Dél-Pestmegye, 1946. november (1. évfolyam, 51-58. szám)

1946-11-10 / 53. szám

Kecskemét, 1946. november 10. vasárnap Ár­a 30 fillér I- évfolyam, 53. szám Főszerkesztő: DEMOKRATIKUS LAP Felelős szerkesztő :­VADÁSZ FERENC______________MEGJELENIK HETeNKÉNT KÉTSZER______________ANDRÁSFFY GYULA Emelhetők-e a munkabérekVádirat H­íj­s Iván, Franczia Kiss és társaik ellen 32 vádlottja van a rablás! gyilkossági foűnpernek I Közöljük a vádlottak névsorát A kecskeméti Népügyészség elkészí­tette a vádiratot Iléjjas Iván, Francia Kiss Mihály és társaik gyilkosság és fosztogatási ügyeiben. A büntetőpert érthető nagy érdeklődés előzi­­meg, an­nak ellenére, hogy a különítményes hatoda vezére, Iléjjas Iván szökésben van. A népügyész 82 személy ellen emelt vádat, ezeknek névsora a követ­kező : Bábiczky Zoltán 56 éves, kecskeméti szül. és lakos, bérautó fuvarozó, Bán Sándor 48 éves, kerekegyházi szül., kecskeméti lakos, földműves, Blank Artur 62 éves, logost szül. székesfehér­vári lakos, nyomdai vezető, Damásdi Elek 62 éves izsáki születésű és lakos, gazdálkodó, Damásdi Pál 53 éves izsáki szül.­éss lakos, földműves, Danics Ala­dár 46 éves kecskeméti szül. és lakos, bérkocsis, Felföldi Dezső 56 éves, kecs­keméti szül. és lakos, gazdálkodó, Haj­nal István 55 éves, kecskeméti szül. és lakos, gazdálkodó, Halász László 65 éves, izsáki szül. és lakos, gazdálkodó, Jenei József 59 éves, kecskeméti szül. és lakos, gazdálkodó, Juhász István 55 fives, orgoványi s­zül. és lakos, napszá­mos, Kállai Gábor 62 éves, izsáki szül. és orgoványi lakos, géplakatos, Koncz Lajos 54 éves kecskeméti szül. és la­­kos, gazdálkodó, Koncz László 53 éves, kecskeméti szül. és lakos, gazdálkodó, Korb Géza 45 éves, kecskeméti szül. és lakos, állampénztári főtiszt, Makkai An­tal 46 éves,­­kiskunhalasi szül. és já­­noshalmai lakos, gyógyszerész, jelen­leg molnársegéd, Muraközy Ferenc 48 éves, kecskeméti­­szül. és mezőtúri la­kos, felesszántó, Papp Lajos 50 éves, ergoványi szül. és lakos, földműves,­ Papp Sándor 49 éves, orgoványi szül. és lakos, földműves, Rád Árpád 50 éves, örvendi szül. és budapesti lakos, légi forg. felügyelő, Schmidt Rezső 46 éves, temesvári szül., budapesti lakos, építő­mester, Szabó Károly Ágoston 42 éves, szabadkai szül., kiskunhalasi lakos, szikvizkészítő, Tassi Gergely 49 éves, kecskeméti szül. és lakos, gazdálkodó, Tóth Ambrus 54 éves, orgoványi szül. és lakos, földműves, Szente Varga Gyu­la­ 48 éves, kecskeméti szül. és lakos, kisbirtokos, Szente Varga István 57 éves, kecskeméti szül. és lakos, földmű­ves, Ferdőn János 52 éves, kecskeméti szül. és lakos, földműves, Baski La­jos 49 éves, orgoványi szül. és lakos, gazdálkodó, Danics Mihály 49 éves, kecskeméti szül., nagykőrösi lakos, má­zolósegéd, Király Gábor 46 éves, orgo­ványi szül. és lakos, gazdálkodó, Papp Kálmán 51 éves, orgoványi szül. és lakos, gazdálkodó, Bor.Lukács 53 éves, tassi szül.,­­ tatár szen­tgyörgyi lakos, gaz­dálkodó, Csorba Gábor 48 éves, kecs­keméti szül. és lakos, gazdálkodó, Csóti János 45 éves, keceli szül. és lakos, földműves, Kállai Gyula 56 éves, izsáki szül. és lakos, cipész, Király József 42 éves, orgoványi szül. és lakos, gazdál­kodó, Korom József 65 éves, tiszaföld­­vári szül., kiskunfélegyházi lakos, föld­műves, Lakó Lajos 47 éves, kecske­méti szül. és lakos, gyári munkás, Nagy­­ Mihály 69 éves, kecskeméti szül., ja­i­kr.tószállási lakos, földműves, Pozsgay Miklós 50 éves, keceli szül. és lakos, gazdálkodó, K. Szabó Áron 50 éves, izsáki szül. és lakos, gazdálkodó, Iléjjas Iván 54 éves, kecskeméti