Kassai Ujság, 1923. október-december (85. évfolyam, 224-297. szám)

1923-12-08 / 280. szám

A cseh néppárt nem keresett közeledést Hankáékhoz (Saját tudósítónktól.) A koalíciós sajtó egy­­része a költségvetési vita idején azzal magya­rázta a cseh­ néppárt különös magatartását, hogy közeledni akarnak i Hlinkáékhoz. Különö­sen azt hangsúlyozták, hogy a cseh néppárt központi sajtója teljes megértéssel fogadja a szlovák néppárt politikai programmját. A kormányhoz közel álló lapok, (mint pl. a Prager Presse és a B. Z. am Abend) a hírt cá­folják. A cáfolat indokolása azonban igen gyön­ge. Azt írják ugyanis, hogy a cseh néppárt hi­vatalos lapjának (a Cech) bármi lehet a véle­ménye, mert a cseh néppárt végrehajtó bizott­sága nem azonosítja magát a lap fölfogásával. A cseh néppárt parlamenti klubja pedig osztja a végrehajtó bizottság álláspontját, mely szerint Illinka politikai programmját, amely nyíltan dualizmust hirdet, nem fogadja el. Nemzetközi bűnügyi konferencia készül Csehszlovákia is képviselteti magát. (Saját tudósítónktól.) A világforradalmak óta annyi új büntetőjogi probléma merült fel, hogy hivatalos tényezők szükségesnek tartották nem­zetközi konferenciának összehívását. Szükségesnek tartjuk olvasóinkat tájékoztat­ni a nemzetközi konferencia programmjáról, hogyan gondolják a büntetőjogászok az embe­riséget megjavítani és a bűnbeesett emberek­ből más, jobb embert formálni. A nemzetközi bűnügyi konferencia — melyen Csehszlovákia is részt fog venni — három osz­tályban tárgyalná le az aktuális kérdéseket. Az első osztályban a bűnügyi törvénykezés leg­újabb problémái jönnek felszínre. Itt négy kér­dés kerül­­ megvitatásra. Mind a négy rendkívül érdekes. Az első: ajánlatos-e az, hogy a bün­tetés üldözésével megbízott hatóságok: rendőr­ség,­ ügyészség olyan jogosítványt kapjanak, amelyek­ szerint a büntetések üldözésénél alka­lomszerű szempontok után is igazodhatnak. Ha ajánlatos, ebben az esetben ez a jogosítvány meghatározott irányban legyen-e elhatárolva vagy pedig ellenőrzésnek legyen-e alávetve? Legyen-e szabad bírónak felmentő ítéletet hozni büntető ügyben még abban az esetben is, hogyha a bűncselekmény minden kétsé­get kizáró módon beigazolást nyert? Az alkalmi bűnözők világában nagy jelentő­ségű lenne e probléma kedvező megoldása. Valaki­ bű­nözik a viszonyok, körülmények kényszerítő hatása alatt, szinte akaratlanul, b­üntető törvénykönyveink szigorúak és mere­vek. Ha a büntetendő cselekmény tényálladéka díj­egállapitást nyert, a bűnösnek bűnhődnie kell. A fenti esetben azonban lehetőséget adná­nak arra nézve, hogy a bűnöst a bíró az ös­­­szes körülmények mérlegelése mellett bűnös­ségének megállapítása dacára is felmenthesse. Második kérdés, amely a konferencia elé ke­rü­l, ugyancsak nagy horderejű: Miáltal pótol­hatnák a fogházbüntetést olyan bűnözőknél, kik csak csekélyebb bűncselekményt követtek el, hogy a közbiztonságot ennek dacára se ve­szélyeztessék? végrehajtásának A szabadságvesztés büntetés valami új, modern formáját akarják a konferencián megállapítani, ami pó­tolná a fogházat, nem becstelenítené meg any­­n­yira a bűn útjára tévedt delikvenst. A harmadik kérdés a modern büntetőjogi irányzat kissé szélsőséges felfogását adja. A feltételes elítélésről van szó, melyet nálunk még egy évtized előtt vezettek be és melyet a csehszlovák törvényhozás m­ár kimélyített. Ed­dig a feltételes elítélést csak büntetlen előéle­­tű­ekkel szemben alkalmazhatták. A konferen­cia előtt javaslat szerint a feltételes elítélést visszaeső bűnösöknél is alkalmaznák, nyúlnak találná,hogyha a bíróság ezt méltó­abban az esetben, hogyha ezen kérdésben a­­ javaslatnak megfelelő határozatot hoznának, alkalmi bűnözőkből nem csinálnának megbé­lyegzett embert, ellenkezőleg az emberiséget jobbá, neme­sebbé tennék, a bűnösből újból a