Pestmegyei Hirlap, 1897 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1897-01-02 / 1. szám
2. szám, Színház. E héten volt az első jutalomjáték: Anday Blankáé, mely épp oly fényesen ütött be jutalmazottnak úgy erkölcsileg, mint anyagilag, aminő nagy a közönségnek az iránta való rokonszenve. Az előadás természetesen bérletszünetben ment, de azért nem maradt egy páholy sem üresen, telve voltak az ülőhelyek is, s még inkább az állóhelyek, hol lelkes fiatalság már régen készült ezen előadásra, hogy tiszteletének (és sokak titkos érzelmének) ha más egyébbel nem is, legalább tenyereket nem kímélő tapsokban adjon kifejezést. A nagy tehetségű s fényes jövő előtt álló bájos primadonna iránti csodálattal vegyes tiszteletet és rokonszenvnek legszembetűnőbb kifejezését az a viharos taps képezte, a melylyel megjelenésekor üdvözölték, s egyes énekszámait megújráztatták, s a mely nem csak ama bizonyos ifjúság köréből hangzott fel, hanem a színház minden zugából. Valóban nagy veszteség a kecskeméti közönségre, hogy jövőre már nélkülöznie kell Andayt, nem élvezheti, nem gyönyörködhet tiszta, ezüst csengésű, kedves hangjában. Rendkívüli nagy nehézséggel fog az új igazgatónak járni egy olyan primadonnát hozni ide, aki képes lesz csak megközelíteni úgy az ő egyszerű, természetes kedvességét, mint nagy reményekre jogosító, szépen iskolázott, hatalmas koloratúráját. Jutalomjátékául egy ósdi darabot a »Kisasszony feleségem«-et választotta, amelyet azonban jól összecomponált, szép zenéjéért szívesen meghallgat az ember. Minden egyes ének száma nagy tetszést aratott, de talán legnagyobb hatást a »Miért nincs megengedve játszani a rozsok között?«,a »Kakuk« és azzal a duettal ért el, amelyet Tordayval énekelt. Sok, sok tapsot, és két hatalmas virágcsokrot kapott. Tordaynak is ez alkalommal teljes elismeréssel adózunk. Még ilyen szépen nem hallottuk egyszer sem énekelni. A sikert folytonos haladása, hangjának fejlődése, meg az okozhatta, hogy ennek az operettnek zenéje hangjában feküdt. Márray jól játszott, s nem énekes létére elég jól énekelt is. Ferenczy megint elemében volt, de az már igazán sok, amennyit ilyen alkalmakkor megenged magának. Torossy picziny szerepében igen kedves, rendkívül csinos volt, s szépen énekelt. Jó volt Pesti is. Dóczi »Csók«-ját nem valami fényes előadásban láttuk. Már mindjárt az a körülmény lehangolólag hatott a közönségre, hogy Solermus kicsiny, de semmi esetre sem jelentéktelen szerepet megmagyarázhatlan okból (mert másnap már játszott az, kinek e szerep szánva volt) Kelemen játszotta. Hisz Matray nem játszott aznap, hát miért nem vette ő át az abbé szerepet? Voltak, kik sokszor akadoztak. Lehet, hogy szerepüket nagyon is átérezték, a csók utáni vágyból származott mámor tette dadogóvá őket. Sikerük volt Mátrayné részéről a csók. Pesti részéről pedig a nő és férfi definiálása, igazán szépen, és érzéssel szavaltak. Morvay jó, s Gyurmann kedves volt. Verus, hasonló fényű, hasonló előkelő gazdabál, s eme előkelőséghez bizony nagyban hozzájárult a tánczterem csinossága, de különösen az ottlévő nagy publikum előkelő volta is. Növelte a tánczmulatság előkelőségét még az is, hogy azt városunk képviselője, dr. Nagy Mihály és még számosan tisztelték meg jelenlétükkel. Folyt a jókedv, a fesztelen