Homok, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
2. oldal Mi O Jil fi lá O szótan csnjenyző mellett. Azokat az embereket, kik embertársaik iránt részvéttel vannak végtelen lehangoltsággal érinti az a sok öngyilkosság, melylyekkel nap-nap után szolgálnak az újságok. Az élet súlyos terhe egyesekre különösen oly elviselhetetlenül nehezedik, hogy ezek lelki egyensúlya megbillen, erkölcsi felfogása megroppan és semmitől sem riadnak vissza, még saját haláluktól sem. A fővárosokban differenciálódik a társadalmi és anyagi egyenlőtlenség. Itt jutnak egyesek a legkeményebb megpróbáltatások, csábítások, a legkeservesebb megélhetési viszonyok közé és itt van a legtöbb öngyilkosság is. Budapesten például a Rókuskórházban külön szobájuk van az öngyilkossággal kísérletezőknek: „a jelöltek szobája.“ Itt könnyen megállapítható, mi készteti az öngyilkosokat tettük elkövetésére. A legnagyobb százalékkal első helyen a nyomor áll, ez után a szerelmi csalódás, hűtlenség. Legtöbben lúgot isznak, kevesebben vannak az úgynevezett dunások, széngáz elvétve fordul elő. Az orvosok mindent elkövetnek, hogy az erőszakos halálkísérletet helyrehozzák. Ez a legtöbb esetben sikerül is. A legtöbbet segítene a bajon a könnyebb megélhetés lehetősége. Egészséges gazdasági élet, céltudatos nevelés, tanítás, egymás iránti megértés mind-mind odahatnának, hogy az öngyilkos hajlamúak életkedvet kapnának. Szomorú kép az öngyilkosok felsorakoztatása, de nagyobb lesz az öröm, mikor Magyarország gazdasági kórtüneteivel ezek a lelki kórtünetek is elmúlnak, több mint 256-en jöttek össze, hogy régóta óhajtott vágyaiknak kifejezést adjanak. Elismerésre méltó tevékenységet és buzgalmat fejtettek ki ez irányban Kerekes István és Almásy Gáspár gazdálkodók, Búzás János és Leviczky Oreszt tanítók, kik mint intéző bizottsági tagok, nem ismerve fáradságot, fényesen oldották meg feladatukat. Az alakuló ülést Kerekes István, az Intéző Bizottság elnöke nyitotta meg, lendületes beszédben méltatva a gazdák tömörülésének szükségességét, a gazdáknak a kultúra iránt érzett vágyát. Felemlítette, hogy emberemlékezet óta a jelenlegi főispán az egyedüli, ki a gazda közönség kulturális érdekei iránt is érdeklődik s ki nemcsak vadászszenvedélyének kielégítése céljából rándul le Koháry Szentlőrinczre, hanem, hogy személyes megjelenésével buzdítólag hasson a gazdaközönségre akkor, midőn az a kultúrának otthont kiván teremteni. Egyben felkérte a főispánt a gyűlés vezetésére, amire a főispán rövid, de magvas beszéd után készséggel vállalkozott. Ezek után Szilvay Gyula gazdasági szaktanár ismertette a Gazdakör alapszabályainak tervezetét, melyet a gyülekezet csekély módosítással elfogadott. Az alapszabályok elfogadása után a tisztviselők választása következett, melynek során megválasztottak: Elnöknek: Kerekes István gazdálkodó, alelnöknek: Dudás György gazdálkodó jegyzőnek: Leviczky Oreszt tanító, pénztárnoknak: Tóth István gazdálkodó háznagynak: Géró Pál gazdálkodó, könyvtárnoknak: Búzás János tanitó. A megejtett választás után Kerekes István elfoglalván az elnöki széket, meleg szavakban mond köszönetet úgy saját, mint tisztviselőtársai nevében a megnyilvánult egyhangú bizalomért. Biztosította az egybegyűlteket, hogy az egyesület felvirágzására törekszik. Ajánlotta, hogy a pusztai lakosság jegyzőjét Oláh Istvánt, a gazdakör díszelnökévé