Dél-Pestmegye, 1946. augusztus (1. évfolyam, 24-32. szám)
1946-08-29 / 32. szám
DÉL-PEST MEGYE 1946. augusztus 29 TI I ........................—— így lesz földönfutó 25 magyar család... Bornemisza borkereskedő harca a földreformmal Ezelőtt mintegy tiz esztendővel keszíüt Izsákra dr. Bornemissza Béla borkereskedő mint egy 1Q holdas tanya Híj földesura. A 10 holdas tanya rövidesen 67 . holdas nagybirtokká növekedett, ami kétségtelenül komoly bizonyíték arra, hogy Bornemissza Béla doktor úr ha nerre is fogott kapát-kaszát még kézbe úri életében, de annál ügyesebben tudott üzleteket kötni. Mindenesetre, a kitűnően felszerelt úri birtok eredete meglehetősen homályos. Az izsáki parasztok szerint kétkezi minnkával nem lehet 10 esztendő alatt hatvanszorosára növelni egy birtokot... Bornemissza Béla nyilván, majd megadja ene is a feleletet, aminthogy megadta az izsáki földosztásra, amikorigényper-háborút indított a földreform során földhöz juttatott parasztok ellen. Ez a háború még nem ért véget, de Bornemissza már több csatát nyert, mióta önkéntes száműzetéséből nyugatról visszatért. Tartozunk az igazságnak annak a megállapításával, hogy a háborús Bornemissza visszatéréseinek igen kevesenörültek. Különösen az izsáki földmunkások mutattak kevés örömet, akiket Bornemissza csendőrökkel veretett ki munkahelyeikről és román parasztoktól hozatott helyükbe, amikor csekély béremelésért fordultak a gazdag borkereskedőhöz. No, de a fasiszta uralomnak befellegzett, most más idők járnak. Demokrácia van. És mit tesz egy Bornemissza a demokráciában: pert indít fölosztott birtoka visszaszerzésére. Ez nem mese. Bornemissza, a népnyúzó nem húzódott meg a csendes homályban, hanem pert indított. Bizonyára vannak, akik hitetlenül mosolyognak, vannak talán, akik azt mondják, ugyan kérem, hol találhat egy Bornemissza olyan közhatóságot Magyarországon, amely a dolgozó paraszttól elveszi a fokiét és a fasiszta borügynök Bornemisszának adja. Kecskeméten akadt ilyen közhatóság: a Délpest megyei Földbirtokrendező Tárnics. Száz holdnak megfelelő ingatlant juttatta vissza a derék borkereskedőnek, amire ráütötte pecsétjét az Országos Földbirtokrendezési Tanács is. (De, hogy milyen előzmények után, arról külön cikkben fogok beszámolni.) Birtoka tehát már ismét volna Bornemissza Bélának, de kilátott már Bornemisszát kastély nélkül ? A Délpest megyei Földbirtokrendező Tanács bizonyára még nem, mert Bornemissza úr egy újabb akciójára visszaítélte Bornemissza úr izsáki kastélyát is. Gondolván: inkább lakjon a kastélyban egy fakiszta Bornemissza, mint négy vagy öt parasztcsalád. De, ez még ízem volt elég. Bornemissza úr vérszemet kapott és újra igényelt. És újra kapott. Még egy néhány úgynevezett felépítményt, úgyhogy mintegy huszonöt magyar parasztcsaládot tehet most majd földönfutóvá, akiknek a visszastért felépítményekből ki kell költözködniük. Hogy a költözködés kevesebb fáradsággal legyen eszközölhető, Bornemissza úr keresetet indított a gazdasági felszerelések jelentős része iránt is. Ki csodálkozna ezek után, hogy ezt a keresetét is méltányosnak találta a Délpest megyei Földbirtokrendező Tanács és Bornemissza úrnak visszaitélte. A földtáró és most már földönfutó magyar paraszt, most nyakába szedheti porontyait és mehet amerre lát. Ez az ítélkezés még nem jogerős, de az izsáki rendőrbiztos mindennapi körútján a Bornemissza-birtokra is ellátogat és az ő jelenlétében töri fel Bornemissza Béla az újonnan földhözjuttatottak pincéjének és magtárának a ♦akatjait és hajtatja el az ökröket, hogy ne legyen mivel szántani. Mcebeli minőségű Zománc edény Zom. 10' ’i@!y Schubler, mikrométer, szerszámok LANGERMANN ENDRE vaskeresk. Kecskemét, Rákóczi út 22. Kecskemét költségvetési tervezete Most került nyilvánosságra Kecskemét városának az 1948—47. évre készített költségvetési tervezete. A költségvetés együttes főösszege a háztartásban 5.000.292 forint, az üzemekben 5.040.400 forint, az alapokban 182.952 forint. A háztartás gazdálkodási tervében a szükségletben előirányzott 5.030.292 forintra a fedezet 4.643.003 forint, a hiány tehát 357.289 forint, ami 7.15/cnak felel meg. Aköltségvetés főösszegéből általános igazgatásra 44.525/0, közegészségügyre 4.540/0, közoktatásra és közművelődésre 13.930/0, szegényéig,, ’■ és népjóléti ügyekre 9.73/o, közemezésrg 2.190/0, városépítésre 13.270/0, vagyonigazgatásra 8.79?