Kecskeméti Közlöny, 1919. december (1. évfolyam, 69-92. szám)
1919-12-03 / 70. szám
Kecskemét, 1919 december 3 Szerda I. évfolyam 70. szám KECSKEMÉTI HOZLOHY Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség : Arany János-u. 6. sz. Egész évre.........................120 kor. Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Fél évre...............................60 „ Egyes vám ára 50 fillért “eljelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szegedi magyar katonai kerületi parancsnokság 30. szám. Szeged, 1919. nov. 26. Magyar katonai kerületi parancsnoksági parancs. Parancs» Rögtönitélő bíráskodás elrendelése. A. A magyar hadügyminiszter f. évi nov. hó 15-én kelt 157894—12. 1919. sz. rendelete alapján a rögtönitélő eljárást kihirdetem. Ehhez képest: 1. Rögtönitélő eljárásnak van helye a következő bűntettek eseteiben: a) gyilkosság, (Kbtk. 413-417. §§.) b) rablás, (Kbtk. 483-489. §§.) c) gyújtogatás, (Kbtk. 448-454. §§.) d) idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erőszakoskodás, (Kbtk. 362. §.) továbbá e) lázadás, (Kbtk. 167-168. §§.) f) lázongás, (Kbtk. 349-350. §§.) 2. A rögtönbíráskodás kiterjed a költező személyekre: a) ezen katonai kerületi és körlet parancsnokságnak alárendelt minden katonai kötelékhez tartozó összes egyénre, illetve minden ezen katonai kerületi és körlet parancsnok mint illetékes parancsnok bűnvádi üldözési jogköre alá tartozó csendőr egyénre, b) minden ezen katonai kerület és körlet területén tartózkodó, vagy oda jövőben beérkező egyes katonai (csendőr) egyénre és ilyen katonai alakulatok egyéneire is. Amennyiben az 1. alatt felsorolt bűntetteket a 111. alatt megjelölt területen (vagy más rögtön bíráskodás alatt álló területen) követik el és ily területen kerülnek kézre. III. A rögtönbíráskodás hatálya területileg kiterjed : a) a szegedi katonai kerület és körlet azon részeire, melyek ez idő szerint idegen megszállás alatt nem állanak; b) ezen területnek illetve körletnek az időszerint még idegen megszállás alatt álló területére az idegen fegyveres erő kivonulásától kezdve. IV. Ezen rendeletem időbeli hatálya, a kihirdetés napjától veszi kezdetét. V. Felhívok tehát mindenkit, hogy különösen az ily bűntettek elkövetésétől annyival is inkább tartózkodjék, mert aki a kihirdetés után ily bűntettet követ el, rögtönítélő eljárás alá kerül és a bűntett minőségéhez képest kötél vagy golyó általi halállal büntettetik. B. 1. Ezen parancs minden katonai (csendőr) egyénnel (tisztekkel, tisztviselőkkel és legénységgel) a katonai szolgálati utasításokban meghatározott módon azonnal közlendő, illetve a kivonult legénység előtt felolvasandó és anyanyelvén megmagyarázandó. A kihirdetés havonként megismétlendő. 2. Az első kihirdetés napja minden önálló alakulat által a katonai ügyésszel (Szeged, Béke u. 11-13. száma.) haladéktalanul közlendő. 