derültség egész reggelig, mikor is az ottlévők, bizonyára a legkellemesebb reminiszcientiákkal távozhattak el, ami elég garantia a jövőben rendezendő hasonló tánczmulatság biztos sikerére. A jelenlévő hölgyek névsorát a következőkben sikerült feljegyeznünk: Csabai Ágó, Buzsik Sári, Füredi Juliska, Nóta Mariska, Vajda Lidikó, Virág Mariska, Szeless Mariska, Sváb Kovács Esztike, Szőke Mariska, Bódog Hermin, Fekete Etel, Király Esztike, Bódog Esztike, Laczi Juliska, Király Aranka, Gáspár Etelka, Oláh Mariska, Tóth Esztike, Szabó Etelka, Lázár Mariska, Papp Ilonka, Varga Mariska, Daróczi Teruska, Gál Mariska, Daróczy Esztike, Barta Gergelyné, Sándor Györgyéé, Dékány Pálné stb. Az első négyest 92 pár tánczolta. Még fel kell említenünk a Casinó vendéglősét, Kohn Bélát, kinek ízletes ételeit és zamatos borait csak általános elismerés és dicséret illetheti. * A mulatságon felülfizetni szívesek voltak : dr. Nagy Mihály 1 frt, dr. Kovács Mihály 1 frt, Vámos Béla 1 frt, Héjjas Sándor 1 frt, Koczó Sándor 1 frt, Somodi Sándor 50 kr. Szívességükért köszönetet mond az ifjúság. Tiszta jövedelem 9 frt 50 kr. Felülfizetés 5 frt 50 kr, összesen 15 frt. a Rongyos Egyesület javára fordittatott és külön 5 frt még ezen kívül, mint az ifjúság jótékony adománya. —b. —a. A gazdaifjak tánczestélye. Múlt hó 26-án tartották városunk előkelőbb gazdaifjai fényesen sikerült tánczestélyüket. Nagy volt a mulatság iránt az érdeklődés, aminek természetesen csak a fent említett páratlan siker tudható be. Azt mernék talán állítani, hogy városunkban még nem volt HÍREK. Lapunk olvasóinak és jóbarátainknak boldog újesztendőt kívánunk! A kecskeméti kitüntetett iparosokkal még ez év elején terjedelmes cikkben foglalkozunk . Hamis pénzek Kecskeméten. Körülbelül egy hónapja lehet, hogy a hires városban egymást éri közkézen az egyforintos és koronás hamis ezüstpénz. A forintokat és koronákat egyremásra hamisítják s hibájuk az eredetiből eltérőleg abban áll, hogy vagy törékeny üvegből és edény-cserépanyagból készültek, vagy pedig puha ólomféléből. Ha aztán az előbbit keménylaphoz s a kasszamárványához csapdossák , szépen összetörik, az utóbbit pedig csak meg kell fogni erősen és kézzel is össze lehet hajlítani. Különösen gyorsan került ilyen a postások kezébe és a kir. adóhivatalhoz. Persze ez nem sokáig folyt így, mert az első láz után csakhamar rajta vesztettek a beadók, akik bizony már második-harmadik kézből kapták a hamis jószágokat s igy azoknak alig kerül egy-két szoros vizsgálatra ura. Azért mindenki vigyázzon a pénz elvételénél és csapdossa kemény tárgyhoz az ezüst pénzeket, vagy próbálja meghajlítani azokat. A hamis pénzek, mind sasosak. — Ujabb tíz kötet Jókai. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt ma került piaczra Jókai Mór összes műveinek nemzeti disztkiadásából a hatodik sorozat, a mely LI.