Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-12-05 / 46. szám

1976 december 5. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA NEW YORK, N. Y. Október 31-én szomorú vasárnapra ébredtek a New York-i magyarok. Szürke, hideg, esős időt hozott az ősz. Délután egy kicsit kiderült, még a nap is kikíváncsiskodott a felhők mögül, de mire este a Lincoln Centerben megkezdődött dicsőséges szabadságharcunk 20. évfordulójának emlékestje, újra megnyíltak a felhők csapjai és orkánszerű szél támadt. A magyarság ennek ellenére sűrű sorokban tódult a hangversenyterem, bejárata felé. Mire a magyar himnusz örökszép dallama felcsendült, kétezer ember énekelt együtt a nagyvantagú hangversenyzenekarral. A Rákóczi induló ütemére bevonult a magyar zászlók erdeje és az egyenruhás cserkészek elhelyezték a háromszínű ereklyéket körben a hatalmas színpadon. Füzér Julián atya lélekemelő imája után a közönség ismét elfoglalta a bársonyszékeket. Az MSZHVSZ nevében dr. Pogány András elnök üdvözölte az ünneplő sokaságot. Szavai nyomán kidomborodott ennek a nagyszabású ünnepélynek jelentősége és fontossága a mai nehéz politikai helyzetben. Majd az ünnepi szónok, Gereben István lépett az emelvényre, hogy elmondja ünnepi beszédét. A szónoklatok befejeztével Nemecz Andrea Bartók zongoraszvitjéből játszott egy szép részletet. Kovács Teri, a Nemzeti Színház volt tagja Ady*,,,Imádság háború után” című versét szavalta tetszetős előadásban. Óriás Lydia Liszt: Dafité szonátáját zongorázta igen komoly erővel és felkesültséggel. A magyar közönség kedvence, Szörényi Éva, a Nemzeti Színház volt tagja Tollas Tibor: „Bebádogoztak minden ablakot” című versét szólaltatta meg angolul, a tőle megszokott kiválósággal. Wachtler June, 17 éves harmadiknemzedékes magyar hárfaművész Händel B-dúr versenyművéből az andante tételt játszotta nagy sikerrel. Czobor Erzsébe és Lynn von Kersting a Bánk bánból adott elő egy jelenetet angol fordításban. Az első részt a American Concert Band Orchestra zárta Kodály: Háry János intermezzo című művével, majd Brahms két magyar táncával. Szünet után Alicia Zizzo Chopin: Fantázia impromtu-jét zongorázta gyönyörű könnyedséggel. A Hungária Táncegyüttes „In memóriám” címmel magyar népitánccal emlékezett meg a szabadságharcról. Ordassy Sarolta, a Metropolitan Opera tagja Verdi: a végzet hatalma című operájából énekelt egy áriát. Nagy Róbert, ugyancsak a Metropolitan Opera tagja, Puccini: Tosca című operájából adott elő. A két kiváló énekes Verdi: Aida című operájának kettősével zárta műsorát. Peleskey Erzsébet Bartók: Erdélyi estjét zongorázta, üde, fiatalos előadásmódban. Szörényi Éva pedig Tamási Lajos: „Piros a vér a pesti utcán” című versét szavalta, ezúttal ma 1956-1976 (Folytatás a második oldalról.) számú közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Az edmontoni zászlóanyák lelkes adománya 795 dollár. A menekülttáborokban levő honfitársak segítésére fordítandó a chicagói Vándorzászló Nagybizottság gondozásában. Brooks, Calgary, Ottawa és Vancouver után Edmonton volt a vándorzászló utolsó kanadai állomása. A vándorzászló kanadai körútja alkalmából a zászlóanyák 2426 dollárt adományoztak a menekültek segítésére, mely összeg szétosztásáról a bizottság nyilvánosan kíván elszámolni. A vándorzászló kanadai útját Szőts Pál bajtárs szervezte, míg a helyi fogadást Balogh Jenő bajtárs, az edmontoni MHBK vezetője és Igriczi István bajtárs, az MSZHSZ helyi elnöke szervezték. Összegezve: Edmonton magyarsága méltón ünnepelte a magyar szabadságharc 20. évfordulóját, gyárul, és a tapsfergetegből könnyű volt lemérni a siker fokát. Az ukrán népi táncegyüttes gazdag és mutatós műsora többször nyíltszíni tapsot kapott. A lengyel együttes