Kecskeméti Friss Ujsag, 1902. szeptember (3. évfolyam, 172-192. szám)

1902-09-02 / 172. szám

2. oldal 1902. szept. 2. KECSKEMÉTI FRISS SJLAG is igyekeznek a tanítót nehéz felada­tában támogatni. Megnyílnak az iskolák kapui, ahol szeretettel és türelemmel várják gyer­mekeinket az oktatók, hogy agyukba és szívükbe a szép, a nemes és a hasznos iránti előszeretetet csöpögtes­­sék, hogy majdan hasznos és fölvilá­gosodott emberek lehessenek. H­ÍREK. Kecskemét, szept. 1. Biró Lajos: A hősök krónikájának vallják a tör­ténelmet azok, akik bennünket a histó­riára oktattak. Nemzedékről-nemzedékre szállott a hagyomány, hogy a karddal, puskával, ágyúval viaskodók csinálták a históriát. Azonban ma már nemcsak a török­verők, meg a legnagyobb ellenséget pas­­kolók a hősök. A tudomány nagy alak­jai is hősökké lettek a szemünkben s az ő vállalkozásuk hallatára épp úgy bámu­lunk és tiszteletet érzünk, mint mikor Kemény Simonról, vagy Hunyadi Jánosról hallunk. Bátorság, rettenthetetlen elszánás, igazi önfeláldozás, amelyek a közkeletű hősök kiváló tulajdonságai, a civilizáció hőseinél is hasonmód elkelnek. A csata­lándzsákat magára fogó Am­inius lelki­ereje nem volt nagyobb, mint Fultoné, mikor ráült az első gőzhajóra, vagy Ste­inhensoné, mikor megindította az első vas­utat. Vagy volt-e vakmerőbb hőse a vi­lágtörténetnek, mint az, aki legelsőnek szállott fel léghajón. Leonidásnak lelki­ereje vájjon nagyobb volt-e, mint Ko­lumbusé ? Egy ily kulturhőst ünnepeltek most az ország szívében. Hazajött hét esztendei távollét után Biró Lajos. Hét esztendeig viselt háborút ez a férfiú erőkkel, embe­élet fűszere. Sőt azt mondom, hogy vicc­­ nélkül az élet nem is élet. Én rendkívül vicces ember vagyok, s nagyon szeretek viccelni. Csodálkozva kezdtem vizsgálni a nem mindennapi embert, a­ki annyira szeret viccelni. Gyanúm oszladozni kez­dett, s érdeklődve húzódtam közelebb hozzá. — Akar talán ön tőlem egy pár jó viccet hallani? — Kérem, ha lesz oly szíves . . . — Helyes. Tehát hallgasson ön ide. Ön, mint orvos, bizonyára tudni fogja, mi az a Lipótmező? — Hogyne! . — No hát nézzen meg engem jól. Én már három ízben szöktem onnan meg. Most szököm negyedszer. — Tessék ? — kérdeztem h­üledezve. Mit tetszik mondani? Ön Lipótmező­­­ről jön ? Kohn úr azonban feleletre sem mél­­tatá kérdésemet. — Ön ugyebár orvos? — kérdé min­den átmenet nélkül. Tudja ön azt fiatal ember, hogy az orvosok nem ép elméjű emberek ? Minden orvos bolond. Sült bo­lond. Ak­a fiatal ember, nekem már sok orvossal volt dolgom. Egyik bolondabb, mint a másik. Képzelje , engem már négy ízben küldtek a Lipótmezőre. De hát nekem több eszem van, mint nekik, mert mindig megszököm előlük.