társada­lom használható tagja válna. Az utolsó kérdés is a büntetés enyhítése szolgálatában áll és a büntetés kiszabásánál a bírónak az individualizálás szélső lehetőségeit adná meg. Ezáltal lehetséges lenne, hogy a bí­róságot nem kötnék a büntetőtörvénykönyv mi­nimális és maximális büntetési tételei, hanem LANDESMANN KOéfCB, LAIfAXQS­ UTCA 4. Bajoral legszebbek, legjobbak, a legolcsóbbak. »ííjFOUA KŐHÁZ KÄSS&IH2SÄ« önmaga állapítaná meg, ki minő büntetést kap­jon. Olaszországban ez az irányzat már utat tört magának. Mint ezekből is látható, a modern büntetőjogi irányzat a megtévedt emberből az eddigi me­rev és szigorú törvények ellenére nem akar okvetlenül börtöntölteléket, a társadalom rák­fenéjét kitenyészteni a jövőben, ahogy az ed­dig történt. Meg akarják javítani a bűnöst is. Hiszen gyakran elegendő épen a büntetőbírósá­gok előtt lejátszódó tárgyalások drámai lég­köre, hogy az alkalmi bűnösnek elvegye min­den büntetés nélkül a kedvét attól, hogy jövő­ben bűnt kövessen el. A zempléni cionisták akciója héber nyelvű népiskolákért Michaovce-Nagymihály. dec. 5. (Saját tudósítónktól.) Az iskolatörvény értel­mében minden nemzetiségnek, ha valamely községben meghaladja az összlakosság 20 szá­zalékát, jogában van iskolát nyitni, illetve fen­­tartani, melyeket az állam ugyanolyan segély­ben részesíti, mint a felekezeti iskolákat. Ezen törvény alapján Podkarpatska-Russ egyes köz­ségeiben már három évvel ezelőtt megnyílt az u. n. „jiddis” (héber)-nyelvű népiskola mely­nek száma ez éven már 1?-ra szaporodott. Az iskolákat a Munkácson székelő „Héber iskolák központja őrzi ellen és ez a közvetítő szerv a tanfelügyelőségek és az iskolák között. A ruszinszkói példán felbuzdulva két zsa­­plénmegyei község, Homonna és­­ Nagymihály cionista zsidósága is elhatározta, hogy akciót kezdeményez hasonló héber nyelvű népiskolák létesítésére, minthogy mindkét községben a zsidóság száma meghaladja a 20 százalékot. Hoi­onnán Lindenbaum S. H. lelkes munkája alapján m­ár hónapokkal ezelőtt beadták az írásbeli kérelmet a minisztériumhoz a helybeli tanfelügyelőség útján. A kérelemre válasz mai napig sem ér­kezett, bár csatolták 40 olyan szülő nyilatkozatát, kik­nek gyermeke ez év szeptemberében éri el a tanköteles kort és akik kötelezőleg kijelentet­ték, hogy héber iskola létezése esetén gyerme­küket oda fogják járatni. Nagym­ihályon az akció még kezdetlegesebb stádiumban van. A nagymihályi cionisták dr Neumann Miksa orvos Vezetésével néhány nap­pal ezelőtt ülést tartottak, melyen elhatározták hogy összegyűjtik a 40 szükséges aláírást és m­ielőbb benyújtják az iskolanyitás iránti kérel­­­­met.­­ A cionisták ezen akciójának beavatott hely­­­­ről nyert értesülésünk szerint kettős akadálya­­ van. Az első az, hogy ellene van magának a­­ zsidóságnak egy jelentékeny része, a szélső I orthodoxok. Ezeknek az álláspontja ugyanis­­ az, hogy a héber nyelv szent, az csupán az is­­­­tenhez való fohászkodásra és a zsidó tudomány tanulmány­ozására használható. Nem szabad a héber nyelvet köznapivá tenni, ezért ez eldurvitja és megadja a lehetőséget arra, hogy szentségterert ajkak gúnyolódásra, szitkozódásra használják. ? A szélső orthodoxia eme ellenzését a cionis­ták tábora könnyen legyőzhetné ott, ahol meg­felelő a számuk nélkülük is. Nehezebb kérdés azonban a kormány ellenzése. A kormány ugyanis már a létező nemzetiségi iskolákat is sokall­a, nem hogy előmozdítaná újabbak léte­sítését. Igaz ugyan, hogy a kormány volt az amely a zsidóságból nemzetiséget csinált s így a demokrácia alapelve szerint jogot adott nekik iskolákra, de erre a tehertételre annak idején, amikor egyedüli célja az volt, hogy a zsidóság elvonásával gyengítse a magyarságot, nem gondolt. Így most a kormány fogas kérdés előtt áll: miként lehet a zsidó nemzetiséget fentartani nemzetiségi jogok