színes népviselete és gyors krakowiakja jól beleillett a szépen összeválogatott műsorba. Utolsó számként a New Brunswick-i cserkészek Népi Táncegyüttese az „Első szerelem” című színes, kedves szatmári táncot adta elő fiatalos hévvel és hatalmas sikerrel. A közönség nagy megelégedéssel távozott, hiszen ha jól meggondoljuk, a vártnál is szebb és fennköltebb élménnyel gazdagodott. Bátran, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy ilyen színvonalas, művészi tökéllyel rendezett pergő műsor még nem került színpadra az utolsó húsz esztendőben. Meg kell itt említenünk Lovas Györgyöt, az MSZOSZ főtitkárát, aki egyéves fáradhatatlan és odaadó munkával készítette elő ezt a csodálatos rendezvényt. — A műsor összeállításának, rendezésének és levezetésének hatalmas és nehéz feladatát Majsai Májer György vállalta és méltán kijelenthetjük, hogy szerepkörét nemcsak gondos körültekintéssel, de kiváló szakmai felkészültséggel töltötte be. SAN FRANCISCO, California Október hazánk történelmében gyászos hónap. 1848 és 1956 dicsőségesen indult szabadságharcát mindkét esetben orosz fegyverek verték le. Ezrek haltak meg a harcok folyamán és lettek hazátlanok a hazában, hontalanok idegen országokban. Sokakat pedig kivégeztek vagy pedig börtönbe, száműzetésbe hurcoltak. San Francisco és környékén élő magyarok csaknem minden héten megemlékeztek valamilyen történelmi eseményről. Október első vasárnapján II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról és az aradi 13 vértanúról emlékeztek meg a Szent István Házban. A műsort Rákóczi imájával kezdték, melyet a Kamarakórus énekelt áhítatos lélekkel. Az ünneplő közönség megilletődötten hallgatta a nagyságos fejedelem,könyörgését és nagy tetszéssel fogadta dr. Kiss Tibor ünnepi beszédét, amely után a Kamarakórus néhány kuruc dalt énekelt. 1849. október 6. jelentőségét dr. Szabó Károlyné ismertette. A versek és dalok, amelyek szervesen kapcsolódtak a mondanivalóhoz, könnyeket varázsoltak a szemekbe és bensőséges, meghatott hangulatot teremtettek a szereplők és a hallgatóság között. ★ Október 22-én sajtókonferencia volt a San Francisco-i városházán. A magyar küldöttséget Mosconi polgármester szívesen fogadta. Ugyanezen a napon jelent meg az EXAMINER című lapban angol nyelven a forradalomról szóló hirdetés, amlyet dr. Hites Kristóf OSB fogalmazott meg s az egyesületek küldöttsége vitt el az újsághoz. 23-án délután a San Francisco-i városházától a gyászkocsi vezetésével 60 autó indult el zászlókkal, jelmondatokkal díszítve tüntetni, hogy emlékeztesse a város lakóit 1956 magyar hőseire. A gyászkocsi után magyar ruhás fiatalok mentek nyitott autóval és vitték a piros-fehérzöld szegfűből készült magyar címert. A szovjet konzulátus előtt minden autó tülkölve haladt át. Az út végcélja a névtelen katona síremléke volt a Presidióban. Az útvonalat motoros rendőrök biztosították a városon keresztül egészen a Presidióig, ahol a katonai őrség vette át tőlük a vezetést. A névtelen hős síremlékénél üdvözölhettük a velünk együtt felvonuló kis lett nemzeti csoportot, amely népviseletben, táblákkal csatlakozott hozzánk. A katonazenekar eljátszotta a magyar és amerikai himnuszt. Utána dr. Hites Kristóf atya mondott igen szép ünnepi beszédet angol nyelven, majd Könnyű Ernő képviselőjelölt szólt pár szót. A zenekar végül a Szózatot játszotta, amely után magyar ruhás fiataljaink elhelyezték az emlékműnél a címerkoszorút és leszúrtak mellé két magyar zászlót. Ezzel ért véget a meghatóan szép ünnepség. Jó néhányan elgyalogoltak még a szovjet konzulátus elé tüntetni, emlékeztetőül a 20 év előtt, Magyarországon elkövetett szörnyűségekre. Este ünnepség volt a Szent István Házban, melyet Németh Lajos vezetett le. A magas színvonalú történelmi visszapillantást dr. Jaszovszky József ,a katolikus misszió lelkésze mondta el, majd a Kamarakórus, Tárczy Kovács Erzsébet és Szabó Szilvikó szereplése zárta le az eseménydús napot.