Kassai Ujság, 1923. október-december (85. évfolyam, 224-297. szám)
1923-12-08 / 280. szám
A cseh néppárt nem keresett közeledést Hankáékhoz (Saját tudósítónktól.) A koalíciós sajtó egyrésze a költségvetési vita idején azzal magyarázta a cseh néppárt különös magatartását, hogy közeledni akarnak i Hlinkáékhoz. Különösen azt hangsúlyozták, hogy a cseh néppárt központi sajtója teljes megértéssel fogadja a szlovák néppárt politikai programmját. A kormányhoz közel álló lapok, (mint pl. a Prager Presse és a B. Z. am Abend) a hírt cáfolják. A cáfolat indokolása azonban igen gyönge. Azt írják ugyanis, hogy a cseh néppárt hivatalos lapjának (a Cech) bármi lehet a véleménye, mert a cseh néppárt végrehajtó bizottsága nem azonosítja magát a lap fölfogásával. A cseh néppárt parlamenti klubja pedig osztja a végrehajtó bizottság álláspontját, mely szerint Illinka politikai programmját, amely nyíltan dualizmust hirdet, nem fogadja el. Nemzetközi bűnügyi konferencia készül Csehszlovákia is képviselteti magát. (Saját tudósítónktól.) A világforradalmak óta annyi új büntetőjogi probléma merült fel, hogy hivatalos tényezők szükségesnek tartották nemzetközi konferenciának összehívását. Szükségesnek tartjuk olvasóinkat tájékoztatni a nemzetközi konferencia programmjáról, hogyan gondolják a büntetőjogászok az emberiséget megjavítani és a bűnbeesett emberekből más, jobb embert formálni. A nemzetközi bűnügyi konferencia — melyen Csehszlovákia is részt fog venni — három osztályban tárgyalná le az aktuális kérdéseket. Az első osztályban a bűnügyi törvénykezés legújabb problémái jönnek felszínre. Itt négy kérdés kerül megvitatásra. Mind a négy rendkívül érdekes. Az első: ajánlatos-e az, hogy a büntetés üldözésével megbízott hatóságok: rendőrség, ügyészség olyan jogosítványt kapjanak, amelyek szerint a büntetések üldözésénél alkalomszerű szempontok után is igazodhatnak. Ha ajánlatos, ebben az esetben ez a jogosítvány meghatározott irányban legyen-e elhatárolva vagy pedig ellenőrzésnek legyen-e alávetve? Legyen-e szabad bírónak felmentő ítéletet hozni büntető ügyben még abban az esetben is, hogyha a bűncselekmény minden kétséget kizáró módon beigazolást nyert? Az alkalmi bűnözők világában nagy jelentőségű lenne e probléma kedvező megoldása. Valaki bűnözik a viszonyok, körülmények kényszerítő hatása alatt, szinte akaratlanul, büntető törvénykönyveink szigorúak és merevek. Ha a büntetendő cselekmény tényálladéka díjegállapitást nyert, a bűnösnek bűnhődnie kell. A fenti esetben azonban lehetőséget adnának arra nézve, hogy a bűnöst a bíró az összes körülmények mérlegelése mellett bűnösségének megállapítása dacára is felmenthesse. Második kérdés, amely a konferencia elé kerül, ugyancsak nagy horderejű: Miáltal pótolhatnák a fogházbüntetést olyan bűnözőknél, kik csak csekélyebb bűncselekményt követtek el, hogy a közbiztonságot ennek dacára se veszélyeztessék? végrehajtásának A szabadságvesztés büntetés valami új, modern formáját akarják a konferencián megállapítani, ami pótolná a fogházat, nem becstelenítené meg anynyira a bűn útjára tévedt delikvenst. A harmadik kérdés a modern büntetőjogi irányzat kissé szélsőséges felfogását adja. A feltételes elítélésről van szó, melyet nálunk még egy évtized előtt vezettek be és melyet a csehszlovák törvényhozás már kimélyített. Eddig a feltételes elítélést csak büntetlen előéletűekkel szemben alkalmazhatták. A konferencia előtt javaslat szerint a feltételes elítélést visszaeső bűnösöknél is alkalmaznák, nyúlnak találná,hogyha a bíróság ezt méltóabban az esetben, hogyha ezen kérdésben a javaslatnak megfelelő határozatot hoznának, alkalmi bűnözőkből nem csinálnának megbélyegzett embert, ellenkezőleg az emberiséget jobbá, nemesebbé tennék, a bűnösből újból a társadalom