Katholikus Néplap, 1860. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1860-10-04 / 40. szám

— 331 tolkodik a magyar ajkúak számára, de a mint szavaiból értet­tem, többé nincs szándéka ezt folytatni. — „Kérjétek azért — kedves bitrokonim — „az aratás urát“ és annak kezelőit, „hogy munkásokat küldjön az ő aratására,“ nehogy teljese­désbe menjenek a próféta szavai: „A szárazság miatt annak aratás­ai elrontatnak.“ (Isaiás 27.) Varga Mihály. — Esztergom. September hó 24-én nyitotta meg herczeg-primás s bibornok érsek­i főmagassága az 1650-ki óta most első megyei zsinatot, az előrebocsátott imák végeztével röviden üdvözölvén az egybegyült atyákat. Mire a zsinati atyák névsora fölolvastatván, a zsinati hivatalok elrendeztettek, és az összes papság három osztályra osztatott, mindegyiknek ki­jelöltetvén teendői, tudnillik: tanácskozni az espereségek ut­ján beküldött panaszok fölött, melyek a nem-katholikus véd­­uraságok­, papok esküje- s több effélékre vonatkoznak. Kihir­­dettetvén azután a szokásos decretumok : ,de modo vivendi­ ,de non praejudicando­ és ,de non discedendo/ a .Sub tuum prae­sidium' imával a gyűlés eloszlott. September 25-én sz. mise után, a tegnapi imákat előrebocsátván, a Mindenszentek lita-­ó­niáját imádkozák mindnyájan, mit követett az ünnepélyes­­ hitletétel és egy órai szünet után a második nagygyű­lés, melyben a két év előtt tartott tartományi zsinat pontjai ol­vastattak föl, s határozatok hozattak a gyakorlati kivitelt ille­tőleg. A főmagassága mindenütt szem előtt tartá a kerületi gyűlések indítványait. (A „Religio“ után.) — Nagyvárad, sept. 21. A helybeli közintézetek újabban ismét egygyel szaporodtak. Mondanunk sem kell, hogy ez szin-­­­tén csak kegyelmes főpásztorunknak egyik állása a városra és vidékre. Az „i­r g­a l­m a­s-n­é n­é­k elöljárósága" részéről a ■ napokban következő híradás tétetett közzé : Az irgalmas-nénék nagyváradi intézetében jövő iskolai­ évvel a nevelés következő szakok szerint történendik :­­ I. A „Bölcsőde.“ Ebbe két éven aluli gyermekek vé­tetnek föl, mindazon ápolásban részesitendők reggeltől estig, melyet ily korbeli gyermekek szükségesnek. II. Az „Óvod­a.“ Ebbe két éven fölüli gyermekek vétet­nek föl, zsenge koruk igényelte fölügyelet és ápolás mellett játékkal változatos oktatásban részesü­lendők, olyanban, mely által a rendes iskoláztatásra előleg fölképesittessenek. III. A ,,M u­n k­a-i­s­k­o­l­a" iskolát végzett, tizenkét éven fölüli lányok számára. Ebben a serdülő hajadonok a női mun­kákban gyakoroltatnak, és a kik úgy akarják, a ház és konyha körüli foglalkozásban is utasítást nyerhetnek. IV. A nyilvános „Leány-iskola“ négy osztálylyal. Jövő iskolai évvel megnyittatik az első osztály, akkép, hogy folytatólag négy év folytán mind a négy osztály fölálland. Ezen iskolába fölvétetnek hat éven fölüli iskolaképes lányok, okta­tást nyerendők évről évre mindazon tárgyakban, melyek egy négy-osztályú főelemi leány-iskolában előadatni rendeltetnek. V. Belső „N e v e­­ d e.“ Jövő iskolai­ évvel fölvétetnek az intézetbe belső neveltetésre is leánynövendékek, kik párhuza­mosan a nyilvános iskola osztályaival tanittatni és neveltetni fognak. Ezen belső „neveldet" illetőleg megjegyzendő : 1) A nevelés tetjére nézve, főleg a polgári osztályt szándék szemmel tartani, úgy azonban, hogy a szülőknek — ha kívánják — le­gyen módjuk leányaik neveltetése érdemében külön fizetés mellett magasabb igényeiket is (zongorát, éneket, franczia­­ nyelvet stb. illetőleg) kielégíteni. 2) Élelmezés és nevelés fejé­ben egy-egy leánynövendékért egy évre fizetendő 125 frt, mo­sás- és az intézeti orvos részére 15 frt, összesen 145 frt osztrák értékben. 3) A belső neveldébe fölvétetnek oly serdülő haja­donok is, kiket szüleik vagy gyámaik a fölemlített „munk­a­­iskola“ szakmányában kívánnak gyakoroltatni. 