Kecskemét és Vidéke, 1921. július-december (2. évfolyam, 146-297. szám)

1921-08-05 / 176. szám

Kecskemét, 1321. augusztus 5. Félitek II. évfolyam, 176. szám. előfizetési Árak ■ Egész évre 480 K. Negyedévre 120 K. Félévre 240 K. Egy k­óra 40 K. Telefon­­ 185. Egyes szám 2 K. Felelős szerkesztő: Dr. Homoki Hagy László : : fo* . : Általános kereszten­? irányú, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Kecskemét, III., Kirány János­ u. 8. sí., a rdm.kath.bért­áz átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. ———— —■»mm ———— -i anTiTin— riiTrnffCT.T"^ -nrrm Jfrr^rr7TiiiWT^^ Tárgyalások a jogakadémia felöl. Jogakadémiánk tanári kara folyó hó 1-én rendkívüli kari ülésben foglalkozott a jogakadémia jövendő sorsát érintő miniszteri és püspöki átiratokkal. Ezz­el kapcsolatban Kováts Andor igazgató referált legutóbb Budapesten Vass János közoktatásügyi mi­niszterrel s Tóth Lajos h. államtitkárral, a kormány, Ravasz László püspök s Takács József püspökhelyettessel az egyházi főható­ság székén folytatott tárgyalásairól. Bár ezeknek a megbeszéléseknek eredményei egyelőre bizalmasabb természetűek, a tanári karnak hozzájuk képest Kováts igazgató által megszerkesztett javaslatából kiemelhetjük a következőket: Elsősorban törekedni kellene a fenn­­tartótestületeknek arra, hogy az akadémiát Kecskemétnek jelenlegi szervezetben tart­hassuk meg. Ez felelne meg legjobban a helyi érdekeknek s ősi főiskolánk meg­becsülésének. Egyidejűleg azonban mit sem­ ártana a három református jogakadémiának a tiszán­­inneni ref. egyházkerüet által tervbe vett egyesl­éséről is tárgyalásokba bocsátkozni, miután erre a jogakadémia fel lett kérve, hiszen e tárgyalásokba bocsátkozásnak ma­gában még semmi jelentősége nincsen. Hang­súlyozza azonban a kari javaslat, hogy az egyesített református jogakadémiák szék­helyéül Csonkamagyarország jelen égi hely­zetében egyik legalkalmasabb ponttal épen Kecskemétet látja. Kecskemét városa, ahol maga a város is hosszú évtizedeken keresz­tül mindig bőkezű támogatója volt a jog­­akadémiának, megérdemn, hogy első­­sorban vétessék számításba. Annál is inkább, mert ha a jogakadémia szorosabban ref. jellegűvé válnék is, mint eddig volt, a város prestige-e épp úgy biztosítva volna s a város és kör­nyék katholikus jogtanuló ifjúsága ezután is épp oly szerelő ak­na malor­ra találna a főiskolán, mint eddig. Hisz a jógaka­démián mindig a legtel­jesebb fe­ekezt­i egyetértés uralkodott. Szék­házul is nagyszerűen megfelelne az új kol­légium jógaka­démiai szárnya, amelyből per­sze a tannónőképző intézetet máshova kel­lene elhelyezni. A Kecskemét ellen felhozni szokott az az érv, hogy Budapesthez és Szegedhez is közel fekszik, nem sokat jelent: Külföldön, Német- és Franciaországban igen sok főiskola működik egymás közvetlen szom­szédságában. Természetes persze, hogy az egyesített ref. jogakadémiák idehelyezése esetén azt e helyi tényezőknek (város és ref. egyház) is támogatni kellene, amint ez az akadémiákra reflektáló más városok illetékes tényezői részéről már­is kilátásba helyezte­tett. Mindössze arra a nem remélt esetre, ha a helyi tényezők egyébként még a való­színűségen is kívül eső elzárkózása miatt nem lehetne az összevont akadémiákat vá­rosunkba hozni s ez által itt egy nagytöv­vésü főiskola számára új alapokat rakni a megszentelt régi intézmény körein, ajánlaná a Kar a Miskolcra