Kecskeméti Hiradó, 1917. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)
26. sz. KECSKE M E T 1 H ! R Á D O __ 3 oldal stb. és általában rosszul viselkedő gyermeket uton-útfélen megszólítson és figyelmeztessen. Csakis a társadalomnak ilyen és iskola nevelő munkája, a nagy szünidőben el ne vesszen s a mai lazult erkölcsi felfogású világban, a hazának jó és hasznos polgárok neveltessenek. Népünk jó része a gyermekeket a gazdaságban foglalkoztatja. A lét nem lét e mostani szörnyűséges küzdelmének még a gyermek munkaerejét is valóban ki kell használnunk, azonban csak oly mértékig, ameddig a gyermek jövő fejlődésére és erejére ez nem káros. Sajnosan azt tapasztaljuk, hogy népünk sok esetben oly nehéz munkát kíván a gyermekétől, mely az erejét meghaladja. Ezért a társadalom e téren is vegye gondjaiba a gyermekeket. Figyelmeztesse a szülőt és iparkodjék őt meggyőzni, hogy a túlhajtott, nehéz munkával mily kárt tesz gyermekiben, melyért Isten és emberi törvény előtt felelős. A nagy időhöz mérten minden férfi és iő hazánk és nemzetünk nagy jövőjét restelkedés nélkül lépten-nyomon munkálja. Vegyük gondjainkba a gyermeket. Kovács Gyula kir. s. tanfelügyelő. A kecskeméti piacon már régen zöldes a sok idei főzelék és piroslik a cseresznye, ellenben az árak szabadon lendülnek elképzelhetetlen magasságig, s így a lehetetlen viszonyok a fogyasztók feltétlen szükségessé teszik, hogy a hatóság beavatkozzék Volt már alkalmunk jelenteni, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal foglalkozik a főzelék és gyümölcs árának szabályozásával, azonban réig ez megtörténik városunknak, mint export, helynek speciális helyzete megköveteli, hogy külön intézkedés történjék az iránt, hogy a helyi fogyasztók szűk mint szellőztetjük a melegágyat eleinte kevés ideig s azután fokozatosan mindig több ideig. A szellőztetés tehát nagyon fontos, mert ezzel erősebbé, edzettebbé lesznek plántáink. Vetésnél ügyeljünk arra, hogy túlságosan sűrűre ne vessük, meg a szellőztetés legyen rendszeres, különben felnyurgulnak a plánták. A paradicsomot kiültetés után ajánlatos lenne jól meglocsolni, de nem a leveleit csak a tövet. Talaját trágyával beárnyékoljuk, melyet később bekapálunk és a földet kissé a növényhez húzzuk. Ha 30 cm. magasságot elértek, a hajtásokat levagdossuk csak három hajtást hagyunk rajta, ezeket karóhoz kötjük, 0, 1 százalék bordós keverékkel megpermetezzük, s ezt időközönként 2-3 szor megismételjük. A megmaradt hajtásokról folyton szedjük a hónaljhajtásokat. Ha egy fürtöcskén 5-6 gyümölcs dió, nagyságúra fejlődött, a hajtás végét lecsípjük, igy jobban fejlődik a gyümölcs. Nagybani termesztésre inkább a simahéjú fajtákat szokták alkalmazni. Ezeknek szállítása sokkal könnyebb. A paradicsomot érett állapotban használják, de zölden savanyításra is. (Vége köveségletei idelégithetők s az árak elviselhetők legyenek E végből talán célszerű volna, ha a hatóság tanácskoznék a termelőkkel, kereskedőkkel egyaránt, azon főirányelvek mellett, hogy elsősorban a helyi fogyasztók érdekei nyerjenek védelmet, azonban sem a termelők, sem a kereskedők ezzel kárt ne szenvedjenek. Pl a piacon többfelé direkt főzelékelárusító helyeket lehetne kijelölni, ahol a fogyasztók kis menynyiségben is a nagybani maximális áron vásárolhatnának így az a differencia, amivel a kereskedők olcsóbban vásárolnak a termelőtől, mindjárt eltűnik s a fogyasztók megszabadulnának a piaci uzsorától. A felesleg azután, ami a helyi fogyasztók kielégítése után visszamarad, továbbra is az exportkereskedelem terén maradhatna. Ezt adják el másutt olyan áron mint csak képesek, bár az sem volna észszerűtlen, már mindjárt a kereskedők érdekében sem, ha az exportot is a hatóság szabályozná. Hogy valamit tenni kell s hogy a közönség a legkegyetlenebb uzsorát szenvedi, az kétségtelen. Különös és csodálatos, hogy ezernyi fogyasztó nem képes legyűrni aránylag csak néhány tagot számláló ellenségét. ...... A pénzintézeti tisztviselők pest megyei egyesületének az igazgatóságokhoz intézett s a tisztviselők fizetésének rendezésére irányuló kérelme nálunk ez ideig