szül., budai­pesti lakos, légügyi felügyelő, Pataki Nándor 52 éves, budapesti­­szül. és la­kos, vállalati tisztviselő. Bakos István volt zászlós. Bakos József hentes, kis­kunfélegyházi lakos. Balogh Ferenc volt orvost­anhallgató és papnövendék, szül. Munkácson, izsáki majd miskolci laikas. Bartha Márton intéző, orgoványi lakos. Básler Sándor volt főhadnagy. Czagány István cinész, kiskunfélegyházi lakos, Czeilig Kálmán volt főhadnagy, Csatári Antal volt kiskunfélegyházi la­kos, Csizmadia Rezső volt főhadnagy, Deskó Márton kiskunfélegyházi lakos, Dömötör József atyja- néh. Márton, kecskeméti lakos, Felföldi Elek szül. Kecskeméten, gazdálkodó, kecskeméti lakos. Fü­vesy Imre állampénztári tiszt, kecskeméti lakos, Füvesy Károly ma­gántisztviselő, kecskeméti lakos, f­éjjas Aurél János szül. Kecskeméten­, kecs­keméti lakos, Héjjas (Endre) András szül. Kecskeméten, kecskeméti lakos, Kiss József szül. Nagykőrösön 1898,­­ Kiss József szül. Kecskeméten, gaz­dálkodó. kecskeméti lako­s, Francia Kiss Mihály sz.ül. Kecskeméten 1887, gaz­dálkodó. kecskeméti' 'Titkos. Kristóf Jó­zsef gazdálkodó. orgoványi lakos, Messzi István tűzoltó, kiskunfélegyházi lakos. Muraközy Dezső volt főhadnagy, kecskeméti lakos, Nagy Bertalan volt főhadnagy. Nagy Pál földműves, or­­­joványi lakos. Nádasdy László volt főhadnagy, Ocskó József fuvaros, kis­kunfélegyházi lakos. Oláh János (neje Budai Anna) orgoványi lakos földmű­ves. Paksi Ferenc ki­skunféegyházi la­kos. Puskás János dr. ügyvéd, kiskun­félegyházi lakos, Schmidt Nándor volt hadam­ódőrmester (testvére Rezső), Sze­­merédi Dániel szül. Szánkon, mérnök. Szemes Endre. Szente Varga Gergely szül. Kecskeméten, 1899. Alsószentki­­rályi lakos, Szente Varga Sándor szül. Kecskeméten. Cs. Tóth Gyulai. Vajnai Clerlerendi László volt főhadnagy, bu­dapesti lakos, Zbona János, volt őr­mester, román­ állampolgárgár, Zabor­­nyák Mátyás volt kecskeméti lakos. Az ügyészség vádirata a bűncselek­mény halmaz­indító­ okairól­­a követke­zőket mondja:­­ Héjjas Iván feladatát úgy fogta fel, hogy maga kéz­á gyűjtve volt ellenfor­radalmi tiszt társait és a ka­tonaviselt módosabb gazdákat, különítményével részben a rekviráló román járőröket­­tett hidegre.­, részben pedig forradal­mároknak ismert, munkásokat és, a forradalmat támogató vagy román­ ba­rátság hírében álló, zsidó­kat rabolt el és gyilkolt meg. Különösen nagyszabá­sú volt az u. n. tisztogatási akciója 1919. novemberében,­­a román meg­szálló hadsereg Tiszántúlra való vissza­vonulása után. Ekkor történt az, hogy a kecskeméti ügyészség fogházából, ma­gánlakásokból, vonatról, utcákról töb­b­­száz egyént kerített hatalmába és gyil­­koltatott meg leírhatatlan hajmeresztő kegyetlenséggel. A Héjjas-különítmény garázdálkodása a Duna és Tisza közén számos belföldi és külföldi leleplezés­nek ellenére tovább folyt ,még az 1920- as évben is. Amikor pedig 1920. ápri­lisában a román hadsereg a Tiszántúlt is kiürítette, Szolnokon, Fegyverereken, Törökszentmiklósig és egyebütt is megrendezte a Héjjas-különítmény a Duna—Tiszaközi vérfürdőt. Az ügyészi vádirat többi részében részletesen ismerteti Héjjasék egész bűnlaj­st­romát. Írta: ZALAI SÁNDOR, a Szaktanács m. titkára Egyre­­ több oldalról merül fel a kérdés, miért nem emelik fel a munka­béreket a Szakszervezetek ? Vizsgáljuk meg a kérdést, van-e mód az emelésre? Bizonyos mértékben igen! A forint stabilizációjának előkészí­tésénél pontos számítások készültek a bérek és árak aránybahoztatottára, és most megállapíthatjuk, hogy a Szak­tanács volt az, aki