Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)
1972-05-21 / 21. szám
2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY A legrégibb katollkuj magyar tap az Egyesfiit Államokban é* Kanárik has The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States f|fui C-arvarla Published Weekly except Easter and Christmas and two weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate - Pástor Editor in Chief Emeritus: Father. GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES. ELŐFIZETÉSI ARAK. For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ____ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben___$ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben __— $ 5.00 For two years In Canada $18.00 Két évre Kanadában ..__$18.00 For one year in Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában-----$10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ...... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada. Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátas megbízásából Tiszteletbeli főszerkesztő: Ft. TAKÁCS GÁBOR, O. F. M. Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS, O. F. M. 1739 Mahoning Ave., Youngstown Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 Szerkesztő: ESZTERHÁS ISTVÁN 2930 E. 114th St., Cleveland,Ohio 44104 - Tel.: (216) 795-0748 ADVERTISEMENT RATES» $1.80 per column Inch 1—2 times: $1.70 per column Inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 times; $1.40 per column inch 26—51 times; Vi page $50.001» 3k page $90.00; 1 full page $ 170.0c Second class postage paid at Youngstown, Ohio Mély szomorúsággal jelentjük, hogy drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk és dédapánk Dr. Schandl Károly v. magyar királyi titkos tanácsos, a m. kir. Főrendiház v. örökös tagja, a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium py. államtitkára, az Országos Hitelszövetkezet (O. K. H.) v. vezérigazgatója és alelnöke, az Országos Tejszövetkezet (OMTK) alapítója és v. elnöke, a Genfi Munkaügyi Szövetkezet v. tagja, a Nemzetközi Agrár Kongresszusok v. alelnöke, a Keresztény Földmíves és Kisgazda Párt egyik alapítója, a Faluszövetség v. alelnöke, Veszprém vármegye örökös megyebizottsági tagja, a „SOPHIANA” Emericana Kat. Egy. Hallgatók v. Protektora, az „Országos Széchenyi Szövetség” alapítója és v. első elnöke, a Cserkész Szövetség X. Ker. Protektora, Csongrád város díszpolgára. Kitüntetései: Finn: „Fehér Rózsa Rend” nagy keresztje. Bulgár: I. O. nagy kereszt. Görög: I. O. nagy kereszt. Francia: Tiszti nagy kereszt „Merít Agricole”, stb. 1972. március 18-án, életének 90-ik esztendejében, a szentségekkel megerősítve, visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Földi maradványait 1972. március 22-én, engesztelő szentmisét követően, a római katolikus anyaszentegyház szertartása szerint Stamford városában (Connecticut állam — U.S.A.) a Springdale St. John katolikus temetőben helyeztük örök nyugalomra. Gyászolják: Dr. Schandl Károlyné Menyhért Tessa felesége; Dr. Schandl W. Károly, özv. Ziegler Gézáné, Dr. Schandl Tessa Franciska gyermekei; menye: Pollák Éva; Unokái: Ziegler Géza, Schandl Károly, Cathy, Theresa; dédunokái: Ziegler Géza, Julie, Adrienne és Péter; unokamenye: Dora Eszter; testvérbátyja: Dr. Schandl József (Budapest): sógornői és kiterjedt rokonsága. Stamford, Conn. 06901, U.S.A. Kedves magyar Szülők! Nyaraltató iskolatáborunkat hét és tizennégy év közötti magyar származású fiúk és leányok számára rendezzük. . Színhelye a gyönyörű fekvésű Sik Sándor Cserkészpark, Fillmore, N. Y. község határában, Buffalo N. Y.