használható tagja válna. Az utolsó kérdés is a büntetés enyhítése szolgálatában áll és a büntetés kiszabásánál a bírónak az individualizálás szélső lehetőségeit adná meg. Ezáltal lehetséges lenne, hogy a bíróságot nem kötnék a büntetőtörvénykönyv minimális és maximális büntetési tételei, hanem LANDESMANN KOéfCB, LAIfAXQS UTCA 4. Bajoral legszebbek, legjobbak, a legolcsóbbak. »ííjFOUA KŐHÁZ KÄSS&IH2SÄ« önmaga állapítaná meg, ki minő büntetést kapjon. Olaszországban ez az irányzat már utat tört magának. Mint ezekből is látható, a modern büntetőjogi irányzat a megtévedt emberből az eddigi merev és szigorú törvények ellenére nem akar okvetlenül börtöntölteléket, a társadalom rákfenéjét kitenyészteni a jövőben, ahogy az eddig történt. Meg akarják javítani a bűnöst is. Hiszen gyakran elegendő épen a büntetőbíróságok előtt lejátszódó tárgyalások drámai légköre, hogy az alkalmi bűnösnek elvegye minden büntetés nélkül a kedvét attól, hogy jövőben bűnt kövessen el. A zempléni cionisták akciója héber nyelvű népiskolákért Michaovce-Nagymihály. dec. 5. (Saját tudósítónktól.) Az iskolatörvény értelmében minden nemzetiségnek, ha valamely községben meghaladja az összlakosság 20 százalékát, jogában van iskolát nyitni, illetve fentartani, melyeket az állam ugyanolyan segélyben részesíti, mint a felekezeti iskolákat. Ezen törvény alapján Podkarpatska-Russ egyes községeiben már három évvel ezelőtt megnyílt az u. n. „jiddis” (héber)-nyelvű népiskola melynek száma ez éven már 1?-ra szaporodott. Az iskolákat a Munkácson székelő „Héber iskolák központja őrzi ellen és ez a közvetítő szerv a tanfelügyelőségek és az iskolák között. A ruszinszkói példán felbuzdulva két zsaplénmegyei község, Homonna és Nagymihály cionista zsidósága is elhatározta, hogy akciót kezdeményez hasonló héber nyelvű népiskolák létesítésére, minthogy mindkét községben a zsidóság száma meghaladja a 20 százalékot. Hoionnán Lindenbaum S. H. lelkes munkája alapján már hónapokkal ezelőtt beadták az írásbeli kérelmet a minisztériumhoz a helybeli tanfelügyelőség útján. A kérelemre válasz mai napig sem érkezett, bár csatolták 40 olyan szülő nyilatkozatát, kiknek gyermeke ez év szeptemberében éri el a tanköteles kort és akik kötelezőleg kijelentették, hogy héber iskola létezése esetén gyermeküket oda fogják járatni. Nagymihályon az akció még kezdetlegesebb stádiumban van. A nagymihályi cionisták dr Neumann Miksa orvos Vezetésével néhány nappal ezelőtt ülést tartottak, melyen elhatározták hogy összegyűjtik a 40 szükséges aláírást és mielőbb benyújtják az iskolanyitás iránti kérelmet. A cionisták ezen akciójának beavatott helyről nyert értesülésünk szerint kettős akadálya van. Az első az, hogy ellene van magának a zsidóságnak egy jelentékeny része, a szélső I orthodoxok. Ezeknek az álláspontja ugyanis az, hogy a héber nyelv szent, az csupán az istenhez való fohászkodásra és a zsidó tudomány tanulmányozására használható. Nem szabad a héber nyelvet köznapivá tenni, ezért ez eldurvitja és megadja a lehetőséget arra, hogy szentségterert ajkak gúnyolódásra, szitkozódásra használják. ? A szélső orthodoxia eme ellenzését a cionisták tábora könnyen legyőzhetné ott, ahol megfelelő a számuk nélkülük is. Nehezebb kérdés azonban a kormány ellenzése. A kormány ugyanis már a létező nemzetiségi iskolákat is sokalla, nem hogy előmozdítaná újabbak létesítését. Igaz ugyan, hogy a kormány volt az amely a zsidóságból nemzetiséget csinált s így a demokrácia alapelve szerint jogot adott nekik iskolákra, de erre a tehertételre annak idején, amikor egyedüli célja az volt, hogy a zsidóság elvonásával gyengítse a magyarságot, nem gondolt. Így most a kormány fogas kérdés előtt áll: miként lehet a zsidó nemzetiséget fentartani nemzetiségi jogok nélkül. A fogas