/o, hiltdügyekre.03»/o jut a tervezet szerint. Feltűnő, hogy szociális és kulim 's célokra milyen alacsony összegek szepetnek, az adminisztráció pedig az általános és vagy önigazgatás költségeit egyesítve, a költségvetésnek több, mint ötvenhárom százalékára rúg. Gereben népügyész nyilatkozata Felkerestük dr. Gereben ,Jánost, a kecskeméti népügyészség vezetőjét , megkérdeztük tőle, olvasta-e a «Demokrácia» című hetilapban megjelent támadó cikket és azzal kapcsolatban mi a álláspontja. Dr. Gereben János a következő nyilatkozatot tette: — Magam is olvastam a megtévesztésre alkalmas, «Demokrácia» címet ,viselő lapban a kérdéses cikket, mely egyebek között fogolyszöktetés vádjával illet. Ezúttal nem kívánok a cikk megjelenésének indító okával és sugalmazál személyével foglalkozni, mert erre később kerülhet sor, de megjegyzem, hogy kértem a cikk helyreigazítását. Sajnos, a sajtóper megindításához szükséges felhatalmazást a felettes hatóságom semilyen ügyben nem adja fe meg, s így a cikkíró büntetlenül rágalmazhatott. — A cikk tartalmára azonban lenne néhány reflexióm.» — Azt értem, hogy amerre a kecskeméti autóbusz elsuhan, emeletes bérkaszárnyák és nádfedeles vityrlókat» látott a cikkíró, de azt nem értem, hogy Budapestről Kecskemétre utaztában hol érintette Orgoványt, melynek szele a cikk (bizonyosan demokratikus) antiszemitizmusából nagyon is idézzik. — Azt értem, hogy 1946-ban nem írhatta a Demokrácia igy: X. Y. zsidó, de azt nem értem, miért .kell e helyett azt hazudni: «dk*. Gereben János hitközségi elnök». —• Azt értem, hogy a «bánónyirályi teását» egyesek forróban szerették volna megetetni, de azt nem értem, hogy miért a Demokrácia az, melyben büntetlenül lehet írni azt a valótlanságot, hogy az azóta elhalt Bánó Mihálymár nem is védekezhet) egy pillanatra is toloncházba került volna. — Azt értem, hogy «poros luxuskocsim hatalmas zökkenővel megállt a főkapitányság előtt», de azt nem értem, miként került a cikkíró abba a "helyzetbe, hogy megfigyelhette, miszerint «két lépcsőfokot ugorva» rohantam fel az emeletre. — Azt már azonban egyáltalában nem értem, hogy miképpen szöktethettem meg G. P. őrizetest akkor, amikor a főkapitányság elrendelte a ■kecskeméti államügyészséghez (nem népügyészséghez !) akisérését, s a fegyverrel tagelés bűnügyben illetékességgel és hatáskörrel biró államügyészség és (nemnépügyészség!) 9225—1946. sz. alatt szabadlábra helyezte. — Végleg nem értem, hogy mi összefüggés lehet G. P. július 23-án történt őrizetbevételének s ezt követő szabadlábrahelyezésének az én lemondásomhoz, amit több, mint egy hónappal ez esetet megelőzően, pontosan 1946. június 20-án 1940. El. IV. A—6. sz. alatt nyújtottam be a magyar igazságig.vminisztériumhoz. ffU tfAládÉpítési Idálítás 3Culdtura sön ~ A KISKŐRÖSI JÁRÁS jól sikerült ,kiállítást és falunapot rendezett. A látogatók ezrei nézték meg a kiállítás érdekes és gazdag anyagát. Délután sportesemények, kulturális előadások, tették változatossá a falunapot. Összekapcsolódott a falu és a város s a népi művészet egységesen juttatta kifejezésre a magyar lelkiséget. Páhi község behozta fiait, leányait, hogy a falu kulturális életéről is bizonyságot tegen. Kiss Balázs plébános bemutatta műkedvelő gárdáját. A kis együttes szépen szerepelt, különösen a népi táncok, népi játékok s az ügyesen kiválasztott és előadott magyar nóták voltak igen jók. Elismeréssel kell meg- Cen létezzünk a kiállítás megrendezőjő, is, akik fáradságot nem ismerve, napokkal előbb szorgalmasan dolgoztak, irányítottak. A legnagyobb elismerés a kiállítókat illeti meg, a földművest, aki elhozta a magyar föld legszebb terményeit, az iparost, aki két keze munkájának legjobb és legszebb eredményét mutatta be. 3 RÁDIÓMŰSOR Szerda Budapest I. Augusztus 28. 