhány pályájában derékbetört fiatalembernek megengedik, hogy most még magyarul tehesse le hátralékos vizsgáit, mert ezek már pályájukat a szlovák nyelv teljes ismerete nélkül amúgy sem tudják megkezdeni. A miniszteri rendelet megfogalmazói és kibocsátói gondoltak erre és megmozdult bennük a könyörületes emberi szív, amikor homályosan céloznak valami átmeneti intézkedésre, amellyel megengedik, hogy a hátralékos vizsgákat magyarul is letehessék.. A homályos célzáson kívül azonban semmi egyéb nem történt. Pedig az idő roppant gyorsan halad. Kár minden halogató percért. Hiszen ezek az ifjak saját hibájukon kívül a világháborúban, a hadifogságban már amúgy is sok szép esztendőt veszítettek el, borzadalmas volna, ha az egymásra forduló évek ezt a veszteséget még néhánnyal megtetéznék. Mire való mindez? Kinek javát szolgálja ez a halogatás? Az államét? Bizonyára nem. Mert a köztársaságnak eminens érdeke, hogy az intelligenciának számát, erejét és befolyását emelje. Márpedig általánosan tudott tény, hogy nincs veszedelmesebb dolog az állam érdeke szempontjából, mint a félig kész, félintelligens elem, mert ezekből kerülnek ki a legveszedelmesebb felelőtlen elemek, akik minden felforgatásra a leghamarabb készek .Ezek ugyanis minden felforgatásból, rombolásból, forradalomból csak nyerhetnek, míg veszíteni sohasem veszíthetnek semmit. Ezért újból a legnyomatékosabban hívjuk fel az intézőköröknek figyelmet ennek a roppant fontosságú kérdésnek az elintézésére, amely társadalmunk testén olyan tátongó seb, amelynek gyógyítása az államnak elsőrangú kötelessége. Bécsből kitiltották a magyar kommunistákat Bécs, dec. 7. (Saját lúd. ti*.) A bécsi rendőrség kitiltotta Lindler Jenő, Vágó Béla és Hevesi Gyula volt népbiztosokat és még más három magyar kommunistát, mert kiderült róluk, egy Moszkvából kapott pénzekkel támogatták a bécsi kommunista mozgalmikat, Az írek nem fogadnak hűséget az angol királynak Londonból jelentik: Az angol minisztertanács egész éjjel társz vlt az ír-kérdésről Éjféltájt megérkezett a finnJiieok válasza, amelyben lementik, hogy az Ír parlament tagjai csak a britt birodalomnak vagy parisaiénknek esküsznek hűséget, de az angol királynak semmi körülmények között alószííű, hogy ezen az alapon létrejön majd a végleges megegyezés. Az angol politikai körökben már oly biztosra veszik az angol és ír kérdés végleges elintézését, hogy a király már van»egen üdvözölte Lloyd Georgeot abból az alkalomból, hogy nyélbe ütötte az ír-angol egyezményt. Londonból jelentik: Birkonbesh lord kircakár, az írekkel tárgyaló angol delegáció egyik rizefő tagja, az angol-ír egyezményről kijelentette, 'copy ezzel Ar>gUs történelmének uj fejezete kandiáik. Ezen egyezmény az íreknek uíg umon jogokat biztosítja, illetőleg az Írekre ugyanazon kötelességeket rójja, mint amily jogok és kötelességek fűzik Kanadát, Ausztráliát, Újzélandot, Dél afrikát Angliához. A mai naptól kezdve Írország, mint teljesen szabad állam lép a világ szeme elé, s mely ország még pénzügyileg is teljesen szabad lesz a maga hazájában Az egyezmény határozatai szuteferi parlamentnek szabad opció jogát biztosítják. A sinfera parlamentet hamarosan összehívják, hogy az angol-ír egyezményt minél előbb ratifikálja. Az Insol parlament mindkét háza csak új ív után fog evvel a kérdéssel foglalkozni. Egyesülnek a ruszinszkói orosz pártok Munkács, december 7. (Saját tudósítónktól.) A Podkarpatska-Russ autonómiájáért induló harcban döntő fordulat várható a legközelebbi napokban. A Zsatkovcs távozása után felvetett egyesülési terv, melynek értelmében az összes orosz pártok az autonómiáért való küzdelemben a Magyar Jogpárt és az Egyesült Zsidó pártok mintájára, közös frontban tömörültek volna, nem valósult ugyan meg, de helyette a ruszin földmívességet képviselő négy párt közös programja alapján egyetlen pártba akar sorvadni. Érdekes dokumentum erre