nélkül. A fogas kérdésre válasz a homonnai eset, ahol hónapok óta várják a választ. Várhatják is bi­zonyára még hónapokig, mert mifelénk kön­­­nyen oldják meg az ilyen „fogas” nemzetiségi kérdést. Ritka, lakásügyi eset a kosicei birósápk előtt Dr. Mérő képgyűjteménye kormánybiztosi védelem alatt. Lajstromozott magángyűjtemények tulajdonosait nem lehet kilakoltatni. (Saját tudósítónktól.) A mindennapos lakás­ügyek szürke tömegéből érdekes kompozíció­jával kiválik az a kép, amelyet az alábbiakban felvázolunk. Érdekes a téma is: egy jogerős kilakoltatási ítélet végrehajtása ellen tiltako­zást jelent be a műemlékek védelmére alakí­tott országos bizottság azon az alapon, hogy a kiürítendő lakásban lévő művészi értékű kép­gyűjtemény elhelyezéséről nem történt gondos­kodás. Az eset különben a következő: Dr Stark Arislid miskolci főügyésznek Koáioén, Fő-utca 6. szám alatti házában lakott évtizedek óta Stecker Károly a kassai ügyvédek közszeretet­ben álló nesztora. Az öregur ötszobás lakásá­ból két szobát dr Mérő Sándor gyógyszerész bírt albérletben, aki az utóbbi években a ma­gáéból fizette az egész ötszobás lakásért járó bért. Dr Mérő kiváló művészi érzékű, áldozatkész műgyűjtő, aki évek során valósággal kis múzeummá szépítette albérletben bírt la­kását. Értékes bútorok és szőnyegek hatá­sos környezetében Kőváry Lászlónak, az el­halt országos nevű kassai festőnek hetven darabból álló kollekciója. Beéri Vörös, a két Neogrády, Jámbor, Hor­váth, Tseik, Perlrolt Csaba, Gráber Margit ké­pei, Uitznak két hatalmas temperája; a kassai festők közül Halász-Hradil, Krón, Foltin és Schiller legjobb művei avatják mütáriattá dr Mérő lakását. Számos szobrocska egy hatal­mas, olasz eredetű oltárkép elsőrangú muzeális értéket képviselnek. Mintegy másfél év előtt Stecker ügyvéd kar­ját törte és hónapokig nyomta az ágyat. Egy koSicei ügyvéd ekkor Miskolcra utazott és dr Stark Aristid háztulajdonostól írásos szerződéssel bérbe vette az egész lakást, úgy azonban, hogy a bérlet csak akkor lép hatályba, amikor Stecker Károly bérleti szerződése megszűnik. Stecker ügyvéd felgyógyult, az új szerződés fiókba került, hallgatott felőle a háztulajdonos is, a leendő új lakó is. Alig néhány hónap előtt Stecker Károly el­határozta, hogy Budapestre költözik és ezt felmondáskép közölte dr Stark ArisUddal. Dr Mérő gyógyszerész szerette volna az egész lakást megkapni, de ebben már az ügy­véd másfél év előtt megelőzte. A két szobát sem sikerült továbbra albérletben megtartania: dr Stark Aristid háztulajdonos képvisele­tében az új bérlő, aki mint említettük, ügyvéd is, pert indított dr Mérő kilakol­tatása Iránt. Arra hivatkozott, hogy a főbérleti jog meg­szűntével megszűnik az albérleti jog is. A járás­bíróság ennek a jogszabálynak alapján köte­lezte is dr Mérőt, hogy december hó 1-én, fe­­lebbezésre való tekintet nélkül, bocsássa ren­delkezésre két albérletben brit szobáját dr Stark háztulajdonosnak. December elseje elmúlt, dr Mérő nem köl­tözött ki, az ügyvéd végrehajtási után leendő kilakoltatást kért ellene és ezt a járásbíróság el is rendelte. Most jön a fordulat, mit dr Mérő és ügyvédje készített ügyesen elő: Néhány nappal a novem­ber 5-én történt ítélethozatal után dr Mérő oly körülményre h­ívta fel ügyvédje figyelmét, me­lyet addig elmulasztott neki megemlíteni. Ne­vezetesen arra, hogy a lakásában elhelyezett és mintegy 170 kép­ből álló gyűjtemény az 1919. évi 166. számú kormányrendelet értelmében a műtárgyak védelmére hivatott országos bizottságnál Bratislavában lajstromozandó és ugyanezen rendelet kiegészítéséről szóló 1921. évi 24. sz. törvény szerint az így lajstro­mozott műtárgyak csak a bizottság kormány­biztosának engedélyével szállíthatók el abból a teremből, ahol lajstromozáskor vannak. A műtárgyak kormányüiztori intézkedés nélkül történő elszállítása