3. A politikai hatóságokat kérem, hogy a fenti A) alatti parancsot hatóságuk meg nem szállott és esetről-esetre megszállás alól mentesülő területén a szokásos módon legszélesebb körben azonnal tétessék közzé s a közzététel napját a katonai ügyésszel (Béke u. 11-13.) sürgősen közöljék. Pleplár, sk. alezredes, kér. és körlet parancsnok, mint illetékes parancsnok, Diadalmas keresztény sajtó. A Központi Sajtóvállalat Részvénytárs újságjai. Hosszú, hónapokig tartó hallgatás után újra életjelt adott magáról a keresztény magyarság öntudatra ébredésének első impzáns alkotása, sok száz és ezer magyar ember millióira épített Központi Sajtóvállalat. S magas szólalása boldog reménységgel tölti el mindazok szivét, kik e hosszú hallgatásban a keresztény eszme legyőzetését, a keresztény kezdeményezés életrevalótlanságát s végül részvényeik elvesztését siratták. A Központi Sajtóvállalat él,nem halt meg akkor sem, mikor a vörös terror látszólag eltemette, mikor elhallgattatta propagandáját, bezárta az irodáját, beszüntette minden akcióját s likvidálta a vagyonát s halálra kereste a sajtómozgalom kezdeményezőit. A vállalat vezetői még a száműzetésben is kitartottak az eszme mellett s még akkor is, mikor emberileg minden elveszettnek látszott, lankadatlan kitartással dolgoztak a leromlott alkotás újjáépítésén. S alig vonult el a vörös vészfelhő Magyarország felett, október első napjaiban eddig nem ismert újságok neveitől visszhangzottak Budapest utcái. S ugyanakkor a Gerlóczy utca 11. számú bérpalotának II. és II. emeletén a Központi Sajtóvállalat R. T. hatalmas apparátussal újra üzembe lépett. Hat hét múlt el azóta s a magyar kereszténység büszke öntudattal jelentheti, hogy Budapest összes lapvállalatai között a Központi Sajtóvállalat dolgozik a legnagyobb üzemmel. Van három napilapja: a keresztény-szocialista párt szolgálatában álló reggeli „Nemzeti Újság," a délutn megjelenő pártfeletti „Új Nemzedék" s a németnyelvű „Neus Pest". Van kőnyomatosan a „Magyar Kurír“, ugyancsak a Sajtóvállalat kiadásában jelenik meg a „Gondolat“ című heti riportlap és a szépirodalmi „Képes Krónika“ folyóirat. Most tárgyal a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság az „Új lap“ mintájára szerkesztendő 40 filléres néplap, egy jogi közlöny, olcsó regény és brosúra vállalat, végül egy kisgazda-könyvtár ügyében. Ez már magában szép eredmény, de még távolról sem elég. Az új életre ébredt magyarság nem érheti be félmunkával, mikor arról van szó, hogy megmutassa, életképes-e, fel fogja-e tudni venni a versenyt a folyton szervezkedő destruktív irányzattal. Hatalmas, impozáns alkotással kell a porondra kitépnie, olyannal, mely fennállását minden körülmények között biztosítani tudja. Függetlenítenie kell magát minden idegen gyámkodástól, élénk és gyors hírszolgálatot kell szerveznie (lehetőleg a vidéki lapok érdekében is) papírgyárat kell létesítenie, nyomdát felszerelnie stb. Csakhogy ehhez pénz kell, rengeteg pénz. Nem 9 millió, nem is 12, hanem még annál is sokkal több. A Sajtóvállalat ezért új részvényjegyzési akciót indított, eddig inkább csak a fővárosban, de a közeljövőben vidéken is munkába állhatnak mindazok, akik az első milliók összehozásában oly páratlan buzgalmat fejtettek ki. Most fog elválni, okult-e a keresztény magyarság a nemzet katasztrófáján. Belátta-e végre, hogy független, hatalmas, keresztény sajtó nélkül a destrukciónak folyton szervezkedő táborával nem bírjuk állni a versenyt. Hogy a részvények a mai napig nem jutottak a részvényesek birtokába, annak oka az óriási technikai nehézség, mely egynegyed millió részvény kiállításába ütközik. Amint ezek a nehézségek s főleg a rendkívüli pa p Katona József-ünnepély, amelyet