Kecskeméti Ellenőr, 1940. augusztus (4. évfolyam, 174-184. szám)

1940-08-01 / 174. szám

1940 augusztus 1. KECSKEMÉTI ELLENŐR 3. oldal D­aLtL Ac Fll + rér takarmány kiegészítők biztosítják wJ + A­y K r Ck Lr Ck O illatszertárában Lestár tér 1 Cilii CO I U IIII a jövedelmező állattartást. Kapható Vllt/t I VCI vlxCO n. . . am­ ilnt Amerikáról... Eckhardt — Amerikai utamon, — mondotta Eck­hardt Tibor — iparkodtam tájékozódni az amerikai viszonyok felől és amennyire tő­lem tellett, megadni a külpolitika iránt érdeklődő köröknek azt a felvilágosítást, amely Magyarország helyzetére és az új európai rendezéssel kapcsolatos kívánsá­gaira vonatkozik. — Az a szívélyes fogadtatás, amely­ben Amerikában kivétel nélkül mindenütt részem volt, nagymértékben előmozdította kitűzött célom elérését. — Külpolitikai előadásaimon kívül módomban volt néhány mezőgazdasági problémát is a helyszínen tanulmányoznom vezető szakemberek útmutatásai nyomán. Így többek között Kaliforniában a külön­böző öntözési módszereket, azok gazdasági és üzleti rentabilitását, továbbá az amerikai vetőmagnemesítési eredményeket is sikerül behatóan megismernem. Végigjártam rész­ben autón a farm vidékeket és számos ma­gyar farmert látogattam meg otthonában. Nagy örömömre szolgált, hogy "úgyszólván kivétel nélkül boldoguló és megbecsülő gaz­dákkal találkoztam az óceánon­­túl, akik nehéz munkával ugyan, de még a mostani kedvezőtlen mezőgazdasági konjunktúra idején is vagyonosodnak, gazdaságilag meg­erősödnek, az amerikai unió megbecsült polgárai és egy nem tisztességes magyarok — egészen amerikai i­amat előre elké­szített program szerint­ vegyijáriam. Az ar­­land­-óceancol a Csendes-tengeng és vissza, úgy az északi, mint a­­téli vonalon. Közel három hónapig voltam Amerikában és ha­zatérésen csak azáltal szenvedett halasztást, hogy június 15-én a Manhatta hajón, amelyre a jegyem meg volt váltva, az európai háború újabb fordulata következtében egyáltalán nem indult. Így várnom kellett, de a legelső alkalommal természetesen felhasználtam a legelső lehe­tőséget a hazatérésre. Egy-egy heti lissza­boni és madridi várakozás után autóbuszon meglehetősen kalandos körülmények között Madridtól egészen Genfig, a Pir­eneusokon és Franciaország meg nem szállt részein keresztül. — Egész utam alatt a sajtó számára egyetlen nyilatkozatot sem adtam. Most ha­zatérve, azt hallom, hogy állítólagos nyilat­kozataimat itthon nem mindig jóhiszemű körök kifogásolták. Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy minden kommentár, ame­lyet meg nem tett nyilatkozataimhoz fűz­tek, alaptalan és választ nem érdemel. Haszonbérbe 36 hold Eladó 10 és 5 hold Urréten, villatelek el­adó Daróczy-közön: dr. Hajdú ügyvéd Wes­selényi d­tea 1. Hickl-féle rácsos Fénycsökkentő berendezés a légoltalmi előírás szerint Fénycsökkentő berendezések szerelése Papp Sándor és pia műszerészeknél Luther-udvar Telefon 162 Kerékpárok, gyermek­kocsik, motorkerékpárok szaküzlete * Szezonáruinkat továbbra is mélyen leszállított áron adjuk Királyházi (Kramer)­­ divatházában Nagykőrösi­ utca méregdrága és gusztustalan a gyümölcs a „kofa-piac“-on, de fél kilót alig lehet kapni Miért szabad ennek épen Kecskeméten megtörténni? Ma országos propaganda követeli, hogy együnk gyümölcsöt. Kecskeméten ez sokak számára furcsán hangzik, hiszen vagy szőlő és gyümölcstulajdonos a város lakosságá­nak nagy százaléka, vagy gyümölccsel fog­lalkozik. Marad azonban elég sok olyan polgár is, akinek sem gyümölcsöse, sem nem jár szedni, vagy a pakolókba dolgozni. A gyü­mölcsöt azonban minden propaganda nél­kül is szeret, illetőleg szeretné élvezni. Sok oldalról hangzott már el panasz a »kofa-standok« ellen. Ezekre