betartotta a meg­állapodást, míg a másik szerződő fél felrúgta azt. Nézzük csak meg, hogyan alakultak az árak augusztus 1-én. Az ipari árak fáz agrárolló­ 37%/o-kal volt magasabb a mezőgazdasági áraknál. A forinthiá­­nyos világban még egyes ipari cikkek­ben is volt­k kényszereladások nemcsak a mezőgazdasági cikkeknél, ahol pl. a 21 fillérre megállapított tojást 10 fil­lérért, sőt még azon alul is adták. A tőkések erőrekapásával, részben kissé szabadjára engedett hitelpolitiká­val, újból diktálni kezdték a piacak-val. Előbb áruelosztással, majd pedig kü­lönböző manőverekkel árukapcsolás, felár, lánckereskedelem folytán 100— 150 Ae-kal is felemelte egyes közszük­ségleti iparcikkek­­­­t és ez természet­szerűleg maga után vonta a mezőgaz­dasági termelvényeket. Minthogy pe­dig az elfogott és rajtakapott árdrágí­tók ellen a szigorú ren­deletek ellenére sem járnak el, legfeljebb csak úgy, vagy még úgysem, mint egy csirketolvaj ellen és a bíróságok nem tartják fontosnak a forint védelmét a minden hájjal megkent és a tisztességes­­kereskedelmet és gazdálkodást megvető paraziták ki­használják a demokrácia gyengeségét. Zavarják a dolgozókat. Ma, a termelés országos viszonylat­ban éppen a stabilizáció folytán beál­lott javulás a munkásellátás terén olyan helyzetbe hozta az országot, hogy ma már egy bizonyos fokú béremelés a forint stabilitásának veszélyezte­té­e nél­kül keresztül vihető. Ezért javaslaatot tett a Szaktanács arra vonatkozólag, hogy a segédmun­kások órabérét 7—14%/o-kal emelje. És mivel az államháztartás is a fentem­­ntettekből kifolyólag nem veszi igénybe, még a tartalékokat sem, minthogy ok­tóber hónapban már a bevétel­ioo/6-r­a fedezte a kiadásokat és még további javulás előrelátható, a Szaktanács itt is javaslatot tett az alacsony fizetési osztályokhoz tartozó állami státuszban lévő alkalmazottak 15—30°/o-ig terjedő fizetésemelésre. Helytelen lenne azonban általános béremelésekről beszélni, mert hiszen a magyar dolgozók megtanulhatták azt, hogy nem a kifizetett bérek­­ magassá­gából emelkedik az élet színvonala, ha­nem a megkapott bér vásárló erejétől Ezért a Szakszervezetek követelik a magas ipari és piaci árak letörését és ennek megfelelően életszínvonaluk eme­lését. A szervezett munkásság nem fogja ölhetett kézzel nézni, ho­ egyes spe­kulánsok a dolgozók rovására gazda­godjanak és őket a jól ismert nyo­morba va­zataztitják! Ár, dult löt és Ed­re vettek k­et kereskedőt A gazdasági rendőrség a Mohári és Eszenyi cégnél súlyos visszaéléseket fe­dezett fel. Több árucikkknél igen sú­lyos ár­drágítást követtek el, ezek közül egyes árucikkeknél leGo­o-nlal is túl­lépték az irányárakat. A vizsgálat után a gazdasági rendőrség vezetője előzetes letartóztatásba helyezte a cég tulajdo­nosait, ügyüket áttették az uzsorabíró­­sághoz. Kul­t v ■ I . sz. I. no­skodó­sit fogott el a rendőrség Bravúros nyomozás után sikerült a kecskeméti rendőrségnek egy nagysza­bású sikkasztást leleplezni. Városunk­ban széltérő­en-ho­sszában­ beszélték,­­hogy egy ismeretlen nő járja a házakat és pénzösszegeket vesz fel azzal az indo­kolással, hogy ő egy budapesti kuko­rica és terménykereskedővel van ösz­­szeköttetésben, attól kapta a megbízást, hogy kukoricára vegyen fel megrende­­­léseket és előleget. A rendőrség sikkasztás gyanúja alap­­ján elfogta Bódizs Mária nagykőrösi lakost, akinél körülbelül 1000 forintot találtak, és szélhámos nő beismerte,, hogy nemlétező kukorica készletre vett fel pénzeket. A nemlétező kukoricával szélhámos­­kodó nőt a rendőrség őrizetbe vette.

Next