★ Október 24-én hat autó megrakodva emberekkel ment le Montereybe, ahol szintén szép ünnepség volt. Kalifornia első fővárosa zászlósríszben fogadta az érkezőket. Itt is szépen megrendezett autós felvonulás volt, melyet a városka főterén megrendezett szép ünnepség zárt le. — Zászlófelvonás alatt a katonai őrség tisztelgett. A magyar klub vezetősége Monterey és környéke magyarságának a nevében bronz plakettet adott a városnak, melyet a polgármester vett át. Ez az emléktábla ettől a naptól kezdve nyilvánosan hirdeti Monterey lakosságának és látogatóinak 1956. október 23. jelentőségét. A város ettől a naptól kezdve minden év októberében egy hétig zászlódíszbe öltözik majd, és így hirdeti a magyar összefogást Amerika nyugati partjain. Az ünnepség után — ahol a polgármester is megemlékezett a pap jelentőségéről — ebéd volt a Presidióban. Ebéd után a katonai iskola vezetője mondott ünnepi beszédet, majd bemutatásra került a „CBS Revolt in Hungary” című, húsz évvel ezelőtt Budapesten készült megrázó film. Hatása óriási volt, különösen azokra, akik abban az időben nem voltak otthon. A film lepergése után mindenki lelkes hangulatban távozott erről a nem mindennapi évfordulóról. Köszönet érte a montereyi Magyar Klub vezetőségének. ★ Október 31-én, vasárnap délelőtt ünnepi szentmisén emlékezett meg az öböl környékének magyarsága a Szűz Mária székesegyházban. — A szentmisét a székesegyház plébánosa, dr. Jaszovszky József monta, dr. Hites Kristóf segédlete mellett. Az énekkar Ralph Hooper vezetésével magyarul is énekelt és előadta Neszlényi Judit kantátájának epilógusát. A szólót Tárczy Kovács Erzsébet énekelte. A szentbeszédet a kb. 3000 főnyi hallgatóságnak dr. Jaszovszky József mondotta angol nyelven. Mindszenty hercegprímás virágokkal díszített képe előtt (Polgár Rozália festménye) sokan megálltak egy-egy másodpercnyi tisztelgésre. A református templomban is istentisztelet volt hőseink emlékezetére, amelyet a Serleg-ebéd követett. Dt. Dömötör Tibor esperes, volt szabadságharcos mondta el ebéd után a pesti utca 20 évvel ezelőtti eseményeit, amely alatt szem nem maradt szárazon. A szép megemlékezést Neszlényi Judit és Tárczy Szabó Erzsébet szereplése zárta le. Adjon nekünk Isten a következő évre is erőt, energiát a megalkuvás nélküli kiálláshoz, a világ lelkiismeretének ébresztéséhez. Marozsán János — aki a haywardi egyetem hallgatója — a 10 000 példányban megjelenő egyetemi újságban „Hungarians relive tragic events” címmel cikksorozatot helyezett el és leközöltette az EXAMINER-ben megjelent cikket is, hogy szolgálja az amerikai fiatalság körében a forradalmi eszmét. Hőseink véráldozata kötelez bennünket, hogy felhívjuk a figyelmet népünk sorsára és a keleteurópai szovjet uralomra, mely megtagadja hazánk népétől a szabadság és önrendelkezés jogát. (Sz. M.) Megjelent a Gulag harmadik része (MÜNCHEN) Megjelent Alekszander Szolzsenyicin GULAG című művének harmadik és befejező része. A laptudósítások szerint a befejező rész kiemelkedő eseménye annak a felkelésnek a leírása, amely 1962-ben tört ki a szovjet városok egyikében, Novocserkaszkban, a Don partján és az Azovi-tenger közelében. A felkelés munkások tiltakozásával kezdődött, mert Kruscher a „munkásparadicsom” nagyobb dicsőségére emelte a hús és vaj árát, viszont csökkentette a munkások fizetését. A tiltakozásra, hogy hogyan élnek meg ebből, azt a jó tanácsot adta a diktatúra, hogy egyszerű: hús helyett ezután egyenek lekvárt... A munkások körében az elkeseredés