Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1859
I. Helybeli viszonyaink, némi jótanács és fölvilágositás az illetőknek. A fölvett tárgyunk fölött már több év folytán vala alkalmunk és elég okunk komolyan gondolkodni; ugyanazért tapasztalatunkat s véleményünket igazán s őszintén ki nem mondani vétkes gondatlanságnak tartanék, annyival inkább, miután látjuk, hogy mostani körülményeink között, melyek még soká tarthatnak úgy, amint vannak, nekünk kell, kiket az ügy bár legközelebbről érdekel, de azért arra döntő befolyással még sem bírunk, mindazon módokat és eszközöket megkísértenünk, melyek által reáliskolánkra nézve az eddiginél örvendetesebb eredményt idézhessünk elő. Mielőtt azonban fölvett tárgyunk fölötti véleményünket e közlönykében nyilvánítanék, kimondjuk erre vagyis általában az iskolai évkönyvekre vonatkozó szerény észrevételeinket, melyek meggyőződésünk szerint szintén nem lesznek fölöslegesek. Csak ne tévesztenék mindig annyira a célt szemeink elől! Márpedig, hogy igazán megvalljuk, mind közép, mind felsőbb tanintézeteink évkönyveire nézve — mind a magyar-, mind a német-féléket értve — a cél legnagyobbrészt nem hogy megközelítve , de mindinkább messze tévesztve van. Minden jobban volna, csak bennünk magyarokban több tárgyra nézve kevesebb utánzási vágy uralkodnék; inkább indulnánk ki azokban saját észjárásunk, természetünk, szokásunk, sajátságaink s elveink szerént, melyek aztán, ha higgadt ítélet vezérli, sem cserben nem hagynak bennünket, sem meg nem tagadnak. A nevelés és oktatás terén vérmesebb természetű utánzóinknak igen ajánlanák az „Új magyar Múzeum“ nevelésügyi szakaszainak figyelmes olvasását s a fölöttük való elmélkedést. Ugyanis kérdjük: kiknek számára írattak és adattak ki mindeddig az iskolai évkönyvek, ahol t.i. írattak és kiadattak, avvagy kiknek számára volnának azok tulajdonképen szánva? Valljon kizárólag csak az olvasott és tudós emberek számára talán azon egyszerű oknál — de egyszersmind hibás nézetnél fogva, miszerint a tanintézetek csakis a magasból választott tárgyak mély fejtegetésével állhatnak a nyilvánosság elé ? Épen nem, hanem mondjuk ki, hogy egyedül az érdeklettek számára valók azok, legyenek bár azon érdekettek tudósok vagy nem tudósok. Azonban még azok között is