-tól 75 mérföldre délkeleti irányban. Elhelyezés: sátrakban, szükség esetén házak is állnak rendelkezésünkre. , A tábor tartama: egy teljes kalendáriumi hónap, ill. négyteljes hét. , Jelentkezési határidő nincs, de tisztelettel kérjük, hogy jelentkezésüket június 14-ig postázzák. Előadó tanárok-vezetők a buffalói Calazanctius Preparatory School magyar származású tanárai, valamint a MagyarCserkész Szövetség lelkes és hozzáértő tisztjei és segédtisztjei közül kerülnek ki. Valamennyi kipróbált és bevált cserkészpedagógus. Tantárgyak, magyar írás-olvasás, nyelvtan, alapvető magyarságismeret. Történelem, földrajz, néprajz, irodalmunk nagyjai, nagy magyarok öröksége, mit adott a magyarság a világnak. Számtan: alapműveletek, törtszámok, százalék-számítás, arányszámítás, hatványozás, gyökvonás és mértani alapismeretek. Kézügyesség: fonás, faragás, bérmunka, női kézimunka. Cserkészismeretek: a szabadban való mozgáshoz és éléshez szükséges alapismeretek. Bizonyítvány: iskoláink a piarista atyák által alapított ésvezetett Calazanctius Preparatory Schoolnak, valamint a Magyar Cserkész Szövetségnek hivatalos nyári tanfolyama. Elvégzéséről hivatalos bizonyítványt kapnak azok, akik a teljes tanfolyamot elvégzik és a követelményeknek megfelelő eredményes vizsgát tesznek. College Credit: magyar nyelvismeretből jó eredménnyel vizsgázó gyermekek College creditet is szerezhetnek. Ezt a vizsgát egy az állam által kiküldött egyetemi tanár előtt kelltenniük. , Részvételi díj: a jelentkezéskor küldendő be minden gyermek után tíz dollár. Ez nem jelentkezési díj, hanem beleszámít a tábordíjba. Ezt a tíz dollárt azonban a részvételtől való visz- Török István: Kalauzkodom egy letéti könyvtárban Baj van az üzleti szellemmel? A letéti könyvtárban, természetesen, nemcsak arról olvashatunk, hogy miért nem terem a fánk „jó" gyümölcsöt. Sokszor érkezik nyomtatvány a kormány sáfárkodásáról a gazdasági élet minden viszonylatában, köztük nem a legkevésbé érdekes, amit a külkereskedelemről tudatnak velünk a hivatalos számvetők. Ilyen beszámoló volt az a füzet is, melyet a napokban hozott a posta. A főcím szerint a külkereskedelmi ellenőrzésről tartalmazott adatokat a piros-fehér fedelű könyvecske. 1971 utolsó negyedéről állította össze a Kereskedelemügyi Minisztérium az adatokat és az elnök, a szenátus és a képviselőház tagjainak ajánlotta — gondolom megszívlelésre. Érdekes bogarászni ebben az — elméletileg — csupa számokkal foglalkozó írásban, különösen ha meggondoljuk egyre romló pénzügyi helyzetünket. Amerika a múlt évben, első ízben sok évtized óta, kevesebb árut szállított ki, kevesebb pénzt kapott áruiért, mint amennyit behozott. Magyarul: a külkereskedelmi mérleg lebillent: az Egyesült Államok kivitele kevesebb, mint a behozatala, így az amúgy is egyre nagyobb államadósság még ezzel is növekszik. Minden okosan gondolkodó és jó hazafi természetesen rögtön azt ajánlaná, hogy az országnak kötelessége minden lehető módon fokozni a külkereskedelmet és portékáit piacra dobva vissza kellene billenteni azt a veszélyesen az országot víz