Katolikus Szemle 51. (1937)
6. szám - Szemlék - Szira Béla: Színház
gálja ügyesen az eszmei célt, melyet a költő kötetével elérni akar. A versek bátran felvehetők a tankönyvekbe a velük tartalom szerint összefüggő olvasmányok után, az olvasmány tartalmának megtárgyalásánál az elmélyítésnek hathatós eszközei. Nemcsak a gyermek, a pedagógus is haszonnal forgathatja ezt a kis könyvet ; átolvasásukkal a saját előadását színesebbé, egyik-másiknak felolvasásával az érzelmi hatás kiváltása tekintetében értékesebbé teheti. 5. K. Alphonse de Châteaubriant: Die Antwort des Herrn. (Benziger, Einsiedeln.) 244 1. De Châteaubriant regényében egy fiatal botanikus kirándulásra indul. Barangolás közben egy kastélyra bukkan. A kastély körül sír a csend. Belép az udvarra. Mindenütt befejezetlen munka nyoma. Szeme ráesik a kastély kápolnájának az ablakára. Ravatalt pillant meg, amely körül férfiak és nők imába merülten térdelnek. Önkéntelenül is a kápolna felé irányítja lépéseit. Mélyen meghatva megáll a ravatal előtt és imára kulcsolja kezét. A kastély ura feléje közeledik, bemutatkozik és mint az ég küldöttjét üdvözli. Egyben megkéri, hogy vendége legyen. A temetés után több hétig a vár urának a vendége. Naponta találkoznak. A beszélgetések során a kastély ura elmondja, hogy a halott, akit eltemettek, nővére és a környék szegényeinek angyala volt. Ezután a bevezetés után a napi eszmecserék lassanként világnézeti síkra terelődnek. A kastély ura, részben a régi kor érveivel, de az új idők meglátásaival is az erkölcsi világrendet és a katolicizmust védi. Az ifjú tudós némi ellentmondás után vendéglátó gazdájának jellembeli és lelki hatása alatt fokról-fokra átalakul és lelkileg megújulva hagyja el a kastélyt. A botanikus kirándulás nem növénytani, hanem lelki fölfedezéssel végződött. A regényszerű könyv könnyű nyelvezettel, szellemi sziporkázással és franciás könnyedséggel íródott meg. Elolvasása, bár részben súlyos problémákat tárgyal, nem fárasztó, hanem szinte üdítő. Romantikus jellege apologetikai beállítottságának előnyére válik. Épp azért az érettebb ifjúságnak is ajánlható. König Antal Fábián Gyula: Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! (Egyetemi Nyomda, Könyvbarátok Kis Könyvei.) 316 1. Ára 3.80 P. Fábián Gyulának ez már a második könyve a Kis Könyvbarát sorozatban. Előző regénye, a «Különös háború» egyhangú elismerésben részesült olvasói széles táborában. Új könyve történeti regény , hasonlóan remeke a modern magyar ifjúsági irodalomnak. Témája ifjúsági téma : párviadalok, farkaskaland, utolsó percek izgalma mind az érdeklődést fokozzák, hogy az egész regényen keresztülfonódó bájos szerelem melegségében a regény végén a nagy nemzeti ellentét kiegyenlítődésének példájául szolgáljon. Fábián kitűnő elbeszélő, s jól ismeri a kort. Minden fejezetén, minden mondatán érezhető, hogy az író költői álmából mentett ki egy világot és azt megszabadítva minden valótlan kardcsörömpöléstől, sujtásos romantikától, odaállította a nemzet nagy küzdelmét példamerítésre ifjú olvasói elé. M. B. SZÍNHÁZ A magyarság jobb sorsának hamvába dőlt tüze, mely időnként riasztó fénynyel gyullad ki egy-egy faji író-lélek visszaidéző álomlátásában, újra lángrakapott Kodolányi János Pogány tűz c. történelmi színjátékában (Nemzeti Színház). Ismét elénk tárul az ellentéteknek az a kielégíthetetlen drámai kettőssége, amely a Bánk bán nyomán írt magyar tragédiák következetes elbuktatója a maga széles politikumával, igazságkeresően fennkölt és mégis szárnyaszegetten lehulló hangjával. Míg Szántó György nemrég előadott Sátoros király-a Kún László tragikus elbukásában Kelet és Nyugat kiegyenlíthetetlenségét példázta, most Kodolányi mélyebbre és előbbre nyúl : a szentistváni Magyarország meginduló életének első zökkenőjén megállva szinte a Nibelungok harcának vérdühös elszántságával ad szekercét Vata pogányainak kezébe, hogy — némi történelemjavításul — lehántoltassa velük az ősmagyarság törzsére tapadó idegen hajtásokat, a «teuton és latin» vendégnépek földmohóságát és jogi elterpeszkedését. A kép : a velencei «Péter kerál» magyargyűlölő uralma, Vászoly kegyetlen megvakításának megtorlása, a pogány és a keresztény életszemlélet összerobbanása. Hőse , Levente személyében, akit Kodolányi Levéntának ír, az indulatos magyarság szalmalángos pogánytüze, mely csak kolostorok felpörkölésével s Szent Gellért vértanuságával lohad le. Felbuggyanó érzésforrások a színes tömeg-élőképekben tobzódó, régies szavakkal ízesített s már megint nagyhangú szavalás alatt , elsősorban va-