Katholikus Néplap, 1862. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1862-10-09 / 41. szám
PEST, OCTOBER 9. 41. szám. II. FÉLÉV. 1862. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, csütörtökön. Előfizetési dij : helyben félévre 1 frt 31 kr., s egész évre 2 frt 62 kr. a. ér.; vidékre postán félévre 1 frt 66 kr., s egész évre 3 frt 32 kr. a. ér. Az előfizetési pénzek a Szent-István-Társulat ügynöki hivatalába (Lipót utcza 8. sz.) bérmentesen, a lap szerkesztését illető levelek pedig a „Katholikus Néplap“ szerkesztőségéhez (kegyes tanitórendüek épülete 35. sz.) intézendők. A házasok kötelességeiről egymás iránt. (Folytatás.) A férfiú a ház őre, mint ilyen tartozik szemmel tartani az egész háznépet. Illetlen beszédeket, dalokat, tréfákat ne tűrjön házánál, hanem jó intések által adjon a dolognak fordulatot. Ő továbbá kenyeres gazda, kormányozza a házat, de soha se egyedül. Fontosabb ügyeknél, például a verésnél, eladásnál, kérje ki feleségének tanácsát is. Neje nem szolgáló, kivel kénye-kedve szerint elbánhatik, hanem felesége; már a név mutatja, hogy fele joga van a házban. Ha azonban fontos okok sürgetik, hogy máskép cselekedjék, mint felesége óhajtja, akkor szeretetteljesen világosítsa föl ezt erről és ne látszassák soha önkényt gyakorolni. Munkássága, szorgalma, gazdálkodása által annyit iparkodjék szerezni, hogy egész háznépét eltarthassa, de túlzott erőködés által ne rontsa meg egészségét. Gazdálkodása mellett ne legyen fukar, zsaroló, uzsorás, mert ilyen kereset nem hozhat áldást házára. Ne legyen pazar, iszákos, játékos, mert nem csak ő, hanem felesége és gyermekei is megsiülik. Fontold meg, hogy családapának nem lehet többé oly bőven költeni, mint nőtelen korában. Minden garassal takarékosan bánj. — Feleséged elől ne zárj el semmit, mert ezáltal bizalmatlanságot gerjesztesz benne. Szomorú dolog, ha a szegény feleségnek úgy kell kikoldulni férjétől minden krajczárt, mely a házi szükségekre és gyermekei ruházatára szükséges. Csodálod-e aztán, ha feleséged más után iparkodik a szükségest megszerezni ? Csodálod-e, ha feleséged megcsal, ha alattomos? Igaz, nem szép tőle, de valld meg igazán: nem magad vagy-e mindennek oka? Te bőven költesz, élvezed napjaidat, sokat költesz ruházatra, és szegény feleséged fölvidítására, örömére semmit sem akarsz költeni. Nem szégyenled magad, hogy, míg te jól ruházva jársz, addig feleséged és szegény gyermekeid otthon rongyosak. És ha kérni mernek, akkor kész a dörgés. Ily bánásmód pogány eljárás, de, úgy hiszem, kerülni fogjátok. A nőnek első és főkötelessége: az engedelmesség. Valamint az egyház Jézus Krisztusnak engedelmes mindenben és mindenkor, úgy a nőnek készséggel kell engedelmeskednie a ház férjének. Már Éva Isten rendeléséből férjének alávettetett. Sz. Pál pedig világosan mondja: Ti asszonyok, férjeiteknek engedelmesek legyetek, mint az Urnák; mert a férfiú feje az ő feleségének , mint Krisztus is feje az anyaszentegyháznak. Azért, mi képen az anyaszentegyház alája vettetik Krisztusnak, azonképen az asszonyok is mindenekben az ő férjeiknek szót fogadjanak (Ephes. 5, 23—24). Ezen engedelmességet már az oltárnál ígéri és, mint becsületes nő, tartozik meg is tartani. Ha azonban a férfiú olyant parancsol, ami Isten törvényével ellenkezik, nem köteles engedelmeskedni. És más dolgokban is, ha a nő látja, hogy engedelmessége által kár történnék, vagy ezen engedelmesség a családnak hátrányára szolgálna, köteles szelid szavak által férjét az ellenkezőről meggyőzni. Még akkor is, ha férjed goromba, megnyered bizodalmát, ha állandó engedelmességet tanúsítasz iránta. Ellenben daczolás, engedetlenség által ellenszenvet keltesz benne és gyűlöletet gerjesztesz. Az engedelmesség példányául szolgál sz. Monika, ki pogány férjének igazságtalan bánásmódját a legnagyobb szelidséggel fogadta és ellene soha sem zúgolódott. Nőtársainak mindenkor azt ajánlotta s tanácsolta, hogy nyelveiket zabolázzák,mert a daczos szó sok kellemetlenséget szül. A feleség második kötelessége: a gazdálkodás. Tagadhatlan, hogy jó gazdálkodó asszony valódi áldás a házban, ő egy garasból százat csinál, méltán nevezhető férje jobb kezének. Míg a gazda fáradságos munka által szerzi a mindennapi kenyeret, addig felesége szorgos gazdálkodás, ügyes kormányzás, hasznos dolog által iparkodik szaporítani a már létező vagyont. Tisztaság, rend, pontosság ama főtulajdonok, melyek a nőt különösen ajánlják. Egy takarékos gazdasszony sokat képes meggazdálkodni és jó beosztás által növelni a vagyont. A férfiú a külgazdaságot, a nő a belgondokat ví 4i