Katholikus Néplap, 1870. január-június (26. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-06 / 1. szám
melyekből az apáczák, és ama körülmény a legundorabb hangulatba hozta őket. Ez időben a király (II. Ferdinánd) az anyák óráit és költőit szokta igazgatni. — Egy más alkalommal a magyar királynak (III. Ferdinándnak) anyját, a királynét, egy meredélyes lépcsőzeten, melyen inkább kúszni, mint menni lehetett, a padlásra kelle vezetnie, hol a királyné (II. Ferdinánd hitvese) a fehérneműek száritgatására erkélyt szándékozott építtetni. Étkezés után a királyné az apáczákkal közösen dolgozik, és együtt végezé a délesti ájtatosságot, velök imádkozván. Eleonóra királyné tiszteletben tartá Paula perjelnőt, ha ez megbetegedék, saját orvosait küldé hozzá, úgyszintén saját asztaláról étkeket is, sőt leereszkedőleg szolgálatokat is ten neki, és társalgóit vele. A királyné az újból építendő kolostor tervrajzát is elkészítteté. 1630. július 16- kán véve ez kezdetét. Visszatérve megkoronáztatása után 1630-ik évben (Magyarországból) a királyné, koronázási öltözékét a zárdának ajándékozó. A nép zúgolódni kezdett, mivelhogy különféle házak vásároltattak meg a zárda kiépítése végett. A spanyol király testvére, Mária herczegnő a zárdát egy aranynyal kivert és drága kövekkel kirakott szekrénykével tisztelé meg, a sekrestyében levő ostyák őrizésére. — Mansfeld gróf pedig ébenfából készült kereszttel, a rajta függő Krisztus képe ezüstből lévén. 1631- ki június hó 17-kén Thonhauser Klára fiatal gróf-kisasszony öltözék be. — Ez udvari hölgy annyira megijedt, midőn a Bécsbe érkezett karmelita apáczákat látá, hogy arczát is elfödé. Domonkos (karmelita) perjel ugyanakkor megjövendölé neki , hogy az udvari kisasszonyok közös, ő fog legelsőben a szerzetbe lépni. — Egy hétre rá, ismét két udvarhölgy öltözék be. 1631- ben nov. 23-kán Trips Karolina-Mária bárónő szintén úgy tőn. 1632- diki ápril 18-kán minicheni Stoczin Mária kisasszony, ugyanazon év május 2-kán a prot. vallásról lemondott Schlick Dorka gróf kisasszony, május hó 17- kén pedig Spiring Mária-Klára bárónő és udvarhölgy öltöztetének föl. A háború tartama alatt fönakadt az épitkezés, de 1632-ben újból megkezdték , Károly karmelita áldozát, ki jó építész volt, bízatván meg annak vezetésével. 1633- ban oct. 22-kén a királyné, Eleonóra, az új zárdatemplom alapkövét téve le ünnepélyes módon. E kő nyiladékába a királyné egy vastartályt tett, és ebbe egy aranypénz-, és következő felirattal ellátott ércztábla illeszteték : A keresztény elit az ószövetségen alapszik, ez pedig épen nem tartalmaz hitregéket. Volt e vízözön? Tagadhatlan az, a világtörténelemben is. Az ősnépek egyezőleg alliták, bárminő hitnek, vagy miveltségbek valának is, hogy egykor a világot vízözön bobta el. Sőt nyelvök szerint, fölemlítik azoknak neveiket is, kik a vizözön„A legszentebb és megoszolhatatlan Szentháromság dicsőségére és örök emlékül Eleonóra, római császárné, Magyar- és Csehország királynéja, osztrák fő- és mantuai herczegnő. II. Ferdinánd római császár (és uralkodó magyar király), III. Ferdinánd(trónörökös koronás) magyar király, Lipót főherczeg passaui püspök, Mária Anna és Czeczilia Renáta főherczegnők jelenlétében, bizonyos vonzalomból és kegyeletből, ünnepélyesen tévé le (Eleonora) a kármelhegyi szent Illésről nevezett gyülekezet sarutlan kármelita apáczai zárdájában az első alapkövt, és azt szent József patriarchának, a Boldogságos Szűz jegyesének áhítattal szentelé 1633. okt 22-kén. Ennekutána Ditrichstein bibornok énekes szentmisét mondott, és valamennyi uraságok a kolostorban ebédelének. — Deczember 3-kán a templom fölszenteltetett. 1634-ben julius 20-dikán az apáczák által lakott ház nagyon roskatagnak találtaték , mihez képest újra kelle építtetnie, és a zárdaszüzeket ezalatt máshová áthelyezni. E végre a cs. és kir. udvari várlak közelében levő ház jelölteték ki számukra. Eleonóra királyné örvendve örvendezett, hogy szeretett apáczái ismét közel lesznek hozzá, és II. Ferdinánd király egy alkalommal ugyanazért tréfálkozva azt mondá , „hogy attól fél, mikép most többször el fogja őt veszteni, mert egész napokat töltene majd az ő kedvelt karmelita apáczáinál.“ A főudvarmesterné bizaték meg azzal, hogy az apáczákat négy zárt udvari hintóban ideiglenes lakhelyükbe vezesse. A zárda testvérekkel együtt 18-an valónak a apáczák. A szent Kláráról nevezett király-kolostor mellett kellettkocsizniok, és ott szentmisét hallgatának. De Paula perjelnő és Beatrix anya, kinek nagynénje ama kolostorban volt, az egész napot ott tölték el, a király (II. Ferdinánd) és Eleonóra királyné is akkor a királyzárda ebédlőjében közösen együtt étkezének, és a perjelnőnek is — a királyné parancsára, ebéden ott kell maradnia. Szeptember 15-kén a fiatal Sternberg Eufrozina- Dorka grófnő lépett a zárdába. Nászhozomány fejében vitt magával 14 ezer forintot, és kétezer forint értékű ékszert, október 15-kén le is téve a szerzetfogadalmat. Ugyanazon 1645-dik évben beöltözködik Greller Anna- Szilárdka a főherczegnő és utóbb bajor választófejedelemnő udvarhölgye. (Vége következik.) Devics Józsefből megmenekültek. A zsidók Noénak nevezék őt, Kaldeában Xisuthurnak, a hinduknál Satlavratinak, az ős helléneknél Deukálionnak, a mexikánoknál Terpinek, sat. Azért az ősnépek nem is mertek a síkságon lakni, hanem csak a hegyeken, mert féltek a vizözöntől, nehogy meglepje ott őket; miként azt Plátó bizonyítja, négy századdal Krisztus előtt. (De legib. 1. 3.) — Meg ne csaljanak! I. A vizözönről.