a Magyar Nők Szövetsége, a Szoc. Nővédelmi Misszió, a Kath. Leányklub, a Protestáns Leányegylet valamint a Jogász- Egyesület közreműködése mellett rendez holnap, 1919. december 3-án, szerdán a városi színházban. Az ünnepség két egymástól különálló, de mégis szerves összefüggésben levő részből, egy délelőtti és egy esti előadásból áll. Ezen előadásra a múlt hóban előre váltott jegyek természetesen érvényesek s még előre válthatók Minisek drogériájában. Az előadás tiszta jövedelme a nemzeti hadsereg javára fordílatik. A nagyszerűen összeállított műsor mindenesetre hatalmas közönséget hoz össze a színházban. Nobilis és fényes ünnepélyre számíthatunk, amely méltó lesz Katona Józsefnek, a legnagyobb magyar tragikus költőnek emlékéhez. Egyben különös reményekre jogosító zászlóbontás a Magyar Nők szövetségének részéről. A délelőtti előadás kiemelkedő jelentőségű száma Zsitvay Tibor dr. kormánybiztos-főispán megnyitó beszéde, este pedig több nagyszerű pont a műsorban. Olvasóink figyelmét ezúton is felhívjuk, hogy a teljes anyagi és erkölcsi siker érdekében minél nagyobb számban jelenjenek meg. Mainé műsora: Kezdete d. e. fél I1 órakor. 1. Erkel: Nyitány a Bánk-bán operából. Előadja a színházi zenekar. Karnagy: Jatzkó Rezső. 2. Megnyíló beszéd. Tartja dr. Zsitvay Tibor. 3. Kuruc dalok: a) Balogh Ádám nótája; b) Patyolat a kuruc; c) Messze, messze Rodostóba; d) Megírtam a levelemet. Énekli Szentistvány Juliska énekművésznő. 4. Katona emléke. Előadja Jeleníts István. 5. Chopin: Ges dur etude. C moll etude. Zongorán előadja Grasselly Margit. 6. Népdalok Bartók Béla átiratában: a) Istenem, Istenem; b) Ha kimegyek, Ságody Otmár átiratában ; c) Úgy elmegyek ; d) Maros vize. Énekli Szentistvány Juliska énekművésznő. 7. Beszédet mond Krén Margit. 8. Hymnusz. Énekli a Kath. Leányklub és a Prot. Leányegy klub énekkara. Karnagy Krémen Sámuel: Esti ünnepély. Kezdete 7 órakor. 1. Erkel : Nyitány a Bánk bán operából. Játsza a színházi zenekar. Vezeti Jatzkó Rezső karnagy. 2. Beszédet mond Gombos Gyuláné. 3. Kern Aurél átiratában dalok a XVII. századból. a) Mért sir a fehér hattyú. b) Térj meg bujdosásodból. Kern Aurél átiratában dalok a XVIII. századból: a( Szól a kakas már. b) Lekötelezettség. Énekli Szentistvány Juliska énekművésznő. 4. Bartók Lajos: Bánk-bán szelleme. Borbély Andor: Katona sírjánál. Szavalja Borbély Andor joghallgató. 5. Szózat. Énekli a Kath. Leányklub és a Prot. Leányegylet énekkara. Karnagy: Kremen Sámuel. Szünet. 6. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Milotay István. 7. a) Hubay Jenő: Kedvesem. b) Tarnay Alajos : Gyöngyvirág. c) Bartók B. átiratában : Istenem. Istenem. d) Ságody Otmár átiratában: Jaj de szépen harangoznak. Énekli Szentistvány Juliska pirdrágaság szűnik, hisszük, hogy Isten segítségével ez mielőbb be fog következni, azon leszünk, hogy részvényeseink mielőbb megkapják részvényeiket. Addig is új erővel és lelkes buzgalommal karoljuk fel a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság lapjait és az új részvényjegyzési akcióját. Nemzeti keresztény létünk és boldogulásunk függ tőle! A Magyar Nők Szövetségének „Katona József emlékünnepét“ szerdán, f. hó 3-án délelőtt fél 11 órakor és este 7 órakor tartják meg. A fényes műsorú előadásokon mindenki ott legyen!