Kecskeméti Ellenőr, 1939. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-01 / 1. szám
rya, ha jó. Használjon pesti pöcegödörben ,trágyát. Kevés kell olcsó. Garantáltanöldtől és szeméttől, tó: Weisz Géza 7. Szabó József lyadi tér 3. p vérdijat lagykörösi fejére bestiális kegyetlen- s Czena Sándor nagynagy beteg feleségét, lozásban a nagykőrösi a kecskeméti rendkapcsolódott. Jís újabb adatai meg- S hogy a már 10 nap Ik kóbor cigányokkal i főrkapitányság most jzött ki a nagykőrösi igő jutalmat kap az, Les nyomra vezeti ésa kegyetlen gyilkost légszolgáltatás keze. . . ishús ■36 és 1*40 fillér. 1*36 és 1*40 fillér.A LÁSZLÓNÁL. ■oaaBHBBBaBBtaBBmHBMB ütöttek: Puskás Fe- Llonitor Erzsébet rk. iy Rafael) — Ponsegéd rk. és Tóth ila. Kovács Mihály). tvpsz. rk. és Tóth Emni'. Réfi István). — rk. és Nagy Mária verges Márton). - c. és Szarka Borbála Zsik János). — Cseh cás rk. és Kovács Inos. vitéz Szily Ferne feles rk. és Ko- József. Csikai Pényegcsiszoló rk. és (Kis József. Santa Lidor fm. napsz. ref.(Tóth István. Nyúl mla kisbirt. rk. és rk. (Borbély Gyula, Ka Antal hentes és Németh Eszter rk. Ferenc). — Orosz lés Risz Margit rk. Imi Géza). — Gere " Dobos Julianna rk. bó István). — Foprűcs Erzsébet ref. are). — Tóth Géza I Agárdi Margit rk. József). — Horváth l Tóth Mária rk. —éli János). — Szajis rk. és Dormany Mátyás, dr. Dormány ppár György hűtőjra Ilona rk. (Szabó !)• simálást a legol■égez R L ■ AGON autóval. 3 oldal 1939. január 1. KECSKEMÉTI ELLENŐR cipőüzlet és üzletvezetője Újévre különleges divatárukat Brainer divatházban végyén SZILVESZTER ESTI GONDOLATOK Huszti József és neje Zsombos-dűlői 1 hold 800 nsz-es legelőjét megvette Bottyán János 500.— pengőért. Horváth János Nyír-dűlő 1 hold 1087 nsz.-ös területű ingatlanának 192 részét megvette Jenei József 1000.— pengőért. Hajáki Gáborné Pólyák Sára Uszlatódűlői 1 hold 610 nsz.-ös ingatlanát megvette Gábor József és neje 1200.— Pét. Marsa Jánosné F. Hegedűs Etel Feketehalom-dűlői 2 hold 21 nsz.-ös szántóját megvette Kolentér István és neje 600 pengőért. Az újév küszöbén kiváncsi fejek hajolnak a vízben különböző alakúvá formálódott ólomdarabocskák fölé. Mindenkinek vannak egyéni útjai, egyéni céljai és vágyai, ie várjon Szilveszter-este gondolnak-e arra, hogy a mi kis egyéni törekvéseink mellett vannak sokkal nemesebb, fenketebb és átfogóbb célok, amelyek elv naszvabb közösséghez, a nemzethez, a hazához fűrnek mindannyiónkat. Gondolunk-e arra, hogy ennek a megcsonkított, vergődő, de mégis hatalmas és erős egésznek is vannak céljai, törekvései, s hogy ezek a célok és törekvések — a mi sokszor pillanatnyi hangulathoz alkalmazkodó, talán néha önző céljainkkal szemben — az állandóságot, a mindenek.jelett álló magasztos eszmét képviselik? Hogy az általános és állandó jólétet, mindannyiónk egyedüli és legfőbb emberi célját: a valódi boldogságot csak a nemzeti célok megvalósulása biztosíthatja? Nemzeti célok! Mennyi és mennyi ilyen célról lehetne beszélni! De itt csak egyről. . .O, egy kevésbbé emlegetett, sokszor elfelejtett nemzeti fedadásról akarok néhány sort írni és hozzá néhány gondolatot, kapcsolni. Széchenyi gondolata: oly kevesen vagyunk hogy még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani, s ez a kevés magyar is szétszóródva él az egész földkerekségen. A megélhetés nehézségei, vagy sokakat a kincsvágyó kalandos gondolatok sodortak messze tőlünk. Az első kivándorolt generáció még megtartja nyelvét, jellegét és magyar mivoltát, de az utódok már lassan elfelejtik nemzeti hovatartozásukat. Másokat meg a párizskörnyéki békediktátumok kényszerítenek, hogy idegen földön egyék a kisebbségi élet keserű kenyerét. Magyar Testvéreim! Szilveszter e lé küldjünk hő fohászt az Egek Urához, hogy tartsa meg őket e nemzet tagjainak, hogy ne engedje széthullani ezt a feloldott kévét, nekünk pedig adjon erőt harcolni értük, segíteni rajtuk. Gondoljunk a hatalmas Harmadik Birodalomra, mely belügynek tekinti minden német sorsát, éljen az bárhol a világon. S gondoljunk egy másik nagyhatalomra, a lengyelre, amelynek nemzettestéből 8,5 millió él határokon kívül. 