­rekkel, nélkülözéssel, hogy meghódítsa magának, a magyar tudományosságnak és a világ tudományának a földkereké­nek egy jórészt még ismeretlen részét. Új Guineát hódította meg, hét esztendeig ezen a vadak által lakott szigeten időz­vén, megismerte s most megismertetheti ezt a világot a tudományossággal s e szi­get primitív viszonyainak ismertetésével gyarapíthatja az etnográfia tudományát. A hét esztendeig tartott vállalkozás tudományos eredményei még nincsenek előttünk , a részletek ezúttal nem is érde­kelnek bennünket, megbeszélés tárgyát fogják ezek képezni nálunk is, idegenben is. Most csak azt érezzük hivatásunknak, hogy dicséretét hirdessük mi is ennek a kiváló férfiúnak, aki erre a nagy feladatra vállalkozott önként, a saját elszántából, keresztülvitte a saját lelki erejéből s Isten segítségével és most hazajött, hogy érté­kesítse ismereteit tudományunk javára. Különösen nálunk kell nagyratartani az ilyen vállalkozást, nálunk, ahol a vál­lalkozási kedv olyan igen kicsiny. Ahol az emberek csak azt szokták cél­kul ki­tűzni, hogy nyugodt, kényelmes állásocs­­kát biztosítsanak maguknak, amelyből vígan, pipaszó mellett nézdegélhetik a világ folyását, gyönyörködhetnek a körü­löttük nyüzsgő hangyák munkásságában. A békés hivatalnak keresése szinte tör­vénye a mi közszellemünknek s tekintélyt igazán csak ily békés hivatalok birtoko­sai élveznek nálunk. Ezért tartjuk mi Biró Lajos egyéni jelentősége mellett fon­tosnak azt, hogy Biró Lajost, mint a vál­lalkozási hajlandóság egy ideálját is ün­nepeljük. Biró Lajos példája erre annál inkább alkalmas, mert biztos kenyeret hagyott itt Biró Lajos akkor, mikor nagy útjára ment. Nem az a kétségbeesés hajtotta el, ami sok embert , hogy itthon nincs már mit keresnie, hanem a tudományért való kétségbeesett szomjúság, amely egyéni biztonságot, családi gyöngédséget, szere­­­tetet, a röghöz való ragaszkodást, min­dent, mindent feláldoz a tudományért. S ahogy a Mongolfier testvérek leszámoltak mindennel, ami e földi élethez köti őket, mikor először indultak légi útjukra, úgy számolt le Biró Lajos is, mikor elutazott, mindennel, ami idekötötte a földi léthez. Ment, talán megszakadni készülő szívvel, de azzal az öntudattal, hogy talán igazi szolgálatot tesz a magyar tudománynak. A ritka isteni ajándék, a jó szeren­cse nem hagyta cserbe Biró Lajost. Haza térhetett, sikerrel befejezvén azt, amit be­fejezni óhajtott s ismét a haza földére léphetett, hogy itt dolgozza fel azt a gaz­dag anyagot, melynek összehordásáért valósággal életét tette fel. Üdvözöljük Biró Lajost a hazai föl­dön, ahonnan elszakadt volt, de ahova a­hová a jó sors, a saját kitartása mégis csak visszavezette. — Gyűlés. Az iparos és kereskedő­tanonciskola tanítótestülete augusztus hó 31-én d. e. 9 órakor gyűlést tartott Pataky Imre igazgató elnöklete mellett. A gyűlés­nek tárgyai voltak : a beírási napok meg­állapítása, a beírás körüli teendők meg­beszélése, órarend, továbbá a mulasztások nyilvántartásának módja. — Kecskeméti gazdák a pozsonyi ki­állításon. A kecskeméti gazdák között mozgalom indult meg a pozsonyi kiállí­táson való részvételre nézve. Már bizo­nyos tervezet is elkészült ezt illetőleg. Eszerint a gazdák szeptember 13-ikán hajnalban fognak indulni. A csoportos utazásra még szeptember harmadikéig lehet jelentkezni a gazdakörben kitett alá­írási idén. Ezzel kapcsolatban tájékozta­tásul megemlítjük, hogy csoportos kirán­dulók részére a kiállítás igazgatósága ad igazolványokat. E jegyekkel III. osztályú — ha