Kecskeméti Ellenőr, 1905. június (4. évfolyam, 202-204. szám)

1905-06-04 / 202. szám

4. oldal, kar nevében a következő megkapó beszéddel: ,,Szomorú gyülekezet! A magam részéről talán helyesebb lenne ünneplő gyülekezetet mondanom, mert reánk, tanitókra ez a mai esemény, az a most lefolyó ténykörülmény valóságos örömünnep. — Mert midőn látjuk, hogy egy tanitót halála után is ilyen szeretetben, tiszteletben, megbecsülésben részesítenek a volt tanítványok, elöljárói és ismerősei ; ha meggondoljuk, hogy e sirkant alatt nyugvó szeretve tisztelt Böszörményi bátyánknak — különösen a fiatal éveiben — a néptanító, a tudás, a lelkesedés, a leglelkiismeretesebb munkálkodás, a legönzetlenebb iparkodás mellett is csak lenézett pária volt: bizony mondom, hogy öröm töltheti el, nekünk tanítóknak a keblünket. Nincs is ennél szebb jutalom — s a tanítónak alig is van más jutalma — mintha a tanítványok, a szülők hálásak iránta. De az is bizonyos, hogy e mai kegyeletes ünnepségünk tárgya, néhai jó Böszörményi bácsink, nagyon is rászolgált tanítói nevelői rátermettségével s példás életével a hálás elismerésre, a kegyeletes megemlékezésre. Nemcsak az iskolában, de a társadalmi munkálkodás terén is példát mutatott, hogy hogyan kell a tanítónak a népnevelőjének a társadalom közbecsülését kiérdemelni. Ezen hálás kegyeletből emelt sírkő amint hirdeti — kedves öreg kartársunk — a te igaz néptanítói érdemeidet, úgy záloga egyúttal annak is, hogy a társadalom immár a tanitó nemzetnevelő alapvető munkásságát nemcsak elismeri, de kellőképen méltányolja is, avagy hovatovább méltányolni fogja. S mivel neked, a te megdicsőült szellemednek ebben nagy érdeme van, hálásak is vagyunk irántad s itt nyugvó poraid és e diszes siremlék mellett fogadjuk, miszerint kötelességeinket híven teljesítendjük, hogy mindig a te nyomdokaidon fogunk járni, hogy mi is úgy fogunk élni és munkálkodni, hogy a tanítói névnek minél nagyobb tiszteletet és becsülést szerezhessünk. Büszkék vagyunk reád, hogy közülünk való voltál, de büszke lehet a te dicső szellemed is, amely most bizonyára itt lebeg felettünk — mert a te nevelői munkásságod dús gyümölcsöket termett. Az általad elvetett s gondos kezeiddel ápolt jó mag megfogamzott az ifjú szivekben s im midőn a gyermekek már őszbecsavarodó férfiakká lettek, most is a legnagyobb tisztelettel s áldozatkész kegyelettel emlékeznek reád. Ez a legnagyobb tanúbizonysága annak, hogy te jó tanító, igaz lelkiismeretes nevelő voltál. Ez a néma gránit, mely ezentúl a te sírodat fogja disziteni, minden beszédnél ékesebben hirdeti a te elévülhetetlen néptanítói érdemeidet. Azért óhajtom — tanítótársaim nevében is — álljon e sírkő és hirdesse külsőleg is a néptanítónak, Böszörményi Mihálynak nevét meghatározhatatlan okokig. Te pedig kedves öreg kartársunk, barátunk, tanítónk aludj, pihenj tovább békével! Legyenek áldottak mindazok, akik a néptanító iránt ilyen hálásak! jelesen akik e néptanító emlékét igy megörökítették!“ A ref. főgymnasium énekkarának megható éneke fejezte a szép felavató ünnepet, amelynek élénk visszhangja ott fog élni sokáig e városban élő sok-sok tanítványának érző szivében .. . — Esküdtek összeírása. Az 1897. évi tv. értelmében az esküdtek alaplajstromát összeíró bizottság az 1906. évre jogosultsággal biró esküdtek alaplajstromának összeállítását folyamatba tevén, ezennel közhírré teszi, hogy a törvényhatóság területén lakó minden férfi, aki magyar honos, aki folyó esztendőben életének 26-ik évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon írni és olvasni tud és évenként legalább 20 korona egyenes állami adót fizet; vagy adózásra való tekintet nélkül: köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémi tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, úgy a ki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül a ki a középiskolai záróvizsgálatot letette, folyó 1905- évi junius 5 és 60-án d. e. 8—12., d. u. 2—5-ig az alaplajstromba való felvétel végett a városháza bizottsági termében az összeíró bizottság előtt személyesen, vagy meghatalmazottja által jelentkezhet. Kecskeméten, 1905- évi június 2-ik napján. Kada Elek elnök, Tóth István