Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. június (4. évfolyam, 108-126. szám)
1903-06-03 / 108. szám
1903. június 3. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 3 oldal. Ezzel a fiatalember öt forintot csúsztatott a félreismert prímás kezébe, aki a kis zsebébe nyomva a pénzt, eljátszotta a megrendelt nótát olyan szépen, hogy még a cigányok is megbámulták. Közben azután az történt, hogy a „prímás“ zsebéből kilopták az öt forintot. Nosza, megindult a statárium, hogy hova lett a ropogós új bankó. A cigányok semmit sem akartak tudni a dologról. Itt már erélyes vizsgálóbíróra volt szükség. Az is volt kéznél. A „prímás“ elővette buldogrevolverét és azzal kezdte csiklandozni a tagadásban levő cigányokat. Végre is a brácsás zsebéből előkerült az ötforintos. Az is kiderült, hogy a brácsás az alatt lopta ki a bankót a zsebéből, mialatt az javában muzsikált. — Instálom — védekezett a brácsás — csak arra akartuk kitanítani a nagyságos urat, hogy mindenképpen jó prímás legyen. Mert a jó prímás nem a zsebibe teszi a bankót, hanem az asztalra. — Az a szokás, hogy szaladnak. Mulatságos epizódja volt ma az esküdtszéki tárgyalásnak. Szereplők és tanuk abonyi sihederek voltak. Egyik a másikat fejbe kallintotta egy sétapálcával és ez az ütés elég volt arra, hogy az illető meghalt. Grünwald Adolfot és Weisz Simont tanukként hallgatta ki a bíróság. Az elnök faggatta előbb Grünvaldot, hogy ők támadták-e a vádlottat, vagy az támadta a társaságukban volt ismerőst, aki az ütés következtében meg is halt. Az elnök kérdezte : —• Látták, mikor vádlott fejbe vágta a társukat ? — Dehogy láttuk kérem. — Hiszen most mondja, hogy jelen voltak. — Akkor már nem voltunk, mert az a szokás nálunk is, hogy amikor ütnek, hát szaladunk. A mosolyt még a bíróság sem tudta elnyomni. Weisz Simon következett ez után, akitől kérdezte az elnök : — Maga nem verekedett? Weisz az öklével a mellére csapott, aztán nyomatékkal felelt: — Én kérem ? Hát úgy nézek én ki, hogy verekedni tudok? — (Az mindegy. Nőnek nem illik olyan helyre menni.) — Uram, ön csak az orráig lát. Ha ez nem illik, mondja hozzá, hogy Kecskeméten nem illik. Hát akkor, hol hallgassanak a maguk asszonyaik egy kis parázs muzsikát ? — Hát kint a parkban. S ha már olyan nagyon lelkesedik azért a bandáért, megsúghatom magának, hogy ott is az játszik. — Bravo, kimegyek. Az uramnak valószínűleg nem fog tetszeni ez a szolid hely. Node ez nem tesz semmit. Nekem is kell szórakozni. És nincs mindig jogászmajális. Oh, hallja, ha még egyszer meg lehetne ismételni ezt a majálist, akkor . . . akkor én nem is tudom mit csinálnék. Egyet azonban még is sajnálok. — (Mit?) — Azt, hogy Goethe nem érte meg ezt a napot. — (?) — Mert ez esetben ennek a legboldogabb zseninek is része lett volna egy nagy csalódásban. — (Hogyhogy?) — Hát úgy, hogy ő azt mondja a Fausztjában: A természetben minden degenerálódik; ez köznyelven azt jelenti, hogy körülöttünk minden törpül-satnyul. Hát ez egyszerűen nem igaz. Mert ilyen jgoászmajálist, mint amilyen ez a mostani volt, ilyet nem produkált soha egyetlen