legalább 10 ember utazik együtt — 50 százalék kedvezmény jár. A csoportos elszállásolásra igényt tartók egyenkint 60 fillérért kapnak lakás, ebédet 80 fillérért. — Szabadságon. A rendőrség bűn­ügyi osztályának vezetője, Füvessy Imre rendőrkapitány mai naptól kezdve hat hétig szabadságon lesz. Távollétében Zi­­may Károly fogja a bűnügyi osztály teen­dőit vezetni. — Az iparos ifjak önképző egyesülete vasárnap délelőtt tartotta műkedvelő elő­adásának próbáját a városi színházban, a­mely elég szépen folyt le. A főpróbát szombaton este 8 órakor fogják megtar­tani. Addig is azonban az egylet helyi­ségében is lesznek próbák. — Miniszteri adomány. A közoktatási miniszter Kecskemét város múzeumának javára 600 koronát adományozott. — Női ipar. A Kecskeméti Jótékony Nőegylet ipariskolájában a beírások szep­tember 1-től 10 éig tartatnak. Fölvétet­nek mindazok, akik a tankötelezettség­nek eleget tettek, vagyis 12 ik évüket betöltötték. Tandíj havonként egész napra 4 korona, délelőtti órákra 3 korona, dél­utáni órákra 2 korona, beírási díj 2 ko­rona. Tandíjmentességért folyamodók kér­vényeiket szeptember hó 5 ig nyújtsák be. — A katonai jelentkezés reformja. Fejérváry Géza báró honvédelmi minisz­ter fontos rendeletet bocsátott ki az or­szág valamennyi katonaügyosztályhoz a katonai jelentkezés megváltoztatása dol­gában. Elrendeli, hogy ez évi október elsejétől kezdve s nem lényeges állomá­nyú katonák és honvédek a tényleges szolgálatból történt kilépésük vagy fegy­vergyakorlatról hazautazásuk után a sza­badságolás napjától számított nyolc napon belül kötelesek tartózkodásuk helyének községi elüljáróságánál jelentkezni, nem pedig, mint eddig, huszonnégy óra alatt. A később jelentkezőket büntetéssel sújtják. — Felhívás. Akik joghallgatókat tel­jes ellátásra vagy lakásra elfogadni haj­landók, szíveskedjenek a feltételeket a jogakadémia igazgatóságával tudatni. — Jövendölés szeptemberre. Meteor, az ismert szegedi időjós szeptemberre a következőket jósolja: lejárt immár augusztus hónapja, amely jelzésemnek megfelelőleg nem volt sem oly kellemes, sem pedig a terményekre oly kedvező, mint elődje július. Előleges megálla­pításomnak megfelelőleg a hónap eleje meleg, közepe hűvös­é változó, vége felé újra meleg és derült időt hozott szá­munkra. Szeptember hónap elseje változó, de meleg s azután 3 ika után jön egy nagyobb időköz állandó jó idővel, máso­dik harmada ígérkezik legváltozatosabb­nak, hűvös és csapadékos jelleggel. A 17­ iki és 18 iki derült és meleg napokat ígérnek, úgy, hogy a Kossuth ünnepekre­­ kedvező az időjárás jellege. A hónap végére is kellemes őszi idő ígérkezik, a­mely az elmaradt szőlő és kukorica éré­sére igen kedvező teend. Egyáltalában hosszú őszre lehet kilátásunk. — „Magyar arcok.“ Egy ártatlan, bár kissé kényes természetű anekdotát repro­dukáltam a „Kecskeméti Lapok“ egyik számában „Magyar arcok“ cím alatt. A helyi lapok ezen közleményt gavallér­­­talan eljárásnak bélyegezik és hozzák tudomásomra, hogy a kecskeméti hölgye­ket vérig sértettem. Tiltakoznom kell a vád ellen. Még a gondolata is messze (Vége köv.)

Next