válasszák meg. Ugyancsak érdemeik elismeréséül tiszteletbeli tagokká ajánlotta: Fáy István főispánt, Kováts Sándor egyes, elnök, gazdasági főtanácsost és Kiss Elemér egyes, titkárt, gazdasági tanácsost, amit a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. Végül az, alispán záróbeszédében áldást kért az új gazdakör működésére s a gyűlés berekesztését társas ebéd követte, hol több pohárköszöntő hangzott el. Gazdakör alakítás Koháry-Szentlörincen. Szép ünnepség keretében folyt le vasárnap, e hó 9-én Koháry-Szentlőrinczen a helyi gazdakör alakuló ülése, melyre a városból Fáy István főispán, a Gazdasági Egyesület képviseletében Kiss Elemér titkár, gazdasági tanácsos, Dr. Kovács Iván, Márialaky Kálmán és Szilvay Gyula gazdasági szaktanárok is kiszállottak. A gazdák örvendetes tanújelét adták érdeklődésüknek, mivel a távoli tanyákról idegenül tekintett leányára, aki arra sem méltatta, hogy vigasztalni próbálja őt, az anyját. — Jana — szólította meg elfogultan. — Julia, mi lesz most? A másik is felé fordult. — Nem tudom, — mondotta közönyösen és csodálkozva, értelmetlenül nézett rá. Vörösre sírt szemeivel, duzzadt arcával, mennyivel idősebbnek látszott az anyja most, mint amikor bejött hozzá. — No lám a sírás! — gondolta bizonyos elégtétellel. Az asszony szomorúan viszonozta tekintetét. Ösztöne megsúgta, hogy leánya öregnek és csúnyának találja. Elfordult tőle. Künn erős, férfias lépések hangzottak. Egyenetlenül és meg-megszakadozva. Fölfigyelt. Ő az. — Menj át a kisterembe, — mondotta izgatottan — és ne mutasd magad, amig nem szólitlak. Julia megértően bólintott s mikor behúzta maga mögött az ajtót, anyja is bebocsátotta az érkezőt. Sápadt arcú, ernyedt vonású férfi volt. Mereven lépett előre, mint aki minden áron fenn akarja tartani az egyensúlyt. A szoba egyszerre borgőzzel telt meg s az asszony remegő kezekkel csukta be utánná az ajtót. — Fölkeltél már, vagy le sem feküdtél? — kérdezte most a férfi, hirtelen felcsukló, dörmögő hangon. — Te pedig ismét . . . ismét . . . — Ittam, kifogásod van talán ellene ? — Tudod, hogy árt . . . — Bolond beszéd — mondotta a férfi s az ajtó fájába kapaszkodott. A padló veszedelmesen kezdett ingani alatta. — Feküdj le, — kérte szelíden az asszony, — majd segitek . . . — Hozd el magad — kiáltott rá kelletlenül a férfi, de azért hagyta, hogy átvezesse a hálószobába. S míg az asszony szenvedő arccal, de készségesen vizes borogatásokat rakott fejére, az ajtó keretéből a Julia sápadt, undort és iszonyatot kifejező arca meredt rájuk. Pár pillanat múlva mély horkolás jelezte, hogy a férfi elaludt. Az asszony megkönnyebbülten egyenesedett föl s akkor észrevette leányát, akiről egészen megfeledkezett. Egy pillanatig fájdalmasan néztek egymásra. Aztán halkan, szinte menekülőfélben megszólalt Julia: — Az imént nem mondtam el mindent. Az uram irt, hogy megbocsát és viszszafogad. Nem akartam. De most . . . most, — mélyet, nagyot lélekzett, — most viszszatérek hozzá. Megfordult s elment. Az pedig megértette, mi birta rá leányát az urához való visszatérésre. Sóhajtott, aztán széket vett s a férfi ágya mellé ülve virrasztónk s ápolta reggelig. — Közgazdasági hitelt. A magyar hadikölcsönről. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter terve szerint az összes magyar hadikölcsönök — már amelyek a magyar államot fogják végleg terhelni — egy kamattípusra hozatnak, nevezetesen 4 százalékkal kamatozó állampapírokkal átcseréltetnek. A köztisztviselők, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadiárvák részéről jegyzett és tulajdonukban levő hadikölcsönök 6 százalékos kamatozású állami sorsjegyekkel fognak átcseréltetni. Az alakulóban levő faiskola részvény jegyzőit felhívja az előkészítő bizottság, hogy jegyzett részvényeiknek árát folyó hó 20-áig a Szőlősgazdák Egyesületének pénztárába szíveskedjenek befizetni. A részvénytársaság folyó hó 23-án fogja alakuló gyűlését megtartani, amelyre a meghívók a jövő hét folyamán küldetnek szét. Részvények a Szőlősgazdák Egyesületében folyó hó 20-áig jegyezhetők. Egy részvény ára 250 korona és 25 korona belépési díj. Mivel a részvények csak korlátolt számban bocsáttatnak ki, aki a faiskolából nem akar kimaradni, az minél előbb siessen jegyezni, mert a faiskola elsősorban részvényeseinek termel. Szabad a levélforgalom Csehszlovákiával. 1921. január 1-ével Csehszlovákiával a levélpostaforgalom kölcsönösen megindult. Küldhetők: levelek, levelezőlapok, nyomtatványok, áruminták, üzleti papírok és üzletpapírküldemények, valamint egybecsomagolt áruminta és üzletpapírküldemények, úgyszintén hírlapok. A levelek díja: 20 grammig 2 korona 50 fillér és minden további 20 grammokért 1 korona 50 fillér. Az egyéb küldeményeknek, úgyszintén az ajánlásnak, tértivevénynek, és expresszkézbesítésnek díját a nemzetközi forgalomra megállapított díjszabás szerint kell leróni. A hírlapok a nyomtatványokra megállapított nemzetközi díjszabás alá enek. Postai megbízással és utánvéttel terhelt küldemény egyelőre nem küldhető. A levelek lezártan adhatók postára. A gyufa eddig a külön behozatali engedély nélkül behozható áruk jegyzékében szerepelt, de a pénzügyminiszter most a jegyzékből törölte. A gyufa behozatalának pénzügyminiszteri engedélyhez való kötése, előre veti a pénzügyminiszter expozéjában bejelentett gyufaadó árnyékát. A gyufaadó Hegedűsnek régi kedvenc eszméje. Amikor négy évvel ezelőtt Ausztriában is behozták a gyufaadót, Hegedűs, mint a Kereskedelmi Bank érdekeltségéhez tartozó magyar gyufakartell vezetője, átnyújtott Teleszkynek, az akkori pénzügyminiszternek egy emlékiratot, amelyben maguk a gyufagyárosok kérték a gyufaadónak Magyarországon való behozatalát. A vasárucikkek közül az elmúlt esztendőben a rudvas 560 K-ról 2050 K-ra, a hengerhuzal 600 K-ról 2150 K-ra, a durvalemez 650 K-ról 21500 K-ra, a finomlemez 775 K-ról 2700 K-ra, a horganylemez 1100 K-ról 4200 K-ra, a sodronyszeg 900 K-ról 3300 K-ra emelkedett métermázsánként. A fontosabb vasárucikkeknél tehát az egy esztendei áremelkedés 300 és 400 százalék között váltakozik. — Zsidó minisztériumok Lengyelországban. Lengyel barátainknak most már csakugyan nincs okuk búsulni, s Osztrolenka csonthalmos mezején fölragyoghat a hajnal, mert elérték azt, ami eddig egyetlen országnak sem jutott osztályrészül: a kormány kebelében külön zsidó minisztériumot szerveznek. Reméljük, hogy a lengyelországi pájosz- és kaftántulajdonosok ezentúl nem boldogítják Magyarországot, ahol Sándor Pálék nem akarnak tudni külön zsidó nemzetiségről, pedig egy ilyen miniszterségre akadna nálunk is pályázó elég a Rombach utcai Egyenlőség környékéről. Egyelőre azonban még csak várjunk: hátha meg tudjuk oldani a zsidókérdést cionista kegyelmes urak nélkül?