generáció sem. És nem is fog produkálni, hacsak ezek a mostaniak nem — jövőre. Jó napot, uram ! (sz.) — Mondta e vádlottnak : gyere csak ide, majd adok én néked. — Dehogy mondanék ilyet. — Hát a Grünwald se mondta? — Esküt merek rá tenni, hogy ahol verekednek, az ugyan ilyet nem mond. Hanem azért mégis ők voltak a korona tanúk, mert megesküdtek arra is, hogy vádlottat senki sem bántotta, ő kötött bele az agyon ütött Juhász Pálba. — Szobatűz. Maurer Jánosnak, a Szőlészeti és Borászati Lap szerkesztőjének lakásán második ünnep éjjelén az előszobában tűz támadt és az ott lévő függöny, pamlag és papírok, okmányok megégtek. Délután ment el a cseléd, Maurer pedig este 6 órakor távozott hazulról. Amikor éjjel 10 órakor hazament, az ajtót kinyitotta, akkor vette észre a fojtó füstöt. A tűzoltókat értesítette, azok ki is vonultak egy fecskendővel. Legjobban sajnálja Maurer az orpington csirkéit, most kelt egy tyúk alja és azok ott az előszobában mind megfuladtak. Maurer fajbaromfi tenyésztő is, annyira szenvedélyes tenyésztő, hogy a piciny csibéknek az előszobában ad helyet. — Munkások mulatsága. A helybeli Általános munkásképző egyesület saját helyiségében, Pápai György vendéglőjében ünnep másodnapján táncmulatságot rendezett. A lapszerkesztőségeknek, a rendőrkapitányoknak és több szereplő férfiúinak tiszteletjegyet is küldtek. Voltak, akik a belépőjegyért el is küldték a díjat. A mulatság jól sikerült különben, semmi rendzavarás nem történt. — Rondaság a Vigadó mellett. A városi Sörcsarnok helyiségeit átalakították, kicsinosították és mindenképpen azon voltak, hogy a közönség kényelme meglegyen. Múlt években is folytonos panasz tárgya volt, hogy a mellékhelyiséget gondozatlanul hagyják. Az idén sem törődnek ezzel a helyiséggel. Leírhatatlan piszok és rondaság van ott. Ha privát embernél találnának ilyen közegészség ellenes állapotot, igen szigorúan bírságolnák az illetőt. Még sem járja, hogy a város megtűr ilyen rondaságot. — A nagyon mérges borbélysegéd. Ünnep első napján M. István borbélysegéd Várhágó Lajosnak Szolnoki utcában levő korcsmahelyiségében két pajtásával borozgatott. Vacsorázás közben egyik pajtása nyegleségből fölütötte M. nek az állát és mert visszaütni nem akarta, kikezdeni sem mert vele, annyira dühbe borult, hogy a kezében lévő kést kétszer a mellébe szúrta. Szerencsére a ruha és a bordája fölfogta a szúrást, így hamar kiheveri a sérülést. Csak egy kicsit kellett volna lejebb szúrnia a kést, a szívébe döfte volna. Milyen ostoba csekélységért képes a mai fiatalember veszélyeztetni az életét!! — Nagy Sándor az esküdtszék előtt. Lapunk útján ismerik olvasóink az esetet, hogy Nagy Sándor köszörűs-iparos agyonlőtte felesége kedvesét és rálőtt feleségére is. Holnap lesz ügyében az esküdtszéki tárgyalás, amelyről részletes ismertetést fogunk hozni, védte. A jegyzői tisztet Pásthy törvényszéki jegyző végezte. Az esküdtszék tagjai voltak : Tatay Jenő, Nagy András, Széll János, dr. Hanthó István, Ónodi Károly, Katona József, Wéber Aladár, Tóth Endre, S. Kovács Mihály, Lakatos Károly, Gáli Ambrus és