kérdésre válasz a homonnai eset, ahol hónapok óta várják a választ. Várhatják is bizonyára még hónapokig, mert mifelénk könnyen oldják meg az ilyen „fogas” nemzetiségi kérdést. Ritka, lakásügyi eset a kosicei birósápk előtt Dr. Mérő képgyűjteménye kormánybiztosi védelem alatt. Lajstromozott magángyűjtemények tulajdonosait nem lehet kilakoltatni. (Saját tudósítónktól.) A mindennapos lakásügyek szürke tömegéből érdekes kompozíciójával kiválik az a kép, amelyet az alábbiakban felvázolunk. Érdekes a téma is: egy jogerős kilakoltatási ítélet végrehajtása ellen tiltakozást jelent be a műemlékek védelmére alakított országos bizottság azon az alapon, hogy a kiürítendő lakásban lévő művészi értékű képgyűjtemény elhelyezéséről nem történt gondoskodás. Az eset különben a következő: Dr Stark Arislid miskolci főügyésznek Koáioén, Fő-utca 6. szám alatti házában lakott évtizedek óta Stecker Károly a kassai ügyvédek közszeretetben álló nesztora. Az öregur ötszobás lakásából két szobát dr Mérő Sándor gyógyszerész bírt albérletben, aki az utóbbi években a magáéból fizette az egész ötszobás lakásért járó bért. Dr Mérő kiváló művészi érzékű, áldozatkész műgyűjtő, aki évek során valósággal kis múzeummá szépítette albérletben bírt lakását. Értékes bútorok és szőnyegek hatásos környezetében Kőváry Lászlónak, az elhalt országos nevű kassai festőnek hetven darabból álló kollekciója. Beéri Vörös, a két Neogrády, Jámbor, Horváth, Tseik, Perlrolt Csaba, Gráber Margit képei, Uitznak két hatalmas temperája; a kassai festők közül Halász-Hradil, Krón, Foltin és Schiller legjobb művei avatják mütáriattá dr Mérő lakását. Számos szobrocska egy hatalmas, olasz eredetű oltárkép elsőrangú muzeális értéket képviselnek. Mintegy másfél év előtt Stecker ügyvéd karját törte és hónapokig nyomta az ágyat. Egy koSicei ügyvéd ekkor Miskolcra utazott és dr Stark Aristid háztulajdonostól írásos szerződéssel bérbe vette az egész lakást, úgy azonban, hogy a bérlet csak akkor lép hatályba, amikor Stecker Károly bérleti szerződése megszűnik. Stecker ügyvéd felgyógyult, az új szerződés fiókba került, hallgatott felőle a háztulajdonos is, a leendő új lakó is. Alig néhány hónap előtt Stecker Károly elhatározta, hogy Budapestre költözik és ezt felmondáskép közölte dr Stark ArisUddal. Dr Mérő gyógyszerész szerette volna az egész lakást megkapni, de ebben már az ügyvéd másfél év előtt megelőzte. A két szobát sem sikerült továbbra albérletben megtartania: dr Stark Aristid háztulajdonos képviseletében az új bérlő, aki mint említettük, ügyvéd is, pert indított dr Mérő kilakoltatása Iránt. Arra hivatkozott, hogy a főbérleti jog megszűntével megszűnik az albérleti jog is. A járásbíróság ennek a jogszabálynak alapján kötelezte is dr Mérőt, hogy december hó 1-én, felebbezésre való tekintet nélkül, bocsássa rendelkezésre két albérletben brit szobáját dr Stark háztulajdonosnak. December elseje elmúlt, dr Mérő nem költözött ki, az ügyvéd végrehajtási után leendő kilakoltatást kért ellene és ezt a járásbíróság el is rendelte. Most jön a fordulat, mit dr Mérő és ügyvédje készített ügyesen elő: Néhány nappal a november 5-én történt ítélethozatal után dr Mérő oly körülményre hívta fel ügyvédje figyelmét, melyet addig elmulasztott neki megemlíteni. Nevezetesen arra, hogy a lakásában elhelyezett és mintegy 170 képből álló gyűjtemény az 1919. évi 166. számú kormányrendelet értelmében a műtárgyak védelmére hivatott országos bizottságnál Bratislavában lajstromozandó és ugyanezen rendelet kiegészítéséről szóló 1921. évi 24. sz. törvény szerint az így lajstromozott műtárgyak csak a bizottság kormánybiztosának engedélyével szállíthatók el abból a teremből, ahol lajstromozáskor vannak. A műtárgyak kormányüiztori intézkedés nélkül történő elszállítása