forradalmi hangulatot öltött, barrikádokat építettek az utcákon és ilyen jelszavakat hangoztattak: „El Kruschevvel!” — „Dugjátok Kruschevet a kolbászgépbe!” — Erre harminc munkást a cseka letartóztatott, mire másnap óriási tömeg vonult fel a rendőrség épülete elé és követelte szabadonbocsátásukat. Most már lőttek a munkásokra, akik a kommunista párt székházához vonultak vissza és onnan, annak az erkélyéről követelték a letartóztatottak szabadonbocsátását. Ekkor Kruschev elrendelte az egész város körülzárását, hogy a felkelés ne terjedjen tovább, és géppuskával lövetett a munkástömegbe. Mindez a város főterén történt, amelyet a halottak és sebesültek vérző testei borítottak. Ezután még néhányszor lőttek azokra, akik a főtérre vissza akartak térni. A halottak száma 70—80 között volt. A sebesültek száma ennél sokkal több. Ezenkívül 15 embert ítéltek halálra a végzetes tüntetés után. A nagy orosz író és száműzött művének záró részében különös élességgel mutatja be a szovjet diktatúra rendőri embertelenségeit és szörnyhelyeit, a titkosrendőrség börtöneit, valamint a kényszremunka-táborokban folyó cseka kegyetlenkedéseit. A nyugati világ nem lehet eléggé hálás a két száműzött nagy embernek, Mindszenty Józsefnek és Alekszander Szolzsenyicinnek, hogy a maguk életének kockáztatásával és feláldozásával az elaltatás idejében ébresztik és figyelmeztetik a nyugati ember lelkét a közelítő veszélyre. pxxmmwwwwwvuuww Lapunk kitűnően felszerelt NYOMDÁJA • mindenféle nyomtatványokat, • könyveket, • okmányokat, • belépőjegyeket, • színlapokat, • levélpapírokat, • borítékokat stb., •legolcsóbban, legszebben és leggyorsabban készít el magyar, angol, spanyol, német, •vagy más nyelveken. • offset- és magasnyomás ! • saját fotólaboratórium Vidéki megrendeléseket gyorsan és teljes Megelégedésre szállítunk. Számos köszönőlevél van birtokunkban! Kérjük katolikus egyleteink pártfogását! magyarok vasárnapja 1739 MAHONING AVENUE YOUNGSTOWN, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600 Madarat tolláról... Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni — mondja a régi bölcs mondás. Mivel a „Playboy” magazin nem tartozik olvasmányaink közé, így az egyik amerikai katolikus lapból értesültünk, hogy megválasztott demokrata elnökünk, még megválasztása előtt, a nevezett magazinnak adott nyilatkozatot. A National Catholic Register” írja: azzal, hogy az elnökjelölt választása a „Playboy”ra esett, ez meghalad minden képzeletet, de nemcsak meghaladja a képzeletet, hanem egyenesen felháborító. Carter bizonyosan azt akarja, hogy olvassák, amit mond, tehát ha nyilatkozatát a „Playboy” magazinnak adja, ezzel ezt a tisztességes családokban soha nem olvasott magazint támogatja. A New York Times-ben írja James Reston (pedig a New York Times nem nevezhető éppen katolikus lapnak), hogy házasságtörést és egyéb bűnöket olyan jártas személyekkel tárgyalni, mint a „Playboy” szerkesztői, igen szegényes politikai ítéletre vall. Azonkívül — folytatja a New York Times — félreeső helyekre való nyelvezetet nyilvánosan használni, mint azt Carter tette nyilatkozatában, igen rossz számítás. A nyelvezet mellett az sem mind való nyilvánosság elé, amit a kormányzó mondott. Elsősorban saját bűneit nem volt helyes a nyilvánosság elé tárni. Ez is szegényes ítéletre vall. Viszont volt Carternek két kijelentése, amellyel minden keresztény egyetérthet. Ugyanis Krisztus tanítását nemcsak ideálnak tartja, hanem követelménynek. Ezenkívül azt is mondta: hisz abban, hogy az embereknek tisztelnie kell az emberi törvényeket, de ha az állam törvényei összeütközésbe kerülnek Isten törvényeivel, Isten törvényeit kell követni, ám el kell viselni az állam által kiszabott büntetést. Ennek