alá húzó mérlegkárt. Valami baj van az üzleti szellemmel... Ebben sokan megegyezünk. Valahol az amerikai élelmesség és termelékenység (vagy a minőség), és az árviszonyok között útat tévesztettek azok, akiknek az útkeresés volt a kötelessége és ha talpra akarják állítani az országot kevesebb politikai osztozkodásra, több, régi üzleti találékonyságra, alaposságra van szükségük. Mikor ezt a kiadványt megláttam, természetes érdeklődéssel kezdtem forgatni, hiszen a címe ez volt:‘‘Export-Control" — Külkereskedelmi Ellenőrzés, — legalább megtudom miért tesznekféket bizonyos dolgokra, melyeket, úgy látszik, a külföldiek szívesen vesznek, mert ha nem akarnák venni akkor ellenőrzés nélkül se kellenének senkinek. Olvasgatni kezdtem a 60 oldalas füzetet s mindjárt láttam, hogy ez esetben az üzleti szellemmel nincs baj,mert amit el tudna adni az ország és amiből ugyancsak bevétel lehetne (ha nem állnának a bakterek az ország sorompóinál), az bizony nemcsak az üzleti mérleget billenthetné egyensúlyba, hanem az egész ország szekerét is felboríthatná. A kiviteli új törvény, meyet 1969-ben hozott a törvényhozás, kimondja, hogy szükségárukat, melyek kivitele veszélyeztetné az ország gazdasági érdekeit, vagy termelvényeket, amelyek a nemzetbiztonságot kátyúba juttatnák, nem szabad eladni, illetve bizonyos országokba exportálni. Mindjárt az első oldalon találkozunk Észak-Korea, Észak Vietnam és Kuba nevével, ahova teljes és tökéletes zárlatot rendelt el a törvény, nemzetbiztonsági okokból. Bizonyos árukat nem szabad szállítani Oroszországba (Szovjetunióba), a keleteurópai államokba és a kínai „Népi" Köztársaságba, ahogy a könyv mondja, olyasmit tilos kivinni, amivel jelentőségteljesen megerősítenék azok a katonai erejüket. Vannak aztán olyan korlátozások is, melyeket politikai meggondolások vezettek be, így nem szállíthat amerikai cég fegyvert, lőszert bizonyos fémeket Délafrikába és a portugál gyarmatokra. Ezeken a rendelkezéseken úgy tudnak segíteni, hogy időnként külön engedélyekkel mégis biztosítanak valami kereskedelmi forgalmat az ú. n. “Third World" (Harmadik Világ) színes államainak nyomására hozott korlátozások megkerülésével is. A report szerint 1971 utolsó három hónapjában közel egy milliárd (egy billió), dollár értékben szállítottak árut a keleteurópai országokba. Magasan az importálók elején vannak az oroszok, akik — egyedül — 959 millió dollár értékű árut kaptak az USA-ból ezalatt a kis negyedéves időszak alatt. A kelet-németek, magyarok, csehek és lengyelek importálták a többit. Vannak áruk, amelyekre nem kapnak bizonyos államok engedélyt és ez a lista az érdekes. Nézzük csak meg néhány cikk alapján, mit is kérnek onnan túlról, amit nem kapnak meg? Közel 30 millió 100 ezer dollár értékben megtagadta a kereskedelemügyi minisztérium a találmányokat, (licenseket). Biztonsági okokat említettek a tilalomban. Például egy 22 ezer dollár nyomóüzemet töröltek a rendelésből Magyarországra, mert azzal katonai komputereket lehetne ellátni az úgynevezett elektronikus aggyal. Ugyancsak a tiltott listán szerepel két, tizedes multiméter, melyeket katonai célokra használhatnának fel. Bizonyos fotoelektronikus lemezeket sem kaphatnak meg odaát, mert azokat fel lehetne használni légi megfigyelésre. Az oroszok Amerikából mélytengeri műszereket akartak vásárolni, mivel ezek minősége