vonatkozólag az a jegyzőkönyv, mellyel Podkarpatiska-Rus Földmíves Autonóm Pártja válaszolt a Kaminszkyféle Földműves Szövetségnek. A jegyzőkönyvet a következőkben adjuk: „Nagyon örülünk, hogy kérelmünket Önök oly őszintén teljesítették és Önök szívesek velünk a szent cél elérése érdekében kezet fogva dolgozni. Örömünk annál tökéletesebb, mert látjuk, hogy Önök a mi irányunkat megértették és készek segítő kezet adni a jobb sors kiépítésére s jövőnk teljes kibontakozásának elérésére. Elismerjük, hogy Önök minden lehetőt megtettek már régen szétforgácsolt erőink egyesítésére, sajnos, hogy azok nem hozták meg a kívánt eredményt és így sorsunk egyre rosszabbodik. Véleményünk szerint a koalíció nem szerencsés megoldási mód, mert erőink úgy is továbbra szétforgácsolódva maradnak, bár a pártok néhány kérdésben principle meg is egyeznének. Nekünk egyetlen földműves-pártra van szükségünk, melybe belépnének az intelligens hazafiak is, kik velünk együtt dolgoznának autonóm és gazdasági jogaink védelmén. Mihelyt lehetséges lesz a pártközi konferencia megtartása, kérjük Önöket, hogy bennünket annak időpontjáról értesíteni szíveskedjenek. A tanácskozás csak Munkácson tartható meg, mert ez a város Podkarpatska-Rns centruma.“ A konferencia napirendjét a következőkben bátorkodunk megállapítani: L A pártközi konferencia megnyitása a konferencia által megválasztott elnök által. 2. Minden párt javaslata az egyesülés tárgyában. 3. A fennálló pártok teljes megegyezésének esetében, az új egyesült párt elnevezése, vagy beolvadás valamely fennálló pártba. 4. Az új párt programjának megállapítása, vagy valamelyik párt programjának elfogadása. 5. Az új pártvezér és elnökség megválasztása ideiglenesen, melyet az összehívandó földműveskongresszus erősít meg. Az 1921. évi pótköltségvetés az államháztartás új képét mutatja Prága, december 7. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház decemberi üléseinek legnevezetesebb tárgya az 1921. évi pótköltségvetés letárgyalása lesz. Ismeretes, hogy az 1921. évre vonatkozó költségvetési előirányzat 288.2 millió felesleget tüntetett fel. Ez az optimisztikus számítás azonban nem igazolódott be, úgy hogy a kormány kénytelen volt egy újabb pótköltségvetési javaslatot beterjeszteni, amely az 1921. évi államháztartásnak már egészen más mérlegét mutatja. A kiadás eszerint 18.026.460.144 korona, míg a bevétel csupán 15.399.073,710 korona, úgyhogy az 1921. év 2.627.386,434 korona hiánnyal zárul, amihez még hozzájárul 120.896,691 korona több kiadás az állami befektetéseknél, úgy hogy a hiány kerek összegben 2.718 millió korona Az állami háztartásra nézve nem valami kedvező tünet, hogy az év folyamán egy pótköltségvetést kell benyújtani, amely szerint a kiadás 29 %-ra több, mint amennyire számítottak. — Nem csoda, ha a gazdálkodásnak ezen szokatlan módja ellen még a pótkárnaik is aggodalmai vannak és a jövőre nézve elvileg minden pótköltség ellen van. Valószínű, hogy a kormányjavaslat a költségvetési bizottság retortáján meglehetős változásokon fog keresztülmenni. A pótköltségvetésben a legnagyobb tétellel a vasútügyi minisztérium szerepel. Kiadási többlete 1,7 milliárd, bevételi többlete csupán 0.9 milliárd. Jellemző, hogy a vasutügyi minisztérium a rezdes évi költségvetésben 3.4 milliárdot kért és most újabb 1.7 milliárdot, amaz összegnek a felét követeli. Ezen kiadások legnagyobb része személyi, mely az egész összeg 711 %-ra tehető. Maga a tárca a pótkiadások 42 %-át emészti fel. Rangsorban a pénzügyi tárca következik 425.4 millió kiadási és 303.6 millió bevételi többlettel. Ezen bevételi többlet fele a dohányeladásra esik. (Itt a cenzúra a sort törölt.) A posta- és távírda minisztérium 327.7 millió több kiadást igényel, míg bevételben csupán 27.5 milliót tud beszolgáltatni. A kiadások legnagyobb része tisztviselői fizetésekre esik, a bevételt a csekkhivatal adja. Nagyobb