Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1897
I. A színészet első nyomai Kecskeméten. Kecskemét színészete vidéki városaink között a legrégibbek egyike. Itt találtak menedéket a Pesten otthont vesztett első magyar színészek 1796-ban, már jóval előbb virágzott itt a piaristák iskolai drámája, itt írta első vígjátékait Simai Kristóf s az úttörők közt is találunk két kecskeméti ifjút, Nemes Andrást és Szomor Mátét. Mint a színészet országútába eső helynek, azután is része jut Kecskemétnek a színészet összes mozgalmaiban. Pedig a múlt században, sőt a mostaniban is 1848-ig, jóformán alig volt több egy nagyközségnél, mely sok csapástól sújtva, gazdálkodó és részben iparűző lakosságával nem nevelhetett valami nagy műpártoló közönséget. Aki a lefolyt századév színészeti mozgalmait kutatja, kevés biztos adatot fog találni Kecskemétre vonatkozólag. Annyit ki tudunk mutatni, hogy a piaristáknak volt itt iskolai drámájuk és hogy az első színészek 1796-ban jöttek Kecskemétre, de azután ismét csak halvány körvonalakra bukkanunk ott, hol az olvasó részletes adatokra várna. Keressük most, az adatok gyér világánál, a színészet első nyomait Kecskeméten. A mysterium-dráma. Kezdjük a legelején. Mikor találunk a színészet és dráma első nyomaira Magyarországon ? A felelet az, hogy jóval később, mint a nyugati népek bármelyikénél. Az újkori dráma a középkor egyházi színjátékaiból fejlődött, ép úgy, mint a klasszikái a Dionysios-tiszteletből. A keresztény egyház, hogy a pogányság emlékeit kiirtsa, ünnepeit a pogány ünnepek idejére tette és symbolikus szertartásait bizonyos párbeszédes jelenetekkel igyekezett megmagyarázni a hívőknek és hozzá színszerű pompával lekötni figyelmüket. Jézus élete, szenvedése, Mária dicsőítése, az ó-testamentumból vett párhuzamos részletekkel, ezek tárgyai az első ilyen templomi játékoknak az u. n. mysteriumoknak. Karácsony, husvét és pünkösd ünnepe az előadások ideje, a mikor a vásárok is tartottak és sok nép gyűlt Áll. Főkerlisk. Értesitője 1897—08. 1