Katolikusok Lapja, 1937 (14. évfolyam, 1-18. szám)
1937-01-10 / 1. szám
1937. január 10 KATOLIKUSOK LAPJA 3. oldal EGYHÁZI ÉV Vizkereszt ünnepe Január 6. Régi magyar szokás szerint a mai ünnepet Három királyok napjának is nevezzük annak emlékére, hogy a kisded Jézust három pogány nemzet királya felkereste még Betlehemben és imádásuk külső jele gyanánt aranyat, tömjént és mirrhát ajándékoztak neki. A három pogány király megjelenése és imája, amit az istállóban mondottak el Jézus jászolkája mellett, gyönyörű gondolatot fejez ki. Nincs többé választott nép, az isteni irgalom a világ összes pogány népét meghívja itt a földön a kegyelmi, a siánzáli világban pedig a menynyei életre. Az Egyház kegyeletes tisztelettel tekint e három királyra, kiknek nevét a hagyomány megőrizte: Gáspár, Menyhért és Boldizsár és hoszszu útjukban, amit országukból egész Betlehemig megtettek, a küzdelmes emberi élet jelképét látja. Küzdelmes és fárasztó volt a királyok útja, ilyen a mi életünk is. Veszélyek, járatlan utak környezték a királyokat, akárcsak a mi életünk útját. De az eleven hit, Krisztusba vetett szent bizakodás mégis csak győzött és úttalan sivatagok s járatlan erdőkön keresztül végül is Jézushoz jutottak. Bennünket is csak a hit, a bizalom és a tiszta élet vezethet el az Urszine látására. A szentmise könyörgésében minden hívője részére ezt a kegyelmet kéri az Egyház: „Add meg nekünk kegyesen azt, hogy boldogító látásodra eljuthassunk a mennybe.“ A három királyok látogatásán kívül az Egyház a mai napon emlékezik meg a kánai csodáról és Jézus megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi esemény után kapta „Vizkereszt“ elnevezését a mai nap. Szent Lucián Január 7. Vértanúsága Vértanú összefüggésben van a Vizkereszt ünnepével. Szentünk ugyanis hivő társaival együtt a börtönben várta a három királyok ünnepét. Hogy minél többet szenvedjen, az üldöző pogányok esztelen dühükben karjait hátrakötötték és az éles cseréptörmelékkel behintett börtönpadlón mereven kifeszítették. Nem a gyötrelem, hanem sokkal jobban kínozta a vértanút, hogy a nagy ünnepen ő és társai szentmise nélkül maradnak. Az Úr mégis hozzásegítette őket a szentmiséhez. Egyik fogolytársának sikerült bort és kenyeret szerezni a még szabad nikomédiai keresztényektől és következett egy olyan szentmise, amilyet még nem mutattak be és amelynél egy szent sem maradt könny nélkül. A megkínzott vértanú mellére fehér kendőt terítettek, ez volt az oltár és felemelve vérző fejét, szentünk egymásután mondotta el a mise imádságait. Elmondotta az átváltoztatás szavait is és amikor az áldozáshoz értek, onnan, a vértanú pap melléről vették magukhoz az Úr testét. Testvérem, amikor ennek a dicsőséges vértanúnak életéből ezt olvasod, jusson eszedbe, hogy neked is így kellene szeretned a szentmisét! Szent Család Január 10. Nem volt vasárnapja még ennek a széles földünknek pontja, amelyikre több szeretettel, nagyobb jósággal tekintett volna az Úr, mint arra a szegényes házra, amelyben akis Jézus „növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Istennél és embereknél.“ (Lukács 2, 52.) Figyeljük csak ennek a háznak és szent lakóinak életét! Bármenynyire is felettük ragyogott az Isten szerető jósága, kenyeret, mint a holló által hajdan a remete Antalnak, nem küldött hozzájuk ; nekik küzdeni kellett a mindennapi kenyérért. Mikor menekültek Heródes elől az egyiptomi pogányok közé, számukra nem hullott manna, mint a választott nép számára, végignélkülözték a kéthetes utat, amely átvezette őket a betlehemi istállótól Egyiptomig. Volt munka, gond, küzdelem a Szent Család életében, mégis mint az elvesztett paradicsom távolbavesző fénye, úgy hat reánk a názáreti szent háznak örökszép példája s vele együtt annak a nagy hitnek, jóakaró szeretetnek, örökös imádásnak látása, ami annyira otthonos volt Szent József és a Szentszűz házában. Ennek fénye mellett mily kétségbeejtően szomorú a mai családok élete. Széthullás, szeretetlenség, véget nem érő civódás. Évente több mint 5000 válóper, házassági ügyekkel túlterhelt járásbíróságok... Összeállások Jézus áldása nélkül... Ók vegyük ajkunkra mindennap a Szentcsalád miséjének könyörgését: „Uram, Jézus Krisztus, aki engedelmes voltál Máriának és Józsefnek és családi életet szóval ki nem fejezhető erényeiddel megszentelted, engedd, hogy Szűz Mária és Szent József segítségével Szentcsaládod példája legyen a mi tanítónk.“ Vizkereszt Után Január 17. A szent II. vasárnap mise evangéliuma (János 2, 1—11.) Urunkat a kánai menyegző szegény jegyesei és vendégei között mutatja be. Egyúttal, mintha folytatni akarná az előbbi vasárnapnak, Szentcsalád ünnepének gondolatmenetét, rávilágít Jézus áldásának és a boldog családi életnek összefüggésére. Nem az esküvőre felsorakozó autók, felvirágozott fogatok és virágeső teszik a boldog házasságkötést, hanem az Úr áldása és a lelkekben az ő állandó jelenléte. Szent Piroska Január 18. Istenke- SZŰZ ÉS Vértanú gyerme a zsenge kornak is adhatja az öregek bölcsességét és a meglett férfiak erejét. Éppen erre példa Szent Piroska élete. Előkelő római családból származott és hite miatt 13 éves korában a pogány bíró előtt kell megjelennie. Mindenki úgy véli, hogy most kevés dolga lesz a bírónak és ezt a gyermeklányt egy-két jó szóval, vagy fenyegetéssel le lehet venni lábáról. Tévedtek. Sem a kínzás, sem a vadállatok, sem a máglya nem rettentették Piroskát és II. Klaudiusz császár alatt tiszta lelkét mint 13 éves szűz és vértanú adta vissza az örök Atyának. Szent Sebestyén Január 20. Alig talál Vértanú Ilvik nagyobb várost, községet, ahol a katolikus hívek kegyelete nem állított szobrot Szent Sebestyénnek. A régi kecskeméti hívek a Szentháromság szobránál az egyik talapzati oszlopnál elhelyezték az ő szobrát is. Könnyű felismerni a testébe fúródó nyilak miatt. A daliás külsejű katonát annyira megszerette Diokleczián császár, hogy testőrei közé vette és hűsége miatt rövidesen a testőrök parancsnoka lett. A kitört egyházüldözés idejében nem akarta meggyőződését rejtegetni, férfias nyíltsággal megvallotta császári urának. Ez pedig pogány felindulásában egy fához kötöztette és saját alantasaival agyonnyilaztatta.