Felsőkereskedelmi fiúiskola, Kecskemét, 1927

Az idegen nyelvek szerepe a felső kereskedelmi iskolában. Általában ismert mondás, hogy mindenki annyi embert ér, ahány nyel­vet beszél. Ez a mondás mindenkire vonatkozik, de talán a kereskedőre alkalmazható a legtalálóbban. A magyar nyelv, sajnos, nem világnyelv. Hazánk, a kis Csonka- Magyarország oly kis terület, hogy egészen elenyészik a földgömbön. A magyar kereskedelem azonban messze túlterjed ezen a kis területen, sőt arra törekszik, hogy mindig új és új piacokat szerezzen. Az élet arra tanít bennünket, hogy a gyengének mindig alkalmaz­kodnia kell az erősebbhez, ha nem akar előbb vagy utóbb tönkremenni. Mi, maroknyi magyar, nem kívánhatjuk a világ népeitől, hogy a mi nyel­vünket tanulják meg, ha velünk érintkezni akarnak, hanem a saját jól felfogott érdekünkben nekünk kell több­ világnyelvet elsajátítanunk. Melyek a legfontosabb világnyelvek? Az angol, a német és a francia. Szándékosan említettem legelőször az angol nyelvet, mert tulajdonképen ez az egyetlen igazi világnyelv . Nagybritannia és nagykiterjedésű gyar­matai és az Északamerikai Egyesült Államok hivatalos nyelve. Földrajzi és közgazdasági helyzetünk azonban megkívánja, hogy ne elégedjünk meg ezen egy nyelv elsajátításával, hanem tanuljunk meg közelebbi nyelveket is. Nyugaton Ausztria és ezen az országon keresztül a nagy Német birodalom az a két ország, amelyekhez erős gazdasági szálak fűznek bennünket. Feltétlenül kívánatos tehát, hogy a leendő ke­reskedő a német nyelvet is megtanulja. Keleti szomszédjaink a románok, északi és déli szomszédaink szláv nyelvű népek. Felvetődik most az a kérdés : szükséges-e a szláv nyelvek, vagy legalább is valamely szláv nyelv, esetleg a román nyelv elsajátítása, vagy pedig nem célszerűbb-e ezek helyett egy oly világnyelvet megtanulni, amelyet e népek műveltebb lakosai szóban és írásban elsajátítottak ? Kétségtelen, hogy az utóbbi helyesebb. A francia nyelv az a világ­­nyelv, melyet a román, a szerb, a bolgár, cseh, lengyel nagykereskedő egyformán jól beszél és melyet a szomszéd népekkel való kereskedelmi érintkezésben, a velük folytatott kereskedelmi levelezésben használni fokott. A felső kereskedelmi iskola — amely elsősorban gyakorlati szak­

Next