Katolikus Szemle 7. (1955, Róma)

3. szám - AZ EGYHÁZ ÉLETE - Hegyi Márton: Indexen „A Kereszt” és a „Bulletin”

mögött bátran kiálltak hitüknek és népük szabad­ságának védelmében s ma szabadságukban korlá­tozva üldözést szenvednek. A főoltár jobb oldalán volt fenntartva négy trónus a magyar, lengyel, horvát és kínai bíboros számára. A magyar kül­döttség nemzetiszínű szalaggal díszített hatalmas virágcsorot és magyar címert helyezett el herceg­prímásunk trónusának lábánál. Néhány pillanatnyi ünnepi csend után elemi erővel tört fel a hatalmas tömegből az együttérzés viharos kifejezése: « Hun­gria! Hungria! Liberdade para Hungria! Liber­dade para Mindszenty! » Magyar szemkben köny­nyek gyűltek s magyar szivekből bizalommal szállt az ég felé a fohász: Uram, hallgasd meg kérésüket! Amilyen bensőséges vett a csütörtöki magyar ünnep, épp olyan megrázó a Csend Egyházának keresztútja. A Kongresszus főoltára előtt tizen­négy stációt állítottak fel: a hatalmas fakeresztek egy-egy bolsevista igában szenvedő népet jelké­peztek. A magyar stáció a hetedik volt,­­ az, ami­kor Krisztus másodszor roskad össze a keresztfa súlya alatt. A magyar nép a második világhábo­rúban e században szintén másodszor roskadt össze sorsának keresztje alatt. Hets Aurélián magyar ben­cés brazil nyelven tartott elmékedésében arról be­szélt, hogy a hívő magyarságnak Krisztusi hittel vállalt szenvedése szintén hozzájárul az istente­lenek vétkeinek kiengeszteléséhez, hogy így elnyer­jük a magyar megújulást és a világbéke kegyel­mét. Az ájtatosságot magyar nyelven mondott ima és a «Boldogasszony Anyánk» éneke egészítette ki, a keresztút végén a befejező beszédet Jordán Emil bencés perjel mondotta brazil nyelven. Július 23-án volt a Brazil-Magyar Kultúregye­sület székházában a Kongresszus magyar csoport­jának ünnepi közgyűlése. Az első előadó, dr. Tircz­ka Lóránt az Istentől elszakadt nyugati kultúra válságát elemzte s rámutatott arra, hogy a mai embernek az Egyház által képviselt keresztény szellemben kell megújulnia, különben nemcsak a transzcendens értékeket, hanem az emberi kultúra legtisztább értékeit is el fogja veszíteni. A második előadó, Békés Gellért bencés teológiai tanár kifej­tette az Eucharisztia egyetemes jelentőségét a hivő ember vallási életében s bemutatta ennek az isteni misztériumnak társadalomformáló hatását, szociá­lis felelőségtudatra, igazságosságra és áldozatkész szeretetre nevelő e­rejét. Ezután a magyar csoport átvonult a lengyelek nemzeti gyűlésére és velük együtt ünnepelte bol­dog Hedvig magyar királylányt, lengyel királynét, akinek szenttéavatása folyamatban van. A magyar előadó dr. Hets Aurélián bencés volt. A művészi műsorban Thury Gizella magyar operaénekesnő szerepelt szép sikerrel. A magyar csoport utolsó alkalommal a Kongresz­szus befejező körmenetén találkozott. Az Eucharisz­SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉT ezidén az Északfran­ciaországi Magyar Katolikus Misszió a Fatimai Magyar Kálvária franciaországi megbízottjával karöltve rendezte. Lille, Roubaix és Tourcoing magyarsága autóbusz-kirándulás keretében gyüle­kezett össze a Raismes-i lelkigyakorlatos ház parkjában Észak-Franciaország magyarságának többi képviselőivel együtt. Németh Ferenc lelkész szentmiséjét és szentbeszédét emlékünnepély kö­vette amelyen a Fatimai Magyar Kálvária megbí­zjának ezen a páratlan diadalmenetén ismét a szentkoronás-címeres nemzeti lobogó alatt, díszma­gyarba öltözött férfiak, asszonyok és lányok, cser­készruhás ifjúság színes csoportját követve vonul­tak fel a magyarok, hogy népünk krisztusi hitét és hűségét bizonyítsák a világegyház képviselői és a vendéglátó brazil nemzet előtt. A körmenet végén, a szentségi áldás után felhangzott a rádióban XII. Pius Pápa atyai szava, aki az Eucharisztia csodá­latos isteni ajándékának jelentőségére hívta föl sok ezer kilométer távolságban összegyűlt gyermekei­nek figyelmét és apostoli áldásával befejezte a. Kongresszust. HEGYI MÁRTON INDEXEN « A KERESZT» ÉS A «BULLETIN A lengyel «progresszív katolikusok» sajtó­orgá­numainak elítélése után, a Szent Officium június 28-án megjelent dekrétumával A Kereszt c. kétheti lap és a több nyelven megjelenő Bulletin Catholique Hongrois c. havi folyóirat is indexre került. A dek­rétum ugyanazzal a dátummal jelent meg, mint a lengyel lapok elítélése. Az Osservatore Romano ezzel kapcsolatban közölt cikke arra hivatkozik, hogy a költséges kiállítású, kitűnő felvételekkel díszített, propaganda célzatú Bulletin külföldön azt a hatást kelthette, mintha teljes vallási szabadság uralkodnék Magyarországon. Mindkét lap megtévesztő hatása az, mintha katoli­kusok és kommunisták között különböző kérdések­ben teljes egyetértés uralkodnék. A béke szelíd galambja — az orosz propaganda nyomán — a hidegháború veszélyes fegyverévé válik kezükben. Megtévesztők azok a cikkek és képek is, amelyek az egyházi szertartások erős látogatottságát, mu­tatják be, de említést sem tesznek a fogságban lévő Mindszenty bíborosról, Grősz érsekről, Endrédy apátról, a hivatalának gyakorlásában akadályozott Pétery püspökről s arról a sok papról és hívőről, aki hitéhez és az egyházi fegyelemhez való hűsége miatt börtönben vagy koncentrációs táborban síny­lődik. Nem esik szó a sok eltulajdonított katolikus iskoláról s arról sem, hogy a magyar püspökök nem érintkezhetnek szabadon a Szentszékkel. Az istentisztelet szabadsága még nem teljes vallásszabadság — jegyzi meg az Osservatore Ro­mano. Nem lehet vallásszabadságról beszélni olyan országban, ahol a püspökök tanítói hivatala gyakorlatban nem érvényesülhet. Valójában a kom­munisták arra törekszenek, hogy az egyházat saját hatalmuk biztosításának propaganda-eszközévé süly­lyesszék. Ha a magyar kormány jószándéka őszinte volna — fejezi be a cikk — vissza kellene adnia a katolikus sajtó és tanítás szabadságát, szabadon kellene bocsájtania a fogságba vetteteket s meg kellene engednie, hogy a püspökök szabadon érint­kezhessenek a Szentszékkel. Ho­­zottja tett hitet a Boldogasszony tisztelete és a szentistváni magyarság eszméje mellett. A MARISTA ISKOLATESTVÉREKNÉL felvételre jelentkezhetnek az olyan ifjak akik a szerzetesi életre és az ifjúság nevelésére hivatást éreznek. Érdeklődni az alábbi címen lehet: Fréres Maristes, Varennes-sur-Allier (Allier), France.

Next