a törvény értelmében bün­tetendő cselekmény. Dr. Mérő ezek megbeszélése után, ügyvédje tanácsára írásban jelentette az esetet a bra­­tiszlavai bizottságnak, amely véleményező szakértőket küldött ki a dr. Mérő-féle magán­­gyűjtemény átvizsgálására. A szakértői szemle eredményeképp azután november 23-iki kelet­tel hivatalos átiratot kapott dr. Mérő a műem­lékek védelmére rendelt országos bizottságtól (Státny referát na ochrana pandátok na Slo­­vensku) Bratiszlavából, melyben közüik vele, hogy a bizottságnál lajstromozott képgyűjtő­ i ménye a már említett törvények védelme áfán­ áll és a törvényszabta büntetés terhe alatt kor­mánybiztosi engedély nélkül mai helyéről se­hova el nem vihető. Minthogy pedig a már előbb beadott felebbe­­zésnek halasztó hatálya nem lehetett, dr. Mér» ügyvédje új pert indított már most dr. Stark Arisztid miskolci törvényszéki főügyész ellesi és kéri a bíróságot, mondja ki az előbbi per­ben elrendelt végrehajtást, a végrehajtási tör­vény 30. szakasza alapján megszűntnek. Ugyan­is a november 5-iki ítélethozatal után olyan új és lényeges körülmények merültek fel, melyeket a per során nem volt alkalma érvényesíteni és itt hivatkozik a november 23-án kelt orszá­gos bizottsági leiratra, a most beadott keresetet mely közokirat, tehát halasztó hatályúvá m­inősíti. Tehát míg ez a második per el nem dől, addig az első perben elrendelt végrehaj­tás nem folytatható. Az érdekes ügyet a napokban fogja soron kívül tárgyalni a bíróság. A szeszpanama ufójátékai A pénzügyminiszter perli a Rudé Právot — Vita a költségvetési bizottság előtt. Prága, december C. (Saját tudósítónktól.) Becka pénzügyminisz­ter becsületsértésért beperelte Vacek Vencelt, a kommunista „Rude Pravo ” felelős szerkesztő­jét. Az ügy előzményei a következők: A prágai „Wirtschaft"4 azt írta, hogy még 1920. május 7-én megjelent egyik kormányja­vaslat bejelentette a szeszértékesítő társaság megalakulását. A bejelentésnél több nem is tör­tént meg 3 év alatt. 1923. július elsején köz­gyűlést tartottak a mezőgazdasági szeszfőzdék tulajdonosai s azon az elnöklő Vlkoul indítvá­nyára a folyó évi kampány bevételéből hárommillió koronát Prasek­ szenátusi elnök rendelkezé­sére bocsátottak. Július 23-án aláírta a pénzügyminiszter a­ szeszértékesítő társasággal kötött szerződést. Ebből olyan következtetéseket vont le a Rudé Pravo, hogy ezért Belka pénzügyminiszter sértve érezte magát. A pénzügyminiszter nem közvetlenül nyújtotta be a följelentést, hanem fölkérte az igazságügyminisztert, hogy indít­tasson bűnvádi eljárást a szerkesztő ellen. A szeszpanamának tehát folytatása lesz a prágai esküdtbíróság előtt is. A följelentést nyugodtan fogadja a Rudé Pravo s csak azt jegyzi meg, hogy a Pravo Lídu is hasonló cikket közölt le, csakhogy a koalíciós urak nem akarják egymást beperelni. A kommunista lap végül megjegyzi, hogy to­vábbra is rendületlenül folytatni fogja purifikáló munkáját. A költségvetési bizottság tegnapi ülésén fog­lalkozott a kormány ez év nyarán kiadott szeszrendeletével. Remner képviselő, aki az egész szeszbotrányt felszínre vetette — kö­vetkező javaslatot terjesztette be: — A bizottság kérje meg a képviselőházat, hogy a szeszrendeletet adja ki az alktományi jogi bizottságnak, amely megállapítaná, hogy ezt a nagy vihart provokáló rendeletet az al­kotmányjog szerint készítették-e vagy sem. Remei nem találta kielégítőnek Prasek szená­tus elnök nyilatkozatát s fönntartja még most is a vádat, hogy a szesz­gazdálkodásnál kor­rupciók és megvesztegetések történtek. A koalíciós pártok elfogadták Remei indítvá­nyát. TELEGRAM. Friedmann EURÓPA ÉTTEREM HO j­I­C­E. December 7-én (pénteken) este Önnél kezdek muzsikálni, kérem ezt, az általam szeretve tisztelt Ko­fice város közönségével közölni. FARKAS BÉLA: BRATISLAVA kedvenc 1691 cigányprímása.

Next