Kassai Ujság, 1921. október-december (83. évfolyam, 219-276. szám)

1921-12-08 / 258. szám

LXXXIII. évfolyam, 258. szám, Csütörtök, 1921 december 8 ____ ürät_AOTain!: Ke’Ssce-Rnase, FS-ofea 64. (bfcsssMífi­ssiaíiázzal szemben.) TriesbíKhsány: 185. » » «» 5» 0­o­o­o Megjelenik naponta, oooooooo FELELŐS SZERKESZTŐ: DK KÖVES ILLÉS Előfizetési dijak !ie­yben é* eidikec: Egy égész évre: 210 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szára ára 1 korona. í MSmOBeBn»aHBaiaB £KlUflnHBHaBEBMnBK Ismét a magyar egyetemről (Itt a cenzúra 3 sort törölt.) A zempléni magyar jogászok fordultak most hozzánk életbevágó, fontos kérésükkel, hozzánk, akik a magyar felssőbb oktatásnak ügyét min­dig a legélesebb figyelemmel kísértük és leg­­odaadóbban támogattuk. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy az egyetem magyar jogi fakultá­sának bezárásával a jogszigorlók hónapok óta a legnagyobb bizonytalanságban és a legpusz­títóbb elkeseredésben élnek. Nem tudjuk, mit hoz­ számunkra a jövő? Nem tudják, mi­tévő legyenek, hogy végre eljuthassanak a kenyeret adó diplomához? A legtöbbjük már öreg le­gény. Öreggé tette őket a világháború, a sok éven keresztül elszenvedett hadifogság, amely nemcsak életük, ifjúságuk legszebb éveit rabolta el, hanem most exisztenciájukban is megtámad­ja. Az egyetem magyar jogi fakultásának bezá­rásával ugyanis nem tudják egyetemi tanulmá­nyaikat befejezni, utolsó szigorlataikat letenni. Magyar nyelvük szolgál akadályul, illetőleg az a szomorú körülmény, hogy szlovák nyelven vagy egyáltalában nem tudnak, vagy csak oly keveset értenek, hogy ezen a nyelven tanulni, jogi vizsgákat letenni teljesen képtelenek. Itt állnak tehát ezek a szegény fiatalemberek egy-két hátralékos jogszigorlataikkal tanácsta­lanul és tehetetlenül. Pedig most még csak pár hónapi haladékról van szó, csak pár hónapra kiterjedő átmeneti intézkedések jóakara­tára volna ennek a néhány jogszigorlónak szük­sége, hogy pályájukat, élethivatásukat meg­kezdhessék. Mert egyetemi tanulmányaik, ille­tőleg a jogi doktorátusuk megszerzése után úgyis kénytelenek a szlovák nyelvet elsajátíta­ni. Mert akár mint ügyvédjelöltek, akár mint bí­rósági jegyzők a saját maguk jól felfogott érde­kében kötelesek a szlovák nyelvet szóban és írásban úgy elsajátítani, hogy boldogulni tudja­nak. De akkor erre az öt évi hosszú gyakorlat­ alatt elég módjuk és alkalmuk is lesz. Teh­át végelem­zésben az áltam­ tekintély, a hivatalos szlovák nyelv elsajátításának kötelezettsége abszolút semmi kárt sem szenved akkor, ha ennek a néhány pályájában derékbetört fiatal­embernek megengedik, hogy most még magya­rul tehesse le hátralékos vizsgáit, mert ezek már pályájukat a szlovák nyelv teljes ismerete nélkül amúgy sem tudják megkezdeni. A miniszteri rendelet megfogalmazói és kibo­csátói gondoltak erre és megmozdult bennük a könyörületes emberi szív, amikor homályosan céloznak valami átmeneti intézkedésre, amel­­­lyel megengedik, hogy a hátralékos vizsgákat magyarul is letehessék.. A homályos célzáson kívül azonban sem­­mi egyéb nem történt. Pedig az idő roppant gyorsan halad. Kár minden ha­logató percért. Hiszen ezek az ifjak saját hibá­jukon kívü­l a világháborúban, a hadifogságban már amúgy is sok szép esztendőt veszítettek el, borzadalmas volna, ha az egymásra forduló évek ezt a veszteséget még néhánnyal megte­téznék. Mire való mindez? Kinek javát szol­gálja ez a halogatás? Az államét? Bizonyára nem. Mert a köztársaságnak eminens érdeke, hogy az intelligenciának számát, erejét és be­folyását emelje. Már­pedig általánosan tudott tény, hogy nincs