jegyző. — Hock János Kecskeméten. Hock János orsz. képviselő szerdán délben városunkba érkezett s kirándult a Gazdasági Egyesület nyilt összejövetelére. A nagy számban egybegyűltek nagy örömmel fogadták s köszönő szavait határtalan lelkesedés követte. Este visszautazott a fővárosba — Választói reform. Abauj-Tornamegye feliratot intézett a parlamenthez, a választói jog kiterjesztése érdekében minden magyarul írni olvasni tudó polgárra. Feliratát megküldte pártolás végett Kecskemét városának is. — Kinevezés. Bárczy Lajos budapestvidéki pénzügyigazgató, a kit hivatalos működéséből és társasági érintkezésből jól ismert városunk polgársága, címzetes minszteri tanácsossá neveztetett ki. — József Ágost kir. herceg Kecskeméten. József Ágost kir. herceg ezredes, az 1. sz. honvédhuszárezred parancsnoka a vasárnap délutáni gyorsvonattal Budapestről városunkba érkezett. A vasúti állomáson Sebessy Sándor honvédhuszárőrnagy osztályparancsnok fogadta, a kinek kíséretében a kir. herceg a város diszfogatán a Royal-szállodába hajtatott s az estét az étteremben tisztjei társaságában töltötte. — Másnap reggel szemlét tartott az osztály fölött s a délutáni gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Érettségi kormánybiztos, vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth György kegyesrendi kormánytanácsost, a kecskeméti főgymnásium házfőnök-igazgatóját a kiskunfélegyházi róm. kath. főgymnázium érettségi vizsgálataihoz kormánybiztossá küldötte ki. — A városi múzeumból. Dr. Seemayer Willibald, a budapesti technológiai múzeum igazgatója vasárnap városunkban időzött a Kecskeméten legközelebb megnyitandó múzeum ügyében. Kada Elek polgármester és dr. Szilády Károly főlevéltárnok közbenjárására kilátásba helyezte, hogy a környékbeli városok archeológiai érdekességei is a kecskeméti múzeumban fognak elhelyeztetni. — Internátus Kecskeméten. A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület vezetősége részéről értesítenek bennünket, hogy az egyesület városunkban internátust óhajt létesíteni jogakadémai hallgatók és középiskolai tanulók részére. Az intézet már szeptemberben megnyílnék és céljainak támogatására ingyenes helyiséget kér a várostól. Az internátus létesítésén a polgármester, valamint a helyi három középiskola igazgatói buzgólkodnak. — Kecskemét egészségügye. Városunk nagytudású és tapasztalású tiszti főorvosa, Dr. Kecskeméti Lajos kimerítő tanulmányban foglalta össze Kecskemét egészségügyi viszonyait 1873 óta napjainkig. A tanulmány, amelynek adatai a szerző hivatalos állásából folyólag föltétlen számot tartanak a hitelességre, egyben érdekes vonzó előadásával is megkapja a az olvasót. Ennek a kérdésnek tárgyalására s egészségügyünk történetének megírására különben is mintegy praedestinálva van a tudós szerző, aki a tanulmányában vázolt fázisoknak maga is aktív vezető tényezője volt. A tanulmány első része aKecskemét május 28-iki számában látott napvilágot és folytatólag ugyane lap következő számaiban fggak megjelenni. — Esküvő. Goldschein Simon kereskedő f. hó 11-én d. u. 5 órakor vezeti oltárhoz Giehner Janka kisasszonyt, Giehner Janka kisasszonyt, Giehner Salamon helybeli kereskedő és nejének leányát a kecskeméti szr. imaházban. — Miniszteri biztos az ipariskolában. A kereskedelmi minszter Péter János budapesti kereskedelmi felsőiskolai igazgatót miniszteri biztosul küldte ki a kecskeméti alsófokú ipariskolához. A miniszteri biztos múlt szombaton látogatta meg az iskolát s a tapasztaltak fölött teljes elismerését fejezte ki Pataky Imre intézeti igazgatónak. — A Hitelbank kecskeméti fiókja. A Magyar Általános Hitelbank kecskeméti fiókja május hó 26-án megnyílt. Az intézet helyisége a Koháry utcában van (volt „Hungária-szálloda“). — A helyőrség köréből. A helyi honvédhuszár-osztály egyik közrokonszenvnek örvendő tagja. Naményi Koncz István hadnagybabrucki lövész iskolai tanfolyam elvégzése után visszatért kecskeméti állomására. — Kecskeméti iparos szabadalma. Szaad Albert helybeli rézöntő, aki egyébként is elsőrésidű helyet foglal el helyi képzett iparosaink sorában, újabb tanujelét adta kiváló szakképzettségének KECSKE M ETI E L L E N U i< 1905. juniuí 4.