sokkal jobb mint azoké, melyeket más országokból minden korlátozás nélkül megkaphatnának. A kormány az anyagi veszteség ellenére is megtagadta az engedélyt, mert úgy találták, hogy ezeknek a pumpáknak, víznyomásmérőknek és a fényképezőgépeknek háborús célokra való felhasználása sokkal veszélyesebb lehet mint azok a dollárok, melyeket az ország anyagi egyensúlyának helyrebillentésére fordíthatnának. Sok ilyen adatot sorol fel a könyvecske. Nem katonai titkok. Akiket érdekel, megvehetik 35 centért a könyvesboltban és láthatják azt is, mit vesznek a vasfüggöny mögötti országok az Egyesült Államoktól. Magumitól a plasztikcsövekig mindenféle árucikk kerül át Uncle Sam boltjából és dollárokat kapunk, erecskéket a kicsorgó folyam helyett... Átforgattam a kis könyvet megosztottam olvasóinkkal, amit a bevezetésében találtam és amikor becsukom a vörös fedelét, arra gondolok, jó hogy van egy szín, amelyet a legalkalmasabban használhatnak s melyet mindenki, aki ismeri a forgalmi lámpákat, megért, okosabb, ha bizonyos mértékig baj van az üzleti szellemmel, és néhány dollárnyi lencséért nem adjuk el azt, amit nem lehet visszakapni, ha egyszer elveszett ... Na, ugye! A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP írja ez év február 29-én fiatalságunkat — talán nem is annyira az általános iskolásokat, hiszen ők még sokat változnak -- elég sok vád éri, miszerint közönyösek, cinikusok és a hazafias érzéseik sem eléggé mélyek. Volt persze időszak és ezt ifjúságnnk is bizonyára ismeri, amikor ezzel a dologgal csínján bántunk. Azt hittük, hogy ha ápoljuk hazafias érzéseinket, hagyományainkat, szokásainkat, jártunk vele az internacionalizmusnak.” Na, ugye, mi lett belőle! Az ifjúság, amint ma panaszolják, közönyös, cinikus lett és a szocialista hazát nem túl mélyen kedveli... Na, ugye, ez a „szocialista realizmus” vitathatatlan eredménye. A pártbölcsesség előrelátása ... Na, ugye? KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA szalépés esetén nem térítjük vissza. A részvételi díj többi része vagy a jelentkezéskor fizetendő, vagy pedig a táborba való megérkezéskor. Részvételi díj szempontjából minden megkezdett hét teljes hétnek számít. Táborunk egész nyáron nyitva van. Akik akarnak négy héten túl is maradni, maradhatnak, de rendszeres kulturális programot nem biztosítunk. Biztosítás: a cserkésztáborok ismert csoportbiztosítása minden részvevőre kötelező és a részvételi díjban benne van. .Kérjük azonban a kedves szülőket, tájékoztassák az iskola,tábor vezetőségét, hogy milyen más családi biztosítás gondoskodik a táborozó gyermekről. Látogatás: szülők és rokonok számára bármikor, de kérjük válassza mindenki a hétvégét látogatásra. Ne vonjuk el agyermeket a közös programtól. Postacímek: Június 30-ig: Rev. Louis J. Kővári Sch. P. 167 Windsor Ave., Buffalo, N. Y. 14209. Telefon: 885-8508 vagy :885-3743. Július 1 -től: Rev. Louis J. Kővári Sch. P. Alexander 'SIK Hungarian Scouts, Fillmore, N. Y. 14735. Tel.: 007-8594. Pünkösdi Rózsa táncestély Clevelandben A Vitézi Rend jelenti, hogy “PÜNKÖSDI RÓZSA” táncestélyét 1972 május hó 20-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Cleveland Sheraton Airport Inna Windsor Báltermében (15541 Brookpart Road, Cleveland, Ohio 44135) rendezi. A táncestélyre szeretettel és tisztelettel vár minden honfitársat, bajtársat, rendtársat