Kecskemét, 1919. március-december (47. évfolyam, 1-12. szám)

1919-03-16 / 1. szám

4 oldal KECSKEMÉT 1. szám. Főf­elosztási hirdetmény. Kecskemét városban és a hozzátartozó pusztákban alakított földosztási csoportban a kiküldött birtokrendező bizottság Kecskemé­ten az 1919. évi márc. 10-én kezdi meg a birtokrendezési eljárást. Felszólítja mindazo­kat, akik az 1919. évi 18. néptörvény alapján igényt tartanak földbirtok szerzésére, hogy jelentkezzenek a bizottság előtt összeírás végett Az összeírást a póthirdetmény szerint 1919. évi március hó 10-én, d. e. 8 órakor kezdi a bizottság. Ezeken a napokon, esetleg az ezt követő napokon jelentkezhetik mindenki, aki a birtokszerzésre igényt tart. A törvény szerint a következő birtok­nemek igényelhetők: 1. családi kisbirtok, földmivelők számára; 2. családi kis szőlőbirtok, szőlőmivelők számára; 3. kerti kisbirtok, szakképzett kertészek számára; 4. középbirtok, szakképzett gazdák számára ; 5. családi kert vagy szőlőkert, földmi­­vesek, földmivelési, vagy ipari munkások, kisebb fizetésű köz-, vagy magánalkalma­­zottak, kisiparosok, vagy kiskereskedőknek; 6. munkásbirtok, földmivesm­unkások és szőlőmunkások számára; 7. családi háztelek, bármily foglalkozá­súak számára; 8. közös legelőből vagy erdőből való illetőség, bármely községi lakos számára. Ezekből a birtoknemekből Kecskemé­ten a törvény rendelkezései és a helyi terme­lési viszonyok szerint a következő birtokne­mek létesíthetők: 1, 2, 3, 5, 6, 7. A község lakóinak tehát csak ezekre a birtoknemekre lehet jelentkezniük. Mindenki csak egy birtoknemre jelent­kezhetik, kivéve a családi szőlőkertet, amit a családi kisbirtok igénylői is kaphatnak, to­vábbá a háztelket, amelyet bármely birtok­nem igénylői kaphatnak és a közös erdőből, vagy legelőből való illetőséget, amelyek szin­tén igényelhetnek az összes birtoknemek igénylői is.­ Házastársak együtt csak egy birtokne­met igényelhetnek. Birtokot igényelhet az előbb már fel­sorolt foglalkozásúak közül minden 21. élet­évét betöltött magyar állampolgár, úgy férfi, mint nő, nemzetre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül, akinek még nincs az illető birtoknem nagyságának megfelelő birtoka. Akinek van földbirtoka, de kevesebb, mint egy kisbirtok rendes területe, az igé­nyelheti a birtokának kisbirtokká való ki­egészítését. Hadirokkantak családi kisbirtok szerzé­sére akkor is jelentkezhetnek, ha nem föld­­mivelők ugyan, de földmivelési munkára képesek. Akinek 20 kat. holdnál nagyobb föld­birtoka van, az egyáltalában nem jelent­kezhetik, akit már előbb összeírtak, jelentkez­zék újra, hogy adatait pontosan bejegyez­hessék. Mindenki köteles bejelenteni, hogy mi­lyen birtokot kíván kapni. Hadifoglyok, internáltak, kivándoroltak (Amerikában élők) vagy még vissza nem tért katonák helyett feleségeik, családtagjaik, rokonaik vagy megbízottaik is bejelenthetik az igényt. A község határában lévő birtokból el­sősorban a községi lakosok fognak földet kapni. Más községbeliek is jelentkezhetnek a község h­­ázában való bírtok beszerzésére, de csak akkor kaphatnak földet, ha a köz­ségbeliek kielégítése után még marad ki­osztandó földterület. Egyes birtoknemek igényelői termelő­­gz­övetkezetekké alakulhatnak és kérhetik a nekik járó földbirtoknak közös, osztatlan, egészben való kiadását. Mindazok, akik mint igénylők jelent­keznek és akiket fölvesznek az igénylők jegyzékébe, gyűljenek össze pontosan a birtokrendező választmány megválasztása vé­gett később meghatározandó időben. Legyen ott mindenki, mert csak azok vesznek részt a választásban, akik pontosan megjelennek. A munka megindult, a nagy­i. Kecskeméten a Kereskedelmi Kaszinó (cifra palota) nagytermében, ahol a folyó évi cukorjegy kiadás volt, 1919. márc. 10-én I. és II. kerület „ „ 11-én IIl. és VIli. kerület „ „ 12-én IV. és IX. kerület, Szol­nokihegy, Vacsihegy, Bu­dai­hegy. „ „ 13-án V. és X. kerület, Mária­hegy, Kőrösihegy, Urihegy „ „ 14-én Hetényegyháza, Belső és Külső-Nyir, Tallája, Mén­telek, Katonatelep, Klá­­bertelep. „ „ 15-én Szarkás, Alsó- és Felső-Csalános, Helvétia,­­ Ka­­dafalva, Köncsög, Ágas­egyháza. „ „ 17-én VI. és VII. ker., Alsó-és Felső-Széktó. „ „ 18-án Törökfái, Ballószeg, Matkó. „ „ 19-én Urrét, Borbás, Kisfái, Városföld, Szentkirály. II. A helyszínen: „ „ 20-án Koháryszentlőrinc. 