Sz. Tóth Ferenc. Vádlott Bárány István nagyabonyi 21 éves munkás, aki Juhász Pál abonyi 18 éves legényt sétapálcával fejbe ütötte, ez az ütés következtében meg is halt. Az ütés a koponyacsontot nem törte át, hanem a főeret ketté szakította a csont alatt és a halált a vér aláfutás okozta. Vádlott kigondolt mesével állott elő, valaki kitanította, hogy ő csak védelemből ütötte meg Juhász Pált, így akart menekedni a büntetés elől. De a kihallgatott tanuk egyértelműleg igazolták, hogy a meghalt Juhász Pál nem bántotta vádlottat, hanem ez kötött bele a miatt, mert ahhoz a lányhoz akart menni, akihez ő járt, akiről a tárgyalás során kijelentette, hogy az az ő szeretője. Délelőttöt a lány kihallgatás vette igénybe, délben terjesztette elő dr. Gyalokay Sándor kir. alügyész a vádját és vádlottnak az elitéltetését kérte. Kimutatta, hogy vádlott védekezését a tanúk egyértelműleg lerontották és mert tisztán beigazoltatott, hogy ő kötött bele és minden igaz ok nélkül ütöttemeg, súlyos büntetést kért. A védő ügyesen használta ki azt az egy-két ellenmondást, ami a vallomásokból kitűnt és enyhe büntetését kérte a vádlottnak. Az esküdtek egyhangúlag bűnösnek találták Bárány Istvánt és ennek alapján a törvényszék öt évi fegyházbüntetés elszenvedésére ítélte vádlottat. Vádlott felebbezett az ítélet ellen. Esküdtszéki tárgyalás. Ma kezdődtek a júniusi esküdtszéki tárgyalások. Egy nagyabonyi munkáslegény volt a vádlott, akit halált okozott súlyos testi sértés miatt bűnösnek mondott ki az esküdtszék és elitélt a kir. törvényszék. A bíróság ekként alakult meg : elnök : dr. Stipl Károly kir. törvényszéki elnök, szavazóbírák : Rág Miklós és dr. Szeless László. A vádhatóságot dr. Gyalokai Sándor kir. alügyész képviselte, a vádlottat dr. Mezsdradszky J. ügyvéd Törvényszéki tárgyalások. A kecskeméti kir. törvényszéknél, mint büntető bíróságnál kitűzött főtárgyalások jegyzéke. Június 4 én Gubacsi József 32 éves kecskeméti lakos, lopás büntette. Tóth József 21 éves, Seres Péter 18 éves, Fazekas Pál 28 éves, Endre Mihály 42 éves, Cakó Gáspár 36 éves és Krupa Mihály 39 éves félegyházi lakosok, lopás büntette. Anyakönyvi kivonat. — máj. 30—június 1. Születések: Nagy István rk., Tóth Pál ref., T. Nagy László ref., Kulcsár Anna rk., Nagy József rk., Danics Margit Katalin rk., Fekete Etelka rk., Berényi Sándor ref., Válik Ferenc rk., Rothbaum Sándor szr., Bera György rk., Józsa Mária rk., Juhász Teréz rk. Halálozások: Kókai Erzsébet rk. 14 éves, Hajma Mihály ref. 27 éves, Mudri János rk. 10 napos, Orosz Andrásné Kerekes Rozália rk. 72 éves, Kovács László rk. 15 éves, Horváth Józsefné Fekete Erzsébet rk. 24 éves, Kokovai Antal rk. 21 éves. Kihirdettettek: Tok Antal rk. és Oláh Mária rk. Házasságot kötöttek: Kutasi János rk. és Mészáros Rozália rk., Terecskei József rk. és K. Szabó Eszter rk., Bandzsal János rk. és Szalai Mária Terézia rk., Caizer Lajos ág. hitv. ev. és V. Kis Terézia Rozália rk., Szabó István rk. és Hegedűs Juliánna rk., Szijjártó Gyula Antal Ferenc János rk., és Szabó Erzsébet rk., Kovács Gábor rk. és Gyurász Rozália Erzsébet rk.