veszedelmesebb dolog az ál­lam érdeke szempontjából, mint a félig kész, félintelligens elem, mert ezekből kerülnek ki a leg­veszedelmesebb felelőtlen elem­ek, akik min­den felforgatásra a leghamarabb készek .Ezek ugyanis minden felforgatásból, rombolásból, forradalomból csak nyerhetnek, míg veszíteni sohasem veszíthetnek semmit. Ezért újból a legnyomatékosabban hívjuk fel az intézőköröknek figyelmet enn­ek a roppant fontosságú kérdésnek az elintézésére, amely társadalmunk testén olyan tátongó seb, amely­nek gyógyítása az államnak elsőrangú köteles­sége. Bécsből kitiltották a magyar kommunistákat Bécs, dec. 7. (Saját lúd. ti*.) A bécsi rend­őrség kitiltotta Lindler Jenő, Vágó Béla és He­vesi Gyula volt népbiztosokat és még más há­rom magyar kommunistát, mert kiderült róluk, egy Moszkvából kapott pénzekkel támogatták a bécsi kommunista mozgalmikat, Az írek nem fogadnak hűséget az angol királynak Londo­nból jelentik: Az angol miniszter­tanács egész éjjel társz v­lt az ír-kérdésről­ Éjféltájt meg­érkezett a finnJii­eok válasza, amelyben lemen­tik, hogy az Ír parlament tagjai csak a britt birodalomnak vagy parisaién­knek esküsznek hűséget, de az angol ki­rálynak semmi körülmények közö­t­t alószííű, hogy ezen az alapon létrejön majd a végleges megegyezés. Az angol politikai körök­ben már oly biztosra veszik az angol és ír kér­dés végleges elintézését, hogy a király már van­­»egen üdvözölte Lloyd George­ot abból az alka­lomból, hogy nyélbe ütötte az ír-angol egyez­ményt. Londonból jelentik: Birkonbesh lord kircak­­­ár, az írekkel tárgyaló angol delegáció egyik rizefő tagja, az angol-ír egyezményről kijelen­tette, 'copy ezzel Ar>gUs történelmének uj fejezete kandiáik. Ezen egyezmény az íreknek uíg­ umon jogokat biztosítja, illetőleg az Írekre ugyanazon kötelességeket rójja, mint amily jogok és köte­lességek fűzik Kanadát, Ausztráliát, Újzélandot, Dél afrikát Angliához. A mai naptól kezdve Írország, mint teljesen szabad állam lép a világ szeme elé, s m­ely ország még pénzügyileg is teljesen sza­bad lesz a maga hazájában Az egyezmény hatá­rozatai sz­uteferi parlamentnek szabad opció jogát biztosítják. A sinfera parlamentet ham­aro­­s­an összehívják, hogy az angol-ír egyezményt minél előbb ratifikálja. Az Insol parlament mindkét háza csak új ív után fog evvel a kérdés­sel foglalk­ozni. Egyesülnek a ruszinszkói orosz pártok Munkács, december 7. (Saját tudósítónktól.) A Podkarpatska-Russ autonómiájáért induló harcban döntő fordulat várható a legközelebbi napokban. A Zsatkovcs távozása után felvetett egyesülési terv, mely­nek értelmében az összes orosz pártok az auto­nómiáért való küzdelemben a Magyar Jogpárt és az Egyesült Zsidó pártok mintájára, közös frontban tömörültek volna, nem valósult ugyan meg, de helyette a ruszin föld­mívessé­get képviselő négy párt közös programja alapján egyetlen pártba akar sorvadni. Érdekes dokumentum erre vonatkozólag az a jegyzőkönyv, mellyel Podkarpatiska-Rus Föld­­míves Autonóm Pártja válaszolt a Kaminszky­­féle Földműves Szövetségnek. A jegyzőkönyvet a következőkben adjuk: „Nagyon örülünk, hogy kérelmünket Önök oly őszintén teljesítették és Önök szívesek ve­lünk a szent cél elérése érdekében kezet fogva dolgozni. Örömünk annál tökéletesebb, mert lát­juk, hogy Önök a mi irányunkat megértették és készek segítő kezet adni a jobb sors kiépítésére s jövőnk teljes kibontakozásának elérésére. El­ismerjük, hogy Önök minden lehetőt megtettek már régen szétforgácsolt erőink egyesítésére, sajnos, hogy azok nem hozták meg a kívánt eredményt és így sorsunk egyre rosszabbodik. Véleményünk