1919 márc. 21. és 22-én Tőserdői erdész­laknál Szikra, Felső- és Alsó- Alpár „ „ 24. és 25-én Bugacmonostoron a pusztaháznál. 1919. március 27-28 napján mind­azok, akik bármi okból a lakhelyük szerint kitett időben nem jelentkezhettek. Az összeírás mindenkor dél­előtt 8-tól 12-ig és délután 2-től 6-ig eszközöltetik. Azt, hogy ki az igényjogosult a tör­vény és az ezen hirdetménnyel egyidejűleg kibocsátott hirdetés mondja meg. Az igényjogosultságot személyesen kell bejelenteni. Hadifoglyok, internáltak, kivándoroltak, és még vissza nem tért katonák helyett hozzátartozóik is bejelenthetik az igényt. Az igényjogosultak a következő kér­désekre tartoznak felelni: 1. Név és lakás. 2. Katonai szolgálatot teljesít-e jelenleg. 3. Hány éves, birtokokat igazságos árban fel fogjuk osz­tani azok között, akiknek a törvény szerint igényük van rá. Most már várja be min­denki nyugodtan ezt a földosztást s addig végezze hűségesen és becsülettel szokott mindennapi munkáját, mert csak a szorgal­mas és becsületes munka hozhat ránk áldást és boldogulást. A birtokrendező bizottság, Kecskemét, 1919 március 7-én. 13* áthirdet­m­én­y: A földművelő nép földhözjuttatásáról szóló 1919. évi 18. néptörvény alapja jogosult igénylők összeírását, azok lakása szerint a kecskeméti birtokrendező bizottsá­­z alant kitett sorrendben eszközli. 4. Teljesitett-e katonai szolgálata 1914/1919 évek valamelyikében és he melyik katonai parancsnokság állította elbocsátási igazolványát. 5. Rokkant lett-e az 1914/1919­­ folyamán. A rokkantság fokának megjelölés­e. Dolgozott-e állandóan, mint ga­dasági munkás vagy cseléd, mint szál munkás, vagy kapás. Ha cseléd, vagy a­­ás, kinek a birtokán dolgozott legutób­b. Teljesitett-e karhatalmi szolgálat? 8. Igénylővel egy háztartásban e gyermekek esetleg unokák száma, a me­toha gyermekek és lelencek beszámitásár­a. Van-e háza. 10. Hány hold földje vagy szőleje Ve 11. Vele együtt élő házastársának nem van-e a házastársnak háza, földje, szőli És mennyi. 12. A neki jutandó ingatlan árál mennyit tudna kifizetni. 13. Van-e és mennyi sebesülési pa­dija vagy rokkant járuléka. 14. Van-e valami gazdasági fölsze­lése vagy állata és mennyi. 15. Gazdasági felszerelésre nem­ tudna fizetni. 16. Hajlandó-e esetleg más község áttelepülni. 17. A törvény által fölállított uj­­­toknemek (családi kisbirtok 5-20 hold családi kis szőlőbirtok 3 hold nagyság kerti kisbirtok 5 hold nagyságig, csal, szőlőkert vagy családi kert 1 vagy 2 ha nagyságig, munkásbirtok 3 hold nagyság családi háztelek legfeljebb 800­­-ös nai­ságban) melyikéből óhajt részesedni. 18. Örök haszonbérletbe, vagy túl donul óhajtja-e a birtokot. A birtokrendező bizottság felhívja igénylőket, hogy ezen kérdésekre és a jóságnak megfelelő feleletekre készüljél elő, hogy az összeírás minél gyorsabb és zavartalanabbá foganatosítható légy Tolongások elkerülése végett – jegyzi a bizottság, hogy a jelentkezés­i rendje az igénylők kielégítésének sörté­gére befolyással nincs és hogy igénybe­lentést a birtokrendezés további folyai is lehet eszközölni. Mindemellett az igé­neknek érdekében áll, hogy a fent­­i időben igényüket bejelentsék. III. Államá birtok­rendező bizottsá Nyomatott Spitzer Vilmos könyvnyomdájában Kecskeméten.

Next