csak részben és részlegesen járt eredménnyel. Mint értesülünk, a Központi Takarékpénztár a Népbank már közel 50 százalékos háborús pótlékát még nobilisabban túlhaladva, 60 százalékot állapított meg, habár a kérelem 50 százalék fizetésemelésre és 50 százalék háborús pótlékra irányult. A többi helyi pénzintézet a jelen időig még nem határozott. Hogy mi lehet a késedelem oka, valóban nem tudjuk, minden esetre azonban kifejezést adunk a feltevésnek, hogy ha már az egyes pénzintézetek egyöntetű megállapodásra jutni nem tudtak, legalább külön-külön mielőbb eleget tesznek annak az erkölcsi köteleségnek, melyet elmulasztani amúgy sem lehet. A HÍREK. — Házasság. Kiss Elemér, a gazdasági egyesület kiváló titkára, tart. huszárfőhadnagy 23-án tartotta esküvőjét Grasselly Ettikával, Grasselly Miklós földmivesiskolai igazgató, a kecskeméti munkapárt elnökének bájos leányával. Zavartalan, tartós boldogságot kívánunk. * Sport. Nagyszámú érdeklődő közönséget vonzott a széktói pályára a 94-esek zenekarának közreműködésével lezajlott vasárnapi sportesemény a KAC mérkőzése a Vecsési Sport Egylet football-csapatával. A KAC vezetősége a tiszta bevétel felét a Kada-Otthon, felét a cs. és kir. 94. gy.e. özvegyei és árvái javára juttatta. Eredmény 3:0 (1:0) volt a KAC javára. * A mozi legutóbbi filmszenzációjának a Homunkulus-sorozatnakutolsó részében tegnap gyönyörködött közönségünk utoljára. A filmsorozat e téma kigondolásában a nagyszabású darab fölépítésében, mindvégig érdekes meseszövésben, a részletek ügyes kidolgozásában, a felvételek tisztaságában, a csodaszép tájak megváltoztatásában egyaránt elsőrangú remeke a filmművészetnek, a főszerepet kreáló Olaf Fenns pedig már e szereplésével is teljesen meghódította a közönséget. Mint értesülünk még a hét folyamán bemutatásra fog kerülni a Homunkulus helyesebben Homunculd női kiadásban is Ez persze humoros feldolgozása a nagy problémának. * Értesítés: A Közhivatali Kezelők és Dijnokok Országos Egyesülete Kecskeméti VII. számú Városi Csoportjának Elnöksége tisztelettel értesíti Csoport tagjait, hogy a f. évi jun. hó 23 ára kitűzött erdei kisnyiri kirándulását a közbenjött akadályok miatt f. évi jun. hó 27-ére halasztotta el. * A Magyar Szent Korona országainak Vörös Kereszt Egylete tervbe vette egyes városokban és forgalmasabb községekben állandó intézményeket pl. szanatóriumokat, menházakat, üdülőtelepeket, árvaházakat stb. létesít, amelynek elsősorban a háborúban megbetegedettek valamint a háborúban elesettek segélyre szoruló családtagjainak érdekeit, de ezenkívül az általános közegészségügyet is szolgálnák s amelyek berendezésüknél fogva alkalmasak lennének a sebesült és beteg katonák befogadására és gondozására is. Céljaik elérése érdekében szoros kapcsolatot keres nemcsak az összes állami és önkormányzati közig, hatóságokkal, hanem mindazon tényezőkkel s így elsősorban az összes egyházi és tanügyi hatóságokkal is, amelynek a nép szociális érdekeinek előmozdítására vannak hivatva. Intézkedései sikere első és elengedhetetlen feltételének szervezetének megerősítésért fiuk egyletei és tagjai számának lehető gyarapítását tartja. Méltányolva a Vörös Kereszt Egyletre már eddig is háramott feladatok nagyságát, nemkülönben fem ismertetett messzemenő, közhasznú terveinek nemzetgazdasági és kulturális szempontból is elsőrangú fontosságát, felkérem a tankerület tanítókarát, hogy az egylet megerősítésére és kitűzött céljai előmozdítása érdekében a saját hatáskörében is lehetőleg közrehatni szíveskedjenek. Az egylet tagsága nem jár nagy anyagi áldozatokkal, mert legalább 40 kor. lefizetése mellett már alapító, 20 Kv lefizetés mellett örökös rendes évi 2 illetve 10. lefizetése mellett pedig rendes illetőleg rendkívüli tagja lehet valaki az egyletnek. Ahhoz pedig, hogy fiókegylet megalakuljon már 10 alapító, vagy rendes tag jelentkezése elégséges. A szervezésre vonatkozó minden kérdésre készséggel ad felvilágosítást az egylet központi igazgatósága (Budapest 1. Vár Disztér., valamint bármely vármegyei, vidéki, városi választmány és fiókegylet. Kir. ). tanfelügyelő..