4 millió belőle az Északamerikai Egyesült Államokban. Hogyan dolgozik ez a nép az idegenbe szakadt testvérek megmentésén? Felkeres és számontart minden lengyelt a földgömb túlsó felén is. Propaganda füzetekkel, iratokkal látja el őket, felhasználja erejüket nemzeti céljai biztosítására. S gondoluunk egy kisebb nép, a svédek erőfeszítésére. Gondoljunk továbbá a szláv népek egymás iránt érzett rokonszenvére, amely alapja a pánszláv mozgalomnak. Még e mozgalom iránt leghidegebb lengyel is bizonyos melegséget, sőt büszkeséget érez, valahányszor csak hall valamit másfelé élő szláv rokonairól. Gondoljunk arra, hogy Berlintől nem messze még mindig él magát vendnek nevező kb. 250.000 főnyi szláv eredetű néptöredék, amelynek sorsát többi szláv testvérei saját bajuk mellett is anynyira szívükön viselik. Igen, ha a politikában nincs is meg ez a melegség, de a szláv népek lelkében ott él és izzik kiolthatatlanul egész Európa veszélyére. S mi az, ami őket egybekapcsolja? Talán a történelem? Nem, csak a nyelv hasonlósága és a közöstörzs. A Szilveszter este szórakozni induló magyar Testvérek! Megadjatok egy szóra! Gondoljatok arra, hogy még mindig több, mint 4 millió magyar él a határokon kívül, akiknek — s főként utódaiknak — a nemzet számára való megmentése a Ti vállaltokon nyugszik, hogy Nektek kell az ő lelki életükre vigyázzatok, hogy életük pályája mellékvágnárra ne fusson. Hiszem, ha a szlávokat csak a nyelv hasonlósága, a németekés a nyelv azonossága köti össze, minket még összefűz az ezer-, éves közös történelem, a közös szenvedésben, a mérhetetlen sok fájdalomban eggyékovácsolódott lélek s mindenekelőtt össze kell, hogy fűzzön a trianoni tragédia s a nagy nemzeti célok és feladatok, amelyek minden magyar erejét követelik. Van nekünk is szervünk, amely ezzel foglalkozik, de sajnos, nem áll mögötte úgy, amint kellene, az egész ország népe. Éreznie kell a világ legelhagyatottabb szögletében élő magyarnak is, hogy idetartozik, hogy ő is a Magyar Szent Korona testének egy kis atomja, hogy az ő munkájára is szükség van a trianoni bilincseket széttörni kiváró hazának. Itt csak egyetlen gondolatra kívántam felhívni a figyelmet, amely legalább olyan fontos, mint bármelyik belpolitikai reform, külpolitikai irányzat , amelyre oly kevesen és akkor is oly lélek nélkül gondolnak. Mert nem bizonyos az, hogy aki itthagyta az országot, az lélekben is szakított velünk s ezt a lélekben élő, láthatatlan, de mégis minden kézzelfoghatónál erősebb kapcsolatot kell megteremteni, kiépíteni, ha máshogy nem, levelezés útján. Minden magyar család vállalja, hogy felveszi az érintkezést egy -egy idegenben élő, kivándorolt magyar családdal , a már-már kialvó nemzeti öntudatot újra lángra lobbantja bennük, így lehet kis munkával óriási eredményt produkálni. Mert mi adja meg kinek-kinek az er Boldog ujHet kivan kedves vevőinek Ünnep után Karácsony jóm nékem nem volt soha, Tárt azért vagyok elkárhozott, Mert a jó Isten földreszánt Fia sjárulékot sohasem hozott?... Szegény asszony volt az én járni rám, fiunkától kérges a tenyere. Dolgozott hajnaltól éjszakáig S alig-alig volt falut kenyere. Nem törődött ő semmivel mással: Húzta az igát éjjel-nappal, Nem hántol senkit, nem por élt száj, Megfért a töli hatalmakkal. Húr nagyon korán megbarátkozott A mindent helyrehozó réggé!, így gondolta, jó viszonyban van a felettünk lévő magas éggel Ahová imát küldözgette. De biztatást nem kapott soha: Hideg volt hozzá és érzéketlen, mint egy fagyos szívű mostoha. Bizony a garas vékonyan jutott Mert dolgáért kicsiny volt a hér, Pedig áldott két nehéz kezéből Hej de sír rím kicsordult a vér!... Ezért nem volt nékem karácsonyám ...S ezért vagyok fájé el kárhozott, Mert szegénységünk miatt tőlünk az— Istenke is elkívánkozott. HAJNAL JÓZSEF. 3 x naponta friss sütemény Répásnál a Luther-udvarban INGATLANFORDALOM Az újévben is a régi bizalommal jöjjön a Szigeti rétesüzletbe is zsári uccú