hozzátartozóival és barátaival a Vitézi Rend. A Vitézi Rend “Zrínyi” kulturcsoportjának táncestélyt megnnyitó műsora: Köszöntő — v. Nagy Kornél, a Vitézi Rend U. S. A. törzskapitánya. Reviczky Gyula: Magyar lány — szavalja: Páncélos Anna. Magyar dalok — énekli: Bodnár Lajosné — zongorán Idséri: Alapi Endre. Mécs László: Tavaszi sürgöny — szavalja: Ferenczy Zsuzsanna. Liszt: Szerelmi álmok — zongorán játssza: Matavovszky Zsuzsanna. Magyar népitáncok — bemutatja Soltay István és tánccsoportja. Műsorvezető: Dr. v. Tapolcsányi Oszvald, Ohio és környékének vitézi hadnagya. A táncestély jövedelméből támogatjuk az "Egyesült Magyar Alapot". Táncjegy személyenként 5 dollár, nyugdíjasok, önálló keresettel nem rendelkező ifjúság részére 3 dollár. Parkolás az étterem, hotel körül díjmentes. Hazai életképek A pártotszükséges rosszának tartják (De a párt nem meri törölni őket) Kádár János a magyarországi proletárdiktatúra diktátora, a párt főtitkára a kommunista párt X. kongresszusán ezeket mondotta: „Mindig tartsuk szemünk előtt: az ifjúság a párt, a nép, a szocialista haza ígérete és jövője!" Így hát Magyarországon nem az a nagy kérdés, hogy mit mond Kádár, hanem, hogy mit mond a magyar ifjúság? Mit ígér a pártnak és a szocialista államnak a jövőre. Az ifjúság alkudozik a párttal A kifutó jelek azt mutatják, hogy a magyarországi ifjúság unja a párt sok ígéretét, a megkövetelt sok munkát, a nehéz életkörülményeket, az ingázást, a lakáshiányt, a lezárt határokat, stb. A PEST MEGYEI HÍRLAP március 11-i számában nagy felháborodással ír erről a véleményről és hogy küzdeni tudjon ellene, meg is jeleníti. A cikk címe is igen jellemző: „Méltatlan alkudozás”, ,,A pártbélyeg nem árucikk" . . . • Három fiatal, pesti munkás A történet azzal kezdődik, hogy 1971 elején a központi bizottság titkársága 1970 decemberi határozatának megfelelően a majosházi pártalapszervezet januárban felülvizsgálta a párttagok tagdíj-befizetési besorolását. Megállapította, hogy három fiatal munkás jóval kevesebbet fizet, mint amennyit keresete után kellene. A három fiatalember — mintakészítők— 1970 júniusában kezdett dolgozni a majosházi Új Élet kolhoz kiegészítő üzemében. Fővárosi lakosok lévén, a jó kereset reményében vállalták a naponkénti ingázást ebbe, a főközlekedési útvonaltól távol eső, eldugott kis faluba. Korábbi munkahelyükön bizonyára nem vették szigorúan a tagdíjbesorolás előírásait mert — noha ott is jól kerestek — mindössze 30 forintos tagdíjat fizettek. Majosházán hatvanat kértek először tőlük, meg is fizették, szó nélkül. Aztán elkészítették az új besorolást és a három fiatal egyszerre 300 forintos kategóriába került. Ebből engedett később a párt és 200 forintot kért tőlük. De a fiatalok továbbra is csak hatvan forintot fizettek. • Nem alkalmazzák a szigorú szervezeti szabályzatot A kommunista párt elhatározta, hogy a három fiatalt pellengérre állítja és a Pest megyei Hírlappal a hivatalos, helybeli pártlappal megtámadtatta őket. A kommunista párt szervezeti szabályzata szerint ki kellett volna őket zárni, hangoztatja a lap, mert a szervezeti szabályzat egyik helyen kimondja, hogy ,,A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lehet az, aki 18. életévét betöltötte . .. rendszeresen részt vesz a párt valamelyik alapszervezetének munkájában, fizeti a tagsági díjat, a