—LX. A köteteket tartalmazza. Koszorús poétánk maradandó becsű regényeiből jutott erre a sorozatra is bőven, így benne van »A jövő század regénye«. Jókainak ez a népszerű fantasztikus műve, amely első sorától az utolsóig izgató és érdekfeszítő és úgyszintén az »Élet komédiásai«, gyűjteményes novellái közül pedig a »Targallyak«. A karácsonyi könyvpiaca idején irodalmi esemény számba megy ez a tíz kötet, amely az eddig megjelent sorozatokkal együtt Jókai gondos revíziója alól került ki. Méltónak tartjuk a följegyzésre azt is, hogy a mi írófejedelmünk, miután most teljesen visszavonult a politikától, jóval több időt fog fordíthatni összes műveinek sajtó alá rendezésére, érdekesebb regényeihez új előszót ír majd, ami e kiadás irodalomtörténeti értékét nagyban növelni fogja. A hatodik sorozat tartalmát itt közöljük: LI. kötet Rab Rábi; LII. —Lili. kötet: A jövő század regénye; LIV.—LV. kötet: Az élet komédiásai; LVI.kötet: A homokosok; LVII. kötet: Szép Mikhál L VIli. kötet: Targallyak LIX. kötet: Egész az északi pólusig! Aki a szivét a homlokán hordja; LX. kötet: Bálványos vár. Jókai műveinek nemzeti kiadása tudvalevőleg részletfizetés útján is megszerezhető minden könyvkereskedésben, miáltal ez a monumentális mű a társadalom kevésbbé tehetős osztályai számára is hozzáférhetővé vált. A megszerzés módozatai felől szívesen szolgál bárkinek tájékoztatással a Révai Testvérek Irodalmi Intézet r. t. Budapesten. — Sikkasztó órássegéd. Hogy mennyire könnyen hivő egy némely ember, annak illusztrálására elmondjuk az alábbi esetet: Weiszberger Salamon kecskeméti órás- és ékszerész üzletében, mint segéd volt alkalmazva Kun István órássegéd, ki olyan forma nyavalyában szenvedett, hogy rendesen több volt a kiadása, mint a bevétele. Ilyen körülmények közt aztán sokan nem szokták respektálni az enyém és tied közti különbséget. Valószínűleg nagy szükségben szenvedhetett a multiteekben az ipse is, mert elment Schwartz Adolf helybeli kereskedőhöz és elkérte annak az arany óráját kijavítás végett. Az órát megkapván eltávozott Kecskemétről, de elvitte az órát is magával — karácsonyi emlékül. Weiszberger jelentést tett az esetről a rendőrségnél, honnan a kibocsájtott körözvény alapján Szegeden el is csípték Kun urat, és visszaszállították Kecskemétre, hol kitűnt, hogy ez a tett már épen a gonoszok számának a menyisége, t. i. a 7-ik cselekedete volt, melyek közül egy néhány tárgy már a zálogházba volt deponálva, részben pedig még nála találtattak meg. Az is kitűnt, hogy Kun úr már évekkel ezelőtt is kultiválta az ilyen mesterséget, s minthogy Füvessy rendőrkapitány kifáradtnak találta az órás-segéd urat, átküldte pihenés végett a kir. törvényszékhez. — Adtál uram esőt... de nincs köszönet benne. El lehet ezt mondani a kecskeméti aszfaltokra is. Belekerült százakba, ezrekbe és annyi hasznát se vesszük, mint egy leesett mákszem. Miért ? Mert nyáron a jó időkkel nem kell, hisz akkor elmehetünk az utczaközepén is, mivel a homok vagy a kövezett út nem árt a czipellőnknek , télen, azaz nedves időkkel pedig mellette kell járni, mert mellette jó az út, azaz csak mégis szívelhető, de a drága aszfaltokon egyre másra úszik a pocsolya! Sok házi úr csak a házbért szereti felcsipni, avagy csak bele szeret házába bújni, mint a lomha medve az odúba, de tovább nem gondol háza elejével. Végig a Jókai, a csongrádi, a körösi és minden aszfaltos utczán — alig van ház eleje, amelyiknek hétről-hétre a téli hónapokban seprőhöz volna szerencséje. Bugyog rajta a sárkalimász és becsületes ruhával, szoknyával istenkisértetes rajta végig menni. Ha aztán az a gyönyörű massza megfagy az aszfalton, reggelre úgy hullanak rajta az emberek, mint meleg PEMEGYEI HÍRLAP.