az utóbbi két megállapításnak viszont pontosan máshol kellett volna napvilágot látni, nem egy olyan magazinban, amely Krisztus tanítását nemhogy követelménynek nem tekinti, de még ideálnak sem és nemcsak Isten, de az emberi jó ízlés törvényeit sem tartja be. 7. oldal Ez a mi világunk - ebben élünk Ha valaki elfogadná a televízió tanácsát és mindazokat a gyógyszereket bevenné, szépítő, tisztító és szagosító szereket magára kenné, amit a hirdetések ajánlanak, egyszerűen végezne magával és elpusztulna. Még végighallgatni is sok és az idegen televíziónézőben könynyen válthatják ki ezek a hirdetések az a gyanút: Amerikának az a legfőbb gondja, hogy az ember a saját testének a természetét legyőzze. Ez azonban nemcsak Amerikában jelentkezik. Érdekes cikket írt erről a kérdésről a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap. A cikk arról számol be, hogy az utóbbi három évtizedben az egész világon egyre jobban elterjedtek a bőrgombák: minden ötödik ember bőrgombák okozta betegségben szenved. A bőrgyógyászok becslése szerint ma legalább az emberek felének életét keseríti meg a kellemetlen és makacs lábgombásodás. A tudósok több körülményre vezetik vissza annak okát, hogy a bőrgombák járványszerűen elterjedhettek. Nyilvánvalóan nem lehet arra következtetni, hogy az emberek bőre hirtelen érzékenyebbé vált. Még sohasem kedveztek azonban a környezeti feltételek annyira a bőr- és hajgombák gyors növekedésének, mint ma, bár az emberek legnagyobb gondja ma a higénia. Ám sokan túlzásba viszik a tisztálkodást, s közben elpusztítják a bőr természetes védőhártyáját. Ezen felül a szintetikus anyagból készült fehérnemű, ruha és cipő olyan közeget teremt, amelyben a bőrgombák különösen jól érzik magukat. ★ Most, hogy a történészek kutatásai szinte versengést indítottak a földrészek között, hogy melyik tekinthet vissza hosszabb múltra, érdemes megjegyezni az öreg Európa öregségét bizonyító némely újabb történelmi leletet. Az egyiket Olaszországban tárták fel. Egy bronzkorszakbeli padlózat, bútorzat és ételek maradványaira bukkantak olasz régészek a Nápolyi öbölben levő Vivara szigetén. A szakemberek véleménye szerint a Kr. e. időkből származó lelet elősegíti a kor történetének jobb megértését. Ebben a korban a közel-keleti civilizált népek termékeinek a Nyugaton kerestek piacot. Az itáliai szigeteket vándorútjaik során pihenőhelynek használták. A másik ennél is érdekesebb. Mert bizonyítja, az európai ember nem kevesebb életkorra tekinthet vissza, mint 400 000 évre. Az történt ugyanis, hogy 400 000 évvel ezelőtt élt ember csontvázára bukkantak a görög antropológusok egy északkelet-görögországi föld alatti barlang cseppkövén. Ugyanott medve- és szarvascsontokat is találtak, amelyeken tűz nyomai voltak láthatók. Ez azt bizonyítja, hogy az ember már akkor ismerte és használta a tüzet. A Görög Antropológiai Társaság elnöke szerint eddig ez az Európában talált legrégibb emberi csontváz. Amely „elmondotta”, hogy Európa 400 000 esztendős ...★ Morris K. Udall, a demokrata párt félszeg képviselője Washingtonban. Nagy lendülettel és még nagyobb önbizalommal jelentkezett az elnökválasztás előfutamaiban, de a választók nem voltak hajlandók igazolni önbizalmát és megbukott. Most írják, hogy mindehhez az járult, otthon a létrával is felbukott, amikor a mennyezetet kívánta szemügyre venni. Mikor törött karral kórházba szállították, a sajtónak ezt mondotta: „1976 nem az én évem. Boldog leszek, ha elmúlik...” A képviselő még most sem jött rá, hogy a politika is, mint a létra és a létra is mint a politika, veszélyes szerszám. Nem mindenki tud rá felkapaszkodni. Nem az évvel van baj, hanem a létrával. illetőleg a politikával. Pártolja hirdetőinket!