téllel a nyug- és kegydíjakra vonatkozó fejezet (295.4 millió), valamint az önkormányzati testületi részesedése az adójövedelemben (212.9 millió). A nemzetvédelem ez alkalommal (Cenzúra) 224.S millióval beéri, ami 1.8 %-nak felel meg. (itt a cenzúra 10 sort törölt.) . A belügyi tárca újabb 195 milliót, az igazságügyi pedig 122.2 milliót követel legnagyobb részt személyi kiadásokra. A közigazgatási és szociális tárcák ezzel szemben jóval kisebb összegeket kapnak. A kereskedelmi minisztériumnak pl. 2. a szociális népjóléti tárcának 4—4, az egészségügyinek 11,3 millió jut. Egy sereg tárca egy fillér bevételtöbbletet sem mutat és a külügy kivételével valamennyi e pótköltségvetésben is passzíve. Még a pénzügyi tárca sem tud annyi bevételt előhozni, mint amennyi saját keadási többletének fedezésére kellene. Osztrák propaganda Burgenlandbon Sopronból jelentik: Az osztrákok röpcédulákká árasztják el a népszavazási területet. Az éjiknek szövege így hangzik: „Minden jó szociáldemokratának kötelessége Ausztria mellett szavazni.” A másiknak szövege ezeket mondja: „Világ pro’e’árjai egyesüljetek, hogy meggyötörhessétek az urakat!* A harmadik ezeket mondja: „ Aki Ausztria mellett szavaz, egyidejűleg Németországgal való egyesülés mellett szavaz!* Belgium kettéválik Párisból jelentik. A diplomáciai körökben arról beszélnek, hogy Belgiumban olyan politikai mozgalom indult meg, amely bizonyára ámulatba fogja ejteni a világot. Belgiumot tudvalevőleg a vallonok és famandok lakják. A vallonok franciául, a flamannd hollandul beszélnek. Az első román, a második germán fajtához tartozónak vallja magát. Ismét nagy gyűlölet 8 ellenségeskedés uralkodik közöttük. A világháború a két faj között annyira kimélyítette az ellenségeskedést, annyira kiélesítette az ellentéteket, hogy most azon eszmét pendítették meg, hogy a leghelyesebb volna, ha Belgium megszűnnék önálló állam lenni. A flamandok Hollandiához, a vallonok pedig Franciaországhoz csatlakoznának. Az eszme csak nem rég röpült ki, de máris számos hite van és erős politikai mozgalommá terebélyesedik. A volt pozsonyi egyetem barátai December 4-én Budapesten, a Magyar Tudomrányos Akadémia házi üléstermében új magyar egyesület alakul mar. Az uj alakulásnak a címe: „M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Barátai Egyesülete”. Erről az uj egyesületről az Erzsébet Tudományegyetem (volt pozsonyi egyetem, köréből a következő érdekes felvilágosításokat kaptak : — E baráti egyesület rendeltetése az lesz, hogy összetartsa mindazokat, akik az Erzsébet Tudományegyetemhez tartoznak és akik ebből az egyetemből kerültek ki. A pozsonyi egyetem menekült egyetem lévén, állandóan együtt akarja tartani tanárait és jelenlegi meg vélt hallgatóit s meg akarja akadályozni azt, hogy szétszóródj narc. — Az anyagi támogatás intenzivebbé válására is számít ezen az uton az Erzsébet Tudományegyetem. Ismeretes, hogy tönkrementünk és mindenünk Pozsonyban maradt. Reméljük, hogy ez az alakulás nagyobb anyagi segélyekhez fogja juttatni intézetünket. — Hőnek az intenzivebb támogatásnak máris mutatkoznak jelei. Egyes egyházi méltóságok, igy az egyik református püspök, mára nagyobb adományt juttatott hozzánk rektori jelvényekre s könyvtárunk is gyarapodott már valamelyest az utóbbi időben. — A mozgalom élén az Erzsébet Tudományegyetem mostani rektora, Heim Pál dr. orvostanár és Lukinich protektor állanak, az összes fakultások dékánjaival együtt. Az alakulás bővebb megbeszélése a vasárnapi ülésen fog megtörténni. Ekkor fogjuk kimondani az egyesület megalakulását, megalakítjuk a tisztikart és az egyesületi válassztmányt és megfalapítjuk az alapszabályokat. — A terv az, hogy az egycsillat élére Apponyi Albert grófot hévjuk fel elnökül. — Hiszen 4 tekinthető az Erzsébet Tudományegyetem megalapítójának s mint ottani, pozsonymsgysi embert egyébként is erős szálak I füst? intézetünkh He.