Katholikus Néplap, 1860. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1860-10-04 / 40. szám
— 331 tolkodik a magyar ajkúak számára, de a mint szavaiból értettem, többé nincs szándéka ezt folytatni. — „Kérjétek azért — kedves bitrokonim — „az aratás urát“ és annak kezelőit, „hogy munkásokat küldjön az ő aratására,“ nehogy teljesedésbe menjenek a próféta szavai: „A szárazság miatt annak aratásai elrontatnak.“ (Isaiás 27.) Varga Mihály. — Esztergom. September hó 24-én nyitotta meg herczeg-primás s bibornok érseki főmagassága az 1650-ki óta most első megyei zsinatot, az előrebocsátott imák végeztével röviden üdvözölvén az egybegyült atyákat. Mire a zsinati atyák névsora fölolvastatván, a zsinati hivatalok elrendeztettek, és az összes papság három osztályra osztatott, mindegyiknek kijelöltetvén teendői, tudnillik: tanácskozni az espereségek utján beküldött panaszok fölött, melyek a nem-katholikus véduraságok, papok esküje- s több effélékre vonatkoznak. Kihirdettetvén azután a szokásos decretumok : ,de modo vivendi ,de non praejudicando és ,de non discedendo/ a .Sub tuum praesidium' imával a gyűlés eloszlott. September 25-én sz. mise után, a tegnapi imákat előrebocsátván, a Mindenszentek lita-óniáját imádkozák mindnyájan, mit követett az ünnepélyes hitletétel és egy órai szünet után a második nagygyűlés, melyben a két év előtt tartott tartományi zsinat pontjai olvastattak föl, s határozatok hozattak a gyakorlati kivitelt illetőleg. A főmagassága mindenütt szem előtt tartá a kerületi gyűlések indítványait. (A „Religio“ után.) — Nagyvárad, sept. 21. A helybeli közintézetek újabban ismét egygyel szaporodtak. Mondanunk sem kell, hogy ez szin-tén csak kegyelmes főpásztorunknak egyik állása a városra és vidékre. Az „ir ga lm as-né nék elöljárósága" részéről a ■ napokban következő híradás tétetett közzé : Az irgalmas-nénék nagyváradi intézetében jövő iskolai évvel a nevelés következő szakok szerint történendik : I. A „Bölcsőde.“ Ebbe két éven aluli gyermekek vétetnek föl, mindazon ápolásban részesitendők reggeltől estig, melyet ily korbeli gyermekek szükségesnek. II. Az „Óvoda.“ Ebbe két éven fölüli gyermekek vétetnek föl, zsenge koruk igényelte fölügyelet és ápolás mellett játékkal változatos oktatásban részesülendők, olyanban, mely által a rendes iskoláztatásra előleg fölképesittessenek. III. A ,,M un ka-iskola" iskolát végzett, tizenkét éven fölüli lányok számára. Ebben a serdülő hajadonok a női munkákban gyakoroltatnak, és a kik úgy akarják, a ház és konyha körüli foglalkozásban is utasítást nyerhetnek. IV. A nyilvános „Leány-iskola“ négy osztálylyal. Jövő iskolai évvel megnyittatik az első osztály, akkép, hogy folytatólag négy év folytán mind a négy osztály fölálland. Ezen iskolába fölvétetnek hat éven fölüli iskolaképes lányok, oktatást nyerendők évről évre mindazon tárgyakban, melyek egy négy-osztályú főelemi leány-iskolában előadatni rendeltetnek. V. Belső „N e v e d e.“ Jövő iskolai évvel fölvétetnek az intézetbe belső neveltetésre is leánynövendékek, kik párhuzamosan a nyilvános iskola osztályaival tanittatni és neveltetni fognak. Ezen belső „neveldet" illetőleg megjegyzendő : 1) A nevelés tetjére nézve, főleg a polgári osztályt szándék szemmel tartani, úgy azonban, hogy a szülőknek — ha kívánják — legyen módjuk leányaik neveltetése érdemében külön fizetés mellett magasabb igényeiket is (zongorát, éneket, franczia nyelvet stb. illetőleg) kielégíteni. 2) Élelmezés és nevelés fejében egy-egy leánynövendékért egy évre fizetendő 125 frt, mosás- és az intézeti orvos részére 15 frt, összesen 145 frt osztrák értékben. 3) A belső neveldébe fölvétetnek oly serdülő hajadonok is, kiket szüleik vagy gyámaik a fölemlített „munkaiskola“ szakmányában kívánnak gyakoroltatni. 4) Mindegyik leánynövendék hoz magával étkezési eszközökön és madrász-, derekalj- s paplanon kivül ágybéli és fehérnemű ruhából legalább is fél tvézetet. A nevelés irányát és szellemét illetőleg, úgy hiszszük, nem szükség sok szóval nyilatkoznunk. Irányt, kérész- lényt követünk, oly buzgósággal, minővel az egyháznak és hazának tartozunk, a szeretet, az önfeláldozás szellemével, mely szent hivatásunk lelke, melylyel tartozunk Istenünknek, a kinek szent fölségét szolgáljuk a gyermekek, a szűkölködők és betegek, a szenvedő emberiség személyében. Nagyváradon, szent István király napján, 1860. Az irgalmas nénék elöljárósága. — Prágában a németországi kath. egyletek XII-dik nagygyűlése sept. 23-án délutáni 5 órakor nyittatott meg a Carolinum díszes teremében a helybeli egylet elnöke, gróf Czerni által, kinek az egybegyűltekhez intézett szívélyes üdvözlő-szavai után a gyűlés elnököket választott. Első elnökül gr. O’ Donne, másod-elnökül gr. Czerni, első alelnökül dr. Buchegger freiburgi átalános-helyettes és kanonok, másod-alelnökül pedig gr. Migazzi, a bécsi Severin-egylet elnöke választattak meg. Nagy lelkesedésben tört ki a gyülekezet, midőn gr. O’ Donner elnöki székét elfoglalá. Mire dr. Buchegger, mint a Freiburgban tartott múlt évi nagygyűlés alkalmával helybeli elnök, jelentés tön annak működéséről. Élénk részvéttel értesült a gyülekezet, hogy a múlt évi nagygyűlésen mondott beszédek eszentsége kívánságára a müncheni apostoli nuntius által Rómába küldettek, valamint a szentszék jogainak védelmére gyűjtött aláírások és adakozások eredményéről. A freiburgi tiltakozáshoz Fulda, Limburg, Luzern, Hildesheim, Linz, Passau, Regensburg és Salzburg 387,790 aláírással csatlakoztak. A nyilvános lapok útján 664,000,magából Freiburgból 74,948 —összesen 1,176,738 aláírásról értesült a központi egylet. A begyült Péterfillérek a római hivatalos lap kimutatása szerint 6 millió frankot lőnek. Miután a ft.szónok fölemlíté az egyháznak szorongatott helyzetét Badenben, és még inkább Rómában, az ez által előidézett érzékeny megindulást Istenben bízó lelkesedésre változtatá ezen szavaival: „de a pokol kapui sem vesznek diadalmat rajta.“ Dr. Buch egger beszéde után az elnökség indítványára négy osztály alakíttatott: az első a kül- Ügyekre, a második a missiókra, a harmadik a jótékonyságra, a negyedik a művészet- és tudományra nézve. Az eddig megjelent tagok száma 300-nál többre megy, mely szám a sept. 24-én Olmützben befejezett Sarkander-ünnep után Prágába érkezett vendégek által tetemesen szaporodott. (Folytatjuk.) Falusi tanácsadó. 116. Erény és bűn szüntelen küzdenek lelkedért: amelyik pártjára hajolsz, azé a diadal. 117. Az ember naponkint vagy jobb, vagy roszabb lesz; megállapodás nincs az erkölcs ösvényén. 118. A rosz barátkozás a legbölcsebb, legszentebb embereket is lelki veszedelembe ejtette : s te gyarló még sem kerülöd ? ! 119. Minden, vagy legalább fontosabb cselekedet előtt gondold meg : nem fogom-e ezt megbánni halálos órámban ? 120. Tűrd el békével felebarátod hibáját, ha óhajtod, hogy az Úr Isten is eltűrje a te számtalan gyarlóságodat. 121. Minden vagyonodat visszaszerezheted , de elvesztett becsületedet vissza vajmi ritkán nyerheted! 122. Mennél jobban gyönyörködöl valamely bűnben, annál jobban fogsz általa gyötörtetni a tűzben. 123. A bűn, míg nincs elkövetve, addig vonz, gyönyörködtet; ha el van, akkor kinéz, és rettent! 124. Vigyázz ! a halál mindig sarkadban kaszál: az öreget szereti, a fiatalt nem kíméli. Szent-István-Társulati ügy. — A Szent-István-Társulat által a felsőbb tanodák használatára kiadott „Olvasó könyv“ Ildik kötete teljesen elfogyván, a gymnasiumi igazgatóságok tudomására juttatjuk, hogy e második kötetnek új kiadása, a tanárok által nyilvánított kívánalmakhoz képest módosítva és javítva, már sajtó alatt van, és egy hónap alatt meg fog jelenni. Addig is azonban, míg az megjelennék, a megrendelőknek a társulat azt ivenként is kiszolgáltatni kész. Megjegyzendő, hogy az „Olvasó