szerint a koalíció nem szeren­csés megoldási mód, mert erőink úgy is to­vábbra szétforgácsolódva maradnak, bár a pár­tok néhány kérdésben principle­ meg is egyez­nének. Nekünk egyetlen földműves-pártra van szükségünk, melybe belépnének az intelli­gens hazafiak is, kik velünk együtt dolgoznának autonóm és gazdasági jogaink védelmén. Mihelyt lehetséges lesz a pártközi konferencia megtartása, kérjük Önöket, hogy bennünket annak időpontjáról értesíteni szíveskedjenek. A tanácskozás csak Munkácson tartható meg, mert ez a város Podkarpatska-Rns centruma.“ A konferencia napirendjét a következőkben bátorkodunk megállapítani: L A pártközi­­ konferencia megnyitása a konferencia által megválasztott elnök által. 2. Minden párt javaslata az egyesülés tár­gyában. 3. A fennálló pártok teljes megegyezésének esetében, az új egyesült párt elnevezése, vagy beolvadás valamely fennálló pártba. 4. Az új párt programjának megállapítása, vagy valamelyik párt programjának elfoga­dása. 5. Az új pártvezér és elnökség megválasz­tása ideiglenesen, melyet az összehívandó földm­ű­veskongresszus erősít meg. Az 1921. évi pótköltségvetés az államháztartás új képét mutatja Prága, december 7. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház decem­beri üléseinek legnevezetesebb tárgya az 1921. évi pótköltségvetés letárgyalása lesz. Ismere­tes, hogy az 1921. évre vonatkozó költségveté­si előirányzat 288.2 millió felesleget tüntetett fel. Ez az optimisztikus számítás azonban nem igazolódott be, úgy hogy a kormány kénytelen volt egy újabb pótköltségvetési javaslatot be­terjeszteni, amely az 1921. évi államháztartás­nak már egészen más mérlegét mutatja. A ki­adás eszerint 18.026.460.144 korona, míg a be­vétel csupán 15.399.073,710 korona, úgyhogy az 1921. év 2.627.386,434 korona hiánnyal zárul, amihez még hozzájárul 120.896,691 korona több kiadás az állami befektetéseknél, úgy hogy a hiány kerek összegben 2.718 millió korona Az állami háztartásra nézve nem valami ked­vező tünet, hogy az év folyam­án­ egy pótkölt­ségvetést kell benyújtani, amely szerint a kiadás 29 %-ra­ több, mint amennyire számítottak. — Nem csoda, ha a gazdálkodásnak ezen szokat­lan módja ellen még a pótkárnaik is aggodalmai vannak és a jövőre nézve elvileg minden pót­költség ellen van. Valószínű, hogy a kormány­javaslat a költségvetési bizottság retortáján meglehetős változásokon fog keresztülmenni. A pótköltségvetésben a legnagyobb tétellel a vasútü­gyi minisztérium szerepel. Kiadási több­lete 1,7 milliárd, bevételi többlete csupán 0.9 milliárd. Jellemző, hogy a vasutügyi miniszté­rium a rez­des évi költségvetésben 3.4 milliárdot kért és most újabb 1.7 milliárdot, amaz összeg­nek a felét követeli. Ezen kiadások legnagyobb része személyi, mely az egész összeg 711 %-r­a tehető. Maga a tárca a pótkiadások 42 %-át emészti fel. Rangsorban a pénzügyi tárca következik 425.4 millió kiadási és 303.6 millió bevételi több­lettel. Ezen bevételi többlet fele a dohányel­adásra esik. (Itt a cenzúra a sort törölt.) A posta- és távírda minisztérium 327.7 millió több kiadást igényel, m­íg bevételben csupán 27.5 milliót tud beszolgáltatni. A kiadások leg­nagyobb része tisztviselői fizetésekre esik, a bevételt a csekk­hivatal a­dja. Nagyobb téllel a nyug- és kegydíjakra vonat­kozó fejezet (295.4 millió), valamint az önkor­mányzati testületi részesedése az adójövede­lemben (212.9 millió). A nemzetvédelem ez alkalommal (Cenzúra) 224.S millióval beéri, ami 1.8 %-nak felel meg. (itt a cenzúra 10 sort törölt.) . A belügyi tárca újabb 195 milliót, az igazság­ügyi pedig 122.2 milliót követel