szocialista erkölcs szabályai szerint él és munkája, magatartása alapján megbecsülést élvez”. Másik helyen pedig megállapítja a szervezeti szabályzat, hogy: ,,A taggyűlésnek törölnie kell a párttagok sorából azokat, akik felszólítás ellenére 3 hónapig saját hibájukból nem vesznek részt az alapszervezet munkájában vagy nem fizetik a tagsági díjat.” De a három fiatalember egyáltalán nem rezzent meg a fenyegető nyilvánosságtól. A tudósító közli a velük folytatott beszélgetést: „Töröljenek a párttagok sorából...” F. Lénárd ment a legmesszebb: tavaly nyáron beadványt írt a pártvezetőségnek. — Arra kértem a vezetőséget, hogy töröljön a párttagok sorából. — Inkább kilépne a pártból, minthogy megfizesse a 300 forintos tagdíjat? —* Nem azért! Megírtam, hogy házat építek, minden szabad időmet az építkezésen töltöm, emiatt még taggyűlésre sem tudtam járni, hónapokig . . . — A Szervezeti Szabályzat értelmében ezért nem törlés jár, hanem kizárás. — Megvolt rá a lehetőség, miért nem zártak ki? . . . — Ennyire «ragaszkodik» a párthoz? — Ezek után ez a véleményem — szögezi le konokul." A párt „szükséges rossz” Sz. Sándor veszi át a szót. Hármuk közül ő a legidősebb — ámbár még ő sem lehet harmincéves — és a legképzettebb: másodéves a marxista-leninista esti egyetemen. — A mi keresetünkből miért nem számítják le a 30 százalékot, mint a többi tsz-tagnál? — kezdi. .— Önt ez a pártszervezet javasolta továbbtanulásra az esti egyetemen. A termelőszövetkezet évente 21 nap tanulmányi szabadságot biztosít önnek. Szokatlan módon hálálja meg . . . — A pártszervezet is jól jár, ha tagjai politikailag képzettek. A szövetkezetnek pedig a munkámmal hálálom meg, ami ellen sosem volt kifogás. Különben, itt a gazdasági vezetés úgy tekinti a pártot, mint szükséges rosszat!” „Tudja azt a titkár elvtárs...” — Mennyi tagdíjat fizetnek végül is? — Százhúsz forintot. — Ezt K. József mondja, aki eddig csak figyelte a vitát. — Én egy darabig többet fizettem, de amikor megláttam egy okiraton, hogy rajtunk kívül más is van, akinek háromszázat kellene, de kevesebbet fizet, akkor azt mondtam: majd, ha mindenkitől megkövetelik! — Kire céloz? — Tudja azt a titkár elvtárs, nagyon jól... „Mi lesz ennek a vége?” A cikkíró megdöbbenve teszi fel ezt a kérdést cikk végén: „F. Lénárd három hónapig nem fizetett tagdíjat, hónapokig nem járt taggyűlésre, mindhárman egy éve vitatkoznak, alkudoznak a tagdíj összeg körül. Mi lesz ennek a vége?" ★ Jó kérdés, amit a PEST MEGYEI HÍRLAP munkatársa feltesz. De azt hiszem, különösebben csak a párt főfunkcionáriusait rendíti meg. Mert a leírt jelenség és előzményei azt mutatják: ez nem majosházi probléma. Különben nem lövöldöztetnének rá a nyilvánosság ágyúival. Amint az 1972. évi március 15-i tüntetés is erről üzent, ugyanúgy a majosházi riport is azt mondja: a mai magyar ifjúság, és maga a munkásifjúság is egyszerűen és őszintén ki meri mondani, nem érez semmiféle együvétartozandóságot vagy hűséget a Magyarországon uralkodó párt iránt, töröltetni szeretnék magukat a pártból, mert csak „szükséges rossz”-nak tartják, amely a pártelőjogokat védi... A párt pedig nem meri törölni őket. Hátha elhisszük, amit Kádár mond, hogy az ifjúság határozza meg a párt, a szocialista állam jövőjét — nos, akkor a párt és a szocialista állam jövője beborult. Bécs, 1972 május. 1972. május 2)