a törvény értelmében büntetendő cselekmény. Dr. Mérő ezek megbeszélése után, ügyvédje tanácsára írásban jelentette az esetet a bratiszlavai bizottságnak, amely véleményező szakértőket küldött ki a dr. Mérő-féle magángyűjtemény átvizsgálására. A szakértői szemle eredményeképp azután november 23-iki kelettel hivatalos átiratot kapott dr. Mérő a műemlékek védelmére rendelt országos bizottságtól (Státny referát na ochrana pandátok na Slovensku) Bratiszlavából, melyben közüik vele, hogy a bizottságnál lajstromozott képgyűjtő i ménye a már említett törvények védelme áfán áll és a törvényszabta büntetés terhe alatt kormánybiztosi engedély nélkül mai helyéről sehova el nem vihető. Minthogy pedig a már előbb beadott felebbezésnek halasztó hatálya nem lehetett, dr. Mér» ügyvédje új pert indított már most dr. Stark Arisztid miskolci törvényszéki főügyész ellesi és kéri a bíróságot, mondja ki az előbbi perben elrendelt végrehajtást, a végrehajtási törvény 30. szakasza alapján megszűntnek. Ugyanis a november 5-iki ítélethozatal után olyan új és lényeges körülmények merültek fel, melyeket a per során nem volt alkalma érvényesíteni és itt hivatkozik a november 23-án kelt országos bizottsági leiratra, a most beadott keresetet mely közokirat, tehát halasztó hatályúvá minősíti. Tehát míg ez a második per el nem dől, addig az első perben elrendelt végrehajtás nem folytatható. Az érdekes ügyet a napokban fogja soron kívül tárgyalni a bíróság. A szeszpanama ufójátékai A pénzügyminiszter perli a Rudé Právot — Vita a költségvetési bizottság előtt. Prága, december C. (Saját tudósítónktól.) Becka pénzügyminiszter becsületsértésért beperelte Vacek Vencelt, a kommunista „Rude Pravo ” felelős szerkesztőjét. Az ügy előzményei a következők: A prágai „Wirtschaft"4 azt írta, hogy még 1920. május 7-én megjelent egyik kormányjavaslat bejelentette a szeszértékesítő társaság megalakulását. A bejelentésnél több nem is történt meg 3 év alatt. 1923. július elsején közgyűlést tartottak a mezőgazdasági szeszfőzdék tulajdonosai s azon az elnöklő Vlkoul indítványára a folyó évi kampány bevételéből hárommillió koronát Prasek szenátusi elnök rendelkezésére bocsátottak. Július 23-án aláírta a pénzügyminiszter a szeszértékesítő társasággal kötött szerződést. Ebből olyan következtetéseket vont le a Rudé Pravo, hogy ezért Belka pénzügyminiszter sértve érezte magát. A pénzügyminiszter nem közvetlenül nyújtotta be a följelentést, hanem fölkérte az igazságügyminisztert, hogy indíttasson bűnvádi eljárást a szerkesztő ellen. A szeszpanamának tehát folytatása lesz a prágai esküdtbíróság előtt is. A följelentést nyugodtan fogadja a Rudé Pravo s csak azt jegyzi meg, hogy a Pravo Lídu is hasonló cikket közölt le, csakhogy a koalíciós urak nem akarják egymást beperelni. A kommunista lap végül megjegyzi, hogy továbbra is rendületlenül folytatni fogja purifikáló munkáját. A költségvetési bizottság tegnapi ülésén foglalkozott a kormány ez év nyarán kiadott szeszrendeletével. Remner képviselő, aki az egész szeszbotrányt felszínre vetette — következő javaslatot terjesztette be: — A bizottság kérje meg a képviselőházat, hogy a szeszrendeletet adja ki az alktományi jogi bizottságnak, amely megállapítaná, hogy ezt a nagy vihart provokáló rendeletet az alkotmányjog szerint készítették-e vagy sem. Remei nem találta kielégítőnek Prasek szenátus elnök nyilatkozatát s fönntartja még most is a vádat, hogy a szeszgazdálkodásnál korrupciók és megvesztegetések történtek. A koalíciós pártok elfogadták Remei indítványát. TELEGRAM. Friedmann EURÓPA ÉTTEREM HO jICE. December 7-én (pénteken) este Önnél kezdek muzsikálni, kérem ezt, az általam szeretve tisztelt Kofice város közönségével közölni. FARKAS BÉLA: BRATISLAVA kedvenc 1691 cigányprímása.