6.30: Falurádió. 7.20: Az áttelepítési kormánybiztosság közleményei. 8: Világhírű asszonyok. 9: Barna Pál jazzegyüttese játszik. 10.10: Kálmán és Lehár műveiből hanglemezek. 10.30: Rádió iskola. 12.15: Komothy Gyöngyi énekel, zongorán kisér Somló Sándor. 12.45: Tizenegy éves a Szahanov-mozgalom. Bugya Balázs előadása. 13:Jásdi Tóth Pál szalonzenekara játszik. 14.20: Pest-budai képes krónika. Gáspárné Dávid Margit előadása, hanglemezekkel. 15.15: Rádióiskola. 16.10: Fritz Kreisler hegedűi, hanglemezek. 16.25: Mikor utazzunk. Major Ilonka csevegése. 16.4: Fejér György jazz-zongoraszámai. 17.15 Mesterek világa. Tolsztoj. Barabás Tibor összeállítása. 18.15: Idegennyelvi könyvszemle. A. Fagyejev: «Az Ifjúgárda» és Konsztantin Pausztovszkij: «Gyermekéveim» c. műveit ismerteti .Baleczky Emil dr. 18.30: A rádiózenekar játszik, vezényel Kórodi András. 20.20: A Munkás Kultúrszövetség műsora. Költő aköltőkről. Fodor József előadása. 20.50: Lucienne Boyer Budapesten. Kristóf Károly előadása, hanglemezekkel. 21.25: Fontos kérdések, érdemes válaszok. 21.40: Villámhíradó. 22.25: Vöröskereszt-közlemének. 22.35: Hanglemezek. 23.30: Tánclemezek. Csütörtök Budapest I. Augusztus 29. 30: Falurádió. 7.20: Az áttelepítési konhív biztosság közleményei. 7 8: Reggé, zene, hanglemezek. 8: A gyermek és munka. Simon Blanka előadása. 9: A rendőrzenekar játszik, vezényel: Bál-falvi Miklós. 10.10: Jazz, kedvelők iskolája hanglemezekkel. 12.15 Könnyei Kálmán szalonötös játszik. 13: Az angol honatya. Rácz Dezső Károly előadása. 13.15: Kiss Gyula és Zsolnai József hegedű-duett műsora. 13.40: Egy konzervgyár titkaiból. Látogatás a Weiss Manfréd-gyár konzerv-üzervében. Vezeti: Horváth Győző. 14.20: A Filmjazzegyüttes játszik. 15.15: Rádióiskola. 16.10: Ninon Valiin és Apollo Granforte énekel. Hanglemezek. 16.30: Gyermekrádió. Kata Margit és Tiborcz Zsigmond meséi. 17: Pártrázió. 17.10: Szeszler Tibor oboázik, zongorán kíséri Kósa György. 17.35: A demokrácia új formái. Népi demokrácia. Kállai Gyula előadása 17.50: Beethoven: Coriolan* nyitány,, hanglemez. 18.15: «Isten vezet... összeállította Vass István. 18.40: Kner Antal harmonikaszámai. 19: A Magyar Sz- .i Művelődési Társaság műsora. 21 23: Rádió a rádióról. 21.25: : «Este a guzsalyosban». Közreműködik Gyimesi Pálma és Ascher Oszkár. 21.45 Hírek orosz nyelven és «A mai magyar tudomány». Faragó László egyetemi tanársegéd orosznyelvű előadása. 22.35: Hanglemezek. 23 30: Rádiókereső-hírszolgálat. Péntek Budapest . Augusztus 20. 7.20: Áttelepítési kormánybiztosság közleményei. 8: A kényes medve. Széchy Horváth Rezső előadása. 9: Csorba Dezső cigányzenekara muzsikál. 10.10: Boccherini: B-ttur gordonka verseny. Hanglemezek. 10.30: Rádióiskola 12.15: Déry Tibor jazz-együttese játszik, Kara Károly énekel. 13.15: Éltek a óriások? Somfay Margit előadása. 13.30: «Híres intrikus operarészletek». Galsay Ervin énekel, zongorán kiséri Benedikt Klára. 14.20: «Valut eurer-keringők,, hanglemezek. 14.30: Miért nevezzü - igy?» Kallós Ede előadása. 14.45: Sivánszky Edina énekel, zongorán kis ■ Szőke Tibor. 15.15: Rádióiskola. 16.10: Madarász László énekel, kíséri Somló Sándor Melódia-együttese. 17: Az üzemi bizottságok szerepe a stabilizációban.. Szüllő József előadása. Szakszervezeti Tanácsadó. 17.15: Székely Arnold zongorázik. Opera-zongoraátiratok. 17.45: Sportközlemények. 18.15: Gyermekbarátok műsora. 18.30: Fellegi Teri énekel; zongorán kisér Kerekes János. 10: Vághiradó. 19.15: Szalonz. ?. hanglemezek. 19.30: Faluhiradó. . .20: Rádiózenekar játszik; vezényel Paul Tibor. 22.35: Tonk István; Romann H. hárfa-fuvoaketős. 23.35: Tánclemezek.