a panaszokra rászolgáltak. Elsősorban is gusztustalan a gyümölcshalom, melyet egész nap az ucca pora lep el. Ezenkívül úgy bánnak az oda­­verődött vevővel, mintha ők csak délutáni szórakozásképen ülnének oda a piacra és ez a szórakozás főképen a vevőkörük rová­sára megy. Aki fél kiló gyümölcsöt kér, an­nak finoman­ megmondják, hogy ezért aztán nem érdemes a piacra kiülniök. Hal­lottunk egy esetet, amikor negyedkilót akart vásárolni egy vidéki hölgy, azt pedig egye­nesen összeszidták. Úgy, hogy vásárlás nél­kül ment el az illető a piacról, csak, hogy feltűnés nélkül távozhasson. Akinek pedig elbírja a szervezete a hangos szavakat, an­nak zsebébe vagy kosarába szórják a gyü­mölcsöt. Semmiféle csomagolópapírt nem adnak. Ezenfelül minden méregdrága úgy, hogy a vidéki hölgy negyedkilós vásárlása 25 fillérbe került volna. A hajnali piacon 12—20—30 fill­érért vásárolják össze az árut és minden szállítási vagy más nagyobb rezsi nélkül 60—100- 120 fillérért adják ugyanazt a portékát. Sokan kérik a hatóságot, hogy az el­burjánzott hibákat valami módon küszö­böljék ki a Skofa-stand­­ról. Miért is sza­bad ennek épen Kecskeméten megtörténni. Munkatáborokba viszik a munkakerülő cigányokat A belügyminiszter eredményesnek látszó tervezetet dolgozott ki a cigánykérdés megoldására Ankétek, cikkek, értekezletek, terveze­tek, intézkedések hosszú sora jelzi a cigány­­kérdés tálját közel 80 éven át, az eredmény azonban még ma is jóformán semmi. Most azután a belügyminisztérium újabb tervezetet dolgozott ki," amelytől azt várja, hogy a cigánykérdést valóban meg­oldja. A tervezet valóban alkalmasnak lát­szik a kérdés megoldására és szeretné min­denki hinni, hogy elérkeztünk a nehéz és szinte kibogozhatatlan ügy tisztázásához. A belügyminiszteri tervezet lényege: a hatósági intézkedés teljes szigora. A főelv az, hogy minden cigányt munkára kény­szerítenek. Semmi körülmények közt sem szabad munkátlan cigányt megtűrni, mondja a tervezet indokolása, s akinek nincsen bizonyítható kenyérkeresete, azt a közigazgatási hatóság, ha kell — német minta szerint — hosszú évekre mun­katáborba vezényli. A munkában eltöltött évek után kiengedi s ha munkás tagjává válik a társadalomnak, akkor szabadon is hagyja, elleneseiben visszaviszi újból a munkatáborba, kényszermunkára. Azt hi­szik, hogy ez a rendelkezés megoldja a ci­gánykérdést, mert ha lesznek is elszökdöső cigányok, lassan valamennyi letelepedésre és munkára lesz kényszeríthető. A rendelettervezetnek fontos pontja az is, amely a cigányok lótartási ügyeiről in­tézkedik. Lóvásárokon szinte elmaradha­tatlan közvetítő a cigány lókupec. A cigá­­­­nyok j­elentős része foglalkozik ezen a munk­a külterületen s mint a rendőri és csendőri eljárások mutatják, nem riadnak vissza a jóhiszemű lóvásárlók legcsúfabb megkáro­sításától sem.­­A gazdaközönség már sokszor fordult azzal a kívánsággal a kormányhoz, hogy valamikép végre jelöljék meg a kehes állatokat, amelyekből a cigány lókupecek kuruzslószerekkel néhány napra kiűzik a bajt, úgyhogy az csak az új gazda istálló­jában fogja elő újból az állatokat. Külön elbírálásban részesülnének a cigányzenészek, akik már polgáriasult élet­körülmények között mind ritkábban kerül­nek összeütközésbe a renddel. A rendelet­tervezet inkább a kóborló és munkakerülő cigányok ügyével kíván foglalkozni s úgy­­látszik, el is fogja érni a kívánt sikert. Laptulajdonos és kiadó: SÁN­DOH ISTVÁN. Felelős szerkesztő: HAJDÚ ERNŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János­ utca 6. hát. átjáróudvar. üzletemet augusztus hó elején Nagykőrösi­ u. 2 a. alá volt HARSÁNY! szövetüzlet helyére helyezem át HORVÁTH ÚRI és NŐI DIVATÜZLET !

Next