Katholikus Nevelés, 1923 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1923-01-01 / 1. szám
A FIZIOLÓGIA ÉS A LELKIÉLET 3 talma finomságokból, gyöngédségekből és figyelmességekből tevődik össze. Ez pedig ismét csak az úri, művelt családokban van meg. És minél vallásosabb az a művelt család, annál belterjesebb annak érzelmi élete. Tapasztaljuk az iskolákban növendékeinknél. Hogy azután az Isten ilyen gyöngéd lelkületet használ fel mély, érzékeny és szerteágazó vallásos lelki élet élésére, ne vegyük Tőle rossz néven. És hogy a Breviarium majd minden újabb szentjénél azt olvassuk : piis parentibus natus, nobili ex prosapia oriundus, azon ne csodálkozzunk. 2. A második dolog, ami itt-ott felvetődik, a nehézség : A szentek, kik fiatal korban haltak el, majd mind tüdővészesek voltak ! És halljuk bizonyos mal’aise-zel mondva : Megint egy tüdővészes szent készül, a kis Teréz ! De a közönséges életben is halljuk a fehéres, alabastrom színű és áttetsző arcú, vézna csontú, nyurga gyermekeknél. No, ez sem él soká, ez is a mennyországnak született! Mi igazság van ebben ? Milyen fiziológiai összefüggés van a tuberkulózis és a lelki élet között ? Kissé kényes kérdés , de helyesen érti és sejti az, ki nem akarja helytelenül érteni. Hogy van összefüggés, a tények bizonyítják , bizonyítják iskolai és lelkipásztori tapasztalataink. Hol fogjuk meg hát a dolgot ? Az élettan vagy fiziológia egyik tétele : a szervezet létének minden percében tudatában, inkább érzetében van a saját képességeinek. A fogfájás közömbössé teszi a környezetet és untta az életet: a fájdalom erőt vett és uralkodik az egyénen! A meghűlt, legyöngült szervezet fáradságot érez és egy bizonytalan érzés szállja meg: mi lesz most ? Az erőérzet kiesett kezéből! Ezek fiziológiai dolgok, érzetek és érzések, és a szervezet ellenálló erejének kisiklását mondják, mellyel az ép korában minden nehézséggel szembe nézett. Tudatos és tudatra jött hangulatokká lesznek, ha az állapot tartós. Lehet átmeneti is ; az ember csak napok múlva emlékszik vissza : kedvetlenség, bágyadtság bántott ; nem tudom, mi lehetett oka. Oka mindenesetre a szervezet befolyásolása volt valamely lappangó betegségi ok által, mely az életműködések leszállítását vonta maga után. Hogy ilyen állapotok a lelki-szellemi életre, a gondolkodás és érzés élénkségére, színezésére, valamint az akarás feszültségére visszahatással vannak, nem szükséges bizonyítani, így a gyönge szervezetű egyén minden betegségi ok nélkül tartósan ilyen érzéskörben mozog. Látjuk gyermekeknél és felnőtteknél. A gyönge szervezet állandóan érzetében van leszállított erejének és életképességének , önkéntelenül fél attól, mi azt még jobban leszállítaná, a betegségtől, megfelelőleg nagy cselekvésekre nem vállalkozik, a külvilágot nem meri maga ellen kihívni, mert az ilyen vállalkozás egyrészt csak életerejét fogyasztaná, másrészről folyton kíséri a felötlő gondolat: ki tudja, hogy vállalkozásom gyümölcsét fogom-e élvezhetni. Érzése, megfigyelése befelé irányul, épp azért, mert magát nagyon érzi; nagy akarati megnyilvánulásoktól a külvilággal szemben tartózkodik.