települést, ahol az aka­démiára kétségtelenül a legvirágzóbb jövő várna s ahol azt nagy örömmel fogadnák. A Kar javaslata, mely a Kecskemét városá­hoz való s elismerésre méltó hálás ragasz­kodástól van áthatva, legközelebb a ref. egyháztanács és a jogakadémiai tanács elé kerül, mely utóbbi a városi tanáccsal is fel fogja venni a tárgyalások fonalát. I Rajzoktatási kongresszus. Amint már megírtuk szeptember hóban Kecskeméten az iparostanonc iskolai rajzok­tatók részére módszeres értekezletet rendez a vallás- és közoktatásügyi Miniszter. Az érte­kezlet célja az iparostanonc iskolák szabad­kézi­ szerkesztő és ábrázoló mértani és szak­­rajz tananyagot az egyes ipari csoportok kí­vánalmai szerint részletesen és egyöntetűen megállapítani a rajztanításrtá­ követendő mód­szeres eljárásokat behatóan megvitatni, végül a tanulók rajzaiból rendezendő kiállítás ke­retében bemutatni és összehasonlítani, hogy a kongresszuson résztvevő iskolák a rajzta­­tanítás terén minő eredményeket értek el. Az értekezletet, amely két napra terjed Magyar Endre iparoktatási kir. főigazgató fogja ve­zetni. Az értekezlet programmja a következő: 1. nap d. e. 8 órától megnyitás. Alakulás. Az I. főcsoport rajzainak megvizsgálására két, a II. főcsoport rajzainak megvizsgálására két bizottság megalakítása s ezek munkakörének tartalm­azottak ruha szétosztása.­­ A Köztisztviselők Fogyasztási Szövet­kezetének helyi elosztó helye értesíti a tago­kat, hogy ruhaszövetet csak a számfejtő hivatal által kiállított utalványra kaphatnak. Férfi ruhaszövet 3 méter és a hozzá való bélések, női ruhaszövet 4 méter bélés nél­kül, melyeknek ára 500 K. Rendkívül testes és 175 cm­nél magasabb férfiak 3­20 méter szövetet kaphatnak, melynek ára 600 K. A vételár az átvételkor fizetendő. A szövet­minták a törvényszéki épület földszint 14. sz. helyiségében tekinthetők meg az osztás napjain, azok fekete témával irt számai a szövetszá­mot jelentik, ezen számra hivatko­zással kell kérni a szövetet. Minden szövet mintén meg van jelölve, hogy férfi vagy női szövet-e s van-e abból 3-20 cm. férfi szövet. Leghelyesebb, ha mindenki több számot választ, mert némely szövetből csak csekély készlet van. Minden tag ez elosztó helyiség­ben megnéz­teti a csomagot, mert később sem felszólamlásnak, sem kicserélésnek nincs helye. Minden közalkalmazott ruhaszövetét­ meg fogja kapni, tekintettel azonban arra, hogy az elosztóhely ez időszerint elegendő ruhaszövettel nem rendelkezik, e hó végén még egy ruhaosztás lesz, amikor is az összes , így a nyugdíjas közalkalmazott tagoló ruhaigényei is kielégítést nyernek. A ruha­szövetet az utalvány ellenében csaló a jogo­sult veheti át, a személyazonosságot arcké­­pes igazolvánnyal vagy más okirattal kell igazolni. Ha mást biz meg az átvétellel, ennek meghatalmazással kell ellátva lenni s azonkívül személyazonosságát igazoló okmányt fel kell mutatni. A szövetet átvevő köteles az utalvány hátlapjának alsó részére reávezetni, hogy a szövetet 3 méter, 3,20 méter vagy 4 méteres csomagban átvette. A ruhaszövet kiosztása a következő sorrendben történik : Folyó évi augusztus hó 5-én azon kecskeméti közalkalmazottak kap­hatják meg, akik egyetemi vagy akadémiai képesítéssel bírnak. 6-án a fentebb fel nem sorolt azon közalkalmazottak, akiknek veze­ték nevük A. B. C. E. V. W. Z. betűkkel kezdődik. 8-án azon közalkalmazottak, akik­nek vezeték nevük D. F. G. H. S. és U. betűkkel kezdődik s végül 9-én azon köz­alkalmazottak, akik fentebb felsorolva nin­csenek. Ezen sorrend a torlódás elkerülése végett szigorúan betartandó­ meghatározása. Csoportonként és egyenként a rajzok megvizsgálása és a bizottsági jelen­tés egybefoglalása. 11. nap tárgyalása a bi­zottsági jelentéseknek. Jegyzőkönyvbe iktatása azon megállapodási javaslatoknak, amelyek szerint iparostanonc iskolákban a rajzot a különféle általános és szakcsoportokban taní­tani kell. Kapcsolatban a rajzszer kérdésével. Az értekezleten 10 vidéki iparos tanonc­iskola mintegy 30 rajzoktatóval vesz részt s az előkészítéssel a kecskeméti iparostanonc­­iskola igazgatója bízatott meg. Az iparostanoncok oktatása terén egyet­len tárgy tanítása sem olyan fontos, mint a rajz, amely össze van forrva az iparos élet­hivatásával. Rajzolásban, jártasság nélkül jó építő-, fa- vagy fémiparost el sem tudunk képzelni, de még a jó cipész és szabónak is biztos kézzel kell megrajzolni a szabásmin­tát, amelyből munka darabjának formája kialakul és ízlését kell bele­önteni az általa elkészítendő pótcikkbe, amit pedig alig ké­­­pes megtenni, ha rajzolni nem tanult. A szer­kesztő iparágaknál a szerkesztő és ábrázoló mértani rajz képezi alapját a műhelyi rajz­nak, épen úgy mint a hangjegyek ismerete teszi képessé a zenészt az eljátszandó darab leolvasására. Ha az iparostanuló nem tudja megérteni, hogy a kezébe adott mintalapra ábrázolt vetületek hogyan képzelendők el a valóságban, mily méretek szerint készítendők el, mit jelentenek a különféle műszaki ábrá­­zolások, a metszetek, részletrajzok mily ösz­­szefüggésben vannak az egyes vetületekkel, akkor képtelen lesz majd segéd vagy m­ester korában önállóságot igénylő darabokat rajz után készíteni, vagy egyes megmunkálandó tárgyakról rajzokat szerkeszteni A szobafestő és szűcs iparágbeli tanulóknál pedig a sza­badkézi rajz és tervezés tanulása elengedhe­tetlen főkelléke kiképzésüknek. A kultuszmi­nisztérium maga is a legnagyobb súlyt kí­vánja helyezni a jövő iparosgeneráció rajzo­lásban való kiképzésére, ez okból rendez rajzoktatási kongresszust Kecskeméten, amely­nek iparos anok­ iskolája eddig vezető he­lyen áll a többi iparostanonc iskolák között. TMit az őrlési is áfisíforgalmi adóról. Részesedés a vámörlésb­ől. — Sz őrlési tanu­­sitvány, az állatforgalmi idő. A hivatalos lap szerdai száma közli az őrlési és állatforgalmi adóról szóló 1921. évi XXXIX. tc. két. Az uj törvény értelmében minden vám­őrléssel foglalkozó malom köteles a hozzá őrlés vagy hántolás végett beszolgáltatott gabonafélékből 15 százalékot, a darálás vagy egyéb feldolgozás végett behozott gabonaneműeknek 8 százalékoiba porlódással együtt) az őröltető félnek felszámítani és az államkincstár részére természetben beszol­gáltatni. Portás címén 15 százaléknál többet levonnia nem szabad. Gabonaneműt megerőltetni vagy bár­mily módon feldolgoztatni csakis a községi elöljáróság, (nálunk a polgármester) által kiállított őrlési tanúsítvány alapján lehet. A tanúsítványt az elöljáróság a fél tetszése szerinti mennyiségre díjtalanul köteles kiál­lítani. — E rendelkezések csak 1922. július 31-ig maradnak érvényben. Minden olyan állat eladása után, ame­llyel csak marhalevél kiállításával lehet átru­házni, a vételárnak 3 százalékát kell állat­forgalmi adó fejében megfizetni. — E ren­delet folyó évi szept. 1-én lép életbe.

Next