Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1876
Középiskolai rendtartás. Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1876-ik évi július 23-án 12,787. sz. a. kelt rendeletével. Ajánlva némely pontjait a t. szülök-, gyámok- vagy azok helyetteseik figyelmébe. A tanév végén megjelenni szokott értesítő arra van szánva, hogy az iskola állapotáról nyilvános számot adjon; a legújabb rendtartás 53-ik szakasza pedig rendeli, hogy ezen értesítő egyéb rovatokon kívül a nevelés és oktatás valamely kérdéséről, a helyi körülmények tekintetbe vételével, egyenesen a fiúk szüleinek szánt értekezést tartalmazza. E helyes intézkedés folytán az itt megjelent soroknak azt tűztük ki czélul, hogy a t. szülők-, gyámok- vagy azok helyetteseinek figyelmét azon pontokra fordítsuk, melyek ez új rendtartásban közvetlenül őket illetik. Köztudomású dolog, hogy a gymnasium oly ifjak kiképzésével foglalkozik, kik férfi korukban magas műveltségeknél fogva hivatva lesznek tágasabb körben működni; szükséges tehát, hogy ne csak a tudományos oktatást, hanem az ifjak erkölcsi neveltetését is tekintse egyik lényeges feladatának. E feladat, mint a fennebbi szavakból érthető, két részből áll; következőleg kétfélék azon eszközök is, melyekkel a gymnasium e feladatát megoldani törekszik, t. i. olyanok, melyek az ifjú erkölcsi érzetét szilárdítsák, erősítsék, és olyanok, melyek ismerő tehetségét fejleszszék; amazok a törvény és kötelesség teljesítését, ámezek az életre szükséges ismeretek és ügyességek szerzését segítik elő. A gymnasiumi képzésnek tehát mindenek előtt oda kell hatnia, hogy a növendék helyes fogalmat szerezzen magának a törvényekről, azokat megszeresse s úgy ideje korán önfegyelmezéséhez szokjék. 1*