legnagyobb részt személyi kiadásokra. A közigazgatási és szociális tárcák ezzel szemben jóval kisebb összegeket kapnak. A ke­reskedelmi minisztériumnak pl. 2. a szociális népjóléti­­ tárcának 4—4, az egészségügyinek 11,3 millió jut. Egy sereg tárca egy fillér bevételtöbbletet sem mutat és a kü­lügy kivételével valamennyi e pótköltségvetésben is passzíve. Még a pénz­ügyi tárca sem tud annyi bevételt előhozni, mint amennyi saját keadási többletének­ fedezé­sére kellene. Osztrák propaganda Burgenlandbon Sopronból jelentik: Az osztrákok röpcédu­lákká­ árasztják el a népszavazási területet. Az éjiknek szövege így hangzik: „Minden jó szociáldemokratának kötelessége Ausztria mellett szavazni.” A másiknak szövege ezeket mondja: „Világ pro’e’árjai egyesüljetek, hogy meggyötör­hessétek az urakat!* A harmadik ezeket mondja: „ Aki Au­sztria mellett szavaz, egyidejűleg Német­országgal való egyesülés mellett szavaz!* Belgium kettéválik Párisból jelentik. A diplomáciai körökben arról beszélnek, hogy Belgiumban olyan politikai mozgalom indult meg, amely bizonyára ámulatba fogja ejteni a világot. Belgiumot tudvalevőleg a vallonok és f­a­­mandok lakják. A vallonok franciául, a flaman­­nd­ hollandul beszélnek. Az első román, a má­sodik germán fajtához tartozónak vallja magát. Ismét nagy gyűlölet 8 ellenségeskedés uralkodik közöttük. A világháború a két faj között annyira kimélyítette az ellenségeskedést, annyira kiél­esí­­tette az ellentéteket, hogy most azon eszmét pen­dítették meg, hogy a leghelyesebb volna, ha Belgium megszűnnék önálló állam lenni. A flamandok Hollandiához, a vallonok pedig Franciaországhoz csatlakoznának. Az eszme csak nem rég röpült ki, de máris számos hite van és erős politikai mozgalommá terebélyesedik. A volt pozsonyi egyetem barátai December 4-én Budapesten, a Magyar Tud­o­­mrányos Akadémia házi üléstermében új magyar egyesület alakul mar. Az uj alakulásnak a címe: „M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Barátai Egyesülete”. Erről az uj egyesületről az Erzsébet Tudományegyetem (volt pozsonyi egyetem, köré­­ből a következő érdekes felvilágosításokat kap­tak : — E baráti egyesület rendeltetése az lesz, hogy összetartsa mindazokat, akik az Erzsébet Tudományegyetemhez tartoznak és akik ebből az egyetemből kerültek ki. A pozsonyi egyetem menekült egyetem lévén, állandóan együtt akarja tartani tanárait és jelenlegi meg vélt hallgatóit s meg akarja akadályozni azt, hogy szétszóród­­j narc. — Az anyagi támogatás intenzivebbé válá­sára is számít ezen az uton az Erzsébet Tudo­mányegyetem. Ismeretes, hogy tönkrementünk és mindenünk Pozsonyban maradt. Reméljük, hogy ez az alakulás nagyobb anyagi segélyekhez fogja juttatni intézetünket. — Hőnek az intenzivebb támogatásnak máris mutatkoznak jelei. Egyes egyházi méltóságok, igy az egyik református püspök, mára nagyobb adományt juttatott hozzánk rektori jelvényekre s könyvtárunk is gyarapodott már valamelyest az utóbbi időben. — A mozgalom élén az Erzsébet Tudomány­egyetem mostani rektora, Heim Pál dr. orvos­­tanár és Lukinich protek­­tor állanak, az összes fakultások dékánjaival együtt. Az alakulás bő­­vebb megbeszélése a vasárnapi ülésen fog meg­történni. Ekkor fogjuk kimondani az egyesület megalakulását, megalakítjuk a tisztikart és az egyesü­leti válassztmányt és megfalapítjuk­ az alap­szabályokat. — A terv az, hogy az egycsillat élére Ap­­ponyi Albert grófot hévjuk fel elnökül. — Hiszen 4 tekinthető az Erzsébet Tudo­­m­ányegyetem megalapítójának s mint ottani, pozsonym­sgysi embert egyébként is erős szálak I füst­? intézet­ünkh He.

Next