4) Mindegyik leánynövendék hoz magával étkezési eszközökön és madrász-, derekalj- s paplanon kivü­l ágybéli és fehérnemű ruhából leg­alább is fél tvézetet. A nevelés irányát és szellemét illetőleg, úgy hisz­­szük, nem szükség sok szóval nyilatkoznunk. Irányt, kérész- l­­­é­n­y­t követünk, oly buzgósággal, minővel az egyháznak és­­ hazának tartozunk, a szeretet, az önfeláldozás szellemével, mely szent hivatásunk lelke, melylyel tartozunk Istenünknek, a kinek szent fölségét szolgáljuk a gyermekek, a szű­kölködők­­ és betegek, a szenvedő emberiség személyében. Nagyváradon, szent István király napján, 1860. Az i­r­g­a­l­m­a­s­ n­é­n­é­k elöljárósága. — Prágában a németországi kath. egyletek XII-dik nagy­gyűlése sept. 23-án délutáni 5 órakor nyittatott meg a Carolinum díszes teremében a helybeli egylet elnöke, gróf C­z­e­r­n­i által, kinek az egybegyűltekhez intézett szívélyes üdvözlő-szavai után a gyűlés elnököket választott. Első elnö­kül gr. O’ D­o­n­n­e­­, másod-elnökül gr. C­z­e­r­n­i, első alel­­nökül dr. Buchegger freiburgi átalános-helyettes és ka­nonok, másod-alelnökül pedig gr. M­i­g­a­z­z­i, a bécsi Seve­­rin-egylet elnöke választattak meg. Nagy lelkesedésben tört ki a gyülekezet, midőn gr. O’ D­o­n­n­e­r elnöki székét elfoglalá. Mire dr. Buchegger, mint a Freiburgban tartott múlt évi nagy­gyűlés alkalmával helybeli elnök, jelentés tön annak működéséről. Élénk részvéttel értesült a gyülekezet, hogy a múlt évi nagy­gyűlésen mondott beszédek e­szentsége kívánsá­gára a müncheni apostoli nuntius által Rómába küldettek, va­lamint a szent­szék jogainak védelmére gyűjtött aláírások és adakozások eredményéről. A freiburgi tiltakozáshoz Fulda, Limburg, Luzern, Hildesheim, Linz, Passau, Regensburg és Salzburg 387,790 aláírással csatlakoztak. A nyilvános lapok útján 664,000,magából Freiburgból 74,948 —összesen 1,176,738 aláírásról értesült a központi egylet. A begyült Péterfillérek a római hivatalos lap kimutatása szerint 6 millió frankot lőnek. Miután a ft.­szónok fölemlíté az egyháznak szorongatott hely­zetét Badenben, és még inkább Rómában, az ez által előidé­zett érzékeny megindulást Istenben bízó lelkesedésre változ­­tatá ezen szavaival: „de a pokol kapui sem vesznek diadal­­mat rajta.“ Dr. B­u­c­h e­g­g­e­r beszéde után az elnökség in­dítványára négy osztály alakíttatott: az első a kül- Ügyekre, a második a missiókra, a harmadik a jótékonyságra, a negyedik a művészet- és tudományra nézve. Az eddig meg­jelent tagok száma 300-nál többre megy, mely szám a sept. 24-én Olmützben befejezett Sarkander-ü­nnep után Prágá­ba érkezett vendégek által tetemesen szaporodott. (Folytatjuk.) Falusi tanácsadó. 116. Erény és bűn szüntelen küzdenek lelkedért: a­melyik pártjára hajolsz, azé a diadal. 117. Az ember naponkint vagy jobb, vagy roszabb lesz; meg­állapodás nincs az erkölcs ösvényén. 118. A rosz barátkozás a legbölcsebb, legszentebb embereket is lelki veszedelembe ejtette : s te gyarló még sem ke­rülöd ? ! 119. Minden, vagy legalább fontosabb cselekedet előtt gon­dold meg : nem fogom-e ezt megbánni halálos órámban ? 120. Tűrd el békével felebarátod hibáját, ha óhajtod, hogy az Úr Isten is eltűrje a te számtalan gyarlóságodat. 121. Minden vagyonodat visszaszerezheted , de elvesztett be­csületedet vissza vajmi ritkán nyerheted! 122. Mennél jobban gyönyörködöl valamely bűnben, annál job­ban fogsz általa gyötörtetni a tűzben. 123. A bűn, míg nincs elkövetve, addig vonz, gyönyörködtet; ha el van, akkor kinéz, és rettent! 124. Vigyázz ! a halál mindig sarkadban kaszál: az öreget sze­reti, a fiatalt nem kíméli. Szen­t-István-Társulati ügy. — A Szent-István-Társulat által a felsőbb tanodák hasz­nálatára kiadott „Olvasó­ könyv“ Il­dik kötete teljesen el­fogyván, a gymnasiumi igazgatóságok tudomására juttatjuk, hogy e második kötetnek új kiadása, a tanárok által nyilvání­tott kívánalmakhoz képest módosítva és javítva, már sajtó alatt van, és egy hónap alatt meg fog jelenni. Addig is azonban, míg az megjelennék, a megrendelőknek a társulat azt iven­­k­é